3110/1948. (III. 13.) Korm. rendelet

a "Kossuth-dij" alapításáról szóló 1948: XVIII. tc. végrehajtása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1948: XVIII. tc. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A magyar alkotó munka jutalmazására, 1948. március tizenötödike századik évfordulójának méltó megörökítése céljából huszonöt egyenként húszezer forintos és ötven egyenként tízezer forintos "Kossuth-díj" osztható ki.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított díjak mindegyike csak akkor adható ki, ha azokra megfelelő számú és minden tekintetben érdemes jelölt hozható javaslatba. Ha kellő számú érdemes jelölt nem volna javasolható, megfelelő számmal kevesebb díjat kell kiosztani; ha pedig, a húszezer forintos díjra nem lehet megfelelő számú, arra érdemes személyt javaslatba hozni, viszont a tízezer forintos díjjal jutalmazható személyek száma ötvennél több, egy vagy több húszezer forintos díjat tíz-tízezer forintra felosztva lehet kiosztani;

2. § A "Kossuth-díjakat" az arra érdemes személyek között a következő megoszlás szerint kell kiosztani:

1. a természettudományok (fizikai-, kémiai, élettani-, orvosi-, mezőgazdasági-, műszaki-, ásványtani-, földtani- mennyiségtani- és csillagászati stb. tudományok) terén elért kiváló eredmények jutalmazására hét húszezer és nyolc tízezer forintos díjat;

2. a szellemtudományok (társadalomtudomány, közgazdaságtudomány, történelem, filozófia, lélektan, pedagógia, jog- és államtudomány, földrajz, irodalomtörténet, művészet történet, nyelvészet, néprajz stb.) torén elért kiváló eredmények jutalmazására három húszezer forintos és hét tízezer forintos díjat ;

3. a művészet és irodalom (szépirodalom, zene, festészet, szobrászat, építőművészet, színművészet, film, iparművészet, publicisztika, stb.) terén eléri kiváló eredmények jutalmazására hét húszezer forintos és nyolc tízezer forintos díjat ;

4. az újjáépítés terén gyakorlati munkában elért legkiválóbb teljesítmények jutalmazására huszonhárom díjat, mégpedig az új munkamódszerek bevezetéséért fizikai dolgozóknak három húszezer és hat tízezer forintos díjat, mérnököknek két húszezer és négy tízezer forintos díjat, a belterjes mezőgazdaságban kimagasló eredményeket elért gazdáknak két húszezer és hat tízezer forintos díjat

5. a demokratikus nevelés gyakorlati munkájában elért eredményekért négy tízezer forinton díjat, a közegészségügy gyakorlati fejlesztése terén legeredményesebben működő személyeknek négy tízezer forintos díjat, és a közigazgatás fejlesztése terén kifejtett munkában legjelentősebb eredményeket elért személyek jutalmazására két tízezer forintos díjat ;

6. a hadi tudományok és a fegyveres erők fejlesztése terén kifejtett munkával legjelentősebb eredményeket elért személyek jutalmazására egy húszezer és egy tízezer forintos díjat.

3. § (1) A Kossuth-díjban részesíthető személyeket a jelölő, bizottság (4. §) hivatalból állapítja meg. A jelölő bizottság ebben a munkájában ígénybe veszi a szakszervezetek és egyéb érdekképviseletek, valamint az egyetemek, tudományos intézetek, stb. közreműködését.

(2) A Kossuth-díj odaítélése terén egyéni kérelmeket és pályázati kérvényeket előterjeszteni nem lehet.

4. § (1) A Kossuth-dij odaítélésére a jelölő bizottság tesz javaslatot.

(2) A jelölő bizottság elnökből és huszonnyolc tagból áll. Elnöke a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslata és a minisztertanács döntése, alapján egy év tartamára a miniszterelnök nevezi ki. A kinevezésre javaslatba hozott személyeket úgy kell kiválasztani, hogy azok a 2. §-ban felsorolt csoportok szakérdekeinek megfeleljenek.

5. § A jelölő bizottság adminisztratív munkáját a titkár irányítja, akit a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy év tartamára biz meg. A titkár, a jelölő bizottság és az előkészítő bizottságok (6. §) előadója, szavazati joga nincs. Az adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyzetet a vallás- és közoktatásügyi miniszter bocsátja rendelkezésre.

6. § A jelölő bizottságba 2. § 1-6. csoportjainak megfelelően hat előkészítő bizottságot alakit. Az előkészítő bizottságnak öt-öt tagja van. Az előkészítő bizottság tagjait a jelölő bizottság saját tagjai közül szótöbbséggel választja; elnökét az előkészítő bizottság szótöbbséggel választja meg. Az előkészítő bizottságba a bizottság elnöke a szükséghez képest szakértőket hívhat meg, akik véleményüket az előkészítő bizottságban előterjesztik ; szavazati joguk nincs.

7. § (1) Az előkészítő bizottság az érdemesség megállapításában csupán a valóban kimagasló teljesítményeket veheti figyelembe. Ha az alkotó munka valamelyik területén az illető évben elért valóságos teljesítmény nem éri el a kívánt melléket, díj odaítélésére javaslatot tenni nem lehet.

(2) Ha az előkészítő bizottság úgy találja, hogy a díjra érdemes személyek száma nem meríti ki az illető csoportban kiosztható díjak számát, kevesebb díj odaítélésére tesz javaslatot. Viszont, ha az előkészítő bizottság megítélése szerint több személy ért el olyan egyformán értékes, kíváló eredményt, amelyet jutalmazni kellene, javaslatot lehet tenni a jelölő bizottságnak arra, hogy az illető csoportban több díjat osszanak ki, mint amennyit a 2. § szerint kiosztani tehetne, esetleg egy vagy több húszezer, illetőleg tízezer forintos díjat több személy közt osszanak meg. Az újjáépítés terén kimagasló eredményekért kiadandó díjak csoportoknak is odaítélhetők, amennyiben a kimagasló eredményt a csoport tagjai együttes munkával érték fel. Ebben az esetben a díj vagy díjak a csoport tagjai közt osztandók fel. A jelölő bizottság az előkészítő bizottságok ilyen értelmű javaslata tekintetébe szótöbbséggel határoz.

8. § (1) Az 1948. március tizenötödik napján Kossuth-díjjal jutalmazott személyek kiválasztásánál a 2. § 1-2. és 3. pontjaiban meghatározott csoportoknál az érdekelt személyek teljes munkásságát, míg a 2. § 4-5. és 6. pontjaiban meghatározott csoportokba tartozó személyek kiválasztásánál az 1945. év január hó első napja után végzett munkásságot kell figyelembe venni.

(2) Az 1949. évben a Kossuth-díj odaítélése tekintetében a tudomány, irodalom és művészet (2. § 1., 2. és 3.) terén kifejtett munkásság elbírálásánál 1945. év január hó első napja után, az újjáépítés terén (2. § 4., 5. és 6.) elért kiváló teljesítmény elbírálásánál pedig az előző naptári évben elért eredményeket kell figyelembe venni.

(3) Az 1950. évtől kezdődően a Kossuth-díj odaítélése tekintetéhen a 2. § minden csoportjánál csak az előző naptári évben elért eredményeket lehel figyelembe venni.

9. § A jelölő bizottság javaslatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a határozat meghozatala céljából a minisztertanács elé terjeszti. A minisztertanács által Kossuth-díjban részesített személyeknek a díjat a köztársasági elnök nyújtja ál március hó tizenötödik napján. A díj átnyújtásával egyidejűleg kell kiosztani a díj adományozásáról szóló oklevelet is.

10. § (1) A Kossuth-díjjal jutalmazottaknak annak a munkásságnak a megjelölésénél, melynek alapján a díjat elnyerte, joga van a "Kossuth-díjas" elnevezés használatára. (Kossut-díjas mérnök; Kossuth-díjas iró, stb.)

(2) A húszezer forintos "Kossuth-díj"-jal jutalmazott személy a "Kossuth díj" arany díszjelvényének viselésére, a tízezer forintos "Kossuth-díj"-jal jutalmazott, vagy csoportosan jutalmazott személy pedig a "Kossuth-díj" ezüst díszjelvényének viselésére jogosult. A díszjelvény alakját és viselésének módját a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

11. § A díjban részesülő személyek előtt a kiosztás napján a jelölő bizottság egy tagja megemlékezik Kossuth Lajosról, az 1848-as forradalom és szabadságharc hőséről és a Kossuth-díj jelentőségéről.

12. § A Kossuth-díjat a törvényes örökösöknek kell kiadni abban az esetben, ha a Kossuth-díjban részesülő személy a Kossuth-díj kiosztásakor már nincs életben.

13. § A Kossuth-díj adó- és illetékmentes

14. § A Kossuth-díjakat, valamint a jelölőbizottság működésével és a díjak kiosztásával kapcsolatos költségeket a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésében kell előirányozni. A ki nem osztott Kossuth-díjakat a pénzügyminiszter által megállapított csekkszámlára kell visszafizetni.

15. § A jelölőbizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt Kossuth-díjban nem részesíthetők.

16. § A jelölő és előkészítő bizottság tanácskozásai bizalmasak és azokat hivatali titokként kell kezelni.

17. § A jelölőbizottság működésének részletes szabályait a bizottság által készített ügyrend tartalmazza.

18. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba: az 1000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 39. szám) és a 2650/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 53-54. szám) hatályát veszti.

Budapest. 1948. évi március hó 12-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök