1948. évi LIV. törvénycikk
a büntető itélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló 1940: XXXVII. törvénycikkben foglalt kedvezmények kiterjesztéséről
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
1. § (1) A büntető itélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló 1940: XXXVII. t. c. /:a következőkben: T.:/ 1. §-a első bekezdésének 1. pontja akként módosittatik, hogy azok alól a hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket a büntető törvényeken kivül fennálló jogszabályok a büntető itélethez /elítéléshez/ fűznek, az elitélt fiatal korban elkövetett katonai bűntett esetében is mentesül.
(2) A T. 1. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti.
2. § A T. 3. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy háborús vagy népellenes bűntett, úgyszintén az 1946: VII. törvénycikkben és az azt kiegészítő és módosító jogszabályokban meghatározott bűncselekmény miatt történt elitélés esetében a hátrányos jogkövetkezmények utólagos megszüntetésének csak államfői kegyelem alapján lehet helye.
3. § A T. 4. §-a első bekezdésének 3. pontja hatályát veszti; azt a körülményt, hogy az elitélt törekedett-e tőle telhetően a bűncselekményével okozott sérelem jóvátételére, a mentesítés kedvezményére való érdemesség /:T. 4. §-a első bekezdésének 4. pontja:/ vizsgálatának körében lehet mérlegelni.
4. § A T. 9. §-ának második bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy ha a kérelem a rendelkezésre álló adatok alapján teljesíthetőnek látszik, a biróság a mentesítést - az államügyész /:honvédügyész:/ meghallgatása után - tárgyalás mellőzésével mondja ki.
5. § (1) A T. rendelkezései nem érintik a külállamokkal kötött nemzetközi egyezmények /:szerződések, megállapodások:/ rendelkezéseit, sem a bűncselekmény elkövetéséből vagy az elitélésből származó magánjogi következményeket.
(2) A T. 17. §-a hatályát veszti.
6. § (1) Az államfő kegyelmi elhatározással a T-ben és a jelen törvényben foglalt korlátozásokra tekintet nélkül megszüntetheti a hátrányos jogkövetkezményeket, a jelen törvény 5. §-ában emlitettek kivételével. Nem mentesitheti azonban azt, aki ellen bűntett vagy szándékos vétség miatt birói eljárás van folyamatban.
(2) A T. 18. §-a hatályát veszti.
7. § (1) Az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal az olyan büntetésről, amelyhez a T. 1. §-ának a jelen törvény 1. §-a által módositott rendelkezései értelmében hátrányos jogkövetkezmények nem fűződnek, vagy amelynek hátrányos jogkövetkezményei a T. 2. 9. §-a, 3. §-ának a jelen törvény 2. §-ával módositott rendelkezései vagy a jelen törvény 6. §-a értelmében megszűntek, csak a következő esetekben adhat értesitést:
1. az illető személy ellen inditott bűnvádi eljárásban, a biróság vagy az ügyészség megkeresésére,
2. katonai vonatkozású ügyekben, a honvédelmi miniszter felhivására,
3. a T. által nem érintett jogkövetkezmények /:a jelen törvény 5. §-a:/ tárgyában az illetékes miniszter felhivására.
(2) Az (1) bekezdés alá tartozó esetekben az értesitésben meg kell jegyezni, hogy a nyilvántartás adatai szerint az elitéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól az elitélt a T., illetőleg a jelen törvény melyik rendelkezése értelmében mentesült. Az eljárás tekintetében a szükséges részletes szabályokat - a belügyminiszterrel egyetértve - az igazságügyminiszter rendelettel állapitja meg.
8. § (1) A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése előtt meghozott büntető itéletek /:büntetőparancsok:/ tekintetében is alkalmazni kell.
(2) A jelen törvény 5. §-a a hatálybalépése előtt már elnyert mentesítésekre is irányadó; ehhezképest a T. 17. §-ának 1-4. pontjaiban foglalt korlátozó rendelkezések az emlitett mentesítésekre sem nyernek alkalmazást.
E törvénycikk kihirdetését elrendelem.
Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.
Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi december hó első napján.
Szakasits Árpád s. k.,
köztársasági elnök
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök