571000/1948. (X. 3.) IV. 5. BM rendelet
a pénzbüntetésre és a pénzbírságra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 9500/1948. Korm. rendelet végrehajtása tárgyában
A magyar köztársaság kormányának 9.500/1948 Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 205. szám; a következőkben: R.) a pénzbüntetésre és a pénzbírságra vonatkozó rendelkezéseket olykép módosította, hogy a pénzbüntetést és a pénzbírságot - ha szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatásának a fennálló szabályok szerint helye van - nem behajthatatlansága esetében, hanem abban az esetben kell szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatni, ha a pénzbüntetés (pénzbírság) megfizetésére kötelezett személy azt a határozatban megszabott, vagy a hatóság részéről engedélyezett határidő alatt nem fizeti meg Ehhez képest a határozatban azt kell megállapítani, hogy a pénzbüntetés meg nem fizetése esetében milyen nemű és tartamú szabadságvesztésbüntetésre változtatandó át.
A R. 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:
A rendőri büntetőeljárást szabályozó 65000/1909. BM. rendelet (továbbiakban: Rbsz.) értelmében pénzbüntetés kiszabásának vagy az eljárás során, az eljárásban résztvevő felekkel szemben vagy a büntető ítéletben, a terheltre kiszabott fő-, vagy mellékbüntetés alakjában van helye. Az első esetben a Rbsz. 84., 113., 114., 116., 145., stb. szakaszai a R. hatálybalépésétől kezdődően úgy módosulnak, hogy a kiszabott pénzbüntetés nem behajthatatlansága, hanem nem fizetés esetében változtatható át elzárásra.
Pénzbüntetésnek büntető Ítéletben megállapítása esetében az 1879: XL. tc. (Kihágási Büntetőtörvénykönyv) 20. §-a a R. hatálybalépésével olykép módosul, hogy ezentúl a pénzbüntetés nem behajthatatlansága, hanem nem fizetés esetében változtatható át elzárásra. Ezért a Rbsz. 156. §-ának harmadik bekezdése b) pontja szintén azzal a módosítással alkalmazandó, hogy a pénzbüntetést nem végrehajtás terhével kell terheltnek megfizetni, továbbá az nem behajthatatlansága, hanem nemfizetés esetében lesz az ítéletben megállapított tartamú elzárásra átváltoztatva.
A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak helyébe lépő elzárásbüntetés tartamának megállapításánál a rendőri büntetőbíróság gondosan mérlegelje a terhelt vagyoni, jövedelmi és kereseti viszonyait, továbbá legyen figyelemmel a terhelt egyéniségére is. E körülmények egybevetésével a rendőri büntetőbíróságnak azt az összeget, amely helyett egy napi elzárásbüntetést állapít meg, - a pénzbüntetés nem fizetése esetére kiszabható elzárásbüntetésnek jogszabály szerinti (1928: X tc. 11. §) felső határára figyelemmel - úgy kell megállapítani, hogy ez az elítéltet a pénzbüntetés lefizetésére indítsa.
A Rbsz.-nek a pénzbüntetés és az eljárási költségek végrehajtására vonatkozó 227-235. §-ai értelemszerűen úgy módosulnak, hogy a pénzbüntetés behajtása végett elítéltnek sem ingóságára, sem ingatlan vagyonára végrehajtást elrendelni nem lehet.
A jogerős határozattal megállapított eljárási költségeket azonban a rendőri büntetőbíróságnak a Rbsz. 227-230. §-ok rendelkezéseinek megfelelően elítélten továbbra is be kell hajtani.
A R. 3. §-a értelmében az előbbiekben említett új rendelkezések az 1948. évi november hó 1-én lépnek hatályba. Ettől az időponttól kezdődően a R-nek a pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell, tekintet nélkül arra, hogy azokban hozott-e már a rendőri büntetőbíróság elsőfokú határozatot vagy nem.
A jogerős ítélettel megállapított pénzbüntetés behajtására irányuló eljárást 1948. évi november hó 1-én meg kell szüntetni és az iratokat a község (város) az illetékes rendőri büntetőbíróságnak azzal az értesítéssel küldi vissza, hogy elítélten a pénzbüntetés egészben vagy részben be lelt-e hajtva, továbbá, hogy a megállapított eljárási költség vagy magánjogi követelés behajtását folytatja. A rendőri büntetőbíróság az elítéli által meg nem fizetett pénzbüntetést ezután végzéssel elzárásbüntetésre változtatja át
Budapest, 1948. évi szeptember hó 29-én.
A miniszter helyett:
Dr. Szebenyi Endre s. k.,
államtitkár