71630/1948. (IX. 1.) ÁH rendelet

a rézgálic legmagasabb kereskedői és fogyasztói árának újabb megállapítása tárgyában

A 9690/1945 ME, valamint az 5400/1948. Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A 98-99 % kristályos rézszulfátot tartalmazó rézgálicnak a nagykereskedők által érvényesíthető legmagasabb ára a 3. § szerinti "szőlőgazdasági hozzájárulás"-sal, valamint a számlabélyegilleték és minden egyéb közteherrel, továbbá csomagolással együtt, készpénzfizetés mellett, tiszta (nettó) súlyban 100 kg-kint;

a) textilzsákban, vagy puhafaládában .......... 664.- Ft

b) papírzsákban............................. 652.- Ft

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minőségű rézgálicnak a kiskereskedők által érvényesíthető legmagasabb fogyasztói ára a 3. § szerinti "szőlőgazdasági hozzájárulás"-sal, valamint csomagolással együtt, tiszta (nettó) súlyban kg-kint 7.- Ft.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megállapított legmagasabb árak az ország bármely rendes nyomtávú vasútállomásáig bérmentesített árura érvényesítendők. A kirakási költségek a címzettet terhelik. A bérmentesítés folytán az eladó a fuvarozás veszélyét nem viseli.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében megállapított legmagasabb fogyasztói ár az ország bármely helységében lévő kiskereskedő raktárában (üzletében) átvett árura értendő.

(3) Az 1. § szerinti árak eladási árra, számlabélyegilletékre és "szőlőgazdasági hozzájárulás"-ra felbontva is számlázhatók.

3. § (1) Az 1. § szerinti legmagasabb kereskedői és fogyasztói árakban 3.- Ft "szőlőgazdasági hozzájárulás" vétetett figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti "szőlőgazdasági hozzájárulás" a vásárlásról kiállított számlában minden esetben megfelelően külön feltüntetendő.

(3) A "szőlőgazdasági hozzájárulás" a számlabélyegilleték és minden más közteher jellegű megterhelés alól mentes.

(4) A "szőlőgazdasági hozzájárulás" címén befolyt összegeket a nagykereskedők kötelesek hetenként az Országos Árhivatal (V., Szabadság-tér 15.) egyidejű értesítése és részletes elszámolás mellett a 100.514. számú "M. E. G. F.: Országos Árhivatal részgálic árkiegyenlítés, bevételi számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára befizetni.

4. § Rézgálicot külföldről behozó kereskedők tartoznak a 150050/1946. IpM rendeletben (Magyar Közlöny 169. szám) szabályozott árvetést készíteni és ezt az áru forgalombahozatala előtt a Nehézvegyipari Igazgatósághoz (Budapest, VI., Teréz-körút 39.) beterjeszteni. A Nehézvegyipari Igazgatóság az árkiszámítást felülvizsgálja és véleményes jelentésével az Országos Árhivatalhoz felterjeszti.

5. § Az 1. § szerinti legmagasabb árakból a 150020/1946. IpM rendeletben (Magyar Közlöny 185. szám) meghatározott 5% rendkívüli árengedményt nem kell nyújtani.

6. § (1) Mindazok a viszonteladók, gazdaérdekképviseletek, gazdák és egyéb fogyasztók, akik a birtokukban lévő 25 kg, vagy azt meghaladó mennyiségű rézgálicot 1948. évi február hó 28-a előtt érvényben volt áron vásárolták és azt a beszerzési árnál magasabb áron értékesítik - amennyiben a 114015/1948. IpM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 48-49. szám) 7. §-a szerinti bejelentést nem teljesítették - a jelen rendelet kihirdetését követő 8 nap alatt készletüket az 50000/1946. IpM rendelettel (Magyar Közlöny 168. szám) előírt rendes havi készletbejelentéstől függetlenül tartoznak a Nehézvegyipari Igazgatósághoz írásban bejelenteni és az értékesítéssel egyidejűleg kg-onkint 1.34 Ft-ot a 3. § (4) bekezdésében feltüntetett postatakarékpénztári csekkszámlára - az "Értesítő lap" szelvényén az összeg rendeltetése rovatban "szőlőgazdasági hozzájárulás" megjegyzéssel ellátva - befizetni.

(2) Az előállítótól a behozó vagy más kereskedőtől negvett és kifizetett, de el nem szállított rézgálickészleteket a vevő birtokában lévőnek kell tekinteni és az (1) bekezdés rendelkezései ezek tekintetében is értelemszerűen alkalmazandók.

7. § A szőlőgazdasági hozzájárulást, amennyiben a 6. § rendelkezése szerint be nem fizetik, közadók módjára kell biztosítani és behajtani. Késedelmes befizetés esetén a közadókra megállapított szabályszerű késedelmi kamatot kell fizetni. Az elévülésre, a tévesen befizetett, vagy jogellenesen befizetett összegek visszafizetésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.

8. § (1) Aki a 4. §-ban előirt, az árvetés beterjesztésére irányuló kötelezettségének, vagy pedig a 6. §-ban előirt bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem kellő időben, vagy nem megfelelően tesz eleget - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés, különösen a 8800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 169. szám) rendelkezéseinek hatálya alá nem esik - kihágást követ el és a 9690/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 157. szám) 8. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő.

(2) Aki a jelen rendelet rendelkezéseit egyébként megszegi, vagy kijátssza - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés hatálya alá nem esik -, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő.

(3) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései - a 8960/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 173. szám) foglalt módosításokkal - az irányadók.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a 9690/1945. ME rendelet 8. §-ának (4) bekezdése értelmében a járásbíróság, a (2) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás az államrendőrség, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni.

(5) A jogerős büntető ítéletet meg kell küldeni a Nehézvegyipari Igazgatóságnak ( Budapest, VI., Teréz-körút 39. szám).

9. § Ez a rendelet 1948. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 114027/1948. IpM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 81. szám) hatályát veszti.

Budapest, 1948. évi augusztus hó 25-én.

Vas Zoltán s. k.,

a Gazdasági Főtanács főtitkára