Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

82100/1948. (XI. 28.) ÁH rendelet

a vágómarha, vágóborjú, valamint az ezekből kitermelt bús és melléktermékek árának újabb megállapítása tárgyában

A 9690/1945. ME számú, valamint a 7640/1948. Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján - a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve - a következőket rendelem:

I. Vágóállatok ára

1. § (1) A vágómarha és vágóbivaly (bika, ökör, telién, növendékállat; a továbbiakban: vágómarha) minősítésével kapcsolatban a jelen rendelet alkalmazása szempontjából:

a) "Hizlalt" az olyan vágómarha, amelynek faggyúkitermelése legalább 6%, húskitermelése pedig legalább az alábbi:

ökör és növendékállat - 66%

tehén - 64%

b) I. osztályú az olyan vágómarha, amelynek húskitermelése az a) pontban megállapítottnál kevesebb, de legalább az alábbi:

ökör és növendékállat - 64%

bika - 60%

tehén - 62%

c) II. osztályú az olyan vágómarha, amelynek húskitermelése a b) pontban megállapítottnál kevesebb, de legalább az alábbi:

ökör és növendékállat - 60%

bika - 60%

tehén - 47%

d) III. osztályú az olyan vágómarha, amelynek húskitermelése a c) pontban megállapítottnál kevesebb, de legalább az alábbi:

ökör, bika és növendékállat - 44%

tehén - 42%

e) csontozni való az olyan vágómarha, amelynek húskitermelése a d) pontban megállapítottnál kevesebb, valamint az olyan vágómarha, amely a kedvezőtlen csontkitermelés miatt, Vagy a hús mészárszékben való kiméréséhez szükséges egyéb minőségi feltételek hiánya miatt csak húsipari feldolgozásra alkalmas.

(2) Húskitermelés alatt a levágott állatból nyert és meleg állapotban (vesével, vesetokkal, nyelvvel és torokkal együtt, de bőr, lábvég, fej, belső szervek, pacal, tőgy és belek nélkül) lemért hús súlyának az állat élősúlyához való arányát kell érteni. Élősúlyként helyi átadásnál a vágómarha vágóhídon mért súlyának 6%-kal csökkentett súlyát, az állat hajtása, vagy tengelyfuvar esetében az állat 12 órai koplaltatás után a vágóhídon mért élősúlyát, vasúti fuvar esetében a szállítás Ideje alatt teljesen koplaltatott vágómarhának a vágóhídon mért élősúlyát kell figyelembe venni.

2. § (1) A Jelen rendelet alkalmazása szempontjából vágóborjú a levágás céljára eladott és élőállapotban 130 kg-nál kisebb súlyú, fiatal (szopós, vagy választott) bika- és üszőborjú (bivalyborjú), illetőleg tinó.

(2) A vágóborjú minősítésével kapcsolatban a jelen rendelet alkalmazása szempontjából:

a) I. osztályú a 60 kg és ennél nehezebb, de 100 kg-nál kisebb súlyú, szélesgerincű, telt, vastagfarú, ki nem bőgetett borjú;

b) II. osztályú az a) pont alatt megállapított követelményeknek minőségileg meg nem felelő, továbbá a 100 kg és ennél nehezebb, valamint 60 kg-nál kisebb súlyú vöröses, illetőleg tejeshúsú borjú és a vágóbivalyborjú.

3. § (1) A vágómarha és vágóborjú legmagasabb és egyben legalacsonyabb termelői ára - az etetés és itatás után mérlegelt súlyból 6% súlylevonás után - élősúlykilogrammonkint a következő:

B) Vágóborjú.

I. osztályú borjú - 4.50

II. osztályú borjú és bivalyborjú - 8.90

(2) Tenyésztés és továbbtartás céljára eladott marháért, bivalyért, növendékállatért, borjúért (a továbbiakban: haszonállat), az (1) bekezdésben megállapítottnál magasabb ár - a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában kibocsátott 8800/1946. ME rendeletnek (Magyar Közlöny 169. szám) az árdrágító visszaélésekről szóló I. fejezetében (különösen az 1. § 2. pontjában) megszabott korlátok között - csak abban az esetben számítható, ha a marhalevélkezelő a haszonállat marhalevelének átírásakor feljegyezte, hogy a vásárlás tenyésztési vagy továbbtartási célra történt. Az ilyen haszonállatot az átvétel időpontjától számított három hónap alatt elidegeníteni nem szabad.

4. § (1) Vágómarhának és vágóborjúnak a (2) bekezdésben megjelölt területen kívül történő vágására jogosító vágási utalványt az Országos Közellátási Hivatal 1949. évi január hó 1-e után csak akkor állít ki, ha a vágató a vágás előtt marhadarabonkint 200.- forintot, illetőleg borjúdarabonkint 20.- forintot valamelyik forgalmiadóhivatalnál befizet és a befizetést igazoló csekk elismervényszelvényt a vágási utalvány ellenében átadja. A vágási utalványért az 1949. évi január hó 1-e után fizetett díj a 4700/1948. PM rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 263. szám) előírt vágómarha árkiegyenlítési forgalmiadóba beszámítást nyer. 1948. évi december hó l-e után szarvasmarha és borjú vágásánál árkülönbözeti díjat (402100/1948. KH rendelet - Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 66. szám - 4. §) fizetni nem kell.

(2) Nem kell vágási utalványdíjat fizetni Budapest székesfőváros, továbbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszenltőrinc, Rákospalota, Újpest megyei városok, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkut, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés nagyközségek területén levágott vágómarhák és vágóborjúk után.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított utalványdíj részben vagy teljes visszafizetését kérheti az a vágató, aki kényszervágott szarvasmarháját nem húsiparosnak, hanem a 100000/1932. FM rendelet 92. § (7) bekezdésében (Magyarországi Rendeletek Tára 1933. évi kötet 130. oldal) felsorolt okoknál fogva hatósági hússzékbe adta és ott értékesítette. Az utalványdíj részbeni vagy teljes visszafizetésére irányuló kérelmet a területileg illetékes forgalmiadóhivatalhoz kell benyújtani, amely a 4700/1948. PM rendelet szerint jár el.

(4) Ha a kényszervágott szarvasmarhából kitermelt hús húsiparos útján került értékesítésre, a vágási utalványdíjat visszatéríteni nem lehet.

(5) A borjú vágására jogosító vágási utalványért kifizetett díj visszatérítésének kényszervágás esetén sincs helye.

(6) Nincs helye a visszafizetésnek abban az esetben sem, ha a vágató a levágott vágóállatot, vagy az abból kitermelt húst a (2) bekezdésben megjelölt területre szállította és azon belül bocsájtotta közfogyasztás céljaira.

II. Hús és melléktermékek ára

5. § (1) A vágómarhából kitermelt hús legmagasabb fogyasztói ára kg-onkint a következő:

(2) A csontnélküli marha- és bivalyhús legmagasabb fogyasztói ára - 10 dkg-onkint legfeljebb 2 dkg nyomaték (fej, máj, szív, vese, velő, tüdő, pacal, orr, köröm, tőgy és csont) hozzáadásával - kg-onkint a következő:

(3) A füstölt és főtt marhahús legmagasabb fogyasztói ára kg-onkint a következő:

(4) A vágómarhából kitermelt melléktermékek legmagasabb fogyasztói ára az ország egész területén kg-onkint a következő;

6. § (1) A borjúhúsnak és a vágott borjú melléktermékeinek legmagasabb fogyasztói ára az ország egész területén kg-onkint a következő:

(2) A csontnélküli borjúhús legmagasabb fogyasztói ára -10 dkg-onkint legfeljebb 2 dkg nyomaték (fej, szív, tüdő, pacal, orr, láb, borjúcsont) hozzáadásával - kg-onkint 10.- forint

Vegyes rendelkezések

7. § (1) Fenti árak a 3400/1948. PM rendeletben (Magyar Közöny - Rendeletek Tára 193. szám) megállapított termelői forgalmiadót, valamint a 2700/1948. PM rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 194. szám) megállapított húsfogyasztási adót magukban foglalják.

(2) A fogyasztási adó visszatérítése esetén az 5. és 6. §-ban megállapított árakat a visszatérítés összegével csökkenteni kell.

8. § Ez a rendelet 1948. évi december hó 1. napján lép hatályba: egyidejűleg a 402100/1948. KH rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 66. szám) hatályát veszti.

Budapest, 1948. évi november hó 26-án.

Vas Zoltán s. k.,

a Gazdasági Főtanács főtitkára

Tartalomjegyzék