84250/1948. (V. 15.) FM rendelet
a burgonyának és a kolorádóbogár, valamint a burgonyatermesztést veszélyeztető egyéb betegségek behurcolásának és elterjedésének megakadályozásáról szóló 1925: XLIV. törvénycikk végrehajtásáról, szóló 49000/1926. FM rendelet egyes rendelkezéseinek újabb módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában
A kolorádóbogár vagy burgonyabogár nemzetgazdasági szempontból országos veszedelmet jelentő elterjedésének meggátlása céljából a burgonyarák és a kolorádóbogár stb. behurcolásának és elterjedésének megakadályozásáról szóló 1925 : XLIV. tc. (az alábbiakban : T.) 9., 10. és 12. §-ában, valamint a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. tc. 51., 50., 58. és 122. §-ában kapott felhatalmazás alapján a belügy-, a pénzügy és építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § (1) A jelen rendeletben foglalt kolorádó - vagy burgonyabogár (Leptinolarsa decemlineata Say), a továbbiakban hurgonyabogár) elnevezés alatt a bogárnak mind a négy fejlődési alakját (pete, lárva, báb és bogár) kell érteni.
(1) Aki az ország területén bárhol burgonyabogarat talál; vagy burgonyabogár fellépését észleli, illetőleg gyanítja, valamint az, aki bárhol burgonyabogár megtalálásáról, vagy fellépéséről szerez tudomást, köteles ezt jól záró dobozba, vagy üvegbe zárt minta beküldése vagy átadása mellett - a lelőhelypontos megjelölésével, - a lelőhely szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek) haladéktalanul bejelenteni.
(2) A burgonyabogár lelőhelyét annak észlelése alkalmával azonnal feltűnő módon (szalmacsóvával vagy rongydarabbal ellátott karó beszúrásával, gallyal, stb.) ideiglenesen meg kelt jelölni.
(3) A községi elöljáróság (polgármester) köteles a bejelentést a Növényegészségügyi Szolgálattal (Földmívelésügyi minisztérium, Budapest, Kossuth Lajos tér 11., távirati cím : Planival) távirati úton azonnal közölni és ugyanerre a címre az (1) bekezdés alapján beszolgáltatott mintát a leggyorsabb módon továbbítani.
3. § (1) A Növényegészségügyi Szolgálat a 1. §-ban írt bejelentés alapján a szükséges helyszíni vizsgálat, vagy ellenőrzés megejtésé végett szakközegeit azonnal kiküldi.
(2) Az előbbi bekezdés alapján eljáró szakközeg a vizsgálat vagy ellenőrzés céljából bármely fertőzésre gyanús, vagy fertőzött területre (gazdaság, telep, raktár, stb.) beléphet és mintát vehet.
(3) Az eljáró szakközeg vizsgálatainak eredménye alapján a Növényegészségügyi Szolgálat haladéktalanul megállapítja a burgonyabogár pontos lelőhelyét és ennek álapján azt, hogy melyek a burgonyabogár állal fertőzött, illetőleg veszélyeztetett területek.
4. § (1) A burgonyabogár lelőhelye az a terület és annak közvetlen környéke, ahol a fertőzési góc - tehát a burgonyabogár - találtatott. Ezt a területet a Növényegészségügyi Szolgálat szakközegei jelölik meg feltűnő módon.
(2) A burgonyabogár által fertőzött terület annak a községnek (városnak) a területe, ahol a Növény-egészségügyi Szolgálat a burgonyabogár fellépését megállapítottá.
(3) A burgonyabogar által veszélyeztetett terület a fertőzött területet körülvevő .70 km-es körzetben; fekvő terület, mely az ezen a területen belül eső községek (városok) közigazgatási halárával azonos.
5. § (1) A burgonyabogár lelőhelyét és a burgonya-bogár által fertőzött területeket [4. § (1) és (2) bekezdés] a Növényegészségügyi Szolgálat a kiküldött szakközegei által távbeszélőn vagy távirati úton azonnal megteendő jelentés alapján az - 1925: XLIV. tc. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében azonnal zűr alá helyezi és erről a burgonyabogár lelőhelye, illetőleg a burgonyabogár állal fertőzött, valamint veszélyeztetett helyek megjelölése mellett az érdekelt területek községi elöljáróságait (polgármestereit), továbbá járási főjegyzőit, valamint az érdekelt törvényhatóságok első tisztviselőit táviratilag és egyidejűleg írásban is értesíti.
(2) Az előbbi bekezdésben említett zár alá helyezés ellen, a földmívelésügyi miniszterhez panasznak van helye, de a panasznak a jelen rendelettel elrendeli további intézkedések megtételére halasztó hatálya nincs.
(3) A zárlat mindaddig tart, amíg annak feloldásáról az (1) bekezdésben megjelölt szerv az ott említett közigazgatási halósági szerveket nem értesíti.
6. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) arról, hogy a község (város) fertőzött, illetőleg veszélyeztetett területnek nyilváníttatott, valamint, hogy a község (város) az 5. § értelmében zár alá helyeztetett és hogy ennek folytán a zár alá helyezett területre vonatkozóan a jelen rendeletnek mely korlátozó rendelkezései érvényesülnek, a Növény-egészségügyi Szolgálat értesítésének (5. §) vétele után azonnal - de legkésőbben 24 órán belül - a helyben szokásos módon (falragasz, dobszó, stb.) a lakosságot kimerítően tájékoztatni köteles.
(2) A községi előljáróság (polgármester) köteles a Növényegészségügyi Szolgálat - illetőleg kiküldött szakközegeinek - felhívására a burgonyabogár veszedelemre és a 2. §-ban szabályozott bejelentési kötelezettségre a lakosság figyelmét a helyben szokásos módon (falragasz, dobszó, stb.) bármikor felhívni.
(3) A községi elöljáróság (polgármester) köteles a Növényegészségügyi Szolgálat - illetőleg kiküldött szakközegeinek - felhívására a burgonyabogár lelőhelyét (közvetlenül fertőzött helyet) a következő szövegű táblával megjelölni: "Vigyázz! Burgonyabogár által fertőzött hely!"
7. § A zár alá helyezett területről kivezető összes gyalogjáró és kocsiútakat - ideértve a mesgyéket is - az illetékes rendőrbalóság a zárlat tartama alatt köteles a rendelkezésre álló (illetőleg a szükséghezképest rendelkezésre bocsátandó) létszámhoz képest állandóan szigorú ellenőrzés alatt tartani és a jelen rendeletben foglalt rendelkezések betartását a személyeken és tárgyakon egyaránt szükséges vizsgálatok gondos foganatosítása által biztosítani.
8. § (1) A zár alá helyezett területről burgonyabogarat, továbbá burgonyát, burgonyanövénynek bármely részét vagy más olyan élőnövényt (paradicsom, tojásgyümölcs) vagy e növények olyan résrét, amelyeket a burgonyabogár megtámadhat, valamint bárminemű tartályt, zsákot vagy egyéb olyan tárgyat, amely fertőzött, vagy fertőzésre gyanús burgonyával (paradicsommal, tojásgyümölccsel) érintkezésben volt, végül komposztot és földet a Növényegészségügyi Szolgálat előzetes vizsgálata és írásbeli engedélye nélkül bármilyen módon kivinni vagy kiszállítani tilos.
(2) A zár alá helyezett területen belül is tilos a burgonyabogár lelőhelyéről, illetőleg az általa közvetlenül fertőzött helyről az (1) bekezdésben felsorolt növényt, növényrészt, tárgyakat, továbbá bármely mezőgazdasági terményt (növényt, gyümölcsöt, vagy magvat stb.) a Növényegészségügyi Szolgálat előzetes vizsgálata és írásbeli engedélye nélkül egyik helyről a másikra - ideértve a belsőségeket is - elvinni, vagy elszállítani.
(3) A burgonyabogár lelőhelyére idegeneknek - a Növényegészségügyi Szolgálat szakközegeit kivéve - a zárlat tartania alatt belépni tilos.
(4) A burgonyabogár- által veszélyeztetett területről burgonyát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt csak a Növényegészségügyi Szolgálat előzetes vizsgálata és írásbeli engedélye alapján szabad bármilyen módon kiszállítani. A Növényegészségügyi Szolgálat a szállítási tilalmat szakszempontból indokolt esetben kivételesen a burgonyabogár által veszélyeztelett terület egy meghatározott részére korlátozhatja.
9. § (1) Az egész ország területén a burgonya -- további rendelkezésig - egymástól csak 60, illetőleg 70 cm távolságra levő szabályos sorokban ültethető. A növénytávolságot ez a rendelkezés nem érinti.
(2) Az egyes községekben (városokban) kötelező burgonyasortávolságot az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a községi (városi) termelési bizottság állapítja meg.
(3) A burgonyabogár lelőhelyén (fertőzési góc, bogárfészek helyén) és attól számított 10 méteres körzetben a bogár észlelését követő évben újból burgonyát kell ültetni.
(4) A burgonyabogár által fertőzött és veszélyeztetett területeken [4. § (2) és (3) bekezdés] - az előbbi (3) bekezdésben meghatározott terület kivételével - burgonyát, paradicsomot és tojásgyümölcsöt csak a községi (városi) termelési bizottság által erre a célra kijelölt dűlőkben fekvő összefüggő területen szabad vetni.
10. § A burgonyabogár elleni minél eredményesebb védekezés céljából a növényegészségügyi helyi megbízottak, gazdajegyzők, a mező- és hegyőrök, valamint a községi (városi) termelési bizottságok kötelesek a Növényegészségügyi Szolgálat irányítása és rendelkezése szerint burgonyabogár megfigyelő szolgálatot tartani és megfigyeléseiket a Növényegészségügyi Szolgálatnak azonnal jelenteni.
11. § (1) A burgonyabogár által veszélyeztetett területeken - törvényhatósági közerő igénybevétele útján - burgonyabogárkereső és írtószolgálatot kell felállítani.
(2) Az alispán (polgármester) köteles az (1) bekezdésben említett burgonyabogárkereső, illetőleg írtószolgálat céljára - foglalkozásra való tekintet nélkül - az érdekeli község (város) összes munkaképes lakosságából. 40 kat. hold burgonyavetőterületenként 10 főből álló csoportnak közerőként való kirendeléséről gondoskodni és egyben minden egyes csoport vezetőjét kijelölni.
(3) A (2) bekezdés alapján kirendelt személyek - kirendelésük tartamára - a Növényegészségügyi Szolgálat szakközegeinek irányítása és szakfelügyelete alatt állanak és azoknak utasításait haladéktalanul és lelkiismeretesen végrehajtani kötelesek,
(4) A jelen szakasz alapján az 1948. év folyamán teljesített munka teljes egészében beszámít az 1948 évben újjáépítési közmunkakötelezettség címén teljesítendő közmunkába.
12. § (1) Az előbbi szakasz alapján kirendelt burgonyabogárkereső- és irtócsoportok kötelesek a burgonyabogár által fertőzött területen a burgonya-, paradicsom- és tojásgyümölcs ültetvényeket - azok kikelésétől a lombozat leszáradásáig terjedő időben - hetenkint egyszer, a burgonyabogár állal veszélyeztetett területen pedig kéthetenkint egyszer átkutatni.
(2) Tekintet nélkül arra, hogy valamely törvényhatóság területén korábban burgonyabogár által fertőzött vagy veszélyetetett terület állapíttatott meg vagy sem, minden törvényhatóság első tisztviselője köteles a Növényegészségügyi Szolgálat felhívására az (1) bekezdésben megállapított időben legalább kétízben az összes burgonyavetésterületeket a 11. §-ban szabályozott módon szervezett csoportok által átkutattatni.
(3) A burgonya-, paradicsom- és tojásgyümölcs-ültetvények tulajdonosainak (birtokosainak) tilos az (1) bekezdés alapján kolorádóbogár keresése és irtása végett megjelenő csoportokat munkájukban meggátolni és a beültetett területeket előlük elzárni, vagy egyébként hozzáférhetetlenné tenni.
(4) A csoportvezetők az (1) és (2) bekezdés értelmében teljesített munkaeredményekről a községi előljáróságnak (polgármesternek) haladéktalanul jelentést tesznek. A községi előljáróság (polgármester) a jelentést, - amennyiben burgonyabogár találtatott - azonnal továbbítja a Növényegészségügyi Szolgálatnak.
13. § A Növényegészségügyi Szolgálat szakközegei által megállapított burgonyabogár lelőhelyek (fertőzési gócok, bogárfészkek) fertőtlenítését és ennek során a burgonyabogár kiirtását - a 11. § alapján kirendelt munkaerők igénybevétele mellett - a Növényegészségügyi Szolgálat foganatosítja.
14. § (1) A burgonyabogár lelőhelyeket (fertőzési gócokat, bogárfészkeket) körülvevő 3 km sugarú körzetben érdekelt birtokosok kötelesek a Növényegészségügyi Szolgálat szakutasításának megfelelően védő-permetezéseket, illetőleg védőporozásokat olymódon foganatosítani, hogy az érintett terület teljes burgonya-, paradicsom- és tojásgyümölcslombozata a megfelelő védekezőszerrel állandóan fedve legyen.
(2) Az (1) bekezdésben előírt védekezéshez szükséges védekezőszert a Növényegészségügyi Szolgálat díjmentesen, vagy mérsékeli áron bocsátja az érdekeltek rendelkezésére, a védekezéshez szükséges kézies igaerőről, valamint egyéb eszközökről azonban az érdekelt birtokosok kötelesek gondoskodni.
(3) A Növényegészségügyi Szolgálat által az érdekelt község (város) rendelkezésére bocsátott, - állami tulajdont képező - mótoros permetező vagy más védekezőgépek kezeléséről, kiszolgálásáról az az érdekelt tartozik gondoskodni, akinek ingatlanán a permetezést, illetőleg porozást végezni kell.
(4) Az állami tulajdont képező védekezőgépeknek és szereknek tárolásáról, valamint az azok kezelésére kirendelt szakszemélyzet elszállásolásáról a községi elöljáróság (polgármester) gondoskodik.
15. § (1) A burgonyabogár lelőhelyek (fertőzési gócok, bogárfészkek) fertőtlenítésévél és a bogár kiirtásává 1 okozott károkért a károsult az államtól kártérítést nem követelhet, azonban méltányos esetben - kérelemre - a földmívelésügyi miniszter által megállapított összegű segélyben részesíthető.-
(2) A kár összegszerűségét a károsult kérelmére a Növényegészségügyi Szolgálat szakközegének, továbbá az illetékes gazdasági felügyelőnek, valamint a községi elöljáróság (polgármester) kiküldöttének közbenjöttével kell megállapítani A méltányosság alapjául szolgáló ténykörülményeket a károsult köteles bizonyítani.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyújtott segély a földmívelésügyi tárca költségvetése terhére nyer fedezetet.
16. § A földmívelésügyi miniszter a burgonyabogár lelőhelyének felkutatása, illetőleg a burgonyabogár elleni védekezés körül különös érdemeket szerzett személyeket vagy csoportokat - a Növényegészségügyi Szolgálat előterjesztése alapján - pénzbeli vagy egyéb jutalomban részesítheti.
17. § A Növényegészségügyi Szolgálatnak a kolorádóbogár veszedelem elterjedésének meggátlására irányuló tevékenységét a gazdasági felügyelőségek a községi (városi) gazdajegyzők és termelési bizottságok, valamint az összes közigazgatási hatóságok és szervek minden törvényes eszközzel támogatni kötelesek.
18. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a T. 11. §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással büntetendő az,
a) aki a burgonyabogár megtalálását vagy fellépéséi, avagy e tekintetben gyanútkeltő jelenséget a 2. § rendelkezése értelmében nem jelenti be:
b) akit az 5. § alapján zár alá helyezett területről a zárlat tartama alatt a 8. § (1) bekezdése ellenére burgonyabogarat, burgonyát, vagy bármely burgonyanövényrészt, továbbá bárminemű olyan tartályt, zsákot vagy egyéb tárgyat, amely fertőzött, vagy fertőzésre gyanús burgonyával, (paradicsommal, tojásgyümölccsel) érintkezésben volt, a Növényegészségügyi Szolgálat írásbeli engedélye nélkül kivisz, vagy kiszállít;
c) aki az eljáró vizsgáló, vagy ellenőrző szakközeget a vizsgálatban, az ellenőrzésben, vagy a mintavételben megakadályozza.
(2) Kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntethető az,
a) aki az 5. § alapján zár alá helyezett területről az (1) bekezdés b) pontjában nem említett egyéb olyan növényt, amelyet a burgonyabogár támadhat (paradicsom, tojásgyümölcs), továbbá komposztot, töldet a Növényegészségügyi Szolgálat írásbeli engedélye nélkül kivisz, vagy kiszállít ;
b) aki a 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a burgonyabogár lelőhelyéről, illetőleg a közvetlenül fertőzött helyről az (1) bekezdés b) és a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt dolgokon felül bármely mezőgazdasági terményt, növényt, gyümölcsöt vagy magvat a Növényegészségügyi Szolgálat írásbeli engedélye nélkül elvisz, vagy elszállít;
c) aki a 8. § (3) bekezdése ellenére a burgonyabogár lelőhelyére belép ;
d) aki a 8. § (4) bekezdése ellenére a burgonya-bogár állal veszélyeztetett területről engedély nélkül burgonyát, paradicsomot vagy tojásgyümölcsöt kiszállít ;
e) aki a a § (1)-(4) bekezdéseiben fogalt termelési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket és az azok alapján tett intézkedéseket megszegi vagy kijátsza:
f) aki a 11. § alapján közmunkára történt kirendelésének nem, vagy nem kellőképen tesz eleget;
aki a 14. § (4) bekezdése ellenére a burgonya-bogár kereső és irtócsoportokat munkájukban akadályozza.
(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit a 8660/4946. ME rendeletben foglalt módosításokkal kell alkalmazni.
(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. törvénycikk 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.
10. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, ugyane tárgyra vonatkozó 40000/1926. FM rendeletnek (Rendeletek Tára 429. oldal) a len rendelettel ellentétes rendelkezései, valamint a 183201/1947. FM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 203. szám) hatályukat vesztik.
Budapest, 1948. évi május hó 5-én.
Dobi István s. k.,
földmívelésügy miniszter