9500/1948. (IX. 18.) VKM rendelet

a tanulók minősítése és tanulmányi előhaladása tárgyában

A vallás- és- közoktatásügyi miniszter, a földmívelésügyi miniszter, az iparügyi miniszter és a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az alábbiakat rendeli:

I FEJEZET

Elvi rendelkezések

1. § (1) Az 1948/49. iskolai évvel kezdődően a népiskola és az általános iskola, a középfokú és a középiskola, a szakiskola és a tanonciskola, továbbá a gyógyítva nevelő intézmények tanulóit egységes eljárás szerint kel) elbírálni és osztályozni.

(2) A "magaviselet" és "rendszeretet" címen eddig alkalmazott osztályozás megszűnik, helyette a két cím szempontjainak együttes alkalmazásával "magatartása" címen kell a tanulót osztályozni

(3) A tanuló magatartását három fokozat (érdemjegy) alkalmazásával, valamennyi többi tárgyból elért tanulmány eredményét hét fokozat (érdemjegy) alkalmazásával kell osztályozni.

II. FEJEZET

A tanulók elbírálása

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt iskolák tanulóinak magatartását a következő szempontok szerint kell elbírálni]

a) a tanuló magatartása az iskolában és az iskolán kívül milyen mértékben felel meg az erkölcsi, továbbit a népi demokratikus és a nemzeti szempontból támasztott követelményeknek. különös tekintettel azokra a kívánalmakra, amelyeket az iskola nevelési célkitűzése a tanuló életkorához mérten, támaszt;

b) szüleivel, nevelőivel, általában az idősebbekkel szemben tanúsított magatartásán a kellő neveltség, pallérozottság mutatkozik-e;

c) tanulótársai, kortársai között tanusított társas magatartásával, kötelességtudásával, szorgalmával a többiekre jó vagy rossz hatással van e;

d) iskolai munkájában, feladataiban, nemkülönben ruházatán, holmiján észlelhető-e a rendre és külső csínra való törekvés.

(2) A magatartás minősítésére a következő három érdemjegyet kell alkalmazni: példás (számjelzéssel: (3), jó (2), tűrhető (1). A fegyelmi okok miatt (eltanácsolás, eltiltás az iskola látogatásától, kizárás) az iskolából eltávolított tanuló magatartását nem kell osztályozni; a bizonyítvány (anyakönyv) "magatartás" rovatába a következőket kell bejegyezni: "Lásd a bizonyítvány (anyakönyvi rovat) záradékát."

(3) Ha a tanuló abban a tanulmányi időszakban, amelyre a minősítés kiterjed, a fenti (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt szempontokból példaadó magatartást tanúsított, érdemjegye: példás (3): ha ugyanezen szempontokból támasztott kívánalmaknak magatartása általában megfelel és III. fokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben nem részesült, érdemjegye: jó (2); ha magatartása a fentebb jelzett szempontok tekintetében javításra szorul, de a helyes irányban való fejlődése feltételezhető, illetőleg ha az iskolából való eltávolítással járó súlyosabb fegyelmi büntetésben nem részesüli, érdemjegye: tűrhető (1).

(4) A gyógyítva nevelő intézmények növendékei tekintetében a jelen § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, az intézmény különleges szempontjainak figyelembevételével,

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt iskolák tanulóinak tanulmányi eredményét a következő szempontok szerint keh elbírálni-

a) a tárgyismerettel kapcsolatban elsősorban a tanuló önállóságáról kell képet alkotni, tehát arról, hogy a feldolgozott tantervi ismeretanyag teljes megértéséig saját erejéből jutott-e el, vagy több-kevesebb külső támogatással, ösztökéléssel; szerzett ismereteit a felmerülő kérdések, feladatok megoldásában milyen mértékben képes önállóan alkalmazni.

b) Az iskolai közös munka szempontjából azt kell megvizsgálni, hogy a tanulmányi anyagnak az osztályban vagy munkacsoportban való feldolgozásában, különösen a felmerülő problémák lényegének felismerésében s a megoldás megkeresésében hogyan vesz részt; beilleszkedik-e a közös munkába és szellemi magatartásával elősegíti vagy hátráltatja-e az előhaladást.

c) Végül meg kell állapítani, hogy az előbbi szempontok tekintetében a tanuló az előző időszakhoz képest fejlődést vagy visszaesést mulat-e abban az időszakban, amelyre az osztályozás kiterjed. Ezért a tanulók érdemjegyeit az ellenőrző értekezleten is minden tárgyból meg kell állapítani.

(2) A tanulmányi eredmény feltüntetésére az iskolában érvényes tanterv valamennyi tárgyából a következő bét érdemjegyet kell alkalmazni: kitűnő (számjelzése]: 7.), jeles (6), jó (5), közepes (4), elégséges (3), gyenge (2), elégtelen (1).

(3) Ha a tanuló abban a tanulmányi időszakban, melyre a minősítés kiterjed, a kérdéses tárgyból olyan kevés előhaladást fett, hogy a tantervszerinti továbbhaladáshoz szükséges legkevesebb ismerete (készsége, ügyessége) is hiányzik, s ezért az iskolai közös munkát nagymértékben hátráltatja, minősítése: elégtelen (1) ; ha a tanuló az előbb felsoroltakból a továbbhaladáshoz szükséges legkevesebbet olyan kis mértékben sajátította el, hogy a tanultakat önállóan alkalmazná nem tudja, s ezért a közös munkát megnehezíti, minősítése: gyenge (2) ; ha a továbbhaladáshoz szükséges legkevesebb ismeretet elsajátította és annak lényeges részeit önállóan alkalmazni is képes, ilymódon a közös munkába nagyobb nehézség nélkül bevonható, minősítése: elégséges (3) ; ha a tanulmányi anyag lényeges részeit elegendő biztonsággal tudja, az alapvető ismeretek önálló alkalmazására is képes és a közös munkában önként részt vesz, minősítése: közepes (4) ; ha a teljes tanulmányi anyagot megbízhatóan elsajátította, a tanultak önálló alkalmazására is képes és a közös munkában való előhaladást részvételével segíti, minősítése: jó (5) ; ha a tanulmányi anyag tudásában és ennek alkalmazásában olyan biztonságot és önállóságot mulat, amely egyéni előhaladásában az átlagosnál jobb teljesítmény, a közös munkában lendítő erőt jelent, minősítése ; jeles (6) ; ha az egyéni és közös munkában elért teljesítményei az előbb jelzett tudásbeli többleten kívül még az átlagosnál lényegesen nagyobb mélységre is vallanak, különösen pedig a tárgyban felmerülő problémák következetesen önálló, biztos és helyes meglátásában mutat állandóságot, minősítése: kitűnő (7).

(4) A gyógyítva nevelő intézmények értelmi fogyatékosságban szenvedő növendékei tekintetében a kitűnő (7) és a jeles (6) érdemjegy alkalmazása mellőzendő. A többi érdemjegy alkalmazásában tekintettel kell lenni a gyermek értelmi fogyatékosságának mérvére,

III. FEJEZET

A továbbhaladás módozatai

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt iskolák valamennyi osztályára vonatkozóan a továbbhaladás tekintésében a következő mértéket kell alkalmazni:

(2) Felsőbb osztályba léphet az a tanuló, akinek a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak közül legfeljebb egyből van gyenge (2) osztályzata, a többi tárgyból elégséges (3) vagy ennél jobb osztályzata van.

(3) Javító vizsgálatot tehet az a tanuló, akinek a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak közül

a) két vagy három tárgyból gyenge (2), a többiből elégséges (3) vagy ennél jobb osztályzata van, vagyok

b) egy elégtelen (1) mellett legfeljebb két gyenge (2) osztályzata van.

(4) Tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja az a tanuló, akinek a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak közül a) háromnál több tárgyból van gyenge (2) osztályzata, vagy b) egy elégtelen (1) osztályzat melleit kettőnél több gyenge (2) osztályzata van ; vagy c) egynél több elégtelen (1) osztályzata van.

(5) A (3) bekezdésben foglallak alapján javító vizsgálatra bocsátott tanulónak mindazokból a tárgyakból vizsgáznia kell, amelyekből gyenge (2) vagy elégtelen (1) osztályzata van.

(6) A javítóvizsgájától sikeresnek kell tekinteni, ha a tanuló valamennyi vizsgálati tárgyból elégséges (3) vagy ennél jobb osztályzatot nyert. A javítóvizsgálatot megismételni nem lehet.

5. § (1) A továbbhaladás szempontjából döntő tantervi tárgyakat a tantervi ismeretanyag szorosabb kapcsolódása (koncentrációja) valamint a tanulásukban különösen érvényesülő szellemi tevékenységek rokonsága alapján a következő tárgyi körökben lehet csoportosítani:

I. Nyelvi és történeti csoport: idetartozik az anyanyelv és irodalma, az idegen nyelvek, a történelem, továbbá idesorolható a föld- és néprajz, az ember élete, valamint a társadalmi (állampolgári, jogi) ismeretek, a neveléstani (neveléstörténeti, módszertani) ismeretek, a lélektan, a filozófia, a rajz- és művészetszemlélet.

II. Természetismereti és mennyiségtani csoport: idetartoznak a természetrajzi tárgyak (ásványtan, növénytan, állattan) az ember élete, az egészségtan, a fizika, a kémia, a mennyiségtan, továbbá idesorolhatók a föld- és néprajzi, valamint a társadalmi (állampolgári jogi) ismeretek, a lélektan, a rajz és művészetszemlélet, a különböző (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, mennyiségtani, fizikai) gyakorlatok, továbbá a közép- és középfokú iskolában egy élő idegen nyelv.

(2) A tanulók általános tanulmányi eredményét a következő módon kell megállapítani:

A) Kitűnő rendű az a tanuló, aki a) az általános iskola vagy B népiskola VI-VIII. osztályában, továbbá a gimnázium, a líceum és a tanító(nő) képző-intézet, illetőleg óvónőképző-intézet osztályaiban a jelen § (1) bekezdésében foglalt egyik tárgyi csoport tárgyai közül annyiból nyert kitűnő (7) érdemjegyet, amennyi a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak számának felénél több, s valamennyi többi érdemjegye legalább jeles (6). E tanulók bizonyítványának (anyakönyvének) "Általános tanulmányi eredménye" rovatába a következőt kell bejegyezni: "A tantárgyak nyelvi-történeti (illetőleg: természetismereti mennyiségtani) csoportjából kitűnő rendű." Az a tanuló, aki a tárgyak mindkét csoportjából megfelel a fenti követelménynek a következő minősítési kapja: "A tárgyak nyelvi-történeti és természetismereti-mennyiségtani csoportjából egyaránt kitűnő." b) Az általános iskola vagy népiskola I-V. osztályaiban, további a gazdasági középiskola, a szakiskola és a tanonciskola osztályaiban kitűnő rendűnek kell minősíteni azt a tanulót, akinek a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak felénél több kitűnő (7) osztályzata, valamennyi többi tárgyból legalább jeles (6) osztályzata van

B) Ha a tanuló a döntő tárgyak felénél többől legalább jeles (6) osztályzatot kapott, valamennyi többi osztályzata legalább jó (ő), általános tanulmányi minősítése: jeles rendű.

C) Ha valamennyi döntő tárgy felénél többől legalább közepes (4), a többi döntő tárgyból elégséges (3) osztályzatot kapott, általános tanulmányi minősítése közepesrendű: az egyetlen tárgyból kapott gyenge (2) osztályzatot ez esetben az elégséges osztályzatok közé kell számítani.

D) Ha valamennyi döntő tárgy felénél többől elégséges (3) a többi döntő tárgyból ennél jobb osztályzatot nyeri, általános tanulmányi minősítése: elégségesrendű. Az egyetlen tárgyból kapott gyenge (2) osztályzatot ez esetben az elégséges osztályzatok közé kell számítani.

E) Nem kell külön általános tanulmányi minősítési adni annak a tanulónak, aki tanulmányi eredménye alapján javítóvizsgálatra vagy osztályismétlésre utasíttatott. Ez esetben ugyanis az általános tanulmányi eredményt a javítóvizsgálatra, illetőleg osztályismétlésre vonatkozó záradék tartalmazza.

IV. FEJEZET

A tanulmányi irányítás

6. §

(1) Valamennyi iskola igazgatója és nevelőtestülete gondosan ügyelni tartozik arra, hogy a tanulók a hajlamaiknak és képességeiknek leginkább megfelelő tanulmányok (osztály, tagozat, iskolafaj) felé irányittassanak ; evégett a tanulóknak, illetőleg szüleiknek a kellő tájékoztatást, tanácsot esetleg figyelmeztetést meg kell adniok. Ezzel kapcsolatban kívánatos a gyermek-tanulmányozással foglalkozó vagy az iskolákkal kapcsolatban létesített neveléslélektani intézmények (gyermek-lélektani-intézet vagy állomás, iskolai neveléslélektani munkaközösség, speciális képzettségű nevelők, gyógypedagógusok és iskolaorvosok) igénybevétele. Minden iskola igazgatója és nevelőtestülete törekedni köteles arra, hogy n tanulók testi és szellemi tulajdonságai - az egyszerű nevelői megfigyelés kiegészítése és ellenőrzéseként - a fent megjelölt Intézmények közreműködésével minél megbízhatóbban állapíttassanak meg. Különösen indokolt a tanulók behatóbb megismerése az iskolafajba való belépéskor (felvételi alkalmasság megállapításai, valamint a tanulmányok olyan szakaszában, amikor tárgyválasztás (tagozatválasztás) előtt áll a tanuló (hajlam és képességmegállapítási, végül az iskolafajban folytatott tanulmányok befejezésével kapcsolatban (iskola, illetőleg pályaválasztási tanácsadás).

(2) A jelen § (1) bekezdésében megjelölt neveléslélektani intézmények az ugyanott felsorolt feladatok szakszerű előkészítése és lebonyolítása érdekében az egyes iskolafajok egyes osztályaiban csoportos vizsgálatokat végeznek. Az érdekelt iskolák igazgatói és nevelői kara e vizsgálatok zavartalan lefolytatását azzal segítik elő, hogy gondoskodnak az illető osztályok tanulóinak a vizsgálati időre a tanulás alól való mentesítéséről, a helyiségekről, a felügyelet ellátásáról és a vizsgálat lefolytatására kiküldött személyekkel való együttműködésről.

(3) Az iskolák igazgatói, valamint a tanulóotthonok (internátusok), kollégiumok, stb.) igazgatói felelősek azért, hogy mindennemű tanulmányi támogatás (tandíjkedvezmény, ösztöndíj, segély, tanulóotthonban való kedvezményes vagy ingyenes elhelyezés, stb.) kizárólag a további tanulmányokra kellő rátermettséget mutató, de szociális körülményeiknél fogva hátrányban lévő tanulók számára jusson.

7. §

(1) A tanuló mélyebb megismerése végett annak az iskolai és iskolánkivüli életben megfigyelhető jellegzetes megnyilvánulásairól, sajátságairól és fontosabb környezeti adatairól feljegyzéseket kell vezetni. Erre a célra minden egyes tanuló számára "Feljegyzések X Y tanulóról" címen füzetet kell rendszeresíteni. A feljegyzések tartalma hivatalos titok, a füzeteket az osztályfő (osztálytanító) vagy más, erre alkalmas és az igazgató által megbízott nevelő bizalmas iskolai iratként kezeli, olymódon, hogy az - a tapasztalatok bejegyzése végett - a tanulóval foglalkozó valamennyi nevelő számára hozzáférhető legyen A bejegyzést az illető nevelő írásbeli véleménye alapján az osztályfő (a megbízott nevelő) végzi, a szöveg kellő mérlegelése után. A lélektani vizsgálattal megbízott személyek a Feljegyzésekbe betekintési nyerhetnek.

(2) A Feljegyzések a következő fejezetekből (lapokból) állanak:

I. A tanuló származási és környezeti adatai. (Születési adatok, a szülő, az otthon, a szabadidő; általános iskolai tanulónál az iskolalátogatás - beiskolázás - is.)

II. A külső megjelenés adatai. (Ruházat, csínérzék, fellépés, cselekvés, magatartás, modor.)

III. A társas magatartás (szociabilitás) adatai, (Összetartozás, együttérzés, együttműködés, vezetőkészség, népszerűség.)

IV. Értelmi vonások. (Általános intelligencia, sajátos érdeklődés, tárgyak, amelyekben viszonylag erős és viszonylag gyenge a tanuló, kritikai érzék, fantázia, önállóság, kezdeményező készség, művészi hajlamok, ügyességi hajlamok.)

V. Egyéb megjegyzések. (Kóros tünetek, rendkívüli események, stb., továbbá jutalmak, ösztöndíjak, egyéb támogatások címe, összege, időszaka.)

(3) A Feljegyzésekhez csatolni kell az esetleges lélektani vizsgálatok megállapításait tartalmazó lapokat, valamint az iskolaorvos által szolgáltatott testi, fejlődési, egészségügyi, stb. adatokat is.

(4) A Feljegyzések csak olyan adatokat tartalmazhatnak, amelyek a növendékre valóban jellemzőek, s amelyeknek hitelességéért és tárgyilagos voltáért a bejegyző felelősséget vállal. Ezért a bejegyzést az adatot szolgáltató nevelővel alá kell íratni, majd a bejegyző keltezi és aláírásával látja el.

(5) A Feljegyzések nyomtatványának, továbbá a kezelését megvilágosító útmutatásnak elkészítéséről és az iskolához való megküldéséről a vallás és közoktatásügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben külön intézkedik.

(6) Az iskolai év folyamán legalább négy ízben, éspedig az ellenőrző és az osztályozó értekezletek alkalmával az osztályfő (osztálytanító) és az osztályban tanító nevelők közös megbeszéléssel alakítják és egészítik ki a Feljegyzéseket, de üresen maradhat ama lapja (rovata), amelynek megfelelő adalékát csak további megfigyelés alapján lehet megállapitani. A tanuló iskolai magatartásának elbírálásában a Feljegyzéseket figyelembe kell venni.

(7) A tanulmányi eredmény elbírálásában a 3. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok szerint kell eljárni; a Feljegyzések egyidejű áttekintése azt a célt szolgálja, hogy a tanulóról kialakult jellemképnek és a tanulmányi eredménynek esetleg mutatkozó eltérései, ellentmondásai megtárgyaltassanak s ilymódon mind ennek mind pedig a megállapított egyéb hibának, hiányosságnak a kiküszöbölésére a nevelők a megfelelő eljárásban megállapodjanak.

(8) A szülővel, gyámmal, törvényes gondviselővel folytatott nevelési megbeszélésben természetszerűen szóbakerülhetnek a Feljegyzések alapján kialakult jellemkép egyes vonásai. Ez alkalommal azonban kerülni kell minden olyan utalást, adatot, megjegyzést, ami a tanulóra vagy a szülőre bántó, vagy önérzetét sértheti.

(9) Iskolaváltoztatás esetén annak az iskolának az igazgatója, amelybe a tanuló felvételt nyert, hivatalból kéri ki a tanulóra vonatkozó Feljegyzéseket az illetékes iskolaigazgatótól, aki azt bizalmas Iratként küldi meg.

(10) A gyógypedagógiai intézményekben a jelenleg használatos szaknyomtatványok továbbra is használatban maradnak; a jelen §-ban foglaltakat e nyomtatványok kezelésében értelemszerűen kell alkalmazni.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt iskolák rendtartásában a jelen rendelettel ellentétes értelmű rendelkezései egyidejűleg hatályukat vesztik.

Budapest, 1948. évi szeptember hó 10-én.

Ortutay Gyula s. k.,

vallás- és közoktatásügyi miniszter

Dobi István s. k.,

földmívelésügyi miniszter

Rónai Sándor s. k.,

kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter

Kossa István s. k.,

iparügyi miniszter