103810/1949. (VII. 31.) KH rendelet
a gabona és kukorica őrlésének, darálásának és hántolásának szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 8.915.)
A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. (63) ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
I. Vámőrlés
1. § (1) Vámőrléssel bármelyik megfelelő iparjogosítvánnyal rendelkező malom foglalkozhatik.
(2) Vámcseretelepet létesíteni vagy a jelen rendelet hatálybalépése előtt létesített vámcseretelepet továbbra fenntartani csak az Országos Közellátási Hivatal engedélyével szabad.
2. § (1) Búzát, rozsot, kétszerest és árpát vámőrlésre vagy vámcserére átadni, illetőleg átvenni csak a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély egyidejű átadása mellett és csak olyan mennyiségben szabad, amennyi a vámőrlési engedély szerint megőrölhető.
(2) A vámőrlés vagy vámcsere alkalmával a malom, illetőleg a vámcseretelep köteles az őröltető gabonalapjának VI. táblázatába jól olvasható módon tintával bejegyezni az őrlés vagy csere időpontját a vámőrlésre vagy vámcserére átvett termények fajtánkénti megnevezését és azoknak az őrlési vám és porlás levonása nélküli teljes tisztítatlan súlyát. Ezt a bejegyzést aláírással és a malom vagy vámcseretelep bélyegzőjével kell ellátni. A vámfeljegyzési könyvbe a gabonaalapsorszámát és a vámőrlési engedélyt kiállító község vagy város nevét is be kell jegyezni.
(3) A vámőrlést végző malom és vámcseretelep az őrlés céljára átvett gabonában lévő hulladék (idegen anyag és gyommag) mennyiségét - tételes őrlésnél és csereőrlésnél egyaránt - az őröltetővel egyetértésben becsléssel köteles megállapítani. A gabonának a vám és porlás levonása előtti tisztítatlan súlyából a 2%-on felüli hulladék (idegen anyag és gyommag) mennyiséget le kell vonni és az őrleményeket az így adódó tisztított súly alapján kell az őröltetőnek kiadni.
(4) A búza, rozs, kétszeres és árpavámőrléséért 13% természetbeni vámot kell fizetni. Ezzel szemben a vámon felül a malom vagy vámcseretelep porlás címén az eddigi 2% helyett legfeljebb 10%-ot jogosult természetben számítani. A vámot és a porlást a gabonának a tisztítási hulladék (idegen anyag és gyommag) levonása nélküli teljes tisztítatlan súlya után kell számítani. A vám és a porlás mennyiségének kiszámításánál az 50 dekagrammon aluli mennyiségeket lefelé, az 50 dekagramm vagy ennél nagyobb mennyiségeket felfelé egész kilogrammra kell kikerekíteni.
(5) Az (1) bekezdésben nem említett gabonafajták (köles, hajdina, zab) s a kukorica vámőrléséhez engedély nem kell. A vámőrlési jogosultságot az őröltető a gabonalap felmutatásával köteles igazolni.
3. § (1) A vámőrlő malom az őrlésre kerülő gabonából a tisztítatlan súly után számítva az alábbi őrleményeket köteles előállítani:
a) búzából legalább 30% egységes finomlisztet (malmi jelzése: Fil), legalább 45% világos búzakenyérlisztet (malmi jelzése: VEB), legalább 8% 8-as búzatakarmánylisztet (malmi jelzése: B8) és 16% egységes búzakorpát (malmi jelzése: BK);
b) rozsból legalább 70% világos rozslisztet (malmi jelzése: VRL), legalább 10% rozstakarmánylisztet (malmi jelzése: R8) és 18% egységes rozskorpát (malmi jelzése: RK);
c) árpából legalább 60% egységes árpalisztet (malmi jelzése: ÁL), és 37,5% egységes árpakorpát (malmi jelzése: AK).
(2) Búzadarát (malmi jelzése: A), csak az egységes finomliszt terhére, rozslángot (malmi jelzése: RO) pedig csak az egységes rozsliszt terhére szabad előállítani.
(3) A kétszeres az őrlés szempontjából amennyiben abban 21%-nál több rozs van, a rozzsal, egyébként, a búzával esik egy tekintet alá.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kiőrlési aránytól eltérően őrölni csak az Országos Közellátási Hivatal esetenkinti engedélyével szabad.
(5) Az (1) bekezdésben nem említett gabonaféléket (köles, hajdina, zab) és a kukoricát a vámőrlő malom az őröltetővel kötött megállapodás szerint őrölheti meg.
4. § (1) A vámőrlő malom és az általa fenntartott cseretelep az őrlés vagy vámcsere végett átvett gabonából a tisztított súly alapján számítva az alábbi őrleményeket köteles az őröltetőnek - zsák nélküli tiszta súlyban - kiadni:
a) búzából 30% egységes finomlisztet, 45% világos búzakenyérlisztet, 8% búzatakarmánylisztet és 16% egységes búzakorpát;
b) rozsból 70% világos rozslisztet, 10% 8-as rozstakarmánylisztet és 18% egységes rozskorpát.
c) árpából 60% egységes árpalisztet és 37,5% egységes árpakorpát.
(2) Búzadarát csak az egységes finomliszt terhére, rozslángot pedig az egységes rozsliszt terhére szabad - az őröltető kívánságára - kiadni.
(3) A kétszeresből az őrleményeket, amennyiben abban 21%-nál több rozs van, a rozsra nézve megállapított arányban, egyébként a búzára nézve megállapított arányban kell kiadni.
(4) Tisztított súly a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a gabonának a 2%-on felüli hulladék (idegen anyag és gyommag) levonása után fennmaradó súlya. Ha a gabonában 2%-nál több hulladék (idegen anyag és gyommag) nincsen, a gabona tényleges súlyát egyúttal tisztított súlynak is kell tekinteni.
(5) A kiadásra kerülő őrlemények mennyiségét a vám és a porlás levonása után fennmaradó tisztított súly alapján kell kiszámítani. A kiadásra kerülő őrlemények mennyiségének kiszámításánál az 50 dekagrammon aluli mennyiségeket lefelé, az 50 dekagramm vagy ennél nagyobb mennyiségeket felfelé egész kilogrammra kell kikerekíteni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott őrleményektől eltérő őrleményeket kiadni, vagy az őrleményeket az (1) bekezdésben meghatározott aránytól eltérő arányban kiadni csak az Országos Közellátási Hivatal esetenkinti engedélyével szabad.
(7) Az (1) bekezdésben nem említett gabonafélékből (köles, hajdina, zab) és a kukoricából a vámőrlő malom az őröltetővel kötött megállapodás szerinti őrleményeket köteles kiadni.
5. § (1) A vámőrlést végző malom és a vámcseretelep felelős vezetője a malom vagy cseretelep átvevő helyiségében szembetűnő helyen kifüggesztett, jól olvasható "Tájékoztató"-ban köteles közzétenni a következőket:
a) mennyi őrlési vámot szed;
b) mennyi porlási százalékot számít;
c) az őrlésre átvett gabonának legfeljebb 2% hulladékot (idegen anyagot és gyommagot) magában foglaló tisztított súlyát az őröltetővel egyetértésben történő becsléssel állapítja meg;
d) az őrlésre átvett gabona után a vámmal és porlási százalékkal csökkentett, legfeljebb 2% hulladékot (idegen anyagot és gyommagot) tartalmazó tisztított súly alapján mennyi és milyen fajta őrleményt ad ki;
e) a kiadásra kerülő őrlemények súlyába a zsáksúlyt nem számítja bele.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatokat nemcsak búzára, rozsra, kétszeresre és árpára, hanem a malomban vámőrlésre, illetőleg a cseretelepen vámcserére kerülő minden gabonafajtára és kukoricára nézve fel kell a tájékoztatóban tüntetni.
(3) A malomban vagy cseretelepen csak olyan tájékoztatót szabad kifüggeszteni, amely a mindenkor érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő adatokat tartalmaz. A kiadásra kerülő őrlemények fajtáját és mennyiségét az érvényben lévő jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell a tájékoztatóban feltüntetni.
(4) A malom vagy cseretelep felelős vezetője a tájékoztatót a kifüggesztés előtt köteles az illetékes pénzügyigazgatóságnak láttamozás végett három példányban bemutatni. A pénzügyigazgatóság a beküldött tájékoztatók láttamozása iránt soron kívül köteles intézkedni. A láttamozott tájékoztató egyik példányát a pénzügyigazgatóság jóváhagyási záradékkal ellátva a malomnak vagy cseretelepnek visszaküldi, másik példányát a területileg illetékes közellátási felügyelőséghez továbbítja, harmadik példányát pedig megőrzi.
(5) A tájékoztatóban később tett minden változtatás esetében az új adatokat tartalmazó tájékoztatót ugyancsak három példányban a pénzügyigazgatóságnak láttamozás végett be kell mutatni.
II. Kereskedelmi őrlés
6. § Búzát, rozsot, kétszerest, árpát, kölest és kukoricát saját kereskedelmi őrlésben őrölni tilos.
7. § (1) Búzát, rozsot, kétszerest, kölest és kukoricát idegen kereskedelmi őrlésben csak az a malom őrölhet, amelyet az Országos Közellátási Hivatal közellátási őrlésre kijelöl. A közellátási őrlésre kijelölt malom a búza, rozs, kétszeres, árpa, köles és kukorica idegen kereskedelmi őrlésére - a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint - köteles.
(2) A közellátási őrlésre kijelölt malom idegen kereskedelmi őrlésben búzát, rozsot, kétszerest, árpát, kölest és kukoricát őrlési engedély nélkül csak a MTRT Malomipari és Takarmányértékesítő nv. részére őrölhet. Egyébként búzát, rozsot, kétszerest, árpát, kölest és kukoricát idegen kereskedelmi őrlésre átadni, illetőleg átvenni csak az illetékes hatóság által kiadott őrlési engedély alapján szabad. Az őrlési engedélyt a kenyérgabona-vásárlási engedély alapján háztartási szükségletre megszerzett búza, rozs és kétszeres őrléséhez az erre vonatkozó rendeletben foglalt szabályok szerint a községi elöljáróság (polgármester), minden más esetben az Országos Közellátási Hivatal állítja ki.
(3) MTRT részére végzett idegen kereskedelmi őrlés díját, továbbá - a kukorica kivételével az Országos Közellátási Hivatal által kiadott őrlési engedély alapján végzett idegen kereskedelmi őrlés díját pénzben kell fizetni. Az Országos Közellátási Hivatal által kiadott őrlési engedély alapján őrölt kukorica idegenkereskedelmi őrléséért 15% természetbeni vámot kell fizetni.
(4) A kenyérgabona-vásárlási engedély alapján háztartási szükségletre megszerzett és a községi elöljáróság (polgármester) által kiadott őrlési engedély alapján őrölt búza, rozs és kétszeres idegen kereskedelmi őrlésére a vámőrlés szabályai irányadók. Az ilyen idegen kereskedelmi őrlést bármelyik vámőrlő malom elvégezheti.
8. § (1) A MTRT Malomipari és Takarmányértékesítő nv. részére vagy az Országos Közellátási Hivatal által kiadott őrlési engedély alapján idegen kereskedelmi őrlésre kerülő gabonából a malom a tisztítatlan súly után számítva az őrleményeket köteles - zsáknélküli tiszta súlyban - kiadni:
a) búzából 30% egységes finomlisztet (malmi jelzése: Fil), 53% egységes búzakenyérlisztet (malmi jelzése: EB) és 16% egységes búzakorpát (malmi jelzése: BK);
b) rozsból 80% egységes rozslisztet (malmi jelzése: RL) és 18% egységes rozskorpát (malmi jelzése: RK);
c) árpából 60% egységes árpalisztet (malmi jelzése: AL) és 37,5% egységes árpakorpát (malmi jelzése: AK).
(2) Búzadarát (malmi jelzése: A) csak az egységes finomliszt terhére, rozslángot (malmi jelzése: RO) pedig csak az egységes rozsliszt terhére szabad - az őröltető kívánságára - kiadni.
(3) A kétszeresből az őrleményeket, amennyiben abban 21%-nál több rozs van, a rozsra nézve megállapított arányban egyébként, a búzára nézve megállapított arányban kell kiadni.
(4) A kiadásra kerülő őrlemények mennyiségének kiszámításánál az 50 dekagrammon aluli mennyiségeket lefelé, az 50 dekagramm vagy ennél nagyobb mennyiségeket felfelé egész kilogrammra kell kikerekíteni.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott őrleményektől eltérő őrleményeket előállítani és kiadni vagy az őrleményeket az (1) bekezdésben meghatározott aránytól eltérő arányban kiadni - a 9. §-ban foglalt kivételtől eltekintve - csak az Országos Közellátási Hivatal esetenkinti engedélyével szabad.
(6) Az (1) bekezdésben nem említett gabonafélékből (köles, hajdina, zab) és a kukoricából a malom az őröltetővel kötött megállapodás szerinti őrleményeket köteles előállítani és kiadni.
9. § A MTRT Malomipari és Takarmányértékesítő nv. részére kereskedelmi őrlésre kerülő gabonából a malom a MTRT utasítására a 8. §-ban meghatározott őrlemények helyett a vámőrlésre vonatkozó szabályok szerint előállított őrleményeket köteles kiadni. Ilyen esetben a 3. és 4. §-ban foglalt rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy a kiadásra kerülő őrlemények mennyiségét a tisztítatlan súly alapján kell kiszámítani.
10. § (1) Azok a közellátási őrlésre kijelölt malmok, amelyeket az Országos Közellátási Hivatal erre kötelez, kötelesek az idegen kereskedelmi őrlésre kerülő gabona tisztítása során kiválasztott őrölhető hulladékot (konkolyt és egyéb gyommagvakat) külön kezelni és a malomipari abraktakarmányokkal együtt a MTRT-hoz (Budapest IV., Somogyi Béla út 3/A Postacím: Budapest IV., Postafiók 54) bejelenteni. Az ilyen malmokban az őrölhető tisztítási hulladékot a korpába belekeverni nem szabad.
(2) Azok a közellátási őrlésre kijelölt malmok, amelyek az őrölhető tisztítási hulladékot külön kezelik és a MTRT-hoz bejelentik, az idegen kereskedelmi őrlésre kerülő gabonából annyival kevesebb korpát adhatnak ki, amennyit a MTRT-hoz bejelentett őrölhető tisztítási hulladék kitesz. A kiadott korpa és a MTRT-hoz bejelentett őrölhető tisztítási hulladék együttes mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 8. § (1) bekezdése, illetőleg a 9. § szerint kiadandó korpamennyiség.
(3) A külön kezelt őrölhető tisztulási hulladék hatósági zár alatt van. Bejelentésére, zár alá vételére és forgalomba hozatalára az ipari abraktakarmányok forgalmának szabályozásáról szóló 104730/1948. (255) KH rendelet irányadó.
11. § Hajdina és zab akár saját, akár idegen kereskedelmi őrlésben szabadon őrölhető.
III. Darálás
12. § Búzát, rozsot és kétszerest darálni vagy daráltatni tilos.
13. § (1) Az árpa, zab, köles, hajdina és kukorica vámdarálása szabad. A malom vagy darálóüzem ilyen terményeket vámdarálásra a darálási könyvben való bejegyzés mellett bárkitől átvehet.
(2) A gabona és kukorica vámdarálásáért 8% természetbeni vámot kell fizetni. A vámon felül legfeljebb 1% porlást szabad természetben számítani. A vámot és a porlást a tisztítatlan súly után kell számítani.
(3) Az Országos Közellátási Hivatal engedélye alapján a vámdarálás díja pénzben is fizethető.
(4) A vámdarálással foglalkozó malom vagy darálóüzem az általa számított vám és porlás mennyiségét az 5. § szerint kifüggesztett tájékoztatóban feltüntetni köteles.
14. § (1) Árpát saját kereskedelmi darálásban darálni nem szabad. Idegen kereskedelmi darálásra árpát átadni, illetőleg átvenni csak az Országos Közellátási Hivatal által kiadott darálási engedély alapján szabad. Zab, köles, hajdina és kukorica akár saját, akár idegen kereskedelmi darálásban engedély nélkül darálható.
(2) Az idegen kereskedelmi darálásért a 13. § (2) bekezdésében meghatározott természetbeni vámot kell fizetni. Porlás címén az idegen kereskedelmi darálásnál is legfeljebb 1%-ot szabad természetben számítani.
(3) Az Országos Közellátási Hivatal engedélye alapján az idegen kereskedelmi darálás díja pénzben is fizethető.
IV. Hántolás
15. § Búzát, rozsot és kétszerest hántolni vagy hántoltatni tilos.
16. § (1) Árpát, zabot, kölest és hajdinát vámhántolásban csak vámőrlésre jogosult és gabonalappal rendelkező személy hántoltathat. A malom vagy hántolóüzem ilyen terményeket vámhántolásra - a malom ipari mellékmunkák könyvébe való bejegyzés mellett - csak vámőrlésre jogosult és gabonalappal rendelkező személytől vehet át.
(2) A vámhántolásért 20% természetbeni vámot kell fizetni. A vámot a tisztítatlan súly után kell számítani.
(3) A vámhántolással foglalkozó malom vagy hántolóüzem a hántolási vámmennyiségét az 5. § szerint kifüggesztett tájékoztatóban feltüntetni köteles.
17. § (1) Árpát és kölest akár saját, akár idegen kereskedelmi hántolásban csak az Országos Közellátási Hivatal által kiadott hántolási engedély alapján szabad hántolni, illetőleg hántoltatni. Zab és hajdina akár saját, akár idegen kereskedelmi hántolásban engedély nélkül hántolható.
(2) Az idegen kereskedelmi hántolásért a 16. § (2) bekezdésében meghatározott természetbeni vámot kell fizetni.
(3) Az Országos Közellátási Hivatal engedélye alapján az idegen kereskedelmi hántolás díja pénzben is fizethető.
V. Vámkeresmény és malmi megtakarítás
18. § (1) A kizárólag vámőrléssel foglalkozó malom, cseretelep, daráló és hántolóüzem köteles a búza, rozs, kétszeres, árpa és kukorica őrléséből, darálásából és hántolásából származó vámkeresményét szemes állapotban a hatósági terménygyűjtőhöz "D" jelű vételi jegyre hatósági áron hetenkint beadni.
(2) A közellátási őrlésre kijelölt malom a búza, rozs és kétszeres őrléséből származó vámkeresményét köteles az Országos Közellátási Hivatal rendelkezései szerint hetenkint, minden hétfői napon az erre a célra rendszeresített űrlapon a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat területileg illetékes kirendeltségéhez bejelenteni. A Terményforgalmi Nemzeti Vállalat köteles a búza, rozs és kétszeres őrléséből származó vámkeresményt az Országos Közellátási Hivatal rendelkezései szerint megvásárolni.
(3) Az árpa és kukorica őrléséből, darálásából és hántolásából származó vámkeresményt a közellátási őrlésre kijelölt malom az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint köteles a hatósági terménybegyűjtőhöz hetenkint beadni.
(4) A búza, rozs, kétszeres, árpa és kukorica őrléséből, darálásából és hántolásából származó vámkeresményt vámcsereforgó céljára visszatartani vagy megőrölni nem szabad.
19. § (1) Malmi megtakarítása a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a malomba, daráló vagy hántoló üzemben a kiadott őrleményéken, illetőleg hántolt termékeken felül akár könyvszerűleg, akár raktárfelmérés alapján mutatkozó minden szemestermény és őrleménytöbblet.
(2) A malmi megtakarításként mutatkozó búzából, rozsból, kétszeresből, árpából és őrleményből elsősorban a malom üzembentartójának és munkavállalóinak háztartási szükségletét kell biztosítani. A malom üzembentartójának és munkavállalóinak háztartási szükséglet címén a háztartásukhoz tartozó és gabonalapjukon, feltüntetett minden ellátatlan személy után az őstermelői fejadagot, illetőleg az ennek megfelelő mennyiségű őrleményt szabad kiadni. Ezt a mennyiséget tizenkét egyenlő részben, havonkint kell - a könyvekbe való bejegyzés mellett - kiadni.
(3) A malmi megtakarításként mutatkozó búzából, rozsból, kétszeresből, árpából, kukoricából és őrleményből a malom üzembentartójának és munkavállalóinak a (2) bekezdésben meghatározott háztartási szükségletén felül visszatartható a malom napi 16 órai őrlőképességének megfelelő mennyiségű vámcsereforgó. A visszatartott vámcsereforgót a malmi könyvekbe be kell vezetni.
(4) A kizárólag vámőrléssel foglalkozó malom, daráló és hántolóüzem a malmi megtakarításként könyvszerűleg mutatkozó búzából, rozsból, kétszeresből, árpából és kukoricából a háztartási szükséglet kiadása és a vámcsereforgó biztosítása után fennmaradó mennyiséget köteles szemes állapotban minden hónap 5. napjáig a hatósági terménygyűjtőhöz "D" jelű vételi jegyre hatósági áron beadni.
(5) A közellátási őrlésre kijelölt malom a búzából, rozsból, kétszeresből, árpából és kukoricából a háztartási szükséglet kiadása és vámcsereforgó biztosítása után könyvszerűleg mutatkozó szemesmegtakarítást köteles minden hónap első hétfőjén a vámkeresménnyel együtt a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat területileg illetékes kirendeltségéhez bejelenteni. A Terményforgalmi Nemzeti Vállalat a szemesmegtakarítást a vámkeresménnyel együtt megvásárolni köteles.
(6) A malom a lisztből a háztartási szükséglet kiadása és a vámcsereforgó biztosítása után könyvszerűleg mutatkozó megtakarítást köteles minden hónap 5. napjáig a MTRT-nak ajánlott levélben megvételre felajánlani. A MTRT a felajánlott lisztmegtakarítást köteles az Országos Árhivatal által megállapított áron megvásárolni és azonnal kifizetni. A MTRT által megvásárolt lisztet a malom a MTRT utalványára kiadni köteles. A kukoricalisztből mutatkozni megtakarításra ezek a rendelkezések, nem vonatkoznak.
(7) A takarmánylisztben és korpában mutatkozó megtakarítás bejelentésére, zár alá vételére és forgalomba hozatalára az ipari abraktakarmányok forgalmának szabályozásáról szóló 104.730/1948. (255) KH rendelet irányadó.
(8) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések vonatkoznak a raktárfelmérés alkalmával megállapított szemes- vagy őrleménymegtakarításra is. Az ilyen megtakarítást a raktárfelmérés után azonnal be kell vezetni a malmi könyvekbe.
VI. Vegyes és átmeneti rendelkezések
20. § Az olyan terménykeveréket, amely 5%-nál több búzát, rozsot vagy árpát tartalmaz, az őrlésre, darálásra és hántolásra vonatkozó rendelkezések szempontjából búzának, rozsnak vagy árpának kell tekinteni. Ehhez képest az ilyen terménykeveréket megőrölni, darálni vagy hántolni csak a búzára, rozsra vagy árpára megállapított szabályok szerint szabad.
21. § A malom, vámcseretelep, daráló és hántoló üzem köteles az őrlési, kereskedelmi darálásnál és hántolásnál a darálási vagy hántolási engedélyt mindaddig magánál tartani, amíg az őrleményeket vagy a hántolási termékeket az őröltetőnek, illetőleg a hántoltatónak ki nem adta.
22. § (1) Az őrlésből származó lisztfajták - vámőrlésben és kereskedelmi őrlésben egyaránt - nem üzemelhetnek sem sötétebbek, sem világosabbak, mint az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet által kiadott hivatalos lisztjellegminták.
(2) A lisztfajtákra az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet által kiadott hivatalos lisztjellegmintákat minden malom köteles beszerezni. A lisztjellegminták 1/2 kilogrammos mintacsomagokban az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézettől (Budapest II., Kisrókus utca 16/B szám) szerezhetők be. A lisztjellegminták ellenértékét - amely az egyes őrlemények hatóságilag megállapított malmi eladási árának ötszöröse, - a 104.014. számú "Földmívelésügyi Min. Kitaibel Pál utcai kísérleti telep, ellátmány számla, Budapest". elnevezésű állami csekkszámlára előre be kell fizetni.
(3) Az őrlemények ellenőrzése alkalmával a mintaátvételt a belföldi forgalomban fizetendő - forgalmi adókról szóló 4300/1949. (138) II. b. PM rendelet 48. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések, szerint kell eszközölni.
23. § (1) Az Országos Közellátási Hivatal közérdekből bármely malmot kötelezhet arra, hogy az általa megállapított költségtérítés mellett gabonát vagy kukoricát raktározzon.
(2) A raktározásra kötelezés a közellátási őrlésre ki nem jelölt malomnak a hozzá beraktározott termények őrlésére jogot nem ad.
24. § A vámőrlő malom és az általa fenntartott cseretelep a jelen rendelet hatálybalépésének napján meglévő vámcsereforgó kifogytáig, legkésőbb azonban az 1949. évi augusztus hó 15. napjáig az őröltetőnek a 4. §-ban meghatározott őrlemények helyett a 103340/1948. (144) KH rendelet 5. §-ában meghatározott őrleményeket is kiadhatja.
VII. Büntető és hatálybaléptető rendelkezések
25. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése és kijátszása - így különösen a rendelettől eltérő kiőrlés vagy a vámkeresmény és malmi megtakarítás beadásának elmulasztása - a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (169.) ME rendelet szerint büntetendő.
(2) Amennyiben a cselekmény a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (169) ME rendelet rendelkezései, vagy más súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. (63) ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki
a) az 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az Országos Közellátási Hivatal engedélye nélkül vámcseretelepet létesít, vagy a jelen rendelet hatálybalépése előtt létesített vámcseretelepet továbbra fenntartja;
b) a 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére vámőrlésre vagy vámcserére búzát, rozsot, kétszerest vagy árpát a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély nélkül, vagy a vámőrlési engedély szerint megőrölhető mennyiségnél nagyobb mennyiségben átad vagy átvesz;
c) a 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a vámőrlés vagy vámcsere alkalmával a vámőrlésre vagy vámcserére vonatkozó adatokat a gabonalap VI. táblázatába és a vámfeljegyzési könyvbe nem jegyzi be.
d) A 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a gabona tisztított súlyát, illetőleg a gabonában lévő idegen anyag és gyommag mennyiségét nem az őröltetővel egyetértésben történő becsléssel állapítja meg;
e) a 2. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a búza, rozs, kétszeres vagy árpa vámőrlésénél 1%-nál több porlást számít;
f) a 4. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a vámőrlés vagy vámcsere végett átvett gabonából az őröltetőnek nem az ott megszabott fajtájú, minőségű és mennyiségű őrleményt adja ki;
g) az 5. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az előírt adatokat tartalmazó és a pénzügyigazgatóság által láttamozott "Tájékoztató"-t a malom vagy cseretelep átvevő helyiségében szembetűnő helyen nem függeszti ki;
h) a 6. §-ban foglalt rendelkezések ellenére búzát, rozsot, kétszerest, árpát, kölest vagy kukoricát sajátkereskedelmi őrlésben őröl;
i) a 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére búzát, rozsot, kétszerest, árpát, kölest vagy kukoricát közellátási őrlésre történt kijelölés nélkül őröl, vagy a közellátási őrlésre történt kijelölése után idegen kereskedelmi őrlést nem végez;
j) a 7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére búzát, rozsot, kétszerest, árpát, kölest vagy kukoricát - a MTRT részére történő őrlés kivételével - az illetékes hatóság által kiállított őrlési engedély nélkül idegen kereskedelmi őrlésre átad vagy átvesz;
k) a 8. és 9. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az idegen kereskedelmi őrlésre kerülő gabonából nem az ott megszabott fajtájú, minőségű és mennyiségű őrleményt adja ki;
l) a 10. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az őrölhető tisztítási hulladékot nem kezeli külön, a MTRT-hoz nem jelenti be vagy azt a korpába belekeveri;
m) a 12. §-ban foglalt rendelkezések ellenére búzát, rozsot, kétszerest darál vagy daráltat;
n) a 13. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a vámdarálásnál 1%-nál több porlást von le;
o) a 13. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a darálási vám és porlás mennyiségét a tájékoztatóban nem tünteti fel;
p) a 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére árpát saját kereskedelmi darálásban darál vagy az Országos Közellátási Hivatal által kiadott darálási engedély nélkül idegen kereskedelmi darálásra átad vagy átvesz;
r) a 14. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az idegen kereskedelmi darálásnál 1%-nál több porlást von le;
s) a 15. §-ban foglalt rendelkezések ellenére búzát, rozsot vagy kétszerest hántol vagy hántoltat;
t) a 16. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére árpát, zabot, kölest vagy hajdinát vámhántolás végett mástól mint vámőrlésre jogosult és gabonalappal rendelkező személytől átvesz;
u) a 16. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a hántolási vám mennyiségét a tájékoztatóban nem tünteti fel;
v) a 17. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére árpát és kölest akár saját, akár kereskedelmi hántolásban az Országos Közellátási Hivatal hántolási engedélye nélkül hántol vagy hántoltat;
z) a 21. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az őrlési, darálási vagy hántolási engedélyt mindaddig magánál tartja, amíg az őrleményeket, illetőleg a hántolt termékeket az őröltetőnek vagy hántoltatónak ki nem adja;
y) a 22. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a hivatalos liszt jellegmintákat nem szerzi be;
x) a 23. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az Országos Közellátási Hivatal felhívására és az általa, megállapított költségmegtérítés mellett gabonát vagy kukoricát nem raktároz.
(3) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett, érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3440/1947. (63) ME rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.
26. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg a 103340/1948. (144) KH rendelet, a 104400/1948. (184) KH rendelet, a 104640/1948. (199) KH rendelet, a 107720/1948. (286) KH rendelet, a 100200/1949. (8) KH rendelet, a 102670/1949. (84) KH rendelet, a 102780/1949. (98) KH rendelet és a 103400/1949. (102) KH rendelet hatályát veszti.
Budapest, 1949. évi július hó 30-án.
A miniszter helyett:
Keresztes Mihály s. k.
államtitkár