1200/K/13/1949. (X. 29.) VKM rendelet
a közoktatási intézmények igazgatási és tanulmányi felügyelete tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 1.211.)
A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 4155/1949. (152) Korm. rendeletben nyert felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:
1. § (1) A közoktatásügyi igazgatás szabályozása tárgyában kiadott 4155/1949. (152) Korm. rendelet Végrehajtási Utasításának (1210-57/1949. (184) VKM rendelet) 4. §-ában felsorolt közoktatásügyi intézmények igazgatási és tanulmányi ügyeinek ellenőrzését és felügyeletét a tankerületi főigazgaió látja el.
(2) A tankerületi főigazgató ellenőrzési és felügyeleti hatásköre kiterjed az alárendelt iskolák, tanfolyamok, óvodák és tanulóotthonok külső és belső rendjére, nevelői és tanulmányi munkájára, annak eredményére, az intézmények igazgatására, ügyvitelére, nevelő és oktató személyzet továbbképzésére, valamint társadalmi tevékenységére.
2. § (1) A közoktatásügyi intézmények minden egyes rendes és rendkívüli tantestületi értekezletének, valamint a Szülői Munkaközösség választmányi ülésének jegyzőkönyvét két-két példányban az ülés napjától számított 8 napon belül a tankerületi főigazgatóhoz kell felterjeszteni jóváhagyás végett.
(2) A tankerületi főigazgató a jelen § (1) bekezdésében foglaltak alapján hozzá felterjesztett jegyzőkönyvekben foglalt határozatokat felülvizsgálja és azok tekintetében saját hatáskörében és közvetlenül intézkedik
(3) Az iskolák és óvódák következő iskolai évre szóló tantárgy felosztását, illetve csoportbeosztását a záróértekezlet jegyzőkönyvével, az órarendet, illetve foglalkozási tervet pedig az alakuló értekezlet jegyzőkönyvével egyidőben tartoznak a tankerületi főigazgatóhoz két-két példányban felterjeszteni. A tankerületi főigazgató a felterjesztett tantárgyfelosztást, illetve csoportbeosztást és órarendet, illetve foglalkozási tervet jóváhagyásával ellátva, esetleges észrevételeinek vagy intézkedésének közlése mellett, az iskola igazgatójának visszaküldi.
(4) A szaktárgyakat tanító pedagógusok részletes és a szükséghez képest kisebb vagy nagyobb didaktikai egységekre osztott - az ismétlésekre szánt időt is feltüntető - tanmenetet tartoznak készíteni, amelyet a tantestület első módszeres értekezletén történt megvitatás után három példányban a tankerületi főigazgatóhoz kell felterjeszteni. A tankerületi főigazgató a tanmenetek két példányát elfogadási záradékkal, illetve észrevételeivel visszaküldi az iskola igazgatójának. A tankerületi főigazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy a kellő szakszerűséggel összeállított tanmenetet - évenkénti bemutatás kötelezettsége nélkül - három évnél nem hosz-szabb időn át használhassák.
(5) Ha egyes iskolákban az országos tantervnek helyi tanterv alakjában való módosítása látszik indokoltnak, az iskola igazgatójának a helyi tanterv bevezetésére irányuló részletesen indokolt kérelmét a tankerületi főigazgató véleményes javaslatával felterjeszti az engedély megadása céljából a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez.
3. § A tankerületi főigazgató ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásában közreműködnek:
a) a tankerületi főigazgatói hivatalhoz beosztott előadók;
b) az iskolafelügyelők és
c) a szakfelügyelők.
4. § A tankerületi főigazgató hivatalához beosztott előadók az ellenőrzésükre bízott közoktatási intézményekben mind az igazgatási, mind a tanulmányi ügyek ellenőrzése és felügyelete terén a tankerületi főigazgatót megillető hatáskörben járnak el.
5. § (1) Az általános iskolákban, népiskolákban az általános ellenőrzést és felügyeletet a körzeti iskolafelügyelők látják el.
(2) A közép és középfokú iskolákban az általános ellenőrzést és felügyeletet a gimnáziumi iskolafelügyelök, illetve a szak- (ipari, mezőgazdasági, pedagógiai, közgazdasági) gimnáziumi iskolafelügyelők végzik.
6. § (1) Iskola-felügyelői megbízást nyerhet bármely iskola Igazgatója, tanára vagy tanítója, illetve óvónője, akinek az illető iskolafaj számára előírt képesítése van, a tanári, tanítói vagy óvónői pályán feladatait eredményesen látta el, s akit politikai felfogása, didaktikai felkészültsége, pedagógiai készsége és kiváló szaktudása arra érdemessé tesz.
(2) Az általános iskolák, népiskolák és óvodák körzeti iskolafelügyelőit a tankerületi főigazgató, a középiskolák és szakiskolák iskolafelügyelőit a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizza meg. A megbízás egy iskolai évre szól és bármikor visszavonható.
(3) Az iskolafelügyelő feladata a működési körébe utalt iskolák külső és belső rendjének, növelői és tanulmányi ügyeinek, igazgatásának, továbbá az iskolákban működő valamennyi pedagógus és egyéb alkalmazott munkájának általános ellenőrzése és felügyelete.
(4) Az iskolafelügyelő az iskolák meglátogatására vonatkozóan látogatási tervet készít s azt jóváhagyás végett az általános iskolai iskolafelügyelő a tankerületi főigazgatóhoz, a középiskolai iskolafelügyelő pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez köteles benyújtani.
(5) Az iskolafelügyelő megbízása tartamára igazgatói, tanári vagy tanítói minőségben végzett iskolai munkája alól felmentést nyer.
(6) Az iskolafelügyelő szolgálati viszony tekintetében a tankerületi főigazgató hatásköre alá tartozik. Jelentéseit és javaslatait mindig a működési körébe utalt iskola területileg illetékes tankerületi főigazgatójához terjeszti fel; közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez előterjesztést nem tehet.
(7) Az iskolafelügyelő fegyelmi felelősségre vonása tekintetében a gimnáziumi tanárokra irányadó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.
7. § (1) Az általános iskolákban, népiskolákban a szaktárgyi tanulmányi felügyeletet és irányítást az általános iskolai szakfelügyelők látják el.
(2) A középiskolákban és középfokú iskolákban a szaktárgyi tanulmányi felügyeletet és irányítást a gimnáziumi szakfelügyelők, illetve a meghatározott szakgimnáziumi szakfelügyelők végzik.
(3) Az általános iskolai szakfelügyelők a középiskolákban, illetve középfokú iskolákban, a gimnáziumi szakfelügyelők az általános iskolákban, illetve népiskolákban meglátogathatják szaktárgyaik óráit megfigyelés céljából, de azok tanulmányi rendjének felügyeletében és irányításában részt nem vehetnek. Megfigyeléseikről a tankerületi főigazgatónak jelentést tehetnek.
8. § (1) Szakfelügyelői megbízást nyerhet bármely iskola igazgatója tanára vagy tanítója, akinek az illető iskolafaj számára előírt képesítése van, a tanári vagy tanítói pályán feladatait eredményesen látta el, s akit politikai felfogása didaktikai felkészültsége, pedagógiai készsége és kiváló szaktudása arra érdemessé tesz.
(2) Az előző bekezdésben foglaltaktól eltérőleg a szakgimnáziumok gyakorlati szaktárgyainak és tanműhely gyakorlatainak ellenőrzésével és felügyeletével megbízható olyan iskolán kívüli egyén is, akinek megfelelő politikai és szakmai felkészültsége és megfelelő szakbavágó gyakorlata van.
(3) Az általános iskolák, népiskolák szakfelügyelőit a tankerületi főigazgató, a középiskolák és középfokú iskolák szakfelügyelőit a vallás- és közoktatásügyi miniszter bízza meg. A megbízás egy iskolai évre szól és bármikor visszavonható.
(4) A szakfelügyelő feladata a működési körébe kijelölt intézet vagy intézetek egy-egy megjelölt szakcsoportjára, illetve tantárgycsoportjára vonatkozó tanulmányi ellenőrzés és felügyelet ellátása. A szakfelügyelő működési köre több tankerületre is kiterjedhet.
(5) A szakfelügyelő a megbízatásából folyó működési feladatához mérten megbízásának tartama alatt vagy
a) legfeljebb heti 14 tanítási óra ellátására kötelezhető, vagy
b) igazgatói vagy tanári minőségben végzett iskolai munkája alól felmenthető.
(6) A szakfelügyelő működésével kapcsolatban közvetlenül a tankerületi főigazgató hatásköre alá tartozik. Jelentéseit és javaslatait mindig a működési körébe utalt iskola területileg illetékes tankerületi főigazgatójához terjeszti fel; közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez előterjesztést nem tehet.
(7) A szakfelügyelő fegyelmi felelősségére vonása tekintetében a gimnáziumi tanárokra irányadó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.
9. § (1) Az általános iskola körzeti iskolafelügyelőinek és szakfelügyelőinek működési körébe tartozó iskolákat a tankerületi főigazgató, a középiskolák iskolafelügyelőinek és szakfelügyelőinek működési körébe tartozó iskolákat pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter, jelöli ki. Az iskolafelügyelők és szakfelügyelők megbízatásáról és működési köréről az iskolákat a tankerületi főigazgató értesíti.
(2) Az iskolafelügyelő és szakfelügyelő annál az iskolánál, amelynél mint igazgató, tanár vagy tanító működik, iskolafelügyelői, illetve szakfelügyelői teendőket nem végezhet. Az iskolalátogató tankerületi főigazgató, a főigazgatói hivatalhoz beosztott előadó, az iskolafelügyelő és a szakfelügyelő minden egyes iskolában teljesített hivatalos látogatása befejeztével szabályszerű útiszámlát tartozik bemutatni a tankerületi főigazgatónak, aki azt igazolásával ellátja és az érvényesített összeg kifizetéséről az e célra rendelkezésére bocsátott általány terhére gondoskodik.
10. § (1) A tankerületi főigazgató, a főigazgatói hivatalhoz beosztott előadó és az iskolafelügyelő (az alábbiakban: iskolalátogató) iskolalátogatásának célja a közoktatási intézmény külső és belső életének, munkájának vagy munkája egy részének ellenőrzése és irányítása, a nevelőmunka eredményének emelése és a közoktatási intézménynek az egységes nevelői szempontok szerint irányított demokratikus köznevelésbe való bekapcsolása.
(2) Az iskolalátogató vizsgálatának a látogatás alkalmával általában az alábbiakra kell kiterjednie:
1. Külső rend. a) Az épület, lakások, igazgatói iroda, tantestületi szoba, tantermek, előadótermek, tanulószobák, úttörők, illetve diákszövetség helyisége, szülői munkaközösség helyisége, b) Bútorzat, felszerelés, szertárak, padok, táblák, stb. c) Tornaterem, öltöző, mosdó, stb. d) Mellékhelyiségek (száma, elkülönítése, tisztasága). e) Ivóvíz, f) Udvar és felszerelése, g) Gyakorló helyiségek és területek, h) Fűtés, világítás, takarítás, i) Díszítés.
2. Belső rend. a) Tantárgyfelosztás, órarend, tanmenet, helyi tanterv, stb. b) Tan- és segédkönyvek, térképek, tanszerek, c) Tanulók füzetei, jegyzetei, d) A Rendtartásban előírt naplók, könyvek és kimutatások, e) Szolgálati könyvek (tanterv, utasítások, rendtartás, stb.). Hivatalos közlönyök (Magyar Közlöny, Köznevelés), f) Újságok, faliújságok, o) Ifjúsági és nevelői könyvtár.
3. Az igazgató működése, a) Az ügyvitelt szabályozó rendeletek és utasítások ismerete, b) Szakképzettség, politikai felkészültség, rátermettség, c) Munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel való kapcsolat, d) Irányító és ellenőrző működés, e) Nevelési és fegyelmezési készség, f) Tudományos és társadalmi munkásság.
4. A tantestület működése, a) A tantestület tagjainak létszáma és képesítése, ezzel kapcsolatos szükséglet vagy felesleg, b) Tantestület összhangzatos munkája. Együttműködés, társadalmi munka. Társadalmi munkában való egyetemleges vagy egyéni részvétel. A tantestület kapcsolata a helyi társadalmi szervekkel. Családlátogatás. Heti sajtómegbeszélés, c) A tantestület tagjainak tovább-képzése (orosz nyelvtanulás, szakmai továbbképzés, egyéni tanulás). A haladó irodalmi, történelmi és természettudományos szemlélet szerint való átértékelés. Az erre célra alakult munkaközösségek és tantestületi tanulókörök munkája és eredményei. d) A tanulmányi színvonal emelésére tett intézkedések. A nevelési munkaverseny eredményei. Munkás és dolgozóparaszt származású tanulók tanulmányainak támogatása. Munkás és dolgozóparaszt származású tanulók számára létesített tanulószobák működése, e) A tantestület egyes tagjainak szakmai és politikai felkészültsége, nevelői munkája, tanítási módszere. Tárgykapcsolás és a tervgazdálkodással való kapcsolás. Az osztályozás tárgyilagossága, f) Ellenőrző, osztályozó és módszeres értekezletek, g) Kísérlet, szemléltetés, filmoktatás, tanulmányi kirándulások, h) Rendkívüli tárgyak tanítása.
5. Tanulók létszáma és tanulmányi eredménye. Tanulók társadalmi összetétele. Lemorzsolódás. Tanulók iskolalátogatása és mulasztása, Öltözködés, tisztálkodás, figyelem, fegyelmezettség, érdeklődés, munkaszeretet. Közösségi munkában való részvétel. Olvasottság.
6. Ifjúsági szervezetek működése. Ifjúsági szervezeteknek a tanulmányi munkát támogató szerepe. Tanulókörök működése. Ifjúsági szervezetek vezetőinek (úttörő-vezető, diákszövetségi tanácsadó tanár) működése. Ifjúsági megmozdulások, ünnepélyek összhangja a nevelés követelményeivel.
7. A Szülői Munkaközösség működése, feladatai és eredményei. Az iskola anyagi támogatásában való részvétel. Szülők Iskolája.
8. Az iskola (óvoda) együttműködése a helyi társadalmi és tömegszervezetekkel,
11. § (1) Az iskolátogatónak jogában áll az ellenőrzésére bízott intézeteket minden elözeíes értesítés nélkül meglátogatni, látogatása előtt azonban a lehetőséghez képest tanulmányozni tartozik az intézet múltját, jelenlegi helyzetét, igazgatójának és nevelőinek társadalmi és tudomá nyos működését, az intézet tantárgyfelosztását (foglalkoztatási tervét) órarendjét, az osztályok számát, a tanulók szociális összetételét, szükség esetén a beiskolázás vagy a lemorzsolódás kérdését.
(2) Az iskolalátogató a látogatás megkezdése előtt az Igazgatóval részletesen megbeszéli az intézet állapotát, felszerelését, pedagógusainak minősítését, az intézetben folyó tanulmányi és társadalmi munka kérdéseit.
(3) Az iskolalátogatónak látogatása alkalmával figyelemmel kell lennie az iskola fajára, illetőleg tagozatára, esetleges sajátos tanítási céljára.
(4) Az iskolalátogató a látogatás során a megfigyelő, irányító és tanácsadó tisztét tölti be, magatartását ehhez a szerephez kell mérnie.
(5) Az iskolalátogató az egyes órák látogatását lehetőség szerint az igazgatóval vagy helyettesével együtt végzi. Az órák folyamán a tanulóithoz intézett esetleges kérdéseit a tanítás vagy egy részének befejezése után olymódon kell feltennie, hogy azzal a pedagógus munkáját ne zavarja. Feltétlenül kerülnie kell a tanárral egy időben való kérdezést.
(6) Az iskolalátogató a tanítást kivételesen egy egész tanítási órára is átveheti, ha azt valamely körülmény indokolttá teszi. A tanítás átvételének mindenkor az igazgatóval és az érdekelt pedagógussal való előzetes megbeszélés alapján kell történnie.
(7) Az iskolalátogató a meglátogatott óráról feljegyzéseket készít, a jegyzeteket azonban vagy a tanítási óra után, vagy pedig a tanítási óra alatt olymódon kell készítenie, hogy ezzel a tanítást ne zavarja és a tanulók figyelmét magára ne vonja.
(8) Ha az iskolával kapcsolatban tanulóotthon vagy más hasonló jellegű intézmény működik, az iskolalátogató figyelme annak működésére is ki kell, hogy terjedjen és meg kell állapítania, hogy a két intézmény együttműködésében a kívánatos összhang megvan-e.
12. § (1) Az iskolalátogató az iskolalátogatás végén a tantestülettel értekezletet tart. Az értekezleten az elnöki teendőket az iskolalátogató látja el.
(2) Az iskolalátogatást befejező értekezleten az iskolalátogató a 10. és 11. §-ban felsorolt szempontok, valamint az iskolalátogatás folyamán egyéb tekintetben szerzett megfigyelései alapján közli észrevételeit, tapasztalatait, tanácsait és útmutatásait a tantesülettel.
(3) A tantestület tagjaira vonatkozó megfigyeléseinek közlése után az iskolalátogató alkalmat ad az egyes nevelőknek, hogy azok az elmondottakra, nevelői munkájukra, továbbképzésükre vonatkozó véleményüknek kifejezést adhassanak.
(4) Az iskolalátogató a látogatást befejező értekezlet során tájékoztatást és útmutatást ad a tantestület tagjainak továbbképzésére, a továbbképzés céljait szolgáló munkaközösségek és tanulókörök további működésére vonatkozólag. Az értekezlet folyamán az iskolalátogató a tantestület tagjainak egyes szakmunkák tanulmányozását ajánlhatja. Az iskolalátogatónak a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatban tett megjegyzéseit és útmutatásait az értekezletről felvett jegyzőkönyvben külön pontban kell megemlíteni.
(5) Ha az iskolalátogató a tantestület valamely tagja részéről hanyagságot vagy mulasztást tapasztal, a befejező értekezleten a tantestület jelenlétében igazolásra szólítja fel a pedagógust. Az iskolalátogató a súlyosan kifogásolható, vagy megtorlást igénylő esetekről külön is jelentést tesz a tankerületi főigazgatónak. Az iskolalátogató tárgyi vagy személyi jellegű fontosabb észrevételeit a tantestületben meg kell vitatni.
(6) Az iskolalátogató a látogatási értekezlet befejezése előtt megállapítja, hogy a meglátogatott intézet működése megfelel-e a demokratikus közoktatás általános követelményeinek és az intézet sajátos feladatainak. Ezzel kapcsolatban az iskolalátogató kitérhet az intézet működésében elismerésre méltó vagy kifogásolható mozzanatokra.
(7) A látogatási értekezleten elhangzottak az iskolán - kívül, arra nem illetékes helyen további megbeszélés tárgyát nem képezhetik
(8) Az egyes szaktárgyak tanulmányi felügyeletét ellátó általános iskolai szakfelügyelők és gimnáziumi szakfelügyelők a látogatás befejeztével a jelen §-ban megállapítottak szerint az igazgatóval és a megfelelő szaktárgyak tanáraival tartanak értekezletet.
13. § (1) Az iskolalátogatást befejező értekezletről három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben az iskolalátogatónak a 9. §-ban felsorolt szempontokkal kapcsolatban tett megállapításait és észrevételeit tömör rövidséggel, szabatosan kell felvenni, míg az egyes tanárok nevelési és tanulmányi eredményének megállapítására vonatkozó észrevételeit, figyelmeztetéseit, útmutatásait és utasításait részletesen kell felsorolni A jegyzőkönyvben mindig meg kell nevezni a pedagógust, akiről, az osztályt és tantárgyat, amelyről szó volt.
(2) Az igazgató vagy az egyes tanárok hozzászólását minden esetben a lényeget feltüntető rövid tömörséggel kell a jegyzőkönyvbe felvenni.
(3) Az iskolalátogatást befejező értekezlet jegyzőkönyvének elkészítésére sokszorosított forma nem használható.
(4) Az értekezlet jegyzőkönyvét a tantestület kijelölt tagja vezeti és készíti el három példányban, amelyből egy példány az iskola irattárában őrzendő meg, egy példány felterjesztendő a tankerületi főigazgatóhoz és egy példány az iskolalátogató címére küldendő el.
(5) Az iskolalátogató látogatásáról rövid összefoglaló jelentést tesz két példányban a tankerületi főigazgatónak. E jelentésében az iskolalátogató felsorolja az átlagon felüli kiváló munkásságot és eredményt, valamint a nem megfelelő vagy hanyag kötelesség-teljesítést végző pedagógusokat, beszámol a helyszínen adott fontosabb utasításairól és javaslatot tesz a felettes hatóság részéről teendő intézkedésekre vonatkozólag.
14. § (1) A tankerületi főigazgató az iskolalátogatásokról felvett jegyzőkönyvet az azokkal kapcsolatban esetleg tett intézkedéseinek másolatával és a további intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazó jelentésével, iskolafajonként csoportosítva, minden év december, március és június hó végéig tartozik felterjeszteni a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez.
(2) A június havi jelentéshez a tankerületi főigazgató iskolafajonként külön-külön egybeállított kimutatást köteles csatolni, mely áttekinthetően tünteti fel az iskolai év folyamán végzett iskolalátogatásokat. E kimutatás tüntesse fel: az iskola székhelyét, az osztályok és tanulók számát, a pedagógusok számát az igazgatóval együtt, a látogatás időpontját, a felmerült útiköltséget és a jegyzetrovatban, mi volt az oka, ha valamely iskola abban az iskolai évben nem volt meglátogatható, valamint más megemlítést érdemlő körülményt
15. § (1) Az iskolalátogatás egyöntetűségének biztosítása érdekében a tankerületi főigazgató a 3. §-ban felsorolt iskolalátogatókat iskolafajonként vagy arra való tekintet nélkül is közös értekezletre hívhatja egybe,
(2) A tankerületi főigazgató az elnöklete alatt tartandó értekezleten az iskolalátogatókkal megtárgyalja mindazokat a nevelési és tanulmányi kérdéseket, amelyek tisztázása az iskolalátogatók irányító és ellenőrző munkájának eredményességét szolgálják.
(3) Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely feltünteti a tárgyalásra kitűzött kérdéseket, az elhangzott hozzászólások lényegét és részletesen a tankerületi főigazgató irányító utasításait.
(4) Az értekezlet jegyzőjét a tankerületi főigazgató jelöli ki hivatalának előadói közül. A jegyzőkönyv sokszorosítandó és egy-egy példány megküldendő az iskolalátogatóknak, egy példány pedig az értekezletet követő 8 napon belül felterjesztendő a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez.
(5) Az iskolalátogatói értekezlet időpontját a tankerületi főigazgató előzetesen, még oly időben köteles bejelenteni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy arra a miniszter megbízottját kiküldhesse.
16. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a jelen rendelettel ellenkező korábbi jogszabályok hatályultat vesztik.
Budapest, 1949. évi október hó 22-én.
Ortutay Gyula s. k.,
vallás- és közoktatásügyi miniszter