186500/1949. (II. 19.) FM rendelet

az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.644.)

Az állategészségügyről szóló 1928. XIX. tc. 39. §-ának 8. pontjában és 124. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) A háromhónaposnál idősebb ebet veszettség ellen évenkint védőoltásban kell részesíteni. A védőoltást Abaúj-Torna, Bács-Bodrog, Békés, Bihar, Borsod-Gömör, Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves, Jász-Nagykún-Szolnok, Nógrád-Hont, Pest-Pilis-Solt-Kiskún, Szabolcs, Szatmár-Bereg és Zemplén vármegye, valamint a thj. városok területén évenkint február hó 1. napjától május hó 31. napjáig az ország egyéb területén pedig szeptember hó 1. napjától november hó 30. napjáig kell elvégezni.

(2) Azt az ebet, amely háromhónapos életkorát az (1) bekezdésben meghatározott határidő után éri el, háromhónapos életkorának betöltése után tizenöt napon belül kell beoltani.

(3) A külföldről behozott ebet a behozatal napjától számított tizenöt nap elteltével azonnal be kell oltatni.

(4) Nem kell védőoltásban részesíteni a tudományos intézetben kísérleti célra tartott ebet.

2. § (1) A védőoltást az 1. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben - a Budapest székesfőváros területén tartott - ebeknek, valamint az 1. § (2)-(3) bekezdésében említett ebeknek kivételével - csoportosan kell elvégezni. Külön kell beoltatni a csoportos védőoltás határnapja előtt elszállított azt az ebet is, amelyet új tartási helyén csoportosan nem lehet beoltatni.

(2) A csoportos védőoltást a vármegye és thj. város területén a törvényhatósági állatorvos irányítja és ellenőrzi.

(3) A községi elöljáróság (polgármester) köteles a csoportos védőoltásnak a törvényhatósági állatorvos által megállapított időpontját és helyét a helyben szokásos módon közhírré tenni.

(4) Az ebet tulajdonosa (birtokosa) köteles a közhírré tett időpontban és helyre elővezetni, az ebigazolványt, vagy oltási bizonyítványt az oltást végző állatorvosnak átadni és az ebet akként megfékezni, hogy a védőoltás akadálytalanul végrehajtható legyen.

3. § A csoportos védőoltás kötelezettsége alól az elsőfokú állategészségügyi hatóság indokolt esetben kivételt engedélyezhet. Kivétel engedélyezése esetében az ebet állategészségügyi hatóság által megállapított határnapig be kell oltatni és ennek megtörténtét tizenöt nap alatt az eb leírását is tartalmazó állatorvosi bizonyítvánnyal - az eb bemutatása mellett - az illetékes hatósági állatorvosnál igazolni kell. Ugyanilyen határidő alatt és módon kell igazolni a háromhónapos életkort betöltött [1. § (2) bekezdés], a külföldről behozott [1. § (3) bekezdés], valamint a tartási helyéről elszállított [2. § (1) bekezdés] eb beoltását is.

4. § A Budapest székesfőváros területén tartott ebet évenkint február hó 1. napjától május hó 31. napjáig kell védőoltásban részesíteni. A védőoltás megtörténtének igazolására a 3. §-ban foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

5. § Az oltás költségei az eb tulajdonosát (birtokosát) terhelik. A költségek kifizetésének megtagadása esetében az állatorvos nem köteles a védőoltást elvégezni.

6. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 9430/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 153. szám) 2. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az,

a) aki ebét - a 2. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére - nem vezeti elő, ebigazolványát, vagy az oltási bizonyítványt az oltást végző állatorvosnak át nem adja, illetőleg ebét meg nem fékezi;

b) aki ebének beoltását a 3. §-ban, illetőleg 4. §-ban meghatározott határidőben vagy módon nem igazolja.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és a 3960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) Azt az ebet, amelyre nézve a (1) bekezdésben meghatározott kihágást elkövették, el lehet kobozni. Az ilyen eb leölését is el lehet rendelni.

(4) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

7. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A 258000/1944. FM rendelet (Budapesti Közlöny 104. szám) 16. §-ának (2)-(8) bekezdése, 17. §-a, 27. §-a (1) bekezdésének c) pontja, továbbá a 22700/1946. FM rendelet (Magyar Közlöny 181. szám) 3. §-a hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi február hó 15-én.

Csala István s. k.

földmívelésügyi miniszter