274000/1949. (II. 19.) BM rendelet

a rendőrség szervezetének megváltoztatása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 5.302.)

A 9482/1947. Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

I.

Kerületi rendőrfőkapitányságok létesítése

1. § (1) Az ország területe rendőri szempontból - a belügyminiszter főfelügyelete alatt - kilenc kerületi rendőrfőkapitányságra tagozódik.

(2) A kerületi rendőrfőkapitányságok székhelyük és működési területük szerint a következők: Nagy-Budapesti I. kerületi rendőrfőkapitányság; székhelye Budapest; működési köre kiterjed Budapest székesfőváros és a rendőrileg hozzácsatolt városok és községek területére;

Észak-pesti II. kerületi rendőrfőkapitányság; székhelye Budapest; működési köre kiterjed Észak-Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád-Hont vármegyék területére;

Székesfehérvári III. kerület rendőrfőkapitányság; székhelye Székesfehérvár; működési köre kiterjed Fejér és Veszprém vármegyék, valamint Székesfehérvár thj. város területére;

Szombathelyi IV. kerületi rendőrfőkapitányság; székhelye Szombathely; működési köre kiterjed Győr-Moson, Sopron, Vas és Zala vármegyék, valamint Győr, Sopron és Szombathely thj. városok területére;

Pécsi V. kerületi rendőrfőkapitányság; székhelye Pécs; működési köre kiterjed Baranya, Somogy és Tolna vármegyék, valamint Kaposvár és Pécs thj. városok területére;

Szegedi VI. kerületi rendőrfőkapitányság; székhelye Szeged; működési köre kiterjed Bács-Bodrog, Csanád, Csongrád és Dél-Pest vármegyék, valamint Baja, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Szeged thj. városok területére;

Szolnoki VII. kerületi rendőrfőkapitányság; székhelye Szolnok; működési köre kiterjed Békés, Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, valamint Békéscsaba thj. város területére;

Debreceni VIII. kerületi rendőrfőkapitányság; székhelye Debrecen; működési köre kiterjed Hajdu, Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék, valamint Debrecen thj. város területére;

Miskolci IX. kerületi rendőrfőkapitányság; székhelye Miskolc; működési köre kiterjed Abaúj Borsod-Gömör, Heves és Zemplén vármegyék, valamint Miskolc thj. város területére.

(3) A rendőrség budapesti főkapitánysága a jelen rendelet hatálybalépése napjától a "Nagy-budapesti I. kerületi rendőrfőkapitányság" elnevezést viseli.

(4) A "Nagy-budapesti I. kerületi rendőrfőkapitányság" szervezetét külön rendelettel szabályozom.

II.

A kerületi rendőrfőkapitányság szervezete

2. § A kerületi rendőrfőkapitányság (röviden főkapitányság) élén a kerületi rendőrfőkapitány (röviden főkapitány) áll, akit a rendőrség I. állománycsoportjába sorolt tisztek közül az a belügyminiszter jelöl ki és bíz meg a főkapitányi teendők ellátásával.

Kerületi rendőrfőkapitány

3. § (1) A főkapitány hatásköri területen a másodfokú rendőrhatósági teendőket látja el. Bűnügyi vonatkozásban bűnügyi osztálya útján hatósági jogkört gyakorol. Rendőrhatósági őrizet és rendőrhatósági felügyelet alá helyezési ügyekben elsőfokú hatósági jogkör illeti meg. Ezen felül felügyelő és ellenőrző hatósága - a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága szervei kivételével - a területén működő valamennyi rendőrhatóságnak és azoknak a rendőrhatóságoknak és szerveknek, amelyeknek felügyeletével és ellenőrzésével a belügyminiszter megbízza.

(2) A főkapitányság címzéséül a "Kerületi rendőrfőkapitányság" elnevezést a székhely és a kerület számának megjelölésével kell használni, pl. "Pécsi V. kerületi rendőrfőkapitányság", kivéve a II. kerületi rendőrfőkapitányságot, melynek elnevezése: "Észak-pesti II. kerületi rendőrfőkapitányság".

(3) A megbízott főkapitány kiadmányait rendfokozatának feltüntetésével és "Kerületi rendőrfőkapitány" megjelöléssel írja alá.

(4) A főkapitányságnál szolgálatot teljesítő rendőrtisztek közül a főkapitányon kívül a belügyminiszter jelöli ki és bízza meg a főkapitány helyetteseit, a főkapitánysághoz beosztott nevelőtiszteket, az elnöki ügyosztály vezetőjét, az ugyanoda beosztott rendőrorvost, a gazdászat-közigazgatási ügyosztály, a mellérendelt számvevőség vezetőjét és a kerület területén működő tanosztály parancsnokát.

4. § (1) A főkapitánynak két helyettese van, egyik a hatósági, másik a végrehajtó szolgálatban. Elnevezésük:

a) I. főkapitányhelyettes,

b) II. főkapitányhelyettes.

Kijelölt helyettesek hiányában, vagy ha azok működésükben akadályozva volnának a helyettes mindig a rangban következő legidősebb tiszt, aki azonban csak a zavartalan ügymenet biztosításához szükséges helyettesi tennivalókat végzi.

(2) A megbízott helyettesek azokat az ügyeket látják el, melyeket a főkapitány hozzájuk utal, illetőleg amely ügykörben őket kiadmányozási joggal felruházza.

A főkapitány távollétében, vagy akadályoztatása esetén a két kijelölt helyettes közül a főkapitányi teendőket az I. főkapitányhelyettes, annak távolléte, vagy akadályoztatása esetén a II. főkapitányhelyettes látja el.

(3) A főkapitányhelyettesi cím a megbizatás tartamára szól. A főkapitányhelyettes, ha a főkapitány helyett intézkedik, a kiadmányokat "A kerületi rendőrkapitány helyett", egyéb rendelkezéseit pedig "A kerületi rendőrfőkapitány megbízásából" megjelöléssel és saját rendfokozatának feltüntetésével írja alá.

(4) A főkapitánysághoz beosztott minden más rendőrtiszt akit a főkapitány kiadmányozási jogkörrel megbízott, a kiadmányokat "A kerületi rendőrfőkapitány megbízásából" megjelöléssel és saját rendfokozatának feltüntetésével írja alá.

5. § (1) A főkapitányság állományába tartozó, vagy oda vezényelt beosztottak állománycsoportra, rendfokozatra tekintet nélkül a főkapitánynak (akadályoztatása, vagy távolléte esetén helyettesének) vannak alárendelve. Ennek megfelelően a főkapitány, illetve helyettese utasításának és rendelkezéseinek - hacsak ezek nem nyilvánvalóan törvényellenesek - valamennyien feltétlenül eleget tenni tartoznak.

(2) A két helyettesnek csak a hozzáutalt szolgálat tekintetében van elöljárói jogköre. (Pl. szemlék alkalmával a II. főkapitányhelyettes csak őrszemélyzeti vonatkozásban intézkedhet a kapitányságok vezetőivel és viszont az I. főkapitányhelyettes csak a hatósági szolgálatot érintő kérdésekben rendelkezhet az őrszemélyzettel.) Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a főkapitányt - annak távollétében vagy akadályoztatása esetén - hivatalból helyettesíti az I., vagy II. főkapitányhelyettes.

6. § (1) A főkapitányság belszervezetileg ügyosztályokra, osztályokra, alosztályokra, segédhivatalra és a szükséghez képest más szakhivatalra tagozódik. Az ügyosztályok stb. számát és ügykörét a belügyminiszter állapítja meg. Az ügyosztályok és osztályok vezetőit - amennyiben a belügyminiszter másként nem intézkedik - a főkapitány jelöli ki az I., illetve II/A. állománycsoportba tartozó tisztek sorából, s ugyancsak ő határozza meg azok intézkedési, előadói és kiadmányozási jogkörét. Ő bízza meg a gépjáróműosztály vezetőjének javaslata figyelembevételével a gépjáróműalosztály parancsnokát is. Ugyancsak ő jelöli ki és bízza meg a belügyminiszter előzetes jóváhagyása után a hatósága területén működő alárendelt kapitányságok vezetőit, valamint az őrszemélyzeti parancsnokokat és őrsparancsnokokat is.

(2) A főkapitány mellé rendelt számvevőség jogállását az állami számvitelre vonatkozó jogszabályok az ezekkel kapcsolatban kiadott külön utasítások és a jelen rendelet 9. §-a állapítják meg.

(3) A főkapitányt másodfokú kihágási büntetőbíráskodás joga illeti meg. Ezt a jogot helyettes a belügyminiszter által másodfokú büntetőbíráskodási jogkörrel megbízott egy, vagy több más tiszt is gyakorolhatja. Ebben az esetben az önálló hatáskörben tett intézkedésekért személy szerint és kizárólagosan az elöljárók felelősek; az ítéleteket és egyéb kiadmányokat mind az I. főkapitányhelyettes, mind pedig a másodfokú rendőri büntetőbírói jogkör gyakorlásával megbízott tisztek "A kerületi rendőrfőkapitány helyett" és saját aláírásukkal ellátva adják ki.

7. § (1) A főkapitány, vagy akadályoztatása esetén helyettese a hozzáutalt személyi ügyekben, dologi szükségletek kérdésében intézkedik. Minden olyan ügyben, amely a rendőrség szervezetét és működését érinti, a belügyminiszternek közvetítő és véleményező szerve. Hivatása a törvények és rendeletek végrehajtásánál a dolgozó nép érdekeinek védelmében az alárendelt hatóságok és szervek működésének összhangját és egyöntetűségét biztosítani, a belügyminiszter irányítását és rendelkezését közvetíteni és mindazt megtenni, ami a rendőrség feladatainak sikeres megoldását biztosítja.

(2) Ennek megfelelően a főkapitány:

a) Ellenőrzi, irányítja és támogatja a rendőrség ügykörébe utalt törvények, rendeletek és intézkedések végrehajtását, az alárendelt hatóságok és szervek hivatásszerű működését minden vonatkozásban, ideértve ezeknek gazdasági ügyvitelét is.

Ennek során megvizsgálja az alárendelt hatóságok és szervek ügyvitelét, szolgálatát és gazdasági ügyeit, pénz-, anyag- és letétkezelésüket illetően pedig rovancsolást tart;

b) amennyiben törvény, vagy miniszteri rendelet másként nem intézkedik, másodfokon elbírálja az alárendelt elsőfokú rendőrhatóságoknak közigazgatási rendészeti ügyekben hozott jogorvoslattal megtámadott véghatározatait;

c) másodfokon bíráskodik a rendőrségnek rendőri büntetőbíráskodása alá tartozó kihágási ügyekben;

d) a vonatkozó szabályok értelmében eljár első-, illetőleg másodfokon azokban az államrendészeti ügyekben, melyek nincsenek fenntartva a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága részére;

e) az alárendelt hatóságok között felmerült hatásköri vitákban döntést hoz, valamint a más hatóságokkal felmerülő hatásköri vitákról pedig indokolt véleményének kifejtésével a belügyminiszterhez jelentés tesz;

f) intézkedik a rendőrség egyes részeinek (alakulatainak) esetleg szükségessé váló összevonása iránt (csak városi őrsökről), ha az összevonás egy szakasz erőt (40 főt) nem halad meg; ezt meghaladó erő összevonása iránt a belügyminiszterhez tesz előterjesztést. Rendőri karhatalomként az alárendelt tanosztály felhasználására intézkedik. Intézkedik a katonai karhatalom kirendelése iránt;

g) gyakorolja a fegyelmi szabályok szerint őt megillető jogkört és felügyel az alárendelt hatóságokhoz és szervekhez beosztott rendőrtisztek, rendőrök, rendőrségi szakszolgáltatások és rendőrségi alkalmazottak fegyelmezettségére és erkölcsi magaviseletére;

h) gyakorolja a rendőrség tagjaival kapcsolatban a katonai bűnvádi perrendtartásban, valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban a magasabb katonai parancsnok részére megállapított jogkört. A vizsgálat folyamata alatt a vizsgálat alá vont terheltet - kivéve azokat, akiknek szolgálati beosztása külön belügyminiszteri megbízatáson alapszik - a szolgálat alól felmentheti;

i) a belügyminiszter által engedélyezett keretek között a rendőrségnél meghatározott legalacsonyabb fizetési fokozatba felveszi, kinevezi a rendőregyéneket, a rendőrségi szakszolgálatosokat és a rendőrségi alkalmazottakat. Ezeket a mindenkori rendelkezéseknek megfelelően a legmagasabb tiszthelyettesi, illetőleg ezzel egyenértékű fizetési fokozatig bezárólag előléptetheti és állásukban véglegesítheti. Besorolásokat és besorolási helyesbítéseket eszközöl a 18-25. fizetési fokozatig bezáróan. Hatáskörébe tartozik az állományába, a 18-25. fizetési fokozatba tartozó rendőrségi alkalmazottak állásukról történt lemondás iránti kérelmeik feletti végleges határozathozatal és ugyanezen fizetési fokozatba tartozók rendelkezési állományba helyezése. Kivételt képeznek azok az alkalmazottak, akik a belügyminisztertől nyertek megbízatást. A rendőri felvételeket II. helyettesére átruházhatja;

j) előtte tesznek esküt a rendőrségnek azok az újonnan kinevezett tagjai, akik szolgálatukat a főkapitányságnál kezdik meg;

k) jóváhagyja a rendőröknek II. főkapitányhelyettes által javasolt, rendszeresített létszám keretén belüli számszerű elosztását;

l) ha a belügyminiszter másként nem intézkedik, a beosztott tiszteket - kivéve azokat, akiknek beosztása külön belügyminiszteri megbízatáson alapszik - a hatósága területén más állomáshelyre vezényelheti, vagy áthelyezheti. Amennyiben szükségessé válna e fent kivételezés alá vont személyek áthelyezése, vagy vezénylése, a belügyminiszterhez indokolt javaslatot tesz;

m) engedélyezi a főkapitánysághoz beosztottak, továbbá az alárendelt hatóságok és szervek vezetői és ezek helyettesei részére a rendes és rendkívüli szabadságokat, engedélyezi a betegség miatt gyógykezelés céljából szükséges szabadságokat 1 hónapig terjedő tartamban; az 1 hónapot meghaladó ilyen szabadság iránti kérelmeket indokolt javaslattal a belügyminiszterhez felterjeszti; illetménynélküli szabadságot azonban saját hatáskörében nem engedélyezhet;

n) utalványozza a dologi természetű kiadásokat a jelen rendeletben meghatározott kereteken belül;

o) köteles mindazokat az ügyeket a számvevőséggel véleményadás végett közölni, amelyek általában az elszámolásra vonatkoznak, vagy amelyeknek elintézése a költségvetési hitel kérdésével áll összefüggésben, vagy amelyek előzetes számfejtést igényelnek. Ilyen ügyek az elintézés után is, de még a kiadmányozás előtt feljegyzés, illetőleg ellenjegyzés végett közlendők a számvevőséggel. Ezenkívül azok az adatok is közlendők, amelyeknek ismerete nélkül a számvevőség szigorlati és segédszolgálati teendőit helyesen nem végezheti;

ö) általában a számvevőség közreműködése nem mellőzhető egyetlen olyan ügyben sem, - ideértve az anyagi szolgálattal kapcsolatos ügyeket is, - amelyek költségkihatást eredményeznek, vagy eredményezhetnek;

p) a vonatkozó rendelkezések szerint vezeti és kezeli a főkapitányság állományába tartozók szolgálati és minősítési táblázatait, illetve törzslapjait;

r) segélyügyekben a belügyminiszter által meghatározott keretek között dönt;

s) a belügyminiszter által meghatározott keretek között tanfolyamokra vezényel;

t) véleményes javaslattal felterjeszti a belügyminiszterhez alárendeltjei házasságkötés iránti kérelmét döntés végett;

u) kiváló teljesítmények jutalmazására "kerületi rendőrfőkapitányi dicsérő okiratot" adhat ki, vagy a rendőrségnek ilyen eredményeket felmutató tagjait a belügyminiszterhez elismerésre, dícséretre, vagy jelvényes kitüntetésre terjesztheti elő;

ü) a fennálló rendelkezések értelmében gondoskodik a rendőrség állományába tartozó valamennyi alárendeltjének továbbképzéséről;

v) véleményes jelentéssel a belügyminiszterhez felterjeszti alárendeltjeinek azokat az előterjesztéseit, illetve kérelmeit, amelyekben a döntés joga hatáskörét meghaladja;

z) gondoskodik a főkapitányság ügybeosztásának elkészítéséről és a hivatalos ügyek pontos és gyors elintézéséről; meghatározza a szolgálatot és annak módozatait;

x) alárendelt hatóságainál az állandó ügybeosztást felülbírálja és azt jóváhagyja, vagy azon változtatásokat eszközöl. Saját ügybeosztását felülbírálásra a belügyminiszterhez elsőízben a felállítást követő 30 napon belül, a továbbiakban minden év január hó 20-ig felterjeszti;

y) havonként a hónap 15. napjáig állománycsoportonként és rendfokozatonként külön-külön feltüntetve jelenti a belügyminiszternek az állományába tartozó rendőrök és egyéb alkalmazottak teljes létszámát, valamint név, állománycsoport és rendfokozat szerint az elmúlt hónapban foganatosított tiszti áthelyezéseket, vezényléseket és megbízatásokat. Minden hó 15. napjáig részletes kimutatást terjeszt fel az előző hónap ügyforgalmáról.

III.

A főkapitányság ügybeosztása

8. § A főkapitány közvetlenül irányítja és ellenőrzi az elnöki ügyosztályt.

Elnöki ügyosztály tagozódása és feladata:

a) Személyzeti csoport:

Általában végzi a főkapitány hatáskörébe tartozó személyzeti ügyintézést;

b) Fegyelmi és igazságügyi csoport:

Feladata a fegyelmi és fenyítő eljárás intézése a kerületi főkapitányi hatáskörben, a Ktbtk.-nek a rendőrség tagjaira való kiterjesztésével kapcsolatban a kerületi főkapitánynak, mint magasabb parancsnoknak hatáskörébe utalt ügyek intézése.

c) Rendőrorvos:

A rendőrorvos a főkapitány egészségügyi előadója. Ellenőrzi és felügyeleti jogkört gyakorol a hatósági rendőrorvosi szolgálat felett. Végzi a főkapitányság székhelyén szolgálatot teljesítő összes rendőrök és rendőrségi alkalmazottak orvosi ellátását.

1. Főkapitányhelyettes

9. § Az I. főkapitányhelyettes ellenőrzi és irányítja a hatósági ügyosztályt, a bűnügyi osztályt, a gazdászat-közigazgatási ügyosztályát és a segédhivatalt.

A.

A hatósági ügyosztály tagozódása és feladatai

A hatósági ügyosztály vezetője egyúttal a főkapitányság területén működő ügyészi megbízottak irányítója és ellenőrzője.

a) Igazgatásrendészeti csoport:

Feladata a főkapitánysághoz, mint másodfokú igazgatásrendészeti hatósághoz érkező jogorvoslatok elbírálása, az elsőfokú jogkört gyakorló igazgatásrendészeti előadók feletti ellenőrzés;

b) Kihágási csoport:

Feladata a főkapitánysághoz, mint másodfokú rendőri büntetőbírósághoz érkező jogorvoslatok elbírálása és az elsőfokú jogkört gyakorló rendőri büntetőbírák, feletti ellenőrzés.

B.

Bűnügyi osztály

(1) Szakosított nyomozócsoportokból áll. A nyomozócsoportok tagjait a bűnügyi osztály vezetője rendeli ki a szükség szerint egyenruhában, vagy polgári ruhában.

(2) A bűnügyi osztály a kerület hatósági területén a bűnügyi szolgálatot irányítja, támogatja és ellenőrzi.

(3) A bűnügyi osztály mellett bűnügyi laboratórium működik.

C.

A gazdászat-közigazgatási ügyosztály szervezete

A gazdászat-közigazgatási ügyosztály élén az ügyosztályvezető áll.

A gazdászat-közigazgatási ügyosztály beosztottjai:

illetmény- és élelmezésügyi előadó (egyben ügyosztályvezető helyettes), anyagi és kárügyi előadó, építési és elhelyezési előadó, további gazdászati tiszthelyettesek és megfelelő létszámú segédszemélyzet.

1. A gazdászat-közigazgatási ügyosztály feladata és ügyköre

a) Mindennemű anyagi, költségvetési és gazdászat-közigazgatási ügyben a belügyminiszterhez előterjesztések megtétele (költségvetési ügyekben a mellérendelt számvevőség bevonásával).

b) Ellátmányigénylések felülbírálása és minden hó 10-ig a belügyminiszterhez való felterjesztése. A kapott javadalmazás elosztása a mellérendelt számvevőség közreműködésével.

c) A költségvetésben előirányzott, de a havi ellátmányban nem biztosított váratlan kiadások engedélyezése esetenkénti 1.000 Ft értékhatárig, a mellérendelt számvevőség véleménye alapján.

d) A pénzfelhasználás ellenőrzése a mellérendelt számvevőség közreműködésével.

e) Szerződéses orvosok, állatorvosok, lóápolók, patkolókovácsok, takarítónők stb. szolgálati szerződéseinek elbírálása és javadalmazása.

f) Távbeszélő állomások fel- és átszerelésének engedélyezése, ha annak költségkihatása esetenként az 1.000 Ft-ot nem haladja meg.

g) Természetbeni lakások kiutalása. Természetbeni lakások bérmegállapításával kapcsolatban felmerülő vitás kérdések szabályozása.

h) Berendezési és felszerelési tárgyak igénylése és elosztása.

i) A főkapitányság alárendeltségébe tartozó szervek fegyverzet és lőszerszükségletének megállapítása és a szükséglet állandó meglétéről való gondoskodás.

j) A főkapitányság alárendeltségébe tartozó szerveknél levő fegyverzet és lőszer nyilvántartása, hibás fegyverek javításának szabályozása, ha azok javítása a tanosztály fegyverműhelyében elvégezhető.

k) Kincstári vagyonban keletkezett kár, vagy veszteség esetében a kártérítési eljárás lefolytatása a kártérítési kötelezettség megállapítása és a kárt okozó személyek elmarasztalása, magánszemélyek ellen pedig a szükséges eljárás megindítása.

l) A kerületben szükségesnek mutatkozó építkezésekre javaslat előterjesztése a belügyminiszterhez, az előméreti költségvetés csatolásával.

m) Művezető építészmérnökök megbízatására javaslattétel a belügyminiszterhez.

n) A főkapitányság alárendeltségébe tartozó számadótesteknél évente legalább kétszer váratlan szemle és rovancsolás megtartása a mellérendelt számvevőség közreműködésével a főkapitány rendelkezése alapján.

o) A mellérendelt számvevőség által a számadások felülvizsgálatáról készített észrevétel kiadása a számadótestek felé.

p) Illetményekkel kapcsolatos ügyek intézése, ha azok az érvényben lévő szabályoktól eltérő elvi szabályozást nem igényelnek.

r) Lótápcikkek (zab, széna, alomszalma) beszerzésének egységes szabályozása.

s) Elhelyezési szükségletek biztosítása és nyilvántartása. Bérleti szerződések jóváhagyása, ha az ingatlan évi bére a 2500 Ft-ot nem haladja meg.

t) Ingatlanok karbantartási költségeinek elbírálása és ilyen költségek kifizetésének engedélyezése esetenkénti 1000 Ft értékhatárig.

u) Fűtési illetmények és tüzelőanyagszükségletek megállapítása, az e célra kapott javadalom elosztása, a központi beszerzés útján biztosító tüzelőanyagok igénylése. Fűtési illetmények és természetben biztosított tüzelőanyagok felhasználásának elszámoltatása.

v) Utazási utalványok igénylése, elosztása és elszámoltatása. (L.: 399336/1948. IV. 1. c. BM rendelet.)

z) Ingó tárgyak javításának engedélyezése 1000 Ft értékhatárig.

aa) Használhatatlanná vált anyagok kiselejtezése, illetve a kiselejtezés jóváhagyása, ha a kiselejtezésre kerülő anyagok beszerzési ára együttesen 20.000 Ft-ot nem haladja meg. Egyebekben az R-10/d. jelzésű Anyaggazdálkodási Szabályzat 19. §-ában foglaltak az irányadók.

bb) Leltári leírások engedélyezése, ha az okozott kár értéke megtérül 2500.- Ft esetenkénti értékhatárig, meg nem térült károk esetében 1000 Ft értékhatárig.

cc) A főkapitányság alárendeltségébe tartozó tanosztályoknál vezetett kincstári élelmezés, valamint a főkapitányság alárendeltségébe tartozó egyéb szerveknél működő közgazdálkodások és közétkeztetések támogatására szükséges intézkedések megtétele.

dd) A rendőrségi intézkedések zavartalan lebonyolítása érdekében állandó összeköttetés fenntartása a területileg illetékes ÉKM építési főigazgatósággal.

ee) A kerületben az ÉKM által végzett rendőrségi építkezések átvételénél az autófelülvizsgálatnál való közreműködés az építkezés tartama alatt a munkálatok menetének a rendőrség érdekében való szemmeltartása.

ff) Nyilvántartás vezetése a kerületben saját kezelésben végrehajtott tatarozási munkálatokról és az építési főigazgatóság által végrehajtott építkezésekről.

gg) A főkapitányság alárendeltségébe tartozó gazdasági hivatalok szakszolgálatának irányítása és ellenőrzése.

hh) A gazdászati szolgálat ellátásának biztosítása, a főkapitányság alárendeltségébe tartozó szervek felé az egységes ügyintézés érdekében szükséges intézkedések megtétele, illetve ezekre javaslattétel a belügyminiszterhez.

ii) Eljárás minden olyan ügyben, melyet rendeletek, vagy utasítások a hatáskörébe utalnak.

2. Utalványozás

(1) A főkapitányság részére kiutalt javadalmazás mértékéig az utalványozási jog a főkapitányt, távollétében helyettesét illeti meg.

(2) Az utalványozási jog esetenkénti mértéke - az ellátmányok utalványozása kivételével - a megszabott értékhatárokig terjed.

(3) Az értékhatárokon felüli utalványozások engedélyezése, bérleti szerződések jóváhagyása, valamint a közgazdálkodási kölcsönökkel kapcsolatos ügyek intézése a belügyminiszter hatáskörében marad.

(4) Az utalványozási joggal felruházott személyeket, valamint a személyükben beállott változásokat a belügyminiszterhez is be kell jelenteni.

3. Kiadmányozás

(1) Az a)-o) pontokban felsorolt ügyekben a kiadmányozási jog a főkapitányt, akadályoztatása, vagy távolléte esetén helyettesét illeti meg.

(2) A p)-ii) pontokban felsorolt ügyekben a kiadmányozási jog a gazdászt-közigazgatási ügyosztály vezetőjét, távollétében helyettesét illeti meg. A gazdászat-közigazgatási ügyosztály vezetője (helyettese) a kiadmányozási jogot a főkapitány megbízásából" megjelöléssel, állásának és rendfokozatának feltüntetésével gyakorolja.

4. Ügykezelés

(1) A könnyebb ügykezelés érdekében a gazdászat-közigazgatási ügyosztály részére külön iktatókönyvet és mutatókönyvet kell vezetni.

(2) Az ebben iktatott ügydarabokat az iktatószám mellett "G" jelzéssel kell ellátni. (Pl. 415/G-1949.)

5. Főkapitánysági házipénztár

A főkapitányságnál a kisebb anyagi és pénzszükségletek fedezésével kapcsolatos ügyek elintézésére házipénztárt rendszeresítek, melynek személyzete egy pénztárosból és egy pénztári ellenőrből áll. A főkapitányság kézipénztára a kiküldetési illetményekkel, valamint kisebb anyagbeszerzésekkel kapcsolatos pénzkezelésen kívül a kerületi főkapitányság leltárát is kezeli.

D.

A főkapitányság mellé rendelt számvevőség

(1) A főkapitányságok mint utalványozási joggal felruházott igazgató hatóságok számviteli teendőit az 1897. XX. tc. 86. §-a, illetőleg a Számviteli Utasítás 222. §-a alapján a mellérendelt számvevőség látja el.

(2) Az államrendőrség vidéki főkapitánysága mellérendelt számvevőségnek ezidőszerint Székesfehérvárott, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon működő kirendeltségei a felsorolt helyeken a jelen rendeletemmel felállított főkapitányságok mellett mint mellérendelt számvevőségek folytatják tovább működésüket.

(3) Az államrendőrség budapesti (most már Nagy-Budapesti I. kerületi) főkapitánysága mellérendelt számvevőség szervezetét és szolgálatát az államrendőrség új szervezeti változtatása nem érinti.

(4) Az államrendőrség vidéki főkapitányságra mellérendelt számvevőség mint az Észak-pesti II. kerületi rendőrfőkapitányság mellérendelt számvevőség folytatja működését.

(5) A szolnoki VII. kerületi rendőrfőkapitányság mellérendelt számvevőség szakszemélyzetéről áthelyezés útján gondoskodom.

(6) A főkapitányságok mellérendelt számvevősége - mint általában a számvevőségek az érvényben álló törvényekben és rendeletekben szabályozott szolgálata - hatásköre és hivatása az államrendőrség keretében most végrehajtott szervezeti módosítás következtében nem változik meg.

(7) Ehhez képest a mellérendelt számvevőségek az úgynevezett közigazgatási segédszolgálat tekintetében a főkapitányságoknak vannak alárendelve, de a főkapitányság utalványozásaira nézve mind az előzetes, mind az utólagos számviteli ellenőrzés tekintetében önállóan működnek és e működésükért csak a belügyminiszternek felelősek. Önálló ellenőrző hatáskörükhöz az önálló levelezési jog is járul.

(8) A számvevőségnek a számviteli törvényben az ennek végrehajtása tárgyában kiadott Számviteli Utasításban és a külön kiadott rendeletekben szabályozott hatásköréhez és hivatásához változatlanul tartozik:

a) jelentéstétel oly ügyekről, amelyekre nézve a főkapitányság a számvevőséget véleményadásra felhívja, vagy saját kezdeményezésére valahányszor azt a szolgálat érdekében szükségesnek véli;

b) a közigazgatási számvevőségi segédszolgálat, nevezetesen: a pénztárak és anyagkezelő hivatalok rovancsolása, esetleg annál való közreműködés a közigazgatás céljaira szükséges nyilvántartások, statisztikai és egyéb kimutatások szerkesztése;

c) a könyvelés és számadási szigorlat, valamint az ezzel kapcsolatos teendők;

d) az évi részletes előirányzatok és pénzkezelési kimutatások elkészítése.

(9) A közigazgatási számvevői segédszolgálattal kapcsolatban a számvevőségnek vezetni kell:

a) az engedélyezett hitelrészletek nyilvántartását;

b) az előlegnyilvántartást;

c) a 600/1948. GF határozattal életrehívott költségvetési reformnak megfelelő rovatrendszer szerint vezetendő főkönyvet;

d) a többször ismétlődő járandóságok (házbérek stb.) nyilvántartását;

e) a számadási állománykönyvet;

f) a szerződések nyilvántartását;

g) az utalványozásra és ellenőrzésre jogosult tisztek nyilvántartását;

h) a megejtett pénztárvizsgálatok nyilvántartását;

j) az ingatlan állami vagyon leltárát, a 36566/1902. PM Törzskönyvi Utasítás 19. §-ának megfelelően;

k) egyénenkénti nyilvántartást a számvevőségi beosztottak hivatalból való távollétéről (szabadság, eltávozás, betegség, külszolgálat);

l) nyilvántartást a főkapitányság alá tartozó számadótestekről és anyaggazdálkodási alegységekről;

m) nyilvántartást az anyagszámadótestek felelős számadóiról és még mindazokat a nyilvántartásokat, amelyek vezetését az eddig kiadott és a jövőben kiadandó utasítások a számvevőség részére előírják.

(10) Az utalványozást megelőző közigazgatási számfejtésnél - amely most már a 13000/1948. Korm. rendelet szerint a számvevőségek önálló preventív ellenőrző hatáskörébe tartozik - a számvevőségi főnök köteles felügyelni arra, vajon az illető kiadás a rendelkezésére bocsátott hitelben fedezetet talál-e, vagy sem.

Köteles egyszersmind felügyelni arra is, hogy egy és ugyanazon kiadás többször ne utalványoztassék, és hogy az utalványozandó összeg számszerint a törvények, szabályrendeletek, szerződések, vagy díjszabások alapján állapíttassék meg.

(11) Ha az utalvány a rendelkezésre bocsátott hitelösszeggel szemben túlkiadást, vagy előirányzat nélküli kiadást foglalna magában, vagy ha az utalványt a fennálló szabályokba ütköznék, köteles a számvevőség a fel- és ellenjegyzés mellőzésével a főkapitányság vezetőjét ezen körülményre és az ilyen utalványozásnak a 8800/1946. ME rendelet 19. §-ában foglalt következményeire figyelmeztetni azzal, hogy amennyiben a főkapitányság a tervezett kiadást mindenképpen szükségesnek tartja, úgy pót-, illetve rendkívüli hitel kieszközlése iránt kell intézkednie. Ennek rendelkezésre bocsátása előtt az utalványrendeletet feljegyezni nem szabad.

(12) Minthogy az állami pénzkezelésben a postatakarékpénztári csekk-kezelés rendszere 1948. december 31-ével megszűnt, 1949. évi január hó 1-től kezdve az utalványozó hatóságok a 13000/1948. Korm. rendelet 7. §-a alapján rendszeresített utalványokkal adnak utasítást a postatakarékpénztárnak arra, hogy a javadalmi számla terhére ki, vagy átutalásokat foganatosítson. A jövőben tehát az utalványrendeletek nem a mellérendelt számvevőséghez, hanem közvetlenül a postatakarékpénztárhoz intéztetnek. Ezen utalványok tervezeteit a számvevőségek nem készíthetik el. Az utalvány érvényességi kellékeit a 13000/1948. Korm. rendelet 8. §-a sorolja fel.

(13) A számvevőségek tennivalóit a fennálló rendelkezések értelmében az alábbi csoportokba sorolom:

1. Ellenőrzés:

a) az engedélyezett hitelrészletek nyilvántartása az utalványoknak a fizetési utalványokkal és átutaló lapokkal való egyeztetése, az utalványoknak a postatakarékpénztárhoz való megküldése és az alrovat elszámolási ívek felülvizsgálata;

b) a pénztárrovancsolások és helyszíni vizsgálatok állandó és folyamatos ellátása a főkapitányság valamennyi alárendelt szerveinél.

2. Könyvelés:

a könyvelés az évi előirányzatok és pénzkezelési kimutatások elkészítése.

3. Számfejtés és számadások szigorlata:

számfejtés, számadások szigorlata, a számadási állománykönyv vezetése és a szerződések nyilvántartása.

(14) A számvevőségeknek az évi költségvetési előirányzatok a 600/1948. GF, illetőleg a 11807/1948. 1/a. PM rendelet alapján az évi pénzkezelési kimutatásokat pedig a 13880/1947. Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni.

II. Főkapitányhelyettes

10. § A főkapitányság végrehajtó szolgálatával kapcsolatos feladatokat a II. főkapitányhelyettes intézi, aki ezekben az ügyekben a főkapitány szakelőadója is. A főkapitányság gépjármű alosztálya felett - kivéve a műszaki és anyagi természetű ügyeket - ellenőrzést és felügyeletet gyakorol. II. főkapitányhelyettes az alább részletesen tárgyalt ügyeket az őrszemélyzeti osztálya útján intézi. A II. főkapitányhelyettes az őrszemélyzetre vonatkozó külön utasítások, s szabály keretén belül.

a) vezeti és ellenőrzi a kerület állományába tartozó II/A. állománycsoportbeli tisztek és legénység állományát. Havonként minden hó 5-ig létszámkimutatást terjeszt elő a főkapitánynak (elnöki ügyosztály);

b) nagyobb mérvű létszámhiány esetén toborzás engedélyezése iránt a főkapitány útján a belügyminiszternek javaslatot terjeszt elő;

c) a II/A. állománycsoportbeli tiszteket és rendőröket (őrsparancsnokokat is) a főkapitányság területén belül áthelyezésre javasolja a főkapitánynak;

d) a rendőröket (őrsparancsnokokat is) ideiglenesen, vagy tartósan vezényli. A II/A. állománycsoportba tartozó tisztek ideiglenes, vagy tartós vezénylésére a főkapitánynak javaslatot tesz;

e) engedélyezi a II/A. állománycsoportbeli tisztek és legénység részére a rendes és rendkívüli szabadságokat a teljes mértékig, a betegség miatt gyógykezelés céljából szükséges szabadságokat pedig egy hónapig terjedő tartamban. Az egy hónapot meghaladó ilyen szabadság iránti kérelmeket a főkapitány elé terjeszti;

f) gyakorolja a fegyelmi szabályok szerint őt megillető jogkört;

g) javaslatot tesz a főkapitánynak a rendőrök karhatalmi vagy egyéb célra való összevonására, valamint katonai karhatalom igénybevétele iránt;

h) a fennálló rendelkezések értelmében gondoskodik a II/A. állománycsoportbeli tisztek és legénység szakképzettségének fokozásáról és továbbképzésének biztosításáról;

i) a II/A. állománycsoportbeli tisztek és legénység tanfolyamokra, illetve tanalakulatokhoz való vezénylésére a főkapitányhoz javaslatot tesz;

j) véleményes jelentéssel továbbítja az őrszemélyzeti vonalon hozzá érkezett ama jelentéseket és kérelmeket, amelyek elintézése hatáskörét meghaladja;

k) szóbeli vagy írásbeli (parancsba foglalt) dícséretben részesíti az alárendelteket. Okirati dicséretre vagy jelvényes kitüntetésre a főkapitánynak tesz előterjesztést;

l) évente egyszer minden járási és városi kapitányság legalább két községi vagy külterületi őrsén rendes bejelentett szemlét tart, ugyancsak szemle alá vonja az összes városi és járási kapitányságok őrszemélyzeti parancsnokát, valamint a vármegyei rendőrségi szemlélőt is. Ez utóbbinál csak a végrehajtó szolgálattal kapcsolatos ügykezelést tekinti meg. A szemléjéről szemlejegyzőkönyvet készít;

m) a II. főkapitányhelyettest távollétében az őrszemélyzeti osztályhoz beosztott rangidős tiszt helyettesíti, aki azonban csak a zavartalan ügymenet biztosításához feltétlenül szükséges vezetői teendőket végezheti. Az általa nem foganatosítható, de sürgős intézkedést kívánó ügyekben a főkapitányhoz tesz javaslatot.

IV.

Vármegyei rendőrségi szemlélő

11. § (1) A vármegyei rendőrségi szemlélőt a belügyminiszter jelöli ki és bízza meg.

(2) A vármegyei rendőrségi szemlélő címében a működési területéül kijelölt vármegye nevét viseli, pld. "Somogy vármegyei rendőrségi szemlélő". A vármegyei rendőrségi szemlélő kiadmányait saját rendfokozatának és a vármegyei rendőrségi szemlélő minőségének feltüntetésével írja alá (pld. rendőrőrnagy, vármegyei rendőrségi szemlélő).

12. § (1) A vármegyei rendőrségi szemlélőt feladatkörében a segédtisztje helyettesíti, de csak a zavartalan ügymenet biztosításához feltétlenül szükséges tennivalókban.

(2) A segédtiszt helyettesítés esetén a kiadmányokat "a vármegyei rendőrségi szemlélő helyett" megjelöléssel és saját rendfokozatának feltüntetésével írja alá.

13. § (1) A vármegyei rendőrségi szemlélő felügyelő, irányító és ellenőrző feladatának ellátását saját személyében a jelen rendeletben megállapított közvetlen beosztottjainak közreműködésével látja el.

(2) A vármegyei rendőrségi szemlélő:

a) feladata az alárendelt hatóságok és szervek működésének összhangját és egyöntetűségét biztosítani, a belügyminiszter és a főkapitány irányítását és rendelkezéseit közvetíteni és mindazt megtenni, amit a rendőrség feladatának sikeres megoldásához szükséges;

b) hatósági ügyintéző jogkört nem gyakorol;

c) az alárendelt kapitányságok vezetőjével és az őrszemélyzeti parancsnokokkal a hónap minden harmadik hetében székhelyén értekezletet tart és erről pontos feljegyzést vezet;

d) véleményes jelentés kíséretében a főkapitányságnak felterjeszti az alárendelt hatóságok és szervek szervezeti és dologi vonatkozású előterjesztéseit;

az elsőfokú rendőrhatóságok ügyintéző hatáskörébe tartozó, minden egyéb ügyre vonatkozó jelentésüket a főkapitánysághoz terjesztik fel;

e) hivatalból tagja a közigazgatási bizottságnak, részt vesz annak ülésein és az alárendelt kapitányságokról beérkező közbiztonsági állapotokról szóló jelentést minden hó 10. napjáig összesítve megküldi a vármegyei közigazgatási bizottságnak;

f) szóbeli, vagy írásbeli (parancsba foglalt) dicséretben részesíti az alárendelteket. Okirati dicséretre, vagy jelvényes kitüntetésre javaslatot tesz;

g) vezeti és ellenőrzi a vármegye területén beosztva lévők állományát;

h) ellenőrzi a II/A. állománycsoportba tartozó tisztek és legénység szakkiképzését és továbbképzését;

i) intézkedik - esetleg gazdasági hivatala útján - az őrszemélyzet részére szükséges laktanyák, helyiségek, berendezési és felszerelési tárgyak, valamint ruházati cikkek biztosítása iránt, illetőleg ezekben az ügyekben felterjesztést tesz;

j) évente legalább kétszer - az év első és második felében - hivatalvizsgálatot tart a vármegye összes rendőrkapitányságán, legalább egyszer megszemléli valamennyi őrsét és őrszemélyzeti parancsnokát; a hivatalvizsgálatokról hiányjegyzéket készít, a szemle eredményéről szemlejegyzőkönyvet ír és ezeknek másolati példányát a főkapitánynak felterjeszti;

k) gyakorolja a fegyelmi szabályok szerint őt megillető jogkört;

l) közvetlen beosztottjai részére a rendes és rendkívüli szabadságokat a szabadságot kérőt megillető szabadság kétharmad részéig engedélyezi.

(3) A vármegyei rendőrségi szemlélő valamennyi beosztottját a főkapitány jelöli ki és bízza meg.

Számadótestek, gazdasági hivatalok

14. § (1) A vármegyei rendőrségi szemlélőnek alárendelt szerveket a pénz- és anyaggazdálkodás szempontjából számadótestekké nyilvánítom. Számadótestet képez tehát egy-egy vármegye, minden tanosztály. A számadótest parancsnoka vármegyei viszonylatban a vármegyei kapitány, míg tanosztályoknál a tanosztályparancsnok.

(2) Valamennyi számadótest kebelén belül gazdasági hivatalt állítok fel, ezzel egyidejűleg a jelenleg rendszeresített gazdasági előadói állást megszűntetem.

(3) A gazdasági hivatal személyi tekintetben közvetlenül a számadótest parancsnoknak van alárendelve, azonban a gazdászati szakszolgálat tekintetében mindenkor a vonatkozó szabályok, törvények és rendeletek, valamint az elöljáró hatóság intézkedései szerint látja el a szolgálatát.

(4) A gazdasági hivatalt a gazdasági hivatalfőnök vezeti, aki gazdászati tiszt egyben ő a felelős számadó.

(5) A gazdasági hivatal személyzetéhez tartoznak még pénztári ellenőr, pénztáros és a számadótestenként változó létszámmal külön rendelettel rendszeresített gazdászati tiszthelyettesek.

1. A gazdasági hivatal feladata és ügyköre

a) állomány-nyilvántartás vezetése a számadótesthez tartozó, valamint a gazdászatilag hozzá utalt szervekhez beosztott rendőrségi alkalmazottakról (409900/1948. VI./1. c. BM);

b) szerződéses alkalmazottak nyilvántartása;

c) állomány-nyilvántartás vezetése a számadótesthez tartozó, valamint a gazdászatilag hozzá utalt szervekhez beosztott kincstári lovakról és kutyákról;

d) ellátmány-igénylés összeállítása és minden hó 5-ig a főkapitánysághoz való felterjesztése;

e) a havi ellátmányban nem biztosított, váratlan kiadásokra engedély kérése a főkapitányságtól;

f) a kapott ellátmány rendeltetésszerű felhasználása. Az ellátmányszámadás és az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése (alrovat elszámolás, előlegnyilvántartás, kincstár iránti tartozások könyve, nyilvántartások a kincstári pénzekből beszerzett leltári tárgyakról - L! R-10/d. 84. pont -). Az ellátmányszámadásoknak minden hó 10-ig a főkapitánysághoz való felterjesztése;

g) pénztári számadások vezetése és a pénztári okmányok előzetes számfejtése, valamint érvényesítése a pénztári ellenőr és a gazdasági hivatal vezetőjének együttes aláírásával és felelősségével;

h) OTI számlák előzetes érvényesítése és kifizetése;

i) illetményekkel kapcsolatos ügyek (családi pótlék engedélyezése, külszolgálati pótdíj, vezénylési pótdíj, különélési pótdíj, magánkerékpár használati díj stb.) intézése;

j) előlegek kiadása az alegységek parancsnokai részére, papír, nyomtatvány és irodaszer szükséglet, tisztítószerek és kisebb értékű fogyóanyagok beszerzésére. A kiadott előlegek kincstár iránti tartozásként való előjegyzése és a költségvetési év végén való elszámoltatása;

k) kincstári követelések (lakbér, üzletbér stb.) nyilvántartása és azoknak az esedékesség időpontjában való behajtásáról gondoskodás;

l) szerződéses alkalmazottak (orvosok, állatorvosok, lóápolók, patkolókovácsok, takarítónők stb.) szolgálati szerződéseinek megkötése és jóváhagyásra való felterjesztése a főkapitánysághoz;

m) a szerződéses alkalmazottak részére megállapított bérek kifizetése;

n) kincstári étkezések vezetése és elszámolása az érvényben lévő szabályok szerint;

o) a számadótesthez tartozó, vagy hozzáutalt szerveknél működő közgazdálkodások és közétkezések időnkénti ellenőrzése a számadótestparancsnok utasítása alapján;

p) lótápcikkek (zab, széna, alomszalma) biztosítására szükséges intézkedések megtétele. A lótáp felhasználásnak elszámoltatása;

r) fűtési illetmények és tüzelőanyagszükségletek megállapítása, az erre vonatkozó igénylések felterjesztése a főkapitánysághoz, a kapott fűtési illetmények és tüzelőanyagok elosztása és elszámolása;

s) távbeszélőállomások fel- és átszerelése javaslattétel a főkapitánysághoz. Feleslegessé vált távbeszélőállomások leszereltetéséről saját hatáskörében való gondoskodás;

t) utazási utalványok igénylése, szétosztása és elszámolása (399336/1948. IV/1. c. BM);

u) elhelyezési szükségletek biztosítása. Bérelt ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések megkötése és jóváhagyásra a főkapitánysághoz való felterjesztése;

v) ingatlanok nyilvántartása. Fizetendő lakbérek nyilvántartása és azoknak határidőre való kifizetéséről gondoskodás;

z) természetbeni lakások kiutalására és a lakbérek megállapítására javaslattétel a főkapitánysághoz;

aa) természetbeni lakások és azok bérének nyilvántartása. Lakbérek behajtásáról való gondoskodás;

bb) építkezésekre, ingatlanok karbahelyezésére javaslattétel a főkapitánysághoz;

cc) a számadótestnél végzett építkezések és tartozások ellenőrzéséről, valamint az átvételnél való közreműködés;

dd) berendezési és felszerelési tárgyak igénylése és elosztása;

ee) leltári tárgyak beszerzése a főkapitányság előzetes engedélye alapján. Kisebb értékű - ellátmányban biztosított - beszerzéseket saját hatáskörükben eszközölhetnek;

ff) ingó- leltári tárgyak javítására intézkedés. Ellátmányban nem biztosított javításokra a főkapitányságtól engedély kérése;

gg) használatban nem álló anyagok raktározásáról és karbantartásáról való gondoskodás;

hh) a számadótest fegyverzet és lőszer szükségletének megállapítása és a szükséglet állandó meglétéről való gondoskodás. Hibás vagy sérült fegyverek javítására intézkedés és javaslattétel;

ii) az anyaggazdálkodással kapcsolatos leltárok és egyéb számadások vezetése az R-10/d. szabályzat szerint;

jj) ruházati váltságrendszerrel kapcsolatos ügyek intézése az R-10/a. szabályzat szerint. Ezekben az ügyekben a váltságkezelőséggel és a központi anyagszertárral közvetlenül levelez;

kk) anyagszámadások elkészítése és minden év január hó 25-ig a főkapitánysághoz való felterjesztése;

ll) számadások felülvizsgálatáról kiadott észrevételek megválaszolása;

mm) használhatatlanná vált anyagok összegyűjtése és azok kiselejtezésére javaslattétel a főkapitánysághoz (L.: R-10/d. szabályzat);

nn) kincstári vagyonban keletkezett kár, vagy veszteség esetében a kártérítési eljárás bevezetése és az erre vonatkozó jelentések megtétele a főkapitánysághoz. A 250 forint értékhatárig terjedő megtérült károkkal kapcsolatos ügyeket a számadótest saját hatáskörében intézi;

oo) megtérült károk esetében 250 forint értékhatárig a leltári leírásnak saját hatáskörében való intézése. Meg nem térült, vagy 250 forintnál magasabb értékhatárig terjedő kár, vagy veszteség esetében a leltári leírás engedélyezésére javaslattétel a főkapitánysághoz;

pp) az elemi költségvetési előirányzat és a szükségletek megállapításához szükséges nyilvántartások vezetése. (Nyilvántartás a távbeszélő fő- és mellékállomásokról, alközpontokról, író-, sokszorosító- és egyéb irodai gépekről, a fűtendő helyiségek számáról és légköbméter űrtartalmáról, a kályhákról, tűzhelyekről és egyéb fűtőtestekről, az engedélyezett és előfizetett szaklapokról, a rádióadó- és vevőkészülékekről, általában minden olyan berendezési, vagy felszerelési tárgyról, melynek üzembentartása az évi költségvetést terheli);

rr) az elemi költségvetés összeállítása a számadótestekre vonatkozóan, a főkapitánysághoz való felterjesztése;

ss) a gazdasági szolgálat zavartalan ellátásának biztosítása. Az egységes szabályozást igénylő kérdésekben javaslattétel a főkapitánysághoz. Számadótesten belül szabályozást igénylő gazdászati kérdéseknek saját hatáskörében való intézése;

tt) a számadótesthez tartozó alegységeknél évente egyszer teljes, évente legalább kétszer kémpróbaszerű váratlan rovancsolás megtartása a számadótestparancsnok utasítása alapján;

uu) eljárás minden olyan ügyben, melyet szabályzatok, vagy rendeletek hatáskörébe utalnak.

2. Utalványozás

A számadótest részére kiutalt ellátmány mértékéig a "rövid úton" való utalványozás joga a számadótestparancsnokot illeti meg.

3. Kiadmányozás

(1) A felsőbb hatóságokhoz történő felterjesztések, valamint a számadótesten belüli egységes szabályozást igénylő kérdések elintézése tekintetében a kiadmányozás joga a számadótestparancsnokot, távollétében kijelölt helyettesét illeti meg.

(2) Társasgazdasági hivatalokkal a számadótesthez tartozó egyes alegységekkel, ruházati váltság kezelőséggel, ruházati váltság ügyekben a központi anyagszertárral, továbbá a főkapitányság mellé rendelt számvevőséggel való közvetlen levelezést a gazdasági hivatal vezetője saját hatáskörében állásának és rendfokozatának megjelölésével kiadmányozza. Három napot meghaladó távolléte esetén, ennél rövidebb ideig való távolléte alatt a halasztást nem tűrő ügyekben a számadótestparancsnok kiadmányoz.

4. Ügykezelés

A vármegyei rendőrségi szemlélőhöz érkező gazdasági természetű ügydarabokat a gazdasági hivatalnak kell átadni iktatás végett. A gazdasági hivatal a hozzáérkezett, valamint a saját kezdeményezéséből szerkesztett ügyiratokat a saját iktatókönyvében iktatja és azokkal az ügykezelés szempontjából a 45000/1924. BM és 5500/1929. ME rendeletben foglaltaknak megfelelően jár el. A gazdasági hivatalnál iktatott ügyiratokon az iktatószám mellett "gh." jelzést kell alkalmazni. (Pl. 135/2. gh.-1949.) A gazdasági hivatal elintézett ügydarabjait saját irattárában őrzi.

V.

A kapitányságok (kirendeltségek) szervezete és vezetőinek ügyköre

15. § (1) Minden városban és minden járásban a járás székhelyén rendőrkapitányság működik, az elsőfokú rendőrhatósági teendőket a kapitányságok vezetői látják el. Azokban a járásokban, amelyeknek székhelye valamely városi rendőrkapitányság székhelyével egybeesik, a kapitányság teendőit "városi és járási kapitányság" elnevezéssel látja el.

(2) Minden kapitány belső szervezetében - az ügyforgalom terjedelméhez és a beosztott személyzet számához képest - előadói ügykörökre, vagy ügyosztályokra, segédhivatalokra oszlik.

(3) Az őrszemélyzeti ügyeket az őrszemélyzeti parancsnok intézi.

16. § (1) A kapitányság hatósági területén elsőfokú rendőrhatósági jogkört gyakorol.

(2) A kapitányságok székhelyük szerint "A rendőrség ...-i (pld. szegedi) mindszenti) kapitánysága" elnevezést viseli. A városban működő az a kapitányság, amely a járási kapitányság teendőit is ellátja, elnevezésében a városi megjelölés mellett a járási megjelölést is használja. Pl. "A rendőrség Csongrád városi és járási kapitánysága."

(3) A kapitányság élén egy I. állománycsoportbeli tiszt áll, aki a kapitányság törvényszerű és kifogástalan működéséért személy szerint és elsősorban felelős.

(4) A kapitányság élén álló rendőrtiszt. "A kapitányság vezetője" címzést viseli, a kiadmányokat pedig ugyanezen megjelöléssel és rendfokozatának feltüntetésével írja alá.

17. § A kapitányság vezetőjét távollétében, vagy akadályoztatása esetén a kapitányságnak az I. állománycsoportba tartozó, rangban legidősebb tisztje helyettesíti, aki azonban csak a zavartalan ügymenet biztosításához feltétlenül szükséges vezetői tennivalókat végezheti.

18. § A kapitánysághoz beosztott bármely állománycsoporthoz tartozó rendőrtiszt, tiszthelyettes, rendőr, vagy egyéb alkalmazott a kapitányság vezetőjének (helyettesének) van alárendelve; a beosztott személyzet minden tagja a vezető utasításainak és rendelkezéseinek, hacsak azok nem nyilvánvalóan törvényellenesek, feltétlenül eleget tenni tartozik. Ez a rendelkezés nem érinti a rendőri büntetőbíráknak a büntetőbíráskodás gyakorlásával kapcsolatos függetlenségét.

19. § (1) A kapitányság belszervezetében, az ügyforgalom terjedelméhez és a beosztott személyzet számához képest ügyosztályokra, vagy előadói ügykörökre oszlik (ügyosztály az mely 3. vagy ennél több előadót foglalkoztat). A szükséghez képest igazgatásrendészeti, kihágási és bűnügyi ügyosztályt vagy az előadói ügykört és segédhivatalt kell létesíteni. A bejelentőhivatal szervezetéről külön rendelet intézkedik. Kisebb ügyforgalmú és létszámú kapitányságnál az előadói ügykörök összevonhatók. Őrszemélyzeti parancsnok azonban minden kapitányságon van.

(2) Az elnöki ügykört mindenkor a vezető látja el; a városi kapitánysághoz beosztott nyomozók egy csoportot képeznek. Vezetőjük a rangban legidősebb. A rendőri büntetőbíróhoz tartoznak a rendőri kihágások ügyei minden vonatkozásukban. Az igazgatásrendészet körébe tartozó ügyeket az erre kijelölt előadó intézi.

(3) Rendőri büntetőbíráskodásra a vezetőn kívül csak az I. állománycsoportbeli rendőrtiszt jogosult, akinek erre a belügyminisztertől megbízása van.

20. § (1) A kapitányság vezetője gondoskodik az ügybeosztásról és a hivatalos ügyek pontos és gyors elintézéséről, meghatározza a szolgálatot és annak módozatait.

(2) Ellenőrzi és irányítja a kapitányság működését, a szolgálatot és az ügyvitelt; évenként legalább kétszer saját hivatalánál hivatalvizsgálatot, valamint őrsein évente legalább egyszer rendes bejelentett szemlét tart.

(3) A kapitányság vezetője a jogorvoslattal megtámadott ítéleteket és véghatározatokat közvetlenül a főkapitánysághoz terjeszti fel.

(4) Gyakorolja a fegyelmi szabályzat szerint őt megillető fegyelmi- és fenyítő jogkört.

(5) Engedélyezi a hatóságához beosztottak részére a rendes és rendkívüli szabadságokat, a szabadságkérőt megillető szabadság egyharmadrészéig, továbbá legfeljebb 8 napi időtartamra és gyógykezelés céljából szükséges szabadságokat. A 8 napot meghaladó ilyen kérelmeket szolgálati úton felterjeszti a főkapitánysághoz.

(6) Szolgálati és minősítési táblázattal, illetőleg törzslappal nyilvántartja a hatóságához beosztott rendőrtiszteket, rendőröket és egyéb alkalmazottakat.

(7) Véleményes jelentéssel szolgálati úton felterjeszti az alárendelt rendőrtisztek, rendőrök és egyéb alkalmazottak, hatáskörét meghaladó kérelmeit.

(8) Szolgálati úton a főkapitánysághoz a hónap 5. napjáig, állománycsoportonként és rendfokozatonként külön-külön feltüntetve, jelentést tesz az állományába tartozó összes rendőrtisztek, rendőrök és egyéb alkalmazottak létszámáról, minden hónap 5. napjáig jelentést tesz a vármegye rendőrségi szemlélőinek a város, illetőleg a járás közbiztonsági állapotáról.

(9) A kapitányság vezetője szolgálati úton a főkapitányhoz minden hó 5. napjáig részletes kimutatást terjeszt fel az előző hó ügyforgalmáról, az ügyosztások, illetőleg előadói ügykörök szerint elkülönítve, az egyes előadók tevékenységét feltüntetve, az előző hó folyamán kiosztott elintézett és elintézetlen ügyek számszerű feltüntetésével.

(10) A kapitányság vezetője eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvények, vagy rendeletek hozzá utalnak, vagy amelyek elsőfokú rendőrhatósági jellegéből kifolyólag hatáskörébe tartoznak.

(11) Ha a kapitányság területének terjedelme, vagy valamely más körülmény indokolttá teszi, a belügyminiszter a kapitányság területi hatáskörét megállapítja.

(12) A rendőri kirendeltségek a reájuk ruházott hatáskörben önállóan gyakorolják a rendőrhatósági jogokat, de annak a rendőrhatóságnak a felügyelete, ellenőrzése és irányítása alatt, amelynek közigazgatási területéhez tartoznak.

(13) A rendőri kirendeltség "A rendőrség ...-i kapitányságának ...-i kirendeltsége" elnevezést viseli és vezetője I. állománycsoportbeli tiszt, akit az illetékes rendőrhatóság állományából a hatóság vezetőjének javaslatára a főkapitány bíz meg.

Őrszemélyzeti parancsnok ügyköre

21. § (1) Az őrszemélyzeti parancsnok a kapitányság II/A. állománycsoportbeli tisztjeinek és legénységének közvetlen parancsnoka. Ezek rajta keresztül vannak a kapitányság vezetőjének alárendelve. Felelős a végrehajtó szolgálat zavartalan ellátásáért.

Feladata:

a) vezeti és ellenőrzi a szolgálatot. Ezt részben az alárendelt őrsökön való gyakori megjelenéssel, részben az őrsök szolgálati előjegyzéseinek átvizsgálása útján eszközli;

b) gyakorolja azt a fegyelmi, fenyítő jogkört, amelyet a fegyelmi szabályzat vonatkozó rendelkezései részére megállapítanak;

c) gondosan ügyelni tartozik arra, hogy az őrszemélyzet tagjait sem idegen, sem rendőrhatóságok, vagy személyek fontos munkájuktól el ne vonják;

d) vezeti, irányítja beosztottjai oktatását. Ő felelős elsősorban a beosztott II/A. állománycsoportbeli tisztek és legénység továbbképzéséért;

e) tartja a közigazgatási és egyéb hatóságokkal a közbiztonsági és közrendészeti szolgálat által megkívánt összeköttetést, a kapitányság vezetőjétől vett utasítás szerint;

f) figyelemmel kíséri, hogy beosztottjai illetményüket szabályszerűen megkapják-e;

g) a rendőrök véglegesítése, előléptetése, áthelyezése, elbocsátása, végelbánás alá vonása stb. tekintetében a kapitányság vezetőjének hozzájárulásával a vármegyei rendőrségi szemlélőnek javaslatot tesz;

h) vezeti az őrszemélyzet tagjainak szolgálati okmányait;

i) a rendőrök részére megállapított szabadság egyharmad részéig a rendes és rendkívüli szabadságokat engedélyezi, a betegszabadságokat pedig 8 napig terjedő időtartamra. Őrsparancsnokok részére szabadságot csak a kapitányság vezetőjének hozzájárulása után engedélyezhet;

j) az arra érdemes rendőröket saját elhatározásából, vagy a kapitányság vezetőjének utasítása alapján szóbeli, vagy írásbeli (parancsba foglalt) dicséretre a vármegyei rendőrségi szemlélőhöz felterjeszti. Okirati dícséretre, vagy jelvényes kitüntetésre a főkapitánynak szolgálati úton javaslatot tesz;

k) megtartja a napi kihallgatásokat;

l) az őrsöknek a megtörtént eseményekre, az eszközölt megfigyelésekre, a kapitányság részéről kiadott rendeletek, foganatosítására vonatkozóan tett írásbeli jelentéseit a kapitányság vezetőjének naponta jelenti;

m) a szolgálat érdekében javaslatokat, indítványokat és előterjesztéseket tesz szolgálati úton a vármegyei rendőrségi szemlélőnek. Ő teszi meg a javaslatokat az őrszemkeretek, őrsök felállítására, összevonására, megszűntetésére, állandó járőrök kirendelésére;

n) előkészíti és a kapitányság vezetőjének kiadás előtt bemutatja a "napi", vagy "tájékoztató parancs"-ban kiadni szándékot szöveget;

o) megtartja a "tiszti oktatásokat" és az őrsparancsnoki értekezleteket. Ezt előzőleg a kapitányság vezetőjének jelenteni tartozik;

p) javaslatot tesz új őrslaktanyák, illetőleg őrselhelyezések, azok berendezési, irodai és egyéb szükségleteinek biztosítására;

r) ellenőrzi az őrsök közgazdálkodásait és a közétkezések vezetését.

(2) a) A városi őrszemélyzeti parancsnok köteles hetenként valamennyi belterületi őrsét megtekinteni. Ezeket az ellenőrzéseket be kell vezetnie az őrsön vezetett főellenőrzési könyvbe.

b) A városi és járási, illetve a járási őrszemélyzeti parancsnok köteles 2 havonként valamennyi községi, illetve külterületi őrsét rendes bejelentett szemle alá vonni. Egy-egy ilyen szemléje 8 óránál kevesebb nem lehet. A rendes szemlék alkalmával meggyőződni tartozik a laktanyarendről, a beosztottak gyakorlati és elméleti képzettségéről, a közbiztonsági állapotokról. Ebből a célból az őrs irodai ügykezelését is részletesen átvizsgálni tartozik. A szemléjéről szemlejegyzőkönyvet ír.

c) A városi és járási, illetve járási őrszemélyzeti parancsnok köteles a rendes, bejelentett szemlén kívül még a szükséghez mérten meglepő szemlét is tartani. Egy-egy meglepő szemle tartama 4 óránál kevesebb nem lehet. Ez alkalommal, ha járőr volna szolgálatban, köteles járőrellenőrzést foganatosítani. Ennek tartama a fenti 4 órába nem számít be.

(3) a) A városi őrszemélyzeti parancsnokot, ha helyben más őrszemélyzeti tiszt nincs, 8 napot meg nem haladó távollétének tartamára a helybeli őrs parancsnoka helyettesíti. Ha helyben több őrse volna, úgy ezek közül a rangban legidősebb őrsparancsnok helyettesíti.

b) A járási őrszemélyzeti parancsnokot 8 napig a helybeli őrsparancsnok helyettesíti, 8 napon túl - amennyiben a főkapitányság másképp nem intézkedik - a járás területén lévő őrsparancsnokok közül a rangban legidősebb helyettesíti.

VI.

Az őrsök szervezete, valamint az őrsparancsnokok feladata

22. § (1) Az őrszemélyzet végrehajtó szolgálatot ellátó legénységi állományú egyénei szolgálatukat a városnak mind a belső, mind a külső területén, továbbá a járások területén is az egyes rendőrőrsökhöz beosztva látják el.

(2) Vannak városi és községi rendőrőrsök, továbbá olyan őrsök, amelyek a városban vannak elhelyezve, de a város külterületén látják el a közbiztonsági szolgálatot. Ezeket külterületi őrsöknek nevezzük. A városi őrsök szolgálatukat az R-2. Szolgálati Szabályzat V/A., a községi, illetve külterületi őrsök szolgálatukat előbb hivatkozott szabályzat VI/B. fejezetében előírtak szerint látják el.

(3) A rendőrőrsök az őrszemélyzeti parancsnok útján vannak a kapitányság vezetőjének alárendelve.

(4) a) A rendőrőrsöket általánosságban székhelyük szerint kell megnevezni (pl. bajai rendőrőrs).

b) Az őrsök elnevezését elhelyezésük, működési területük és minőségük szerint is meg kell különböztetni (pl. lovas, rév stb.).

c) A város, vagy község területén elhelyezett egyedüli őrsöt székhelye szerint kell elnevezni, de ha a város területén több gyalogosőrs van, úgy az őrsöket arabs számmal kell megkülönböztetni (pl. szegedi 1. számú rendőrőrs).

d) A város belterületén elhelyezett, de a város külterületén működő őrsöt "külkerületi" jelzővel kell megkülönböztetni (pl. mezőtúri külterületi rendőrőrs).

e) Ha a város belterületén elhelyezett két őrs közül az egyik belterületen, a másik pedig a külterületen látja el a szolgálatot, ez esetben a belterületi őrsöt "belterületi" jelzővel kell megkülönböztetni (pld. mezőtúri belterületi rendőrőrs).

f) Ha a város belterületén csak egy őrs működik, a "belterületi" jelzőt nem kell alkalmazni.

g) A város belterületén elhelyezett azt az őrsöt, amely nem a város bel-, vagy külterületén, hanem azon kívül eső őrsterületen (község területén) látja el a szolgálatot, úgy kell elnevezni, hogy elnevezéséből az őrsterület fekvésére megközelítőleg következtetni lehessen (pld. Győrkörnyéki rendőrőrs, Győr).

h) Az így megnevezett őrsnél írásban a székhelyet minden esetben fel kell tüntetni.

i) A lovas, rév- és közlekedési őrsöket a megfelelő jelző hozzátételével a fent felsorolt elnevezésekhez hasonló módon kell megnevezni (pld. mezőtúri külterületi lovas rendőrőrs).

j) A gyalogos őrsöket elnevezésükben sohasem kell "gyalogos" jelzővel megkülönböztetni.

23. § (1) A rendőrség szervezetének tagozódásában a legkisebb egység a rendőrőrs. A rendőrőrs élén az őrsparancsnok áll. A rendőrőrs parancsnokát a főkapitány bízza meg.

(2) A rendőrőrs parancsnoka a rendőrőrs állapotáért, a szolgálat kifogástalan ellátásáért, a fegyelemért, alárendeltjeinek katonás magatartásáért, valamint az ősterület közrendészeti és közbiztonsági állapotáért személy szerint felelős.

(3) A városok belső területén működő rendőrőrsök feladatukat az őrszemélyzeti parancsnok állandó felügyelete és irányítása mellett látják el.

(4) A város külső területén és a járási kapitányság területén működő őrsökön a szolgálat ellátására vonatkozó közvetlen rendelkezéseket és utasításokat az őrsparancsnokok adják meg.

(5) A városok külterületén, továbbá a járási kapitányság székhelyén kívül működő rendőrőrsük parancsnokai az alárendelt rendőrök részére, halaszthatatlanul sürgős esetekben (pld. haláleset, súlyos betegség stb.) legfeljebb 3 napig terjedhető szolgálat alóli felmentést és ez esetben az állomáshely elhagyását is engedélyezhetik. Köteles azonban erről egyidejűleg az őrszemélyzeti parancsnoknak jelentés tenni.

(6) A városok külterületén és a járási kapitányságok területén működő rendőrőrsök a bűnügyi nyomozások tekintetében, valamint a kihágások felderítésével kapcsolatban ellátják azokat a tennivalókat, amelyeket az R-2. Szolgálati Szabályzat hatáskörükbe utal.

(7) A külterületi, illetve községi őrsparancsnok felügyelni tartozik arra, hogy a nyomozásra kirendelt rendőrök és rendőrjárőrök a nyomozást kellő lelkiismeretességgel végezzék. Ha valamely bűncselekmény - minden igyekezet ellenére - felderíthető nem volt, erről a kapitányság vezetőjéhez soronkívül jelentést kell tennie, amint hogy azonnal jelentést tartozik tenni a kapitányság vezetőjének az előforduló súlyosabb bűncselekményekről, vagy fontosabb eseményekről is.

VII.

Zárórendelkezések

24. § (1) A jelen rendelettel felállított főkapitányságok működésének megkezdéséről külön rendeletben intézkedem. A működését megkezdett főkapitányságra, továbbá alárendelt hatóságaira és szerveire vonatkozóan az 535000/1946. BM rendelet, valamint jelen rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések hatályukat vesztik.

(2) A vidéki főkapitányság megszűntetéséről külön intézkedem.

25. § Jelen rendeletem a kihirdetése napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi február hó 14-én.

Kádár János s. k.

belügyminiszter