27800/1949. (IV. 29.) IpM rendelet
a kazánvizsgálati szolgálat ellátásának ideiglenes szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 9.131.)
Az iparfelügyeleti szolgálat megszűntetésével, továbbá az ipari egészségvédelmi és balesetelhárítási, a munkaügyi felügyeleti, valamint a kazánvizsgálati szolgálat ellátásáról szóló 9109-(37)-1550/1949. Korm. rendelet 6. §-ában és 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a földmívelésügyi, a közlekedésügyi, a népjóléti, valamint az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem:
1. § A kazánvizsgálatra vonatkozóan a jelen rendelet hatálybalépése előtt kiadott jogszabályokat, különösen az iparfelügyeletről és a kazánvizsgálatról szóló 17001/1901. KM utasítás (Rendeletek Tára 35. oldal, a továbbiakban: Utasítás) III. fejezetében foglalt rendelkezésekét az alábbi 3-17. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A kazánvizsgálatra vonatkozó szabályok alkalmazásában "kazán"-on a gőzfejlesztőket, gőztartókat, gőzfogókat és gőztúlhevítőket kell érteni.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában "kazánvizsgálat"-on érteni kell
a) az első kazánvizsgálatot (Utasítás 36-40. §);
b) az időszakos kazánvizsgálatot (Utasítás 41. §);
c) a kazán szerkezeti megvizsgálását (Utasítás 42. §);
d) az ellenőrzési szemlét (Utasítás 43. §).
(3) A jelen rendelet alkalmazásában: "fél"-en azt a személyt kell érteni, aki a kazánt üzemben kívánja tartani.
3. § (1) A kazánvizsgálatot az Energiagazdálkodási Részvénytársaság (EGART) végzi, a kazánvizsgálatokkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket pedig az iparhatóság teszi meg; a 10. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az EGART ideiglenes intézkedést tehet.
(2) Az EGART a kazánvizsgálatok teljesítésére kerületi kazánvizsgáló biztosokat, ezek központi irányítására és ellenőrzésére országos kazánvizsgáló főbiztost és országos kazánvizsgáló biztosokat alkalmaz. A kerületi kazánvizsgáló biztosok székhelyét és illetékességi körét a jelen rendelet melléklete tartalmazza: a változásokat a Magyar Közlöny - Hivatalos Lapban közzé kell tenni.
(3) A kazánvizsgálattal kapcsolatos mindazoknak a jogszabályoknak alkalmazásában, amelyek az iparfelügyelőt említik, az iparfelügyelő helyett az előbbi bekezdésekben foglalt megkülönböztetés szerint az EGART kerületi kazánvizsgáló biztosát, illetőleg az iparhatóságot kell érteni.
4. § (1) A hatósági felügyelet és ellenőrzés alá nem tartozó kazánokat (Utasítás 32. §-ának második és ötödik bekezdése) üzembevételük előtt az EGART kerületi kazánvizsgáló biztosának kell bejelenteni. A bejelentés alapján a kazánvizsgáló biztos a kazánt a helyszínen megszemléli és ha a kazán az Utasítás rendelkezéseinek megfelel, erről négy példányban a kazán adatait is tartalmazó igazolást állít ki. Az igazolás egyik példányát a félnek kézbesíti, a többi példányt pedig az iparhatósághoz terjeszti be. Az iparhatóság a kazán üzembentartását az igazolásra vezetett záradék alakjában engedélyezi és az így záradékolt igazolás egyik példányát a félnek, a másik példányát a kerületi kazánvizsgáló biztosnak kézbesítteti.
(2) A kazánt már a kerületi kazánvizsgáló biztos által kiállított igazolás alapján használatba lehet venni, abban az esetben azonban, ha az iparhatóság a kazán üzembentartását nem engedélyezi s erről a felet értesíti, ez köteles a kazánt haladéktalanul üzemen kívül helyezni.
(3) Ha a kazánvizsgáló biztos az igazolás kiállítását megtagadja, erről az iparhatóságnak jelentést tesz s ez a kazán engedélyezésére irányuló kérelem felől a jelentés alapján határoz.
5. § A helyhez nem kötött kazánokra vonatkozóan az Utasítás 33. §-a értelmében teendő bejelentéseket a kerületi kazánvizsgáló biztoshoz kell küldeni.
6. § A hatósági felügyelet és ellenőrzés alá eső kazánok vizsgálatát a kerületi kazánvizsgáló biztostól kell kérni (Utasítás. 34. §-a).
7. § (1) Ha az első kazánvizsgálat kedvező eredménnyel végződik (Utasítás 39. §-a), erről a vizsgáló biztos a félnek a kazán adatait is tartalmazó igazolást ad, egyidejűleg pedig a kazánvizsgálati jegyzőkönyvet, a "Kazánhasználati engedély és nyilvántartási könyv" tervezetét, valamint a használati engedély tervezetének két másolatát az engedély megadásának kérdésében való határozathozatal végett az iparhatósághoz terjeszti be. Az iparhatóság az engedélyt megadó határozatát a "Kazánhasználati engedély és nyilvántartási könyv"-be bejegyzi s azt a félnek, az engedély másolatát és a kazánvizsgálati jegyzőkönyvet pedig a kazánvizsgáló biztosnak kézbesítteti. Az engedély megadására irányuló kérelem elutasításáról is mind a felet, mind - az iratok visszaküldésével - a kazánvizsgáló biztost értesíteni kell.
(2) A kazán használatbavételére és a kérelem elutasítását követő üzemenkívül helyezésére a jelen rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
8. § (1) Ha az első kazánvizsgálat során a kazánvizsgáló biztos hibát talál, azt a megállapítását a féllel közli.
(2) Ha a fél a hiba kijavítására vállalkozik, a kazánvizsgáló biztos az eljárást a hiba kijavításának bejelentéséig felfüggeszti, ennek megtörténte után pedig új - esetleg csak részleges - vizsgálatot tart.
(3) Ha a fél a hiba kijavítására nem vállalkozik, vagy ha az előbbi bekezdés értelmében tartott vizsgálat sem végződik kedvező eredménnyel, a kazánvizsgáló biztos a vizsgálatról a kazánvizsgálati jegyzőkönyvet beterjesztve jelentést tesz az iparhatóságnak s ez a kazánhasználati engedély megadására irányuló kérelem felől a jelentés alapján határoz s határozatáról a felet és a kerületi kazánvizsgáló biztost értesíti.
9. § (1) A 7., illetőleg a 8. § értelmében kiállított kazánhasználati engedély az első sikeres kazánvizsgálattól számított öt évre szól, az időszakos kazánvizsgálat kedvező eredményének a kazánnyilvántartási könyvbe való bejegyzése (10. §) esetében azonban az újabb vizsgálattól számított öt évre külön hatósági intézkedés nélkül is meghosszabbodik.
(2) A kazánhasználati engedély a előbbi bekezdésben foglalt időpont előtt is hatályát veszti, ha
a) a fél olyan esetben, amikor rendkívüli időszakos kazánvizsgálatra volna szükség [Utasítás 41. §-ának (2) bekezdése], azt nem kéri;
b) a fél az újabb kazánvizsgálatot (Utasítás 41-43. §-a) nem teszi lehetővé;
c) ha az iparhatóság a kazánhasználati engedélyt visszavonja [10. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése].
10. § (1) A kazán újabb vizsgálata (Utasítás 41-43. §-a) esetében a kazánvizsgáló biztos a kazánvizsgálat eredményét a kazánnyilvántartási könyvbe bejegyzi.
(2) Ha a kazán újabb vizsgálata alkalmával a kazánvizsgáló biztos hibát talál, erről az iparhatóságnak haladéktalanul jelentést tesz s a hiba természetéhez képest javasolja:
a) a félnek a hiba meghatározott idő alatt való kijavítására kötelezését s ezzel kapcsolatban a kazánnak a hiba kijavításáig való használata megtiltását, vagy
b) a kazánhasználati engedély visszavonását.
(3) Az előbbi bekezdés esetében az iparhatóság a jelentés alapján határoz s erről a felet, valamint a kerületi kazánvizsgáló biztost értesíti.
(4) A kazánvizsgáló biztos a kazán újabb vizsgálata alkalmával észlelt fenyegető veszély esetében a kazán használatát ideiglenes intézkedéssel maga is megtilthatja. Ezt az intézkedést azonnal végre kell hajtani s az az iparhatóság határozatáig marad hatályban, hacsak a kazánvizsgáló biztos - a hiba időközben történt kijavítására tekintettel - előbb hatályon kívül nem helyezi.
11. § A kazánvizsgáló biztosnak joga van a kazánt bármikor megvizsgálni és a fél köteles ezt a vizsgálatot számára lehetővé tenni és őt eljárásában támogatni.
12. § Az Utasítás 41-43. §-ának azok a rendelkezései, amelyek szerint a vizsgálat során tett intézkedésekről az ipari főfelügyelőnek, illetőleg a 95442/1923. KM rendelet értelmében az ennek helyébe lépő iparügyi miniszternek jelentést kell tenni, továbbá az Utasításnak a megvizsgált és a megszemlélt kazánokról készítendő kimutatásra vonatkozó 45. §-a hatályukat vesztik.
13. § (1) Az iparhatóságnak kazánvizsgálati ügyben hozott határozata ellen használható jogorvoslatok tekintetében a 1929. XXX. tc. 45-46. §-ai azzal a kiegészítéssel irányadók, hogy a kerületi kazánvizsgáló biztos is jogorvoslattal élhet az olyan határozat ellen, mely javaslatától eltér.
(2) Veszély esetében az iparhatóság a kazánvizsgálati ügyben hozott határozatát az esetleges fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.
(3) A másodfokú hatóság - szükség esetében - szakvéleményt az országos kazánvizsgáló főbiztostól kér.
(4) Kazánvizsgálati ügyben harmadfokon az iparügyi miniszter az esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértve határoz.
(5) Az Utasítás 50. §-a hatályát veszti.
14. § Kazánra vonatkozóan az Utasítás 51. §-a szerint teendő bejelentést a kerületi kazánvizsgáló biztosnál kell megtenni és ezt az összesítő kimutatást az országos kazánvizsgáló főbiztos útján terjeszti fel az iparügyi miniszterhez.
15. § Kazánrobbanásra vonatkozó véleményes jelentést (Utasítás 52. §-a) a kerületi kazánvizsgáló biztos szerkeszti meg. A kazánrobbanásról felvett s az iparügyi miniszterhez felterjesztendő jegyzőkönyvnek másolatát az iparhatóságnak meg kell küldeni.
16. § (1) A kazán első vizsgálatának (Utasítás 36-40. §) díja:
100 m2-en felül minden megkezdett 100 m2 után 30 atmoszféránál nem nagyobb üzemnyomású kazán esetében további 100,- forint, 30 atmoszféránál nagyobb üzemnyomású kazán esetében további 150,- forint.
(2) A kazán időszakos vizsgálatának szerkezeti megvizsgálásának és ellenőrzési szemléjének az Utasításban (41-43. §) megszabott időközökben való teljesítéséért a félnek - a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - az alábbi évi díjat kell fizetnie:
100 m2-en felül minden megkezdett 100 m2 után 30 atmoszféránál nem nagyobb üzemnyomású kazán esetében további 35,- forint, 30 atmoszféránál nagyobb üzemnyomású kazán esetében további 50,- forint.
(3) A helyhez nem kötött és kizárólag mezőgazdasági célra szolgáló kazán (lokomobil) időszakos vizsgálatának (Utasítás 41. §) díja vizsgálatonként:
(4) Az előbbi bekezdés alá eső kazán (lokomobil) szerkezeti megvizsgálásának (Utasítás 42. §) díja vizsgálatonként 100,- forint.
(5) Ha a kazánvizsgálatot a vizsgálatot kérő fél hibájából a közösen megállapított időpontban és helyen nem lehetett megtartani vagy az sikerre nem vezetett, az újbóli vizsgálat (kiszállás) díja 100,- forint.
(6) A fél kérelmére megtartandó külön vizsgálatért a (2)-(4) bekezdésben meghatározott díj összegével egyenlő vizsgálati díjat kell fizetni.
(7) Hatósági felügyelet és ellenőrzés alá nem tartozó kazán első üzembevétel előtti megszemlélésének (Utasítás 32. §) díja 150,- forint.
(8) A vizsgálati díjat külön tüzelésű, illetőleg külön használható minden egyes kazán után külön kell számítani.
(9) A gőzfogó edény és a gőztartó vizsgálati díjának megállapításakor a teljes külső felület felét kell figyelembe venni.
(10) A jelen §-ban meghatározott díjakat a félnek az EGART részére kell fizetnie s azok közül az (1), a (3)-(7) bekezdésben említetteket a vizsgálat megtartása előtt, a (2) bekezdésben említett díjakat pedig az első vizsgálat idejét követő naptári évenként legfeljebb két részletben, az év január, illetőleg július havának 15. napjáig kell megfizetni.
(11) A kazánvizsgálatért az előbbi bekezdésekben meghatározott díjakon és az áthárítható köztartozásokon felül egyéb díjat vagy költséget (napidíj, útiköltség stb.) felszámítani nem szabad.
(12) Az Utasítás 35. §-a és az 52744/1946. IpM rendelet (Magyar Közlöny 191. szám) hatályát veszti.
17. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az Utasítás 53. §-ának a) pontjában megjelölt kihágást követi el.
a) aki meg nem vizsgált kazánt használ vagy a már vizsgált kazánt az Utasítás vagy a jelen rendelet szerint szükséges újabb vizsgálata nélkül használja;
b) aki a jelen rendelet 4. vagy 6. §-a alapján használatba vett kazánt az iparhatóságnak a kazánhasználati engedély megadására irányuló kérelmet elutasító határozatának közlése után is használja;
c) aki a kazánt a vizsgáló biztosnak, illetőleg az iparhatóságnak a használatot megtiltó határozata ellenére tovább használja, vagy az iparhatóság által megszabott feltételek teljesítése nélkül használja;
d) aki a kazán vizsgálatát nem teszi lehetővé vagy azt akadályozza;
e) aki a kazán, illetőleg annak egyes részei minősége vagy alkalmazásának módja tekintetében a vizsgáló biztost vagy a hatóságot megtéveszti.
(2) Az Utasítás 53. §-a a) pontjának 1., 4. és 8. alpontja hatályát veszti.
18. § A jelen rendelet rendelkezései nem érintik a vasúti, valamint a hajókon és egyéb úszóműveken elhelyezett kazánok vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket.
19. § (1) Az iparfelügyelő által a jelen rendelet hatálybalépése előtt kiállított, illetőleg meghosszabbított használati engedély az Utasításban meghatározott időpontig hatályban marad, hacsak a 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés következtében korábban hatályát nem veszti. Az ilyen engedély hatályának meghosszabbítására is a 9. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(2) Az 1948. évi december hó 31. napján már használatban volt kazán után a félnek az 1949. évre a 17. § (2) bekezdésében meghatározott díj 65%-át kell megfizetnie éspedig 25%-át az 1949. évi június hó 5. napjáig, 40%-át pedig az 1949. évi augusztus hó 5. napjáig.
(3) Az előbbi bekezdés alapján járó díjba beszámíthatja az a fél
a) aki az 1949. évben időszakos kazánvizsgálatért (Utasítás 41. §-a) az 52744/1946. IpM rendeletben meghatározott díjat fizetett, ezt a díjat;
b) aki az Országos Gőzkazánvizsgáló Egyesületnek az 1949. évre járó tagsági díj fejében, annak 1/3 részénél többet fizetett be, a többletet.
20. § A jelen rendelet az 1949. évi május hó 1. napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi április hó 28-án.
Kossa István s. k.
iparügyi miniszter
Melléklet a 27800/1949. IpM rendelethez
