16026/1950. (III. 9.) FM rendelet

az állami gazdaságok munkaszervezéséről

(Közigazgatási rendszám: 8.312.)

Szocialista építésünk jelenlegi szakaszában az állami gazdaságok legfontosabb feladata, hogy a szovjet agrártudomány tapasztalatainak alkalmazásával olyan fejlett nagyüzemi gazdálkodást valósítsanak meg, mely a dolgozó parasztság előtt példaképül szolgál és kézzelfogható eredményekkel bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a parcellagazdálkodással szemben.

Állami gazdaságaink, jóllehet már eddigi eredményeikkel is igazolták a szocialista nagyüzem fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben, a munka megszervezése terén még nagy mértékben el vannak maradva. Az állami gazdaságok jelentős részében az állandó brigádok és munkacsapatok kialakítása, a munkának a szocialista munkaszervezés elvei szerint való megszervezése vagy egyáltalában nem történt meg, vagy helytelenül történt. Az állami gazdaságok feladataikat csak abban az esetben valósíthatják meg, ha a magasabbfokú technika és az agrártudományi módszerek bevezetését összekötik az üzemek szocialista munkaszervezésének módszereivel. E tekintetben is a Szovjetúnió élenjáró állami gazdaságainak (szovhozainak) követendő példája áll előttünk. Ezért az állami gazdaságokban a tavaszi munkák megkezdésével egyidejűleg az alábbiak szerint alkalmazni kell a szocialista munkaszervezés módszereit.

1. Minden állami gazdaságban meg kell alakítani az egyes üzemágaknak megfelelő brigádokat és munkacsapatokat, élükre rátermett és szakképzett vezetőket kell állítani.

2. Az állami gazdaságokban minden munkál brigád szervezetben, illetőleg munkacsapatban kell végezni. Ez a rendelkezés csak azokra a munkákra nem vonatkozik, melyek jellegüknél fogva ilyen szervezetben nem végezhetők.

3. Biztosítani kell az egyéni felelősség fokozását, a munkafegyelem megszilárdítását és tudatosítani a munkához való új viszonyt.

4. Gondoskodni kell a munkamódszerek állandó tökéletesítéséről és arról, hogy a dolgozók ezeket a fejlettebb munka módszereket megismerjék.

I.

A brigád

1. Az állami gazdaságokban állandó jellegű munkaszervezeti egységeket, brigádokat kell alakítani. A brigádok az állami gazdaságban azt a szerepet töltik be, amit a műhelyek az ipari üzemben. A brigádok tehát az állami gazdaságokban nem mozgalmi szervezetek, hanem a gazdasági munka szervezeti egységei és azok megalakítása a gazdaság feladata.

A brigád olyan munkaszervezeti egység, melynek tagjai meghatározott termelési feladatokat szervezetten és tervszerűen hajtanak végre. A brigádokat állandó jelleggel, egy évnél hosszabb időre, de legalább 1 évre kell megszervezni, lehetőleg úgy, hogy személyi összetétele változaton maradjon.

2. A brigádot a gazdaság vezetője az agronómus (mezőgazdász) bevonásával szervezi meg. A brigádvezető számára a gazdaság vezetője megbízó levelet ad ki. A brigád a szükséges munkaeszközöket működési idejére saját kezelésébe kapja és ezekért felelős. A brigád létszáma üzemágankint változik. Egy-egy üzemág - különösen a növénytermelés - brigádjainak létszáma időközünkint is változik, a soronlévő mezőgazdasági feladatok munkaerőszükségletének megfelelően.

3. A brigád rendszeresen brigádértekezletet tart. amelyen a brigád tagjai megbeszélik az időközben végzett munka tanulságait és az elvégzendő munkákat; előadják javaslataikat, kifogásaikat, panaszaikat, megbeszélik az alkalmazott munkamódszereket és azok átadása, terjesztése tekintetében javaslatot tesznek a brigádvezetőnek.

4. A brigádokat Úgy kell összeállítani, hogy az egyes brigádokba különböző korú, munkaképességű, szaktudású dolgozók legyenek beosztva és gondosan ügyelni kell arra, nehogy egyik brigádban a legjobb, a másikban pedig a leggyengébb dolgozók tömörüljenek.

A brigádok munkájában és vezetésében a nőknek és fiataloknak megfelelő mértékben kell helyet biztosítani, illetve, ahol erre lehetőség van, külön női brigádokat és ifjúmunkás-brigádokat kell szervezni.

A brigádvezető

A brigád élén a brigádvezető áll, akit a gazdaság vezetője a gazdaság dolgozói közül szakmai és politikai képességeinek és korábbi munkájának alapján jelöl ki. A brigádvezető az agronómus (mezőgazdász) irányítása alatt működik és munkájáért annak tartozik felelősséggel. A brigádhoz tartozó munkacsapatok vezetői közül az agronómus jóváhagyásával állandó helyettest jelöl ki. A brigádvezető a brigád tagjai által végzett munka alól akkor mentesül, ha a brigád létszáma ezt megkívánja. Annak elbírálása, hogy a brigád létszáma a brigádvezető függetlenítését mikor teszi szükségessé, e rendelet intézkedéseinek figyelembevételével a gazdaságvezető feladata.

A brigádvezető feladatköre:

1. Az agronómussal elkészíti a brigád munkatervét, azt a brigád tagjaival brigádértekezleten ismerteti. A munkatervet munkacsapatokra, amennyiben lehetséges, az egyes dolgozókra úgy bontja fel, hogy a brigád a tervet a leggazdaságosabban tudja teljesíteni. Átveszi a brigád részére szóló utasításokat és továbbítja a munkacsapatok vezetőinek

2. A szakmai szempontok, valamint a brigádtagok egyéni képességeinek figyelembevételével megszervezi a munkacsapatokat és kijelöli azok vezetőit. A munkacsapatvezetőkkel naponta megbeszéli a következő napi feladatok elvégzését.

3. Leltár szerint átveszi a brigád munkaeszközeit. A brigádvezető a munkaeszközökért erkölcsileg és anyagilag személyében felelős.

4. Naponta átveszi a munkacsapatvezetők útján a munkacsapatok által elvégzett munkát; irányítja, mennyiségileg és minőségileg ellenőrzi a munkák elvégzését és a munkacsapatvezetők nyilvántartását; ellenőrzi, mennyiségileg és minőségileg átveszi a brigád területén dolgozó és a brigád szervezetén kívül álló munkaszervezetek (pl. traktorosok, kocsisok, stb.) munkáját.

5. Vezeti a brigád munkájával összefüggő valamennyi nyilvántartást és hetenkint, továbbá egyes összefüggő munkák befejezése után beszámol az agronómusnak a végzett munka teljesítéséről, az általa vezetett munkalapok és nyilvántartások alapján.

6. Rendszeresen összehívja és vezeti a brigádértekezletet. Az értekezleten hozott határozatokat a gazdaság vezetőjéhez továbbítja és elfogadásuk esetén gondoskodik azok végrehajtásáról.

A munka végzése közben váratlanul szükségessé váló változtatásokat a munkacsapatvezetőkkel haladéktalanul közli.

7. Biztosítja a brigádban a munkafegyelmet és annak megszegése esetében a gazdaság vezetőjének jelentést tesz.

A munkacsapat és a munkacsapatvezető

A brigád munkacsapatokból áll. A munkacsapatot a munkacsapatvezető irányítja. A munkacsapat a brigád kisebb létszámú, könnyen irányítható részlege. A munkacsapat csak mint a brigád egy része működhet; brigádtól független munkacsapatot szervezni nem lehet. A munkacsapat általában egy évre alakul, de a brigád tagjaiból egy-egy különleges feladat elvégzésére hosszabb-rövidebb időre (cséplés, permetezés stb.) is lehet munkacsapatot alakítani.

A brigádon belül az egyes munkacsapatok egymástól eltérő, különféle feladatokra is alakulhatnak (pl. állattenyésztő brigádon belül tehenész, borjúnevelő stb. munkacsapat).

A munkacsapat - különösen az állattenyésztésben és a kertészetben - a brigádnak kiadott vagyontárgyakból megkaphatja azokat, amelyek munkájának elvégzéséhez szükségesek. Az egyénileg használatba vett vagyontárgyakért a munkacsapat tagjai felelősek.

A munkacsapat a brigád tervéből reá eső részt köteles teljesíteni.

A munkacsapatvezető a brigádvezető utasításai alapján végzi munkáját és közvetlenül annak tartozik felelősséggel. Felelős a munkacsapat munkájának minőségéért és a munkacsapat részére esetleg kiadott munkaeszközökért. A munkacsapatvezető a munkacsapat tagjaival együtt köteles dolgozni, azonban az agronómus a brigádvezető javaslatára e munkától kivételes esetekben függetlenítheti.

A munkacsapatvezető feladatkörébe tartozik:

1. A munkacsapaton belül - figyelembevéve az egyes dolgozók képességeit és szakmai képzettségét - megszervezi és szétosztja a munkát; irányítja és ellenőrzi a csapat munkáját és gondoskodik annak kellő időben való elvégzéséről. A munka akadályait és a változtatásokra irányuló javaslatait haladéktalanul közli a brigádvezetővel; ugyancsak a brigádvezetővel közli - legalább egy nappal előbb - a munka befejeztét, hogy az a soronkövetkező munka kiadásáról kellő időben gondoskodhassék.

2. A brigádvezetőtől átveszi a szükséges munkaeszközöket és azokat szétosztja a munkacsapat tagjai között.

3. Egyénenkint vagy csoportonkint naponta átveszi a végzett munkát és arról nyilvántartást vezet; a nyilvántartást köteles naponta bemutatni a brigádvezetőnek; ha a munkacsapat munkájának mennyiségét vagy minőségét a brigádvezető nem találná kielégítőnek és ezért annak átvételét visszautasítaná, gondoskodni köteles a munka hiánytalan és kifogástalan elvégzéséről.

4. Kijelölése esetén helyettesíti a brigádvezetőt.

II.

Munkaszervezés a növénytermelésben

1. Az állami gazdaságokban folyó növénytermelési munka termelékenységének növelését és a jó munkavégzést a gazdaság növénytermelési munkatervének brigádok és ezen belül munkacsapatok közötti tervszerű felbontásával kell biztosítani. A brigádok részére lehetőleg az egész vetésforgó tartamára, de legalább egy évre meghatározott terüIetet kell megművelésre kijelölni. Az így kijelölt területen hajtják végre a növénytermelő brigádok az állami gazdaság növénytermelési munkatervének reájuk eső részét, a gazdaságvezető irányítása mellett.

2. Az egyes brigádok munkáját a gazdaságnak úgy kell megszerveznie, hogy a különböző körülmények között dolgozó brigádok munkáját is össze lehessen hasonlítani.

Az egyes brigádok létszámát és annak változásait úgy kell előirányozni, hogy a brigád a maga területén termelt növényféleségek munkaigényét mindenkor ki tudja elégíteni és a brigád tagjai szerződésük tartama alatt állandóan foglalkoztatva legyenek.

A növénytermelő brigád létszáma az év folyamán a mezőgazdasági munkálatok igényeinek megfelelően változhat. A brigádvezetők, a munkacsapatvezetők és a brigádok egyes tagjai állandó, egész évre szerződött munkavállalók. A gazdaság ezenfelül - figyelembevéve az üzemtervében előirányzott munkaerőszükségletet - az április derekától november elejéig tartó főidény tartamára időszaki munkavállalókkal szerződik, akiknek brigádbasorolásával egy-egy növénytermelő brigád létszáma átlagosan 40-60 főre emelkedik. Egyes nagyobb munkaerőt igénylő időszaki munkálatokra (pl. kapálás, terménybetakarítás stb.) a gazdaság 2-6 heti időtartamra további ideiglenes munkavállalókat is foglalkoztat, akiket a brigád tagjai közé sorol úgy, hogy minden munkacsapathoz, a munkacsapat által elvégzendő munkák arányában, megfelelő számú dolgozó jusson. Amennyiben a brigád így felduzzasztott létszáma ezt indokolttá tenné, az agronómus a brigádvezető javaslatára szükséges számú munkacsapatvezetőt függetleníthet.

3. A gazdaság területét a brigádok között az agronómus a brigádvezetők bevonásával osztja fel.

A brigádok között lehetőleg úgy kell felosztani a területet, hogy a vetésforgó minden egyes szakaszából minden brigádra egyenlő rész jusson.

Területileg széttagolt gazdaságokban, vagy azokban a gazdaságokban, ahol a vetésforgót még nem vezették be, a területet a tényleges termelési feladatnak megfelelően, a helyi viszonyok (táblák szétszórtsága, útviszonyok, elszállásolási lehetőségek, majortól való távolság stb.) figyelembevételével úgy kell felosztani a brigádok között, hogy egy-egy brigádra nagyrészt összefüggő terület jusson.

4. A brigád munkatervét fel kell osztani a munkacsapatok között. A munka felosztásánál általában ügyelni kell arra, hogy a brigádba tartozó munkacsapatok között arányos legyen a feladatok szétosztása.

A brigádon belül, az egyes munkacsapatok között a brigádvezető a munkacsapatvezetők bevonásával feloszthatja a területet. Az egyes munkacsapatok részére így esetlegesen kijelölt terület megmunkálását egész éven át lehetőleg ugyanarra a munkacsapatra kell bízni.

A munkacsapat részére kijelölt területet a munkacsapat tagjai között általában nem kell szétosztani. Egyes kultúráknál azonban (gyapot, ricinus stb.) ajánlatos a területnek a munkacsapat tagjai között való szétosztása. A munkacsapatvezetőnek jogában áll egyes kiváló teljesítményt elérő dolgozók számára az előbbi eseteken kívül más kultúráknál is javaslatot tenni egyéni parcellák kijelölésére. Ilyen esetben a munkacsapatvezető javaslatát jóváhagyás végett a brigádértekezlet elé kell vinni.

A kapásnövények művelésénél a munkacsapatra eső feladatrészt a csapat dolgozói között fel kell bontani.

Az elvégzendő munkát az egyes dolgozók számára a munkacsapatvezető legalább két-három naponkint mérje ki és gondoskodjék arról, hogy a dolgozó a számára kiadott munkarész elvégzése után folyamatosan megkapja az újabb munkafeladatot.

A gazdaság üzemtervét táblánkint, az egyes táblák természeti adottságainak figyelembevételével úgy kell szétbontani, hogy az egyes brigádok munkája és elért eredményei az egyenlőtlen körülmények ellenére egymással összehasonlíthatók és összemérhetők legyenek. A brigádok részére kijelölt parcellákat táblával és karóval kell elhatárolni.

5. A gazdaság munkaterve szerint soronkövetkező munkákat az agronómus adja ki a brigádok részére. Ez év május hó 1, napjáig el kell érni azt, hogy a munkák kiadása hetenkint történjék. A munkák meghatározását és szétosztását az agronómus a brigádvezetők bevonásával, az időjárási viszonyok és egyéb természeti tényezők figyelembevételével végzi. Ha a kiadott feladatok végrehajtásában előre nem látott okból változtatás válnék szükségessé (időjárás megváltozása, növényi, vagy állati kártevők fellépése stb. következtében), az erre irányuló utasítást az agronómus a brigádvezetőkkel, az utóbbiak pedig a munkacsapatvezetőkkel haladéktalanul közlik.

Mind a brigádvezető, mind a munkacsapatvezető köteles az elvégzett munkát pontosan felmérni és feljegyezni. A végzett munkáról a munkacsapatvezető a brigádvezetőnek naponta, a brigádvezető pedig az agronómusnak hetenkint köteles szamot adni.

6. A növénytermelő brigád fogatszükségletét az állattenyésztő brigád kocsis-munkacsapata biztosítja. A fogatok igénybevételénél feltétlenül törekedni kell arra, hogy ugyanannál a brigádnál lehetőleg állandóan ugyanaz a fogat dolgozzék, mert ilymódon a kocsis személyes felelőssége is élesebben határolható el. A beosztott fogat helyes kihasználásáért a brigádvezető tartozik felelősséggel. Ugyancsak a brigádvezető adja ki a hozzá beosztott fogatok munkáját, az elvégzett munkát mennyiségileg és minőségileg átveszi és annak teljesítését igazolja. A növénytermelő brigád vezetője a fogatot minden alkalommal köteles az agronómustól igényelni.

A növénytermelő brigád tartozik a traktorok munkáját idejekorán és megfelelően úgy előkészíteni, hogy a gépi munka célszerűen beosztható és gazdaságosan elvégezhető legyen. A növénytermelő brigádnak gondoskodnia kell a gépi munkák elvégzéséhez szükséges munkaerőről (pl. vetésnél a vetőgépek kezelőiről). A traktorosok munkáját a növénytermelő brigád vezetője ellenőrzi, mennyiségileg és minőségileg átveszi, valamint igazolja a munka elvégzését. A növénytermelő brigád vezetője a traktort minden alkalommal idejekorán tartozik az agronómustól igényelni.

Amennyiben a növénytermelő brigád vezetőjének a brigádja keretén kívül dolgozók (kocsisok, traktoristák stb.) által elvégzett munka ellen kifogása merül fel és ezt közvetlenül elintézni nem tudja, tartozik az agronómusnak haladéktalanul jelenteni.

7. A brigádoknak kölcsönösen segíteniük kell egymást, ha ezt a természeti adottságok vagy bizonyos idénymunkák elvégzése szükségessé teszik. Az ilyen munkaerőösszevonás végrehajtására az agronómus az érdekelt brigádvezetők meghallgatásával ad utasítást és az érintett brigádok azt teljesíteni tartoznak. Ilyen esetben az elvégzett munkát mindegyik brigád vezetője a saját brigádja javára számolja el.

A kölcsönös segítésnek azonban nemcsak a munka végzésében vagy egyes munkaeszközök kölcsönadása esetében van helye és lehetősége, hanem ennek még határozottabban meg kell nyilvánulnia az új munkamódszerek, tapasztalatok, újítások kölcsönös kicserélése terén. A brigád az általa kipróbált és bevált új munkamódszereket vagy eljárásokat az állami gazdaságok többi munkaszervezeti egységeivel is köteles megismertetni.

8. A brigádok, munkacsapatok és az egyes dolgozók munkáját teljesítményük alapján kell elszámolni és fizetni. A brigádvezető és a munkacsapatvezető jelentéséből az egyéni teljesítményeknek pontosan ki kell tűnniük, kivéve azt az esetet, ha a munkacsapat vagy annak egy része meghatározott munka elvégzését kifejezetten csoportban vállalja.

A gazdaság dolgozóinak mindenkor ismerniük kell a saját és munkatársaik munkateljesítményét, és különösen súlyt kell helyezni arra, hogy a legjobban dolgozó brigádok, munkacsapatok és a dolgozók munkateljesítményét a gazdaság minden dolgozója megismerje

III.

Munkaszervezés a kertészetben

1. A kertészeti brigádot általánosságban a növénytermelési brigáddal azonos módon kell megszervezni. Azokban az állami gazdaságokban, ahol a kertészet viszonylag kisebb jelentőségű és ezért külön brigád (brigádok) megszervezése nem indokolt, a kertészeti munkákat a szántóföldi brigád egyik munkacsapatára kell bízni.

A kertészeti brigádot állandó jelleggel, lehetőleg két-három évre kell megalakítani, - a zöldségtermelő brigád kivételével. Az utóbbit lehetőleg a vetésforgó egész idejére kell beállítani. 2. A gyümölcsösben dolgozó kertészeti brigád munkáját a nagyüzemi technikával elvégzendő munkák, valamint a különleges szakképzettséget igénylő munkák tekintetében (permetezés stb.) munkacsapatokig kell felbontani. E tekintetben kivételnek van helye olyan munkálatoknál, melyeknek jellege az egyes dolgozókra - terület, illetőleg gyümölcsfák szerint - való felbontást indokolttá teszi. Ebbe a munkacsapatba beosztott dolgozók nincsenek más munkától függetlenítve, hanem a permetezés idejére a kertészeti brigád minden munkacsapatából arányosan annyi dolgozót kell kijelölni, amennyi a permetezés elvégzéséhez szükséges. A permetezési munkák szakszerű végzésére ilymódon időszakosan alakított permetező munkacsapatba rendszeresen lehetőleg ugyanazokat a dolgozókat kell kijelölni.

IV.

Munkaszervezés az állattenyésztésben

1. Az állattenyésztő brigádokat hosszabb időre, két-három év taramára kell megszervezni. Ez az állattenyésztés minőségi és mennyiségi növelésének egyik fontos kelléke.

Az állattenyésztő brigád megszervezésének két fő módozata van. Az egyik megoldás szerint az állattenyésztésben dolgozókat a gazdaságban tenyésztett állatfajonkint kell brigádba szervezni. A brigád egyes munkacsapatai a munkát egymás között a tenyésztési feladatoknak megfelelően osztják fel. Így pl. szarvasmarhatenyésztő brigádnak tehenész, üszőnevelő, göbölyös stb. munkacsapatai lehetnek.

A másik mód az, hogy az állattenyésztésben foglalkoztatott dolgozókat munkahelyeik területi eloszlása szerint szervezik brigádba. Az így szervezett brigád munkacsapatai a munkát egymás között állatfajonkint osztják meg. Pl. Szalmásmajor álla tenyésztő brigádjának marhatenyésztő, baromfitenyésztő, juhtenyésztő stb. munkacsapatai lehetnek.

A két mód közül általában lehetőleg az elsőt kell alkalmazni; az állattenyésztés munkaszervezésénél azonban mégis tekintettel kell lenni a gazdaság állatenyésztésének terjedelmére és irányára, az állatok elhelyezésére, valamint az egyéb helyi adottságokra is. A két megoldást váltogatva, párhuzamosan is szükséges lehet alkalmazni.

2. Az állattenyésztő brigád feladata a tenyésztés irányítása, így különösen:

a) felügyel az állatok takarmányellátására;

b) az agronómus irányítása mellett megállapítja az egyes állatfajták istállórendjét és ellenőrzi annak pontos betartásat;

c) figyelemmel kíséri az állatok egészségi állapotát, fejlődését és szükség esetén állatorvost vesz igénybe;

d) ellenőrzi az állatok megfelelő vízellátását, a trágyakezelést és a trágyatelepek rendbentartását, valamint az istálló karbantartását;

e) ellenőrzi a megtermékenyítéseket és az elléseket;

f) az egyes munkacsapatok munkakörének megfelelő nyilvántartásokat, így tejkönyvet, fedeztetési naplót, termelési naplót stb. vezet.

3. Az állattenyésztő brigád 4-6 munkacsapatból álljon. Ha a gazdaság állattenyésztésében ennél több munkacsapatra van szükség, akkor több brigádot kell alakítani.

Az állattenyésztő munkacsapat átlagos létszáma 5-10 fő legyen. A munkacsapat egy-egy tagja lehetőség szerint foglalkoztatásának egész ideje alatt ugyanazokat a a jószágokat gondozza.

Az állattenyésztő munkacsapat létszáma az előírtnál kevesebb csak akkor lehel, ha egy-egy tenyésztési ág kevesebb dolgozót foglalkoztat és ennek telepe a többi állattenyésztési ág telepétől nagyobb távolságra esik. Így például a sertésfiaztató munkacsapat három tagból állhat, ha a telep a gazdaság központjától legalább 4-5 kilométerre fekszik és emiatt más munkacsapathoz nem kapcsolható.

Az álla tenyésztő munkacsapat létszáma az előírtnál több viszont csak akkor lehet, ha az egy istállóban foglalkoztatott dolgozók lé száma a fenti keretet meghaladja. Így például egy istállóban tizenöt pár ló van s ezért indokolt, hogy ezek gondozói egy munkacsapathoz tartozzanak.

4. Az állattenyésztő brigád munkatervét munkacsapatokra és személyekre kell felbontani.

5. Az állattenyésztő brigádon belül az egyes munkaköröket a következőképpen lehet megosztani:

a) A szarvasmarhatenyésztő brigád általában három munkacsapatra osztható:

- tehenészet,

- növendékek nevelése,

- növendékek hizlalása.

E munkacsapatok vezetőinek munkakörébe tartozik különösen:

- a takarmány minőségének és szó osztásának ellenőrzése,

- a helyes és időben történő takarmányozás ellenőrzése,

- a fejés (különösen a próbafejések), a tejkezelés és elszállítás, valamint a hízómarhák mázsálásának ellenőrzése.

A munkacsapat tagjai személyileg felelősek azért, hogy a rájuk bízott munkát szakszerűen és gondosan elvégezzék és a hibákat, megbetegedéseket azonnal jelentsék. A rájuk bízott állatok gondozásáén minden tekintetében felelősek.

Ha külön takarmányelőkészítő munkacsapat működik, a munkacsapat egyes tagjaira kiosztott állatié számot arányosan emelni kell.

b) A sertéstenyésztő brigád általában három munkacsapatra osztható:

- a sertés tenyésztése,

- a malacnevelés,

- a sertéshízlalás.

E munkacsapatok vezetőinek munkakörébe tartozik különösen:

- a takarmány kiadása, minőségének, mennyiségének és szétosztásának ellenőrzése;

- a fiaztatások levezetésének és a malacok gondos kezelésének ellenőrzése.

E munkacsapatokon belül külön felelőst (szükség esetén részleget) kell kijelölni az anyasertések, a választott malacok a tenyészkanok és a hízók kezelésére és gondozására. E felelősöknek különös gondot kell fordítani a helyes takarmányozásra, a férőhelyek tisztántartására, az egészség megőrzésére stb.

A brigádok munkaköreinek az előzőkben szabályozott felosztását a szükséghez képest a brigádon belül szervezett munkacsapatok feladatainak felbontására is alkalmazni lehet.

c) A juhtenyésztés munkacsapata.

E munkacsapat vezetőjének munkakörébe tartozik különösen:

- az állomány számontartása,

- a takarmány kiadása és helyes adagolásának ellenőrzése,

- az etetés, nyírás és fejés ellenőrzése.

E munkacsapaton belül külön felelőst (részleget) kell beállítani az anyanyáj, a növedéknyáj és az ürünyáj kezelésére, aki az állatállomány épségéért és helyes kezeléséért munkacsapat vezetőjének tartozik felelősséggel.

d) A lótenyésztő munkacsapat általában három munkakörre osztható:

- a kancák gondozása,

- a csikónevelés,

- az apaállatgondozás.

A tenyészkancák a fogatos munkacsapat lóállornányából adódnak, így azok gondozását is a fogatos munkacsapat látja el.

A csikónevelő feladata: a növendékállatok nevelése, legeltetése, tisztántartása és egészségi állapotuk megóvása.

Az apaállatgondozó feladata: a felügyelete alatt álló apaállatok megfelelő takarmányozása és tenyészállapotban tartása.

e) A fogatos munkacsapat.

A gazdaság összes fogata egy munkacsapatot alkot. A fogatokat az állattenyésztő brigádvezető a munkacsapat vezetőjének bevonásával, az agronómus utasítása szerint osztja szét.

A fogatos munkacsapat vezetője gondoskodik az állatok megfelelő takarmányozásáról, férőhelyeik tisztántartásáról, a fogatok, szerszámok és felszerelések jókarbantartásáról. A munkacsapat vezetője ügyel arra, hogy a munkacsapathoz beosztott kancák tervszerűen kerüljenek megtermékenyítésre, ellenőrzi az ellések levezetését és elválasztásukig gondoskodik a csikók ápolásáról.

f) Takarmányelőkészítő munkacsapat.

Azokban a gazdaságokban, ahol az állatlétszám indokolttá teszi, a gazdaság egész állatállományának takarmánnyal való ellátására takarmányelőkészítő munkacsapatot kell létesíteni. Ennek feladata nemcsak a takarmány közvetlen előkészítése, hanem annak lekaszálása, beszállítása, kezelése és megfelelő adagolása is.

V.

A traktorosbrigád szervezése

Minden állami gazdaságban - függetlenül a traktorok számától - egy traktorosbrigádot kell szervezni.

1. Különös súlyt kell helyezni arra, hogy a traktorosbrigádnak állandó tagjai legyenek; személyváltoztatást csak kivételes esetben lehet eszközölni.

2. Az egy-egy traktorhoz beosztott traktorosok munkaeszközeihez tartozik a traktoron és felszerelésén kívül a részére kiadott gépvontatású talajművelő és egyéb mezőgazdasági gép (vetőgép, aratógép stb.) is. A brigád részére a gépeket és egyéb munkaeszközöket az egész év tartamára kell kiadni.

3. A traktorosbrigád egy-egy traktorát egy szántóföldi (kertészeti) brigád mellé lehetőleg úgy kell beosztani, hogy egy területen mindig ugyanaz a traktor végezze el a gépi munkákat. Ezzel egyrészt kidomborodik a személyi felelősség, másrészt a talajviszonyok ismeretében eredményesebb munkát lehet végezni.

4. A traktorosbrigád vezetője

- elkészíti a brigád és az egyes traktorok munkatervét.

- gondoskodik az üzemanyagellátásról, ellenőrzi az üzemanyagfogyasztást, kiadja az üzemanyagot,

- a munka megkezdése előtt átvizsgálja a traktorokat és azok tartozékait, ellenőrzi a traktorosok munkáját és gépeik karbantartását,

- minden munkanap végén megbeszéli az elvégzett munkát azokkal a brigádvezetőkkel, akiknek brigádjánál a traktorosok dolgoztak,

- oktatja a traktorosokat a traktor és a mezőgazdasági gépek helyes kezelésére,

- feljegyzést vezet a brigádtagok munkateljesítményéről,

- vezeti a brigádtagok teljesítményének adatait és a rájuk bízott munkaeszközök és anyagok leltárát, nyilvántartásokat, továbbá a beérkezett, kiadott és elfogyasztott üzemanyag nyilvántartását.

5. A traktorosbrigádnak nagy szerepe van a termelékenység fokozásában. Ezért mindent el kell követnie, hogy munkáját kellő időben és jól végezze el, hogy ezáltal a termelési terv teljesítését előmozdítsa. E főfeladaton belül nagy súlyt kell helyeznie arra, hogy csökkentse az üres járatokat és megtakarításokat érjen el az üzemanyag fogyasztásában.

E célok elérésére a kölcsönös segítés elvének megfelelően együtt kell működnie azzal a brigáddal, amelynek területen dolgozik; munkáját jól, szervezetten és helyes munkamódszerekkel kell végeznie.

6. A traktorosbrigád rendszeresen tart brigádösszejövetelt, amelyen a brigád tagjai megbeszélik az elvégzett és a soronlévő munkájukat, továbbá kicserélik egymással a munkaszervezésben és az új munkamódszerek alkalmazásában szerzett tapasztalataikat. Célszerű, ha a brigád vezetője az elért eredményeket, a kiemelkedő munkateljesítményeket, újításokat és új munkamódszereket a brigád munkanaplójában lerögzíti.

7. A traktorosok bérüket teljesítményük szerint kapják, a bér kiszámítása pedig a brigádvezető által vezetett munkalap alapján történik.

8. A traktor munkateljesítményéről és üzemanyag fogyasztásáról a traktor felelős vezetője rendszeresen feljegyzést köteles készíteni és erről a brigádvezetőnek jelentést tenni.

VI.

1. A brigádok és munkacsapatok szervezését azonnal meg kell kezdeni, gondoskodni kell azoknak a helyes gyakorlati alkalmazásáról, hogy a tavaszi munkákat már az új munkaszervezetben végezzék el.

2. Gondoskodni kell arról, hogy e rendeletet az állami gazdaságok valamennyi dolgozója megismerje és megvitassa.

3. Rendeletem végrehajtásáért az Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezérigazgatóját, a megyei központok vezetőit, valamint a gazdaságvezetőket személyükben fegyelmileg teszem felelőssé.

Felhívom az állami gazdaságok valamennyi fizikai és szellemi dolgozóját, hogy e rendeletemben foglaltakat a termelés jobb megszervezése érdekében tekintse elsőrendű feladatának, segítse elő azok minél gyorsabb és helyesebb alkalmazását.

Erdei Ferenc s. k.,

földművelésügyi miniszter