Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

1950. évi I. törvény

a helyi tanácsokról

A szocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit.

A Magyar Népköztársaság országgyűlése az Alkotmányban megállapított elveknek megfelelően megvalósítja a demokratikus államszervezet legmagasabbrendű formáját: a tanácsok rendszerét.

I. Általános rendelkezések

1. § A helyi tanácsok a dolgozó nép köréből a széleskörű demokrácia alapelvei szerint választott és a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerűséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit.

2. § (1) A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában (Alkotmány 32. §).

(2) A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyéb tömegszervezeteivel szorosan együttműködve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre.

3. § (1) A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik; a nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók (Alkotmány 29. §).

(2) E területi tagozódásnak megfelelően az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács és a városi kerületi tanács (Alkotmány 30. §).

(3) Helyi tanácsot kell alakítani minden megyében, minden járásban, minden városban, valamint a minisztertanács által meghatározott városi kerületben és rendszerint minden olyan községben, amelynek lakossága az ötszáz főt eléri.

4. § (1) A megyei tanács működési köre kiterjed a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre.

(2) A Magyar Népköztársaság fővárosában: Budapesten szervezett városi tanács a megyei tanáccsal esik egy tekintet alá.

5. § A járási tanács működési köre kiterjed a járás területén fekvő valamennyi városra és községre.

6. § A minisztertanács kivételesen egyes nagyobb városokat kivehet a megyei vagy a járási tanács működési köre alól. Ezeknek a tanácsai a megyei, illetve járási tanácsokkal esnek egy tekintet alá.

7. § A városi tanács működési köre a város területére terjed ki.

8. § (1) Budapesten kerületenkint városi kerületi tanácsot kell felállítani.

(2) Városi kerületi tanácsokat kell szervezni olyan városokban is, amelyek a minisztertanács rendelkezése szerint igazgatási kerületekre oszlanak.

(3) A városi kerületi tanács működési köre a városi igazgatási kerületre terjed ki.

9. § (1) A községi tanács működési köre a község területére terjed ki.

(2) Az ötszáz főnél kevesebb lakosú több község részére rendszerint közös községi tanácsot kell alakítani.

10. § (1) Valamennyi helyi tanács legfelsőbb fokon az országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá van rendelve.

(2) A helyi tanácsok munkájának főfelügyelete és általános irányítása, úgyszintén működésük összhangba hozatala a minisztertanács feladata.

(3) A budapesti városi tanács, a megyei tanácsok és a megyei tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a minisztertanácsnak, a járási tanácsok és a járási tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a megyei tanácsnak, a városi és a községi tanácsok közvetlenül a járási tanácsnak vannak alárendelve.

(4) A városi kerületi tanácsok közvetlenül a városi tanács alá vannak rendelve.

11. § (1) A minisztertanács az illetékes megyei tanács meghallgatása után esetenkint dönt abban a kérdésben, hogy melyik városi tanácsot kell közvetlenül a minisztertanácsnak, illetőleg közvetlenül a megyei tanácsnak alárendelni és hogy mely községekben kell közös községi tanácsot felállítani.

(2) A minisztertanács döntésénél figyelembe veszi a terület nagyságát, a lakosság számát, a politikai és gazdasági fejlettség fokát, a tervgazdálkodás érdekeit.

12. § A megyék, járások, városok és községek igazgatási határait, valamint a városoknak igazgatási kerületekre osztását az érdekelt megyei tanács meghallgatása után a minisztertanács állapítja meg.

II. A helyi tanácsok és a végrehajtóbizottságok megalakítása és szervezete

13. § (1) A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják az országgyűlési képviselők választására megállapított alapelvek szerint. A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelően visszahívhatják (Alkotmány 30. §).

(2) A helyi tanács tagjainak választására és visszahívására vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.

(3) Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekével, összeférhetetlen a helyi tanácsi tagsággal.

14. § (1) A budapesti városi tanács tagjainak száma 251,

a megyei tanácsoké legalább 61 és legfeljebb 91,

a járási tanácsoké legalább 41 és legfeljebb 81,

a városi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101,

a budapesti városi kerületi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101,

a városi kerületi és a községi tanácsoké legalább 21 és legfeljebb 101.

(2) Minden tanácsba a tagokon felül póttagokat is kell választani. A póttagok száma legalább feleannyi, de legfeljebb ugyanannyi, mint a tagoké.

(3) Az egyes helyi tanácsok tagjainak és póttagjainak számát a helyi viszonyokhoz mérten a közvetlen felettes tanács, a megyei tanácsokét a minisztertanács határozza meg.

15. § (1) A helyi tanács tagja a tanács feladatkörébe tartozó bármely kérdésben javaslatot tehet a tanácsnak és általában a tanács elé tartozó bármely kérdés megvitatását kívánhatja.

(2) A tanács tagja a végrehajtóbizottsághoz vagy annak tagjaihoz feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdést intézhet, amelyre a tanács ülésén vagy ülésén kívül írásban felvilágosítást adni kötelesek.

16. § (1) A helyi tanács tagja köteles a tanács munkájában tevékenyen résztvenni és a reábízott feladatokat pontosan elvégezni.

(2) Köteles a tanács tagja a választókkal állandó kapcsolatot fenntartani, a választókat munkájába közvetlenül bevonni és a választókat tevékenységéről időnkint tájékoztatni.

17. § (1) A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei a végrehajtóbizottságok, amelyeket a helyi tanácsok tagjaik sorából választanak (Alkotmány 33. §).

(2) A végrehajtóbizottságot a helyi tanács első ülésén választja meg.

(3) A végrehajtóbizottságokat vagy azok tagjait a helyi tanácsok visszahívhatják (Alkotmány 33. §).

(4) A végrehajtóbizottság tagjainak megválasztásához és visszahívásához a közvetlen felettes tanács jóváhagyása szükséges. A megyei végrehajtóbizottság tagjainak megválasztását és visszahívását a minisztertanács hagyja jóvá.

18. § (1) A végrehajtóbizottságok tagjainak száma

a budapesti tanácsnál legalább 11 és legfeljebb 19,

megyékben legalább 11 és legfeljebb 17,

járásokban legalább 9 és legfeljebb 15,

városokban és Budapest városi kerületi tanácsainál legalább 7 és legfeljebb 15,

városi kerületekben és községekben legalább 5 és legfeljebb 9.

(2) Az egyes végrehajtóbizottságok tagjainak számát a helyi viszonyokhoz mérten a közvetlen felettes tanács, a megyei tanácsoknál a minisztertanács határozza meg.

19. § A végrehajtóbizottság működését a helyi tanács megbízatásának lejárta után is folytatja mindaddig, amíg az újjáalakult helyi tanács végrehajtóbizottságát meg nem választja.

20. § A végrehajtóbizottságok közvetlenül felelősek a helyi tanácsoknak és a felsőbb tanácsok végrehajtóbizottságainak. Kötelesek munkájukban az államigazgatás felsőbb szerveinek rendelkezéseit megtartani (Alkotmány 33. §). A megyei tanács végrehajtóbizottsága közvetlenül a megyei tanácsnak és a minisztertanácsnak felelős.

21. § (1) A helyi tanács az egyes osztályok (46. §) munkájának támogatása és ellenőrzése céljából, úgyszintén egyes különleges feladatokra tagjai sorából állandó bizottságokat alakít.

(2) Az állandó bizottságok tagjainak megbízatása a tanács működésének befejezéséig tart; a tanács a bizottságok összetételét bármikor megváltoztathatja.

(3) Az állandó bizottság tanácsadó és véleményező szerv. Az osztályok mellett alakított állandó bizottságok ellenőrzik az osztály munkáját; az osztály ügyintéző tevékenységét azonban részben sem vehetik át és ügydöntő határozatot nem hozhatnak.

(4) Az állandó bizottság működéséről és az osztály munkájával kapcsolatos tapasztalatairól a végrehajtóbizottságnak számol be; szükség esetén közvetlenül a tanácsnak is tehet jelentést.

22. § Egyes különleges ügyek előkészítésére vagy intézésének ellenőrzésére tagjai sorából a tanács ideiglenes megbízatással külön bizottságokat küldhet ki. Az ideiglenes bizottságok tekintetében az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

23. § A helyi tanácsok működéséről annak tagjai kötelesek a választóknak évenkint legalább kétízben beszámolni.

24. § A helyi tanácsok tagjainak költségmegtérítésére vonatkozó rendelkezéseket a minisztertanács állapítja meg.

25. § (1) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja azt a helyi tanácsot, amelynek működése az Alkotmányba ütközik vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti (Alkotmány 20. §).

(2) A helyi tanács feloszlatásával a végrehajtóbizottság megbízatása is megszűnik.

(3) Az új választás megtartásáig a közvetlen felettes helyi tanács - megyei tanács feloszlatása esetén a minisztertanács - ideiglenes végrehajtóbizottságot jelöl ki.

III. A helyi tanácsok és a végrehajtóbizottságok feladatai

26. § A helyi tanácsok működésük területén az alkotmányosan hozott jogszabályok és a felsőbb szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket. (Alkotmány 31. §)

27. § A helyi tanács feladatai különösen:

1. a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése,

2. a törvények és a felsőbb rendeletek végrehajtása,

3. az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése,

4. az állami rend és a közvagyon védelmének elősegítése,

5. a dolgozók jogainak oltalmazása,

6. a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, azok végrehajtásának ellenőrzése,

7. a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkájának irányítása és ellenőrzése,

8. a dolgozók szövetkezeteinek támogatása,

9. az alsóbb tanácsokhoz általános jellegű irányítást tartalmazó utasítások kiadása,

10. a végrehajtóbizottság megválasztása és a bizottságnak vagy tagjainak visszahívása (17. §),

11. az alsóbb végrehajtóbizottság és tagjai megválasztásának és visszahívásának jóváhagyása (17. és 39. §),

12. a tanács állandó és ideiglenes bizottságainak megalakítása (21. és 22. §),

13. a jogszabályok által meghatározott esetekben a végrehajtóbizottság határozatai ellen irányuló jogorvoslatok elbírálása (53. §),

14. a törvény által meghatározott esetekben az alsóbb tanácsok rendeleteinek, határozatainak vagy intézkedéseinek megsemmisítése és megváltoztatása (55. §),

15. intézkedés a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben.

28. § A helyi tanácsok működési területükre kiterjedő hatállyal olyan állandóbb jellegű szabályozást igénylő jelentős kérdésben, amely feladatkörüket nem haladja meg, szabályrendelet elnevezéssel helyi rendeletet hozhatnak. Szabályrendelet alkotásának különösen a törvények és a felsőbb rendeletek végrehajtása körében van helye. A szabályrendeletek nem ellenkezhetnek a törvénnyel, a törvényerejű rendelettel, a minisztertanács, a miniszterek rendeletével vagy a felsőbb tanácsok szabályrendeleteivel.

29. § (1) A szabályrendeleteket a végrehajtóbizottság elnöke és titkára írják alá és azokat - jóváhagyás után - a helyi szokásoknak megfelelően (hírlapi közzététel, kifüggesztés, falragasz, dobszó, stb. útján) ki kell hirdetni. A szabályrendelet - amennyiben eltérő intézkedést nem tartalmaz - kihirdetésével lép hatályba.

(2) A szabályrendeletet kihirdetése előtt jóváhagyás végett a felsőbb végrehajtóbizottsághoz - a megyei szabályrendeleteket a minisztertanácshoz - kell felterjeszteni. Ha a felsőbb végrehajtóbizottság - illetőleg a minisztertanács - a felterjesztéstől számított tizenöt nap alatt a szabályrendeletre nem nyilatkozik, azt jóváhagyottnak kell tekinteni és intézkedni lehet kihirdetése iránt.

(3) A kihirdetett szabályrendeletet haladéktalanul meg kell küldeni az ügy tárgya szerint érdekelt miniszternek, valamint a felsőbb végrehajtó-bizottságnak, megyei szabályrendeletet a minisztertanácsnak.

30. § (1) Ha a helyi tanács nem ülésezik, feladatkörét a végrehajtóbizottság gyakorolja.

(2) A végrehajtóbizottság egyéb feladatai különösen:

1. a helyi gazdasági terv és a költségvetés összeállítása,

2. a szabályrendeletek tervezetének megszerkesztése,

3. gondoskodás a választóknak beszámoló tartásáról (23. §),

4. az alsóbb tanácsok szabályrendeleteinek jóváhagyása (29. §),

5. a helyi tanács üléseinek összehívása és a napirend összeállítása (33. és 34. §),

6. javaslattétel az osztályok megalakítása iránt, illetőleg az osztályok megalakítása (47. §),

7. a helyi tanács hivatali alkalmazottainak kinevezése, áthelyezése, elbocsátása, felettük a felügyeleti és a fegyelmi jogkör gyakorlása, az alsóbb végrehajtóbizottságtól származó kinevezések, áthelyezések és elbocsátások jóváhagyása (51. §),

8. a jogszabályok által meghatározott esetekben az alsóbb végrehajtóbizottság határozatai ellen irányuló jogorvoslatok elbírálása (53. §),

9. a törvény által meghatározott esetekben az alsóbb végrehajtóbizottságok intézkedéseinek megsemmisítése és megváltoztatása (56. §),

10. az államigazgatás helyi feladatainak intézése.

31. § (1) Kizárólag a tanács jogosult a határozathozatalra:

1. a végrehajtóbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,

2. a helyi gazdasági terv és költségvetés elfogadása.

3. az állandó és az ideiglenes bizottságok megalakítása,

4. a jogszabály vagy felsőbb tanács rendelkezése folytán kizárólag a tanács jogkörébe utált egyéb ügyek tárgyában.

(2) Ha a szabályrendeletet, a tanács nevében a végrehajtóbizottság hozza meg, azt a tanács ülésén be kell mutatni.

IV. A helyi tanácsok és a végrehajtóbizottságok működése

32. § A helyi tanácsok a szükséghez képest tartanak ülést; a megyei tanácsok három havonként, a járási, a városi és a városi kerületi tanácsok két havonként, a községi tanácsok havonként legalább egyszer kötelesek ülést tartani.

33. § (1) A helyi tanács ülését a végrehajtóbizottság határozata alapján a végrehajtóbizottság elnöke hívja össze.

(2) A helyi tanács tagjai egyharmadának kívánságára az ülést össze kell hívni.

34. § A helyi tanács ülésének napirendjét a végrehajtóbizottság állítja össze. A napirendet a helyi tanács hivatalos helyiségében közszemlére kell tenni és azt meg kell küldeni a tanács tagjainak és a felettes végrehajtóbizottságnak. A napirendet a tanács módosíthatja.

35. § A tanács ülését a végrehajtóbizottság elnöke vezeti.

36. § (1) A tanács ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben a tanács zárt ülés tartását is elhatározhatja.

(2) A tanács ülésein tanácskozási joggal résztvehetnek azok is, akiket a tanács vagy a végrehajtóbizottság az ülésre meghív.

(3) A felettes végrehajtóbizottság és a miniszterek kiküldöttei - az utóbbiak az ügykörüket érintő kérdésekben - meghívás nélkül is jogosultak tanácskozási joggal az ülésen résztvenni.

(4) Az osztályok vezetői kötelesek a tanács ülésein résztvenni és a kívánt felvilágosításokat megadni.

37. § (1) A tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok többsége jelen van.

(2) Határozatait a tanács szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

38. § (1) Az ülésről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat magábanfoglaló jegyzökönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a végrehajtóbizottság elnöke, titkára és az elnök által felkért két tanácstag írják alá.

39. § (1) A végrehajtóbizottságok élén elnök áll, a bizottság ügyvitelét az elnöknek alárendelt titkár intézi (Alkotmány 33. §).

(2) A végrehajtóbizottság első ülésén saját tagjaiból választja meg elnökét, az elnök helyettesét (helyetteseit) és a bizottság titkárát.

(3) Az elnök teendőit akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el.

(4) Az elnököt, az elnökhelyettest és a titkárt a végrehajtóbizottság visszahívhatja.

(5) Az elnök, az elnökhelyettes és a titkár megválasztását és visszahívását a közvetlen felettes tanács - megyei végrehajtóbizottság esetében a minisztertanács - hagyja jóvá.

40. § A végrehajtóbizottság a szükséghez képest, hetenkint azonban legalább egyszer tart ülést. Az ülést az elnök hívja össze.

41. § (1) A végrehajtóbizottság ülésén a tagokon kívül tanácskozási joggal az vehet részt, akit arra a végrehajtóbizottság meghív.

(2) A felettes végrehajtóbizottság és a miniszterek kiküldöttei - az utóbbiak az ügykörüket érintő kérdésekben - meghívás nélkül is jogosultak az ülésen tanácskozási joggal résztvenni.

42. § (1) A végrehajtóbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok többsége jelen van.

(2) A végrehajtóbizottság szótöbbséggel határoz; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

43. § (1) A végrehajtóbizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat magábanfoglaló jegyzökönyvet kell felvenni.

(2) A jegyzökönyvet az elnök és a titkár írják alá.

44. § A végrehajtóbizottság a helyi tanácsnak működéséről beszámolni köteles.

45. § A helyi tanácsok és a végrehajtóbizottságok üléseinek és tanácskozásainak rendjét részletesen szabályozó ügyrendet a minisztertanács állapítja meg.

V. A helyi tanácsok hivatali szervet

46. § (1) A végrehajtóbizottság hivatali szervezete keretében szakigazgatási ágak szerint osztályokat kell szervezni.

(2) Az osztályok számát és ügykörét általában a szakigazgatási ágak szerint kell megállapítani. Az adottságokhoz képest - különösen az alsóbb végrehajtóbizottságoknál - több igazgatási ágat egy osztályban lehet összevonni.

(3) A községi végrehajtóbizottságnál osztályokat szervezni nem szükséges.

47. § (1) Az osztályok számát és ügykörét a végrehajtóbizottság javaslatára a megyei végrehajtóbizottság állapítja meg. A megyei végrehajtóbizottságnak erre vonatkozó határozatát a minisztertanács hagyja jóvá.

(2) A megyei végrehajtóbizottság osztályainak számát és ügykörét a megyei végrehajtóbizottság java-latára a minisztertanács állapítja meg.

48. § (1) Az osztályok élén az osztályvezető áll, aki az osztályok alkalmazottainak munkáját irányítja és vezeti.

(2) Az osztályvezetőket az alkalmazottak közül a végrehajtóbizottság jelöli ki, munkájukat a végrehajtóbizottság elnöke irányítja.

49. § (1) A végrehajtóbizottság mellett az elnök közvetlen rendelkezése alatt működő titkárságot kell szervezni.

(2) Az elnök utasításai szerint a titkárság feldolgozza az alsóbb tanácsok és végrehajtóbizottságok jegyzökönyveit és jelentéseit, előkészíti a végrehajtó-bizottság és a tanács üléseit, szerkeszti az ülések jegyzőkönyveit, vezeti a személyi ügyek nyilvántartását, stb.

(3) A községi végrehajtóbizottság mellett titkárságot szervezni nem szükséges.

50. § Az osztályok és a titkárság hivatali munkáját állami alkalmazottak végzik.

51. § (1) Az alkalmazottak kinevezése, áthelyezése és elbocsátása a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik. A fontosabb ügykört ellátó alkalmazottak kinevezéséhez, kijelöléséhez, áthelyezéséhez, beosztásuk megváltoztatásához és elbocsátásához - a minisztertanács által megállapított részletes rendelkezések szerint - a felsőbb végrehajtóbizottság, illetőleg a szakminiszter jóváhagyása szükséges.

(2) A kinevezésre illetékes végrehajtóbizottság meghallgatása után kivételesen indokolt esetben az érdekelt szakminiszter, illetőleg a megyei végrehajtóbizottság is elrendelheti az alkalmazott áthelyezését.

52. § (1) Az alkalmazottak létszámát, szolgálati jogviszonyát és illetményeit külön rendelkezések állapítják meg.

(2) A fegyelmi eljárás szabályait a minisztertanács állapítja meg.

53. § (1) A végrehajtóbizottság által az államigazgatás helyi feladatainak intézése során hozott elsőfokú határozat ellen egyfokú jogorvoslatnak van helye.

(2) A jogorvoslat felett az ügyek természete szerint vagy a helyi tanács vagy a felsőbb végrehajtó-bizottság, a megyei végrehajtóbizottság elsőfokú határozata ellen irányuló jogorvoslat felett pedig vagy a megyei tanács vagy a szakminiszter dönt.

(3) A minisztertanács állapítja meg, hogy egyes ügyekben a jogorvoslatot a felsorolt szervek közül melyik bírálja el.

VI. A helyi tanácsok és a végrehajtóbizottságok kapcsolata a felsőbb szervekkel

54. § (1) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a minisztertanács és a felsőbb helyi tanácsok gyakorolják a felügyeletet és az ellenőrzést az alsóbb helyi tanácsok tevékenysége felett.

(2) A minisztertanács, az egyes miniszterek és a felsőbb végrehajtóbizottságok gyakorolják a felügyeletet és az ellenőrzést az alsóbb végrehajtóbizottságok tevékenysége felett.

55. § (1) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a minisztertanács megsemmisítheti, illetőleg megváltoztathatja a helyi tanácsok minden olyan szabályrendeletét, határozatát vagy intézkedését, amely az Alkotmányba ütközik vagy sérti a dolgozó nép érdekeit. (Alkotmány 20. és 25. §-ai).

(2) A felsőbb helyi tanácsok az alájuk tartozó tanácsoknak minden olyan rendeletét, határozatát vagy intézkedését, amely az Alkotmányba vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütközik, megsemmisíthetik, illetőleg megváltoztathatják. (Alkotmány 31. §).

56. § A felsőbb végrehajtóbizottság megsemmisítheti, illetőleg megváltoztathatja az alsóbb végrehajtóbizottság minden olyan intézkedését, amely az Alkotmányba vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütközik.

57. § (1) A szakminiszterek feladata a szakigazgatás terén az általános vezetés, az elvi irányítás, döntés a nagyobb jelentőségű ügyekben és a végrehajtás ellenőrzése.

(2) A miniszter szakigazgatása körében megsemmisítheti, illetőleg megváltoztathatja a végrehajtó-bizottságnak az államigazgatás helyi feladatainak intézése során hozott minden olyan határozatát, amely az Alkotmányba vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütközik.

58. § A helyi tanács és a végrehajtóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyvet az ülést követő öt nap alatt fel kell terjeszteni a közvetlen felsőbb szervhez.

59. § (1) A felsőbb szervek a végrehajtóbizottság elnökén keresztül érintkeznek a helyi tanáccsal és a végrehajtóbizottsággal.

(2) A felsőbb szervek fontos utasításaikat a végrehajtóbizottság elnökével közlik. A kevésbbé fontos általános érvényű utasítások közvetlenül a végrehajtóbizottság illetékes osztályvezetőjéhez intézhetők, egyidejűleg azonban közölni kell azokat a végrehajtóbizottság elnökével is. Kisebb jelentőségű ügyekben a felsőbb szerv az osztályvezetőkkel közvetlenül érintkezik.

60. § A helyi tanácsok rendszerében érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy minden javaslat és általában minden kérdés megfelelő előkészítés után kerüljön döntés alá és a fontosabb ügyekben az egymás fölé és alá rendelt szervek között már az előkészítés során egyetértés és összhang jöjjön létre. A jelentősebb kérdéseket ezért a különböző szerveknek már az előkészítés szakában meg kell egymással tárgyalniuk.

VII. Vegyes és átmeneti rendelkezések

61. § A helyi tanácsnak alá nem rendelt államigazgatási szervek viszonyát a helyi tanácshoz - az illetékes miniszter javaslatára - a minisztertanács szabályozza.

62. § Az árvaszékek megszűnnek; a jogvitás ügyekben gyakorolt hatáskörük a bíróságokra, egyéb hatáskörük pedig a végrehajtóbizottságokra száll át.

63. § A minisztertanács rendelettel szabályozza, hogy a rendőri büntetőbíróságok hatásköre a helyi tanácsokra milyen mértékben száll át.

64. § (1) A helyi tanácsok tagjait a törvény hatálybalépését követő egy éven belül meg kell választani.

(2) A választások megtartásáig a tanácsok tagjait - a községi tanácsok tagjainak kivételével - ideiglenesen a Magyar Függetlenségi Népfront megfelelő szervei küldik be.

(3) A helyi tanácsok beküldött tajának visszahívására vonatkozó jogot a Magyar Függetlenségi Népfrontnak az a szerve gyakorolja, amely a tanácstagot beküldötte.

65. § A minisztertanács a helyi államigazgatási eljárás szabályait a helyi tanácsok rendszerének megfelelően rendelettel állapítja meg.

66. § A törvény végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik.

Rónai Sándor s. k,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Tartalomjegyzék