2/1950. (I. 7.) MT rendelet
az egységes földműves-szövetkezeti adóról (Közigazgatási rendszám: 6.336.) Adókötelezettség
1. § A földműves-szövetkezetek egységes földműves-szövetkezeti adót (továbbiakban: földműves-szövetkezeti adó) kötelesek fizetni.
2. § (1) A földműves-szövetkezeti adó fizetési kötelezettsége a földműves-szövetkezet működésének megkezdésével kezdik és működésének végleges és megszüntetésével megszűnik.
(2) Felszámolás vagy csőd esetében az adót a felszámolás, vagy csőd elrendelésének napjától törölni kell.
Az adó alapja
3. § (1) A földműves-szövetkezeti adó alapja:
1. a saját számlára lebonyolított áruforgalomból és árutermelésből, a házbirtok kivételével egyéb vagyontárgyak bérbeadásából (haszonbérbeadásából), továbbá munkateljesítmény ellenértéke fejében negyedévenkint elért nyers bevétel, valamint a közvetítő tevékenységből (felvásárlások, termelési-, állathizlalási-, gépmunka-szerződés, stb.) származó térítések (jutalékok);
2. az adóévet megelőző üzletévről készült évi mérlegben kimutatott felesleg 50 százaléka;
3. a munkavállalóknak negyedévenkint kifizetett illetmény (munkabér), amelyből le kell vonni:
a) a szolgálati kiadással terhelt járandóságot;
b) a munkavállalók családtagjai után járó családi pótlékot; gyermeknevelési járulékot;
c) a munkavállalóknak vagy családtagjainak különleges orvosi kezelésre (műtétre, különleges gyógyszerekre stb.) és a temetkezésre nyújtott segélyeket, továbbá a házasságkötés és a születés alkalmával nyújtott rendkívüli segélyeket;
d) a munkavállalók részére a termelés eredményének fokozása vagy gazdaságosabbá tétele érdekében végrehajtott újítások után kifizetett díjakat és jutalmakat, továbbá azokat a jutalmakat is, amelyeket a munkavállalók a munkaversenyben elért eredményeikért kapnak.
(2) A mező- és erdőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett illetmények után fizetendő összeg megállapításának módját a pénzügyminiszter szabályozza.
Nyersbevétel forgalma
4. § Nyersbevétel alatt nemcsak a készpénzbevételt, hanem a váltóval, csekkel, áruval vagy munkateljesítménnyel, raktár- vagy árujegy átruházásával vagy bármilyen más módon történt fizetést, jóváírást, szolgáltatást is kell érteni.
Az adó kulcsa
5. § Az adó kulcsa:
1. a) nyersbevétel és járulékok után 1,7%;
b) az italméréseknek (korcsmáknak és vendéglőknek) az ételkiszolgáltatásból származó bevételei után 10%;
nem ételkiszolgáltatásból származó bevételei után pedig 14%;
2. az évi felesleg felerésze után 4%;
3. a munkavállalóknak kifizetett illetmények (munkabérek) után 21%, illetőleg a 3 § (2) bek. alapján a pénzügyminiszter által megállapított összeg.
Bevallás és fizetési kötelezettség
6. § (1) A földműves-szövetkezet az előző negyedévben elért nyersbevételt (jutalékot) - az italmérésből és a saját kiszerelési italárukból származó nyersbevételt elkülönítve - valamint a munkavállalóknak kifizetett illetményeket minden év január, április, július és október hó 16. napjáig a székhelye szerint illetékes adóhivatalhoz - összesített bevallásban - bevallani és az adót befizetni köteles.
(2) Az évi felesleg 50%-át július 16. napjáig benyújtandó bevalláshoz mellékelt bejelentésben kell bevallani és egyidejűleg az ezután járó adóösszeget is be kell fizetni. A bejelentéshez a mérleget, nyereség- és veszteségszámlát is csatolni kell.
(3) Késedelmes fizetés esetében az adópótlékot a negyedévi tartozás után a negyedév első napjától, a (2) bekezdés alapján járó adó után pedig az év első napjától kell számítani.
Az adó könyvelése
7. § A földműves-szövetkezeti adó előírása, könyvelésére és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.
Adóhelyesbítés
8. § (1) Ha az adóhivatal a bevallás felülvizsgálatakor, vagy bármely pénzügyi hatóság helyszíni vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a földműves-szövetkezet az adóalapot helytelenül vallotta be, az adóhivatal az adókülönbözetet az elévülési időn belül pótlólag előírja és a földműves-szövetkezetet erről fizetési meghagyással értesíti.
(2) Szabálytalanság esetében [9. § (2) bek.] egyidejűleg a pénzbírságot is meg kell állapítani.
Büntető rendelkezések
9. § (1) Ha a földműves-szövetkezet a bevallást a 6. §-ban megállapított határidőben nem nyújtja be, a terhére előírt adó 10%-át, ha pedig az adóhivatal felhívásában kitűzött határidő alatt sem nyújtja be, a terhére előírt adó 50%-át kell bírság fejében megállapítani.
(2) Szabálytalanság miatt az adó háromszorosáig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt a földműves-szövetkezetet, amely az ebben a rendeletben vagy az ennek alapján kiadott miniszteri rendeletben megszabott kötelességet oly módon szegi meg, hogy az az adó megrövidítésére alkalmas.
(3) A pénzbírság megállapításáról a Szövetkezetek Országos Szövetségét is értesíteni kell.
Jogorvoslat
10. § (1) A földműves-szövetkezeti adó (bírság, pénzbírság) jogossága és mérve ellen a fizetési meghagyás (8. §) kézbesítését követő naptól számított harminc nap alatt a pénzügyigazgatósághoz - a vitatott összeg erejéig halasztó hatályú - fellebbezésnek van helye.
(2) A pénzügyigazgatóság határozata ellen harminc nap alatt a pénzügyminiszterhez - halasztó hatállyal nem bíró - fellebbezésnek van helye.
Vegyes rendelkezések
11. § (1) A földműves-szövetkezeti adó után semmiféle pótadót kivetni nem szabad.
(2) A földműves-szövetkezeti adó az államkincstárt illeti.
12. § Ez a rendelet az egyes földműves-szövetkezetek földadó, vízszabályozási járulék, házadó, borforgalmi adó és az italok kiszerelése után járó forgalmi adó, vagyonátruházási és váltóilleték, vám, az Országos Társadalombiztosítási Intézetet illető járulékok, a földbirtokrendezés során juttatott ingatlanokért és ingóságokért járó ellenértékek (megváltási ár, haszonbér, stb.), vagyondézsma (vagyonszaporulati dézsma) fizetési kötelezettségét nem érinti.
Hatálybalépés
13. § (1) Jelen rendelet rendelkezéseit az 1950. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
(2) E rendelet hatálybalépésével a közadókra vonatkozó jogszabályokat - a 12. §-ban felsorolt közadókról szólók kivételével - a földműves-szövetkezetek adóztatásánál nem lehet alkalmazni.
Dobi István s. k.
a minisztertanács elnöke