Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

2/1950. (I. 7.) MT rendelet

az egységes földműves-szövetkezeti adóról (Közigazgatási rendszám: 6.336.) Adókötelezettség

1. § A földműves-szövetkezetek egységes földműves-szövetkezeti adót (továbbiakban: földműves-szövetkezeti adó) kötelesek fizetni.

2. § (1) A földműves-szövetkezeti adó fizetési kötelezettsége a földműves-szövetkezet működésének megkezdésével kezdik és működésének végleges és megszüntetésével megszűnik.

(2) Felszámolás vagy csőd esetében az adót a felszámolás, vagy csőd elrendelésének napjától törölni kell.

Az adó alapja

3. § (1) A földműves-szövetkezeti adó alapja:

1. a saját számlára lebonyolított áruforgalomból és árutermelésből, a házbirtok kivételével egyéb vagyontárgyak bérbeadásából (haszonbérbeadásából), továbbá munkateljesítmény ellenértéke fejében negyedévenkint elért nyers bevétel, valamint a közvetítő tevékenységből (felvásárlások, termelési-, állathizlalási-, gépmunka-szerződés, stb.) származó térítések (jutalékok);

2. az adóévet megelőző üzletévről készült évi mérlegben kimutatott felesleg 50 százaléka;

3. a munkavállalóknak negyedévenkint kifizetett illetmény (munkabér), amelyből le kell vonni:

a) a szolgálati kiadással terhelt járandóságot;

b) a munkavállalók családtagjai után járó családi pótlékot; gyermeknevelési járulékot;

c) a munkavállalóknak vagy családtagjainak különleges orvosi kezelésre (műtétre, különleges gyógyszerekre stb.) és a temetkezésre nyújtott segélyeket, továbbá a házasságkötés és a születés alkalmával nyújtott rendkívüli segélyeket;

d) a munkavállalók részére a termelés eredményének fokozása vagy gazdaságosabbá tétele érdekében végrehajtott újítások után kifizetett díjakat és jutalmakat, továbbá azokat a jutalmakat is, amelyeket a munkavállalók a munkaversenyben elért eredményeikért kapnak.

(2) A mező- és erdőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett illetmények után fizetendő összeg megállapításának módját a pénzügyminiszter szabályozza.

Nyersbevétel forgalma

4. § Nyersbevétel alatt nemcsak a készpénzbevételt, hanem a váltóval, csekkel, áruval vagy munkateljesítménnyel, raktár- vagy árujegy átruházásával vagy bármilyen más módon történt fizetést, jóváírást, szolgáltatást is kell érteni.

Az adó kulcsa

5. § Az adó kulcsa:

1. a) nyersbevétel és járulékok után 1,7%;

b) az italméréseknek (korcsmáknak és vendéglőknek) az ételkiszolgáltatásból származó bevételei után 10%;

nem ételkiszolgáltatásból származó bevételei után pedig 14%;

2. az évi felesleg felerésze után 4%;

3. a munkavállalóknak kifizetett illetmények (munkabérek) után 21%, illetőleg a 3 § (2) bek. alapján a pénzügyminiszter által megállapított összeg.

Bevallás és fizetési kötelezettség

6. § (1) A földműves-szövetkezet az előző negyedévben elért nyersbevételt (jutalékot) - az italmérésből és a saját kiszerelési italárukból származó nyersbevételt elkülönítve - valamint a munkavállalóknak kifizetett illetményeket minden év január, április, július és október hó 16. napjáig a székhelye szerint illetékes adóhivatalhoz - összesített bevallásban - bevallani és az adót befizetni köteles.

(2) Az évi felesleg 50%-át július 16. napjáig benyújtandó bevalláshoz mellékelt bejelentésben kell bevallani és egyidejűleg az ezután járó adóösszeget is be kell fizetni. A bejelentéshez a mérleget, nyereség- és veszteségszámlát is csatolni kell.

(3) Késedelmes fizetés esetében az adópótlékot a negyedévi tartozás után a negyedév első napjától, a (2) bekezdés alapján járó adó után pedig az év első napjától kell számítani.

Az adó könyvelése

7. § A földműves-szövetkezeti adó előírása, könyvelésére és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.

Adóhelyesbítés

8. § (1) Ha az adóhivatal a bevallás felülvizsgálatakor, vagy bármely pénzügyi hatóság helyszíni vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a földműves-szövetkezet az adóalapot helytelenül vallotta be, az adóhivatal az adókülönbözetet az elévülési időn belül pótlólag előírja és a földműves-szövetkezetet erről fizetési meghagyással értesíti.

(2) Szabálytalanság esetében [9. § (2) bek.] egyidejűleg a pénzbírságot is meg kell állapítani.

Büntető rendelkezések

9. § (1) Ha a földműves-szövetkezet a bevallást a 6. §-ban megállapított határidőben nem nyújtja be, a terhére előírt adó 10%-át, ha pedig az adóhivatal felhívásában kitűzött határidő alatt sem nyújtja be, a terhére előírt adó 50%-át kell bírság fejében megállapítani.

(2) Szabálytalanság miatt az adó háromszorosáig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt a földműves-szövetkezetet, amely az ebben a rendeletben vagy az ennek alapján kiadott miniszteri rendeletben megszabott kötelességet oly módon szegi meg, hogy az az adó megrövidítésére alkalmas.

(3) A pénzbírság megállapításáról a Szövetkezetek Országos Szövetségét is értesíteni kell.

Jogorvoslat

10. § (1) A földműves-szövetkezeti adó (bírság, pénzbírság) jogossága és mérve ellen a fizetési meghagyás (8. §) kézbesítését követő naptól számított harminc nap alatt a pénzügyigazgatósághoz - a vitatott összeg erejéig halasztó hatályú - fellebbezésnek van helye.

(2) A pénzügyigazgatóság határozata ellen harminc nap alatt a pénzügyminiszterhez - halasztó hatállyal nem bíró - fellebbezésnek van helye.

Vegyes rendelkezések

11. § (1) A földműves-szövetkezeti adó után semmiféle pótadót kivetni nem szabad.

(2) A földműves-szövetkezeti adó az államkincstárt illeti.

12. § Ez a rendelet az egyes földműves-szövetkezetek földadó, vízszabályozási járulék, házadó, borforgalmi adó és az italok kiszerelése után járó forgalmi adó, vagyonátruházási és váltóilleték, vám, az Országos Társadalombiztosítási Intézetet illető járulékok, a földbirtokrendezés során juttatott ingatlanokért és ingóságokért járó ellenértékek (megváltási ár, haszonbér, stb.), vagyondézsma (vagyonszaporulati dézsma) fizetési kötelezettségét nem érinti.

Hatálybalépés

13. § (1) Jelen rendelet rendelkezéseit az 1950. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével a közadókra vonatkozó jogszabályokat - a 12. §-ban felsorolt közadókról szólók kivételével - a földműves-szövetkezetek adóztatásánál nem lehet alkalmazni.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke

Tartalomjegyzék