44800/1950. (VII. 30.) IM rendelet

az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda gazdasági iroda ügyvitele és működése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.740.)

1. § (1) A gazdasági irodaként működő Országos Fordító Fordításhitelesítő Iroda (a következőkben: Iroda) székhelye Budapest.

(2) Az Iroda a szükséghez képest vidéken is létesíthet kirendeltségeket.

2. § Az Iroda hivatalos pecsétje: A Magyar Népköztársaság címere "Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda" felirattal. Az idegennyelvű fordításokat olyan pecséttel kell ellátni, amely a köriratot - a fordítás nyelvéhez képest - orosz, francia, angol, illetőleg német nyelven is feltünteti.

3. § (1) Az Iroda hiteles fordítást és nem hiteles fordítást készít.

(2) A hiteles fordítást az eredeti okiratra vagy iratra kell ráírni, vagy hozzá kell fűzni, az utóbbi esetben az összefűző zsinór két végét az Iroda hiteles címkéjével, pecsétviasszal, ostyával, vagy más hasonló ragasztóval magához az okirathoz (irathoz) kell rögzíteni és az Iroda hivatalos pecsétjével akként kell ellátni, hogy annak megsértése nélkül az összefűzött iratokat ne lehessen szétválasztani.

(3) A telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló iratok hiteles fordítását nem az eredeti okiratra, hanem külön ívre kell írni és ezt az ívet a (2) bekezdés rendelkezései szerint az eredeti okirathoz kell fűzni.

(4) Ha a hiteles fordításban javításra van szükség, ezt úgy kell eszközölni, hogy a törölt (keresztülhúzott) betűk olvashatók maradjanak.

4. § (1) A hiteles fordítást az alábbi hitelesítési záradékkal kell ellátni.

(2) Ha a fordításban beszúrások vagy javítások (törlések vagy keresztülhúzások) vannak, ezeket a hitelesítési záradékban a lapszám és a sor megjelölésével külön igazolni kell.

(3) Magyar nyelvre fordítás esetében a hitelesítési záradékot rendszerint csak magyarul kell az iratra rávezetni, kívánságra azonban azon a nyelven is, amelyről a fordítást teljesítették.

(4) Nem magyar nyelvre való fordítás esetében az Irodának a hitelesítési záradékot nemcsak magyarul, hanem azon a nyelven is rá kell vezetni az iratra, amely nyelvre fordították.

5. § (1) Más által készített fordítás hitelesítésének csupán kifogástalan fordítás esetében van helye.

(2) Ha a hitelesítés végett átadott fordításban hibák vagy hibás részek vannak, azokat az Iroda köteles helyesbíteni, illetőleg újra lefordítani.

6. § (1) A hitelesítés díja a fordítás oldalszámára tekintet nélkül 2 forint.

(2) A hitelesítési díj az Iroda által készített fordítás esetében is - a fordítási díjon felül - felszámolható.

7. § (1) Az Iroda az írásbeli fordításért az alábbi díjakat számítja fel:

1. bármely idegen nyelvről magyar nyelvre készített fordítás első példánya után oldalanként 8 forint,

2. magyar nyelvről bármely idegen nyelvre készített fordítás első példánya után oldalanként 12 forint.

(2) A nehéz szöveg fordításáért az (1) bekezdésben megállapított díj 50%-át kitevő pótdíjat kell fizetni. A nehéz szöveg alatt olyan tudományos vagy szakszöveget kell érteni, amelynek fordítása a szöveg természete szerint különös nehézséggel jár. Azt, hogy a szöveg természeté a pótdíj felszámítását indokolttá teszi-e, az igazgató állapítja meg.

(3) A fél kívánságára az igazgató a fordítás soronkívüli elvégzését rendelheti el. Ilyen esetben, ha a fordítás terjedelme 10 oldalt meg nem halad, azt két napon belül, minden további megkezdett 10 oldalt pedig további két napon belül kell elkészíteni. A soron kívül végzett munkáért az (1) és a (2) bekezdés szerint járó díj 50%-át kitevő pótdíjat kell fizetni.

(4) Egy oldalnak legalább 25 sort és egy sornak legalább 50 betűt (írásjelet) kell tartalmaznia. Ha valamely oldal rövidebb szöveget tartalmaz, a díjat 50 betűből (írásjelből) álló sorokra, illetőleg 25 sort tartalmazó oldalakra való átszámítás útján kell megállapítani. Az egy oldalért járó díj az Irodát akkor is megilleti, ha a fordítás egész terjedelme nem éri el a 25 sort. A több oldalból álló fordítás utolsó oldala - tekintet nélkül a sorok számára - egész oldalnak számít. A szöveg terjedelmének meghatározásánál a hitelesítési záradék figyelmen kívül marad. Az írásbeli fordítás letisztázásáért díj nem számítható.

(5) A fordításról másolat készítésének díja példányonként és oldalanként:

a) ha a másolat írógépen átütéssel készült, 1.50 forint;

b) ha a másolat kézírással készült, 4 forint.

(6) Idegen nyelvű iratokról másolat készítésének díja oldalanként:

a) az első példány után 3 forint,

b) írógépen, átütéssel készült másolat után 2 forint,

c) minden kézírásos másolat után 4 forint.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben megállapított díjak után a (2) és (3) bekezdés szerinti pótdíjak nem számíthatók fel.

(8) Más által készített fordítás átvizsgálásáért és helyesbítéséért az (1)-(3) bekezdésben megállapított díjak 50%-a számítható fel. Ha a hibák helyesbítése, illetőleg a hibás részek miatt szükségessé vált új fordítás terjedelme legalább egy oldal, ezt a részt a fordítási díj teljes összegével kell díjazni.

(9) Ha ugyanannak a szövegnek a fordításából több példányra van szükség, fordítási díj csak az első példány után jár, a többi példányért pedig az (5) bekezdésben megállapított másolati díjat kell fizetni.

(10) A felmerült postaköltséget az Iroda külön felszámítja.

8. § (1) Az Iroda, illetőleg kirendeltség székhelyén teljesített szóbeli hiteles tolmácsolásért - amennyiben az Iroda kiküldöttjének jelenléte 2 órát nem halad meg - 20 forint, ha pedig meghalad, minden további megkezdett óra után 8 forint díjat kell fizetni. Az eljárás (tárgyalás, stb.) közben tartott szünet időtartamát a jelenléti időbe be kell számítani.

(2) A hivatali székhelyen kívül teljesített szóbeli hiteles tolmácsolásért csak a tényleges jelenlét után járó díj számítható fel az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően, a díj azonban 40 forintnál kevesebb nem lehet. Az Iroda kiküldöttjének járó kiküldetési illetményt és utazási költséget az Iroda külön felszámíthatja. Nem tekinthető hivatali székhelyen kívül teljesített eljárásnak az olyan szóbeli tolmácsolás, amelynek színhelye a helyi közlekedési eszközzel elérhető.

(3) A szóbeli tolmácsolásról készült jegyzőkönyv aláírásáért külön díj nem számítható fel.

9. § (1) A hat hónapnál nem régibb keletű szegénységi bizonyítványt felmutató személy részére az igazgató díjtalan fordítás (hitelesítés) készítését engedélyezheti, ha a félnek arra kellően valószínűsített nyomós okból szüksége van.

(2) A Pp. 112. §-a alapján szegénységi jogban részesült fél számára készített fordítás (hitelesítés) díjának az igazságügyi hatóság által való előlegezése tekintetében a megfelelő eljárási jogszabályok irányadók.

10. § (1) Az elkészített munkát - a 9. § (1) bekezdésében említett eset kivételével - csak a munkáért járó összes díjak ellenében lehet kiadni. Nagyobb munkák elkészítését az igazgató megfelelő előleg fizetéséből teheti függővé.

(2) Azt, hogy a fél az iroda által végzett munkáért milyen összeget fizet, díjjegyzékbe kell foglalni. A díjjegyzéket az elkészített munkával együtt kell a félnek átadni.

11. § A fordítandó szöveg olvashatatlan, zavaros, érthetetlen vagy egyébként kétséget hagyó részeinél a fordító ezt a körülményt a fordításban zárójelben akként tünteti fel, hogy abból a szövegrész kétséges jellege világosan kitűnjék.

12. § A jelen rendelet hatálybalépésével a 86800/1949. (IX. 1.) IM rendelet és a 12524/1950. (III. 9.) IM rendelet hatályát veszti.

Dr. Molnár Erik s. k.,

igazságügyminiszter