15/1953. (IV. 2.) MT rendelet

a nád kitermelésének, begyűjtésének és forgalombahozatalának szabályozásáról

1. §

A nádtermő ingatlan használatára jogosult - ideértve az állami gazdaságokat, a termelőszövetkezeteket (termelőszövetkezeti csoportokat) és a közbirtokosságokat is - (a következőkben: birtokos) köteles az ingatlanon termelt nádat az 1953. évben április 15-ig, a következő években pedig minden év február 20-ig learatni.

2. §

(1) A birtokos a learatott nádat saját szükségletének kielégítésére fordíthatja, vagy a helyi forgalomban (30 km-es körzeten belül) szabadon értékesítheti; ezen kívül: a birtokos a learatott nádat csak a Nádgazdasági Vállalatnak adhatja el.

(2) Az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának, valamint a Földművelésügyi Minisztériumnak felügyelete alatt működő szervek és vállalatok a saját területükön termelt nádat saját szükségleteik fedezésére felhasználhatják. Ennek módját a felügyeletet gyakorló miniszter szabályozza.

3. §

(1) Amennyiben a birtokos az ingatlanon termelt nádat az 1953. évben április 15-ig, a következő években pedig február 20-ig nem aratja le, azt a Nádgazdasági Vállalat arathatja le.

(2) Ha a Nádgazdasági Vállalat az 1953. évben április 23-ig, illetőleg a következő években február 28-ig nem közli a községi (városi) tanáccsal, hogy a birtokos által le nem aratott nádat le kívánja aratni, a községi (városi) tanács engedélyt adhat a termelőszövetkezetnek (termelőszövetkezeti csoportnak), vagy nád feldolgozásával foglalkozó helyi ipari vállalatnak a birtokos által le nem aratott nád learatására.

(3) Az a termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport), amely a nádat a birtokos helyett engedély alapján learatta, megszerzi a nád tulajdonát és a nádat saját szükségleteire használhatja fel, vagy 30 km-es körzeten belül szabadon értékesítheti. Ezen kívül: köteles az a Nádgazdasági Vállalatnak eladni.

4. §

A Nádgazdasági Vállalat, termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport), vagy nád feldolgozásával foglalkozó helyi ipari vállalat által a birtokos helyett learatott nádért a birtokos részére nem jár térítés.

5. §

A közforgalmú vasutak és hajózási vállalatok belföldi szállításra csak a Nádgazdasági Vállalat szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevél mellett vehetnek át nádat. Ez a rendelkezés az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) által feladott nádra is kiterjed.

6. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen a gazdasági rend, vagy a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló rendelkezések alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő, aki

a) a nád felhasználására, vagy értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket (2. §), megszegi, vagy kijátssza,

b) az ingatlanon termelt nád learatásában a Nádgazdasági Vállalatot, a termelőszövetkezetei (termelőszövetkezeti csoportot), vagy a nádat feldolgozó helyi ipari vállalatot (3. §) akadályozza, vagy gátolja.

(2) A kihágás miatt kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege ötezer forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként a helyi ipar minisztere jár el.

7. §

A nád kitermeléséről és forgalombahozataláról szóló 16.029/1950. (III. 15.) FM rendelet hatályát veszti.

Rákosi Mátyás s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére