27/1953. (VI. 4.) MT rendelet

az önálló halászszövetkezetekről

1. §

(1) Minden halászszövetkezet a földművelésügyi miniszter engedélyével önálló III. típusú halászszövetkezetté (a továbbiakban: szövetkezet) alakulhat át.

(2) Dolgozó halászok a földművelésügyi miniszter engedélyével a jelen rendeletben meghatározott feltételek mellett újonnan is alakíthatnak halászszövetkezetet.

2. §

Halászszövetkezetté való átalakuláshoz, szükséges, hogy a szövetkezet működésében legalább 10 dolgozó halász tagként vegyen részt és a szövetkezet gazdálkodásában legalább 500 kat. hold halászatra alkalmas vízterület legyen.

3. §

(1) A halászati gazdálkodáshoz szükséges vízterület halászati jogát az állam határozatlan időre adja a szövetkezet használatába. A vízterület kiterjedését és földrajzi fekvését az átalakulást, illetve újonnan alakulást engedélyező határozatában a földművelésügyi miniszter állapítja meg.

(2) A használatba adott halászati jog át nem ruházható, meg nem terhelhető és haszonbérbe nem adható.

4. §

(1) A szövetkezet feladata:

- A halászati gazdálkodáshoz szükséges vízterületek gondozása, jókarban tartása, állandó javítása és bővítése.

- a vízterületek halállományának állandó fejlesztése,

- a halállomány gazdaságos kitermelése az idevonatkozó törvényes rendelkezések betartásával,

- a kifogott hal közös értékesítése.

(2) A szövetkezet köteles elsősorban az állammal szemben fennálló beadási kötelezettségének eleget tenni, az ezen felüli általa kifogott halmennyiséget szabadon forgalomba hozhatja.

(3) A szövetkezet a halászati gazdálkodás érdekében feldolgozó (konzerváló), árusító (halcsarnok), fogyasztási (halászcsárda) és a halászati tevékenységgel szorosan összefüggő más melléküzemeket (halászháló, halszállító kosarak készítése stb.) is létesíthet és tarthat fenn, de csak olyan mértékben, hogy a főüzemág halászati jellege megmaradjon. A szövetkezet a tagok által bevitt földterületen melléküzemágként mezőgazdasági termelést is folytathat.

5. §

(1) A szövetkezet csak alapszabályzat (alapszabály) szerint működhet.

(2) Átalakulás esetében az átalakuló szövetkezet közgyűlésének átalakulást kimondó határozata folytán a szövetkezetnek csak azok a tagjai válhatnak az új halászszövetkezet tagjává, akik megfelelnek az alapszabályban a tagok belépésére előírt követelményeknek.

6. §

(1) A halászszövetkezetté történő átalakulás engedélyezése esetén az átalakult halászati szövetkezetteL a halászati jog hasznosítására kötött haszonbérleti szerződés vagy ideiglenes jellegű megállapodás érvényét veszti és egyidejűleg megszűnik az átalakult halászati szövetkezet haszonbérfizetési kötelezettsége is.

(2) Átalakulás vagy halászszövetkezettel való egyesülés esetén a szövetkezet felelős az átalakult, illetőleg beolvadt halászati szövetkezet kötelezettségeiért, azokat (lejáratkor teljesíteni tartozik.

(3) Az átalakult, illetőleg újonnan alakult szövetkezetek 1953. évi január hó 1. napjától kezdődően a fennálló rendelkezéseknek megfelelően jövedelemadót és forgalmi adót kötelesek fizetni, viszont a tagoknak a munkaegységük alapján kifizetett részesedése a jövedelemadó alól mentes.

7. §

A szövetkezet a halászati jog használatánál köteles az alapszabályzat (alapszabály) előírásait maradéktalanul betartani, s így köteles gondoskodni azoknak a korszerű, fejlett technikai eljárásoknak és munkamódszereknek bevezetéséről, amelyek biztosítják a folyókon, holtágakon és tavakon a nagyüzemi, társas munkaszervezet keretei közt történő tervszerű és eredményes halászati gazdálkodást. Köteles továbbá gondoskodni a vízterületek megfelelő halasításáról, a halivadék állandó utánpótlásáról, a tudományos eszközök és eredmények alkalmazásával, a szakmai felkészültség fejlesztésével a halállomány növeléséről és minőségének javításáról. Köteles végül a rábízott vagyont, mint társadalmi tulajdont különös gonddal őrizni, gyarapítani és a népgazdaság érdekének megfelelő módon hasznosítani.

8. §

A szövetkezet a részére átadott vízterületeken az érvényben lévő halászati és vízügyi jogszabályok keretei között folytathat halászatot. Egyébként a szövetkezet gazdálkodásában lévő vízterületek használata csak a földművelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával korlátozható.

9. §

A földművelésügyi miniszter utasításban szabályozza, hogy a termelőszövetkezetek a gazdálkodásukban levő vízterületeken a sporthorgász egyesületek vagy szakosztályok kötelékébe tartozó horgászok, valamint az érvényben levő rendelkezések szerint halászatra jogosított más személyek részére milyen keretben és feltételek mellett kötelesek a horgászatot, illetve a halászatot megengedni. Az ilyen címen befizetett díjaknak legalább 50%-át a szövetkezet köteles a szövetkezeti alap növelésére fordítani.

10. §

Amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, a halászszövetkezetekre és tagjaira is alkalmazni kell az önálló termelőszövetkezetekre [133/1950. (V. 7.) MT rendelet] irányadó jogszabályokat.

11. §

A halászatra vonatkozó jogszabályok módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 6.700/1945. (VIII. 25.) ME rendeletnek a halászszövetkezetekre vonatkozó rendelkezései és jelen rendelettel ellentétes minden más jogszabály hatályát veszti.

Gerő Ernő s. k.,

a Minisztertanács elnökének helyettese