34/1953. (VII. 7.) MT rendelet

A háziipari és népi iparművészeti tevékenység rendezése

1. §

(1) Háziiparos az aki háziipari cikkeket saját lakásán vagy szövetkezetben, idegen munkaerő alkalmazása nélkül, saját maga vagy háztartásában élő családtagjai közreműködésével, általában kézierővel készít.

(2) Népi iparművész az aki a népi iparművészet körében művészi értékű önálló műveket hoz létre, s kit a Népi Iparművészeti Tanács népi iparművésznek elismer.

2. §

(1) A háziipari és népi iparművészeti cikkek jegyzékét a jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A mellékletben felsorolt cikkeket eladásra csak azok a magánszemélyek készíthetik, akiket a jelen rendelet értelmében házi iparosnak, illetve népi iparművésznek kell tekinteni. A nem háziiparos és népi iparművész által folytatott ilyen tevékenység jogosulatlan iparűzésnek minősül.

3. §

(1) A háziiparos és a népi iparművész készítményeit kizárólag az állami kereskedelem útján, a Népművészeti és Háziipari Vállalatnál, háziipari és népi iparművészeti szövetkezeteknél vagy - helypénz fizetése mellett - nyilvános piacokon és vásárokon hozhatja forgalomba.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a népi iparművészek által a közvetlen környezetük igényeit kielégítő időlegesen végzett munkákra.

4. §

A 3. § (1) bekezdése értelmében fizetendő helypénz mértékét és fizetésének módját a belkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel és a helyi ipar miniszterével egyetértve állapítja meg.

5. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással, vagy ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a 2. § (2) bekezdés tilalma ellenére háziipari vagy népi iparművészeti cikkeket előállít, továbbá az, aki háziipari vagy népi iparművészeti cikkeket a 3. §-ban megállapítottaktól eltérő módon hoz forgalomba. Az ítéletben a munkaeszközök elkobzását is el lehet rendelni.

(2) A kihágás miatt az eljárás a tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe tartozik.

6. §

(1) A jelen rendelet végrehajtásáról a helyi ipar minisztere a pénzügyminiszterrel, valamint a belkereskedelmi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértve gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével az 1.002/ 1952. (Tg. É. II. 22.) HiM-ÁH rendelet 1. § (2) bekezdésének a házi iparos meghatározására vonatkozó része, valamint mindazok a háziiparra vonatkozó korábbi rendelkezések, amelyek a jelen rendelettel ellentétesek, hatályukat vesztik.

Rákosi Mátyás s. k.,

a Minisztertanács elnöke.

Melléklet a 34/1953. (VII. 7.) MT rendelethez

Háziipari és népi iparművészeti cikkek

Fűz- és mogyoróvesszőből, valamint sárgaakácból font gazdasági kosarak, kasok, demijonok,

gyékényből font, szőtt szatyrok, táskák, szőnyegek, lábtörlők,

szalmából font, szőtt szatyrok, táskák, szőnyegek, lábtörlők,

csuhéból font, szőtt szatyrok, táskák, szőnyegek, lábtörlők,

saját termelésű nyersanyagból készült seprűk,

saját termelésű kender és len felhasználásával készült házi és népi szőttesek,

rongyszőnyegek,

kézi kötöttáruk,

netzelt áruk,

kézi hímzett cikkek,

horgolt, varrott és vert csipke,

gyöngyfűzés,

fazekas cserépáruk,

népi iparművészeti szőttesek (pl. párnák, falvédők, terítők, albumok, alátétek stb.),

népi iparművészeti rongy- és gyapjúszőnyegek,

népi iparművészeti hímzések,

népi iparművészeti faragások (pl. dobozok, botok, szipkák, gombok, szobrok, díszek stb.)

népi iparművészeti bőrhímzések (pl. dohányzacskók, retikülök, papucsok, övek, tárcák stb.),

népi iparművészeti tájvidéki öltözetű babák,

népi iparművészeti mintaírások, pingálások,

népi iparművészeti népviseleti ruhák,

népi iparművészeti bútor,

népi iparművészeti játék,

népi iparművészeti fazekas cserépáruk.