2/1954. (III. 3.) BgyM rendelet

a magánfogyasztásra kerülő sertés, marha, borjú és juh levágásának szabályozásáról

Az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló 1953. évi 27. számú törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tvr.) foglalt alapelvek figyelembevételével a földművelésügyi, élelmiszeripari, könnyűipari és igazságügyminiszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

Sertésvágások szabályozása

1. §

Magánfogyasztás céljára sertést - vágási engedély alapján - korlátlan mértékben vághatnak:

a) azok az egyénileg gazdálkodó termelők, akik a naptári évre megállapított sertésbeadási kötelezettségüket teljesítették,

b) a sertésbeadási kötelezettség alá nem eső egyéni állattartók vagy vágatok.

2. §

Az egyénileg gazdálkodó termelő sertésbeadási kötelezettségének teljesítése előtt egy darab hízott sertés levágására kaphat engedélyt, amennyiben a vágás időpontjában sertésbeadási hátraléka nincsen.

3. §

(1) Hátralékos termelő részére sertésvágási engedélyt kiadni nem szabad. Hátralékosnak azt a termelőt kell tekinteni, akinek - bármilyen címen - már lejárt sertésbeadási kötelezettsége áll fenn.

(2) Ha a társulás esetében a beadás teljesítésére megállapított határidőt a sertésbeadásért felelős termelő elmulasztja, sertésvágási engedélyt a beadásra társult termelők részére mindaddig nem szabad kiadni, amíg a hátralékos sertésbeadási kötelezettség fennáll.

(3) Ha a termelő sertésbeadási hátraléka 30 kg-nál kisebb, a sertésvágási engedélyt legfeljebb egy sertés levágására a hátralék kiegyenlítése előtt is ki kell adni. Ebben az esetben a sertésbeadási hátraléknak 3 napon belül, sertészsírral való teljesítését elő kell írni.

(4) Ha a termelőszövetkezetből kilépett tagnak sertésbeadási hátraléka van, legfeljebb egy sertés levágására az engedélyt a hátralék kiegyenlítése előtt is ki lehet adni. A vágási engedély kiadásának feltételeit külön utasítás szabályozza.

4. §

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai háztáji gazdaságukból származó sertések levágására - termelőszövetkezetük sertésbeadási kötelezettségének teljesítésétől függetlenül - korlátlan mértékben kaphatnak vágási engedélyt.

5. §

(1) Mezőgazdasági termelőszövetkezetek korlátlanul kaphatnak sertésvágási engedélyt a sertésbeadási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mennyiségen felül hízóba állított sertésekre, amennyiben a vágás időpontjáig esedékes kötelezettségüket teljesítették.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a levágott sertést üzemi konyhájukon felhasználhatják, a tagok közölt szétoszthatják, illetőleg a kitermelt árut szabadpiacon értékesíthetik.

6. §

(1) Sertésátadásra kötelezett állami gazdaságok, cél-, tan-, kísérleti gazdaságok, állami sertéshizlaldák (a továbbiakban: állami gazdaságok) időszaki dolgozóik ellátására hizlalt sertésállományukból sertésátadási tervük teljesítése arányában kapnak sertésvágási engedélyt.

(2) Az állami gazdaságok sertésvágási engedélyt csak akkor kaphatnak, ha az előző időszakra előírt hízott sertés átadási tervüket legalább 75%-ra teljesítették.

7. §

Sertésátadásra nem kötelezett állami gazdaságok, továbbá állami vállalatok (üzemek), szociális és jóléti intézmények, üzemi konyhájukon való felhasználás végett, továbbá a földművesszövetkezetek helyi közfogyasztásra saját hízlalású, valamint hízlalási szerződés alapján átvett, végül a szabadpiacon felvásárolt hízott sertésekre kaphatnak vágási engedélyt. Ezek a vágatók a sertések levágását közvágóhídon (közvágóhelyen) kötelesek végeztetni.

8. §

Malacot, süldőt magánfogyasztás céljára levágni nem szabad

Zsírbeadás

9. §

(1) A vágatok minden magánfogyasztásra levágott sertés után zsírbeadást kötelesek teljesíteni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg gazdálkodó termelők és sertésbeadási kötelezettség alá nem eső egyéni állattartók zsírbeadásának mértékét - a háztartásukhoz tartozó személyek és a levágott sertések száma alapján - a jelen rendelethez mellékelt táblázat határozza meg. A táblázatban meghatározott zsírmennyiség beadása a levágott sertés súlyára tekintet nélkül kötelező.

(2) Aki a mellékelt táblázatban megállapított mennyiségen felüli mértékben vág sertést, darabonként 15 kg zsírt köteles beadni.

(3) A levágott sertések száma szerinti zsírbeadás mértékének megállapítása szempontjából minden év július hó 1. napjától a következő év június 30. napjáig levágott sertéseik számát kell figyelembe venni.

(4) Állami gazdaságok, állami vállalatok (üzemek), szociális és jóléti intézmények a levágott sertések után darabonként 12 kg zsírt kötelesek beadni.

(5) Termelőszövetkezetek a közös állományukból levágott sertések után darabonként 5 kg zsírt kötelesek beadni.

10. §

(1) A jelen rendeletben meghatározott zsírmennyiséget a vágató a levágott sertés zsírjából a vágást követő 5 napon belül - közfogyasztásra alkalmas, idegen anyagoktól mentes, kiolvasztott állapotban, hatósági áron - köteles a községi (városi) zsírgyüjtőnek beadni.

(2) A beadandó zsírmennyiséget a vágás helyén kell a községi (városi) zsírgyüjtőnek beadni akkor is, ha a vágató más helyen lakik.

(3) A községi (városi) zsírgyüjtő az átvett zsírmennyiségről kiállított vételi jegyeket és azok összesítését köteles a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának a begyűjtési miniszter által megállapított határidőben megküldeni.

(4) A községi (városi) tanács a zsírbeadás teljesítését a vételi jegyek alapján ellenőrizni köteles.

Sertéskényszervágások szabályozása

11. §

(1) A magánháztartásban végzett sertéskényszervágást a vágás helye szerint illetékes községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának a kényszervágás előtt, vagy ha ez nem lehetséges, legkésőbb a kényszervágás végrehajtásától számított 24 órán belül be kell jelenteni.

(2) Ha a vágató a kényszervágott sertést magánháztartásaiban kívánja felhasználni, úgy a kényszervágáshoz az (1) bekezdésben előírt bejelentés megtételével egyidejűleg sertésvágási engedélyt köteles kérni.

(3) Ha a vágató a magánháztartásban kényszervágott sertést felhasználni nem kívánja, azt közfogyasztás céljára a vágás helye szerint illetékes községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának rendelkezésére köteles bocsátani. Ebben az esetben a kényszervágott sertéshez vágási engedély nem kell.

(4) A magánháztartásban kényszervágott sertés közfogyasztásra bocsátása iránt köteles intézkedni a községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága minden olyan esetben, amikor a kényszervágott sertés tulajdonosa - mint hátralékos - a jelen rendelet rendelkezései alapján sertésvágási engedélyt nem kaphat.

(5) A kényszervágott sertés után, ha azt magánháztartásban használják fel, ugyanolyan mennyiségű zsírt kell beadni, mint az egyébként levágott sertés után.

(6) A 80 kg-on aluli súlyban - hatósági állatorvosi igazolás alapján - kényszervágott sertés után a zsírbeadást a vágató kérelmére a vágás helye szerint illetékes községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága elengedheti. A zsírbeadás elengedése esetében a kényszervágott sertést a további sertésvágás utáni zsírbeadás mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Selejtmarha, selejtborjú és selejtjuh levágásának szabályozása

12. §

(1) Állami gazdaságok időszaki dolgozóik ellátására saját állományukból szarvasmarha átadási tervük teljesítése arányában kaphatnak - a vágásra betervezett mennyiség erejéig - selejtmarha vagy selejtborjú levágására vágási utalványt.

(2) Az állami gazdaságok a selejtmarhát vagy selejtborjút közvágóhídon, illetőleg közvágóhelyen kötelesek levágni. A levágott selejtmarha vagy selejtborjú húsát továbbadni vagy értékesíteni nem szabad.

13. §

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó termelők és egyéni állattartók kényszervágott szarvasmarhát és borjút - az állategészségügyi szabályok figyelembevételével - a földművesszövetkezetek útján közfogyasztásra kötelesek bocsátani.

14. §

(1) Tenyésztésre vagy továbbtartásra alkalmatlan selejtjuhra, valamint 3 éven felüli ürüre a juhtartó termelők, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint beadási kötelezettség alá nem eső juhtartók korlátlanul kaphatnak vágási engedélyt. A beadásra kötelezett termelők részére a juhvágási engedélyt az évi szabadválasztású húsbeadási kötelezettség teljesítésétől függetlenül ki kell adni

(2) A juhvágási engedélyek kiadásának részletes szabályait a könnyűipari miniszter állapítja meg.

15. §

A levágott selejtmarha, selejtborjú és selejtjuh bőrét a vágató a vágás után azonnal köteles a bőr-gyűjtőnek átadni és ennek megtörténtét a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságánál igazolni.

Vágási engedélyek kiadása

16. §

(1) Vágási engedély kiadására jogosult:

a) mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodó termelők, valamint beadási kötelezettség alá nem eső személyek részére hízott sertés és selejtjuh levágására a lakóhely szerint illetékes községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága;

b) mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére hízott sertés és selejtjuh levágására a községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága;

c) állami vállalatok (üzemek), a szociális és jóléti intézmények részére hízott sertés levágására a megyei tanács végrehajtóbizottságának begyűjtési osztálya.

(2) Az állami gazdaságok részére a sertés, selejtmarha, selejtborjú és selejtjuh levágására, továbbá a földművesszövetkezetek részére hízott sertés levágására az utalványok kiadása külön utasításban foglaltak szerint történik.

(3) A vágatók vágási engedélyt csak akkor kaphatnak, ha marhalevél felmutatásával igazolják, hogy a vágásra szánt állat a tulajdonukban van.

(4) Az 1. § a) és b) pontjában meghatározott vágatók második és minden további sertés levágására vágási engedélyt csak akkor kaphatnak, ha az előző vágások után előírt zsírbeadási kötelezettségnek eleget tettek.

(5) A vágási engedély csak egy állat levágására jogosít és a kiállítástól számított 5 napig érvényes.

(6) A sertésvágási engedélyen fel kell tüntetni a levágásra kerülő sertés után beadandó zsírmennyiséget.

Vegyes rendelkezések

17. §

(1) Tenyésztők és állattartók bármilyen súlyú sertést, marhát és juhot eladhatnak és továbbtartás, valamint tenyésztés céljából - saját szükségletük mértékéig - szabadon vásárolhatnak. Hízott sertést levágás céljából - saját szükségletük mértékéig - a jelen rendelet 1. §-ában felsorolt személyek szabadon vásárolhatnak.

(2) Sertést, szarvasmarhát és juhot az ország egész területén mindenféle teherszállításra alkalmas közlekedési eszközön szabadon lehet szállítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az állatok forgalmára vonatkozó állategészségügyi korlátozásokat.

18. §

A feketevágásért jogerősen elítélt, illetőleg a vele közös háztartásban élő hozzátartozója a feketevágás napjától számított egy évig nem kaphat vágási engedélyt.

19. §

A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével az 1/1953. (X. 6.) BgyM számú rendelet és annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítások hatályukat vesztik.

Tisza József s. k.,

begyűjtési miniszter

Melléklet a 2/1954. (III. 3.) BgyM számú rendelethez

ZSÍRBEADÁSI TÁBLÁZAT

A levágott sertések után beadandó zsírmennyiségről