3/1954. (III. 11.) FM rendelet
a halászati és horgászati tilalmi idők újabb megállapításáról
Az 1954. évi halászati és horgászati tilalmi időket az alábbiakban állapítom meg:
1. §
(1) Április hó 26. napjától május hó 21. napjáig bezárólag tilos a halászat és horgászat a Balaton egész területén, valamint a Zala folyónak a torkolattól felfelé, a Cölömpös-ároknak a Zalába való betorkollásáig terjedő szakaszán.
(2) A Balatonból - figyelemmel a 2. § (3) bekezdésében foglaltakra is -
március hó 15. napjától április hó 25. napjáig bezárólag 1/2 kg-tól 3 kg-ig terjedő súlyú süllőt, valamint 1 kg-tól 3 kg-ig terjedő súlyú ragadozó őnt, végül
április hó 12. napjától április hó 25. napjáig bezárólag 2 kg-on felüli súlyú pontyot
kifogni nem szabad.
(3) Tilos március hó 29. napjától április hó 25. napjáig bezárólag a balatoni akadókon, továbbá az elzárt balatoni befolyók torkolatának a Balaton felé eső 150 m-es körzetén belül, valamint ezekben a befolyókban az elzárástól a torkolatig halászni és horgászni.
(4) Nem terjed ki az előző bekezdésben foglalt tilalom a mesterséges termékenyítéshez szükséges tenyészhalaknak a Balatoni Halászati Vállalat által történő fogására.
2. §
(1) A halászszövetkezetek és a horgászegyesületek által használt, illetve bérelt, valamint az országhatárt alkotó természetes vizeken - a 4. § (1) bekezdésében foglalt korlátozásokkal -
február hó 22. napjától április hó 23. napjáig bezárólag 3/4 kg-tól 3 kg-ig terjedő súlyú süllőt,
április hó 15. napjától június hó 11. napjáig bezárólag 2 kg-on felüli súlyú pontyot, valamint 1/2 kg-nál súlyosabb kecsegét
kifogni nem szabad.
(2) A soroksári Dunaágnak a Kvassay-zsiliptől a tassi zsilipig terjedő szakaszán a süllő és a nyurga-ponty, továbbá az összes - árvízvédelmi töltéseken kívüleső - holtágakban a nyurgaponty kifogása nem esik tilalom alá. Ezeken a vizeken a 32 cm-nél rövidebb nyurgapontyot is ki lehet fogni. (A nyurgapontynak az orrcsúcstól a farokúszó középvonaláig mért hosszúsága a magasságának háromszorosát meghaladja.)
(3) Az összes természetes vizeken - a Balatont is ideértve - a 42 cm-nél rövidebb harcsa és a 45 cm-nél rövidebb ragadozó őn fogása egész éven át tilos. (Ez a méret a harcsánál az orrcsúcstól a farokúszó végéig, a ragadozó őnnél az orrcsúcstól a farokúszó középvonaláig mért hosszúságra vonatkozik.)
3. §
(1) Az összes természetes vizeken - a Balaton kivételével - április hó 15. napjától június hó 11. napjáig tilos a víz alá merült növényzettel (fű, sás, hínár) benőtt partmenti, vagy egyéb ivóhelyeken - ideértve a süllőakadókat is - halászni és horgászni.
(2) Az általános tilalom ideje alatt, valamint az 1. § (1) és (3) bekezdésében, továbbá a jelen § (1) és a 4 § (1) bekezdésében megjelölt helyeken és időszakokban halászni, horgászni, a parton, vagy vízen halász-, illetőleg horgászfelszereléssel tartózkodni, vagy a hal ívását zavarni nem szabad.
4. §
(1) A Kis-Balaton természetvédelmi területén - ideértve a Zalának azt a szakaszát is, amely a Cölömpös-ároknak a Zalába való betorkollásától a Zala balatonhídvégi hídjáig terjed - egész éven át, a Zagyva és Tarna folyók egész területén, valamint a Zagyvának a Tiszába való betorkollásánál a Tiszán 200 m-es körzeten belül, továbbá az 1. és 2. §-ban fel nem sorolt egyéb természetes vizeken április hó 15. napjától június hó 11. napjáig bezárólag mindennemű halászat és horgászat tilos.
(2) A természetvédelmi területen halfogás csak a földművelésügyi miniszternek az Országos Természetvédelmi Tanács véleményezése alapján kiadott engedélyével folytatható.
5. §
(1) A természetes vizekben sebespisztrángot és szivárványos pisztrángot október hó 1. napjától április hó 30. napjáig bezárólag tilos fogni.
(2) Pisztrángsügért (feketesügér, Micropterus salmoides) természetes vizekből április hó 1. napjától június hó 15. napjáig bezárólag tilos fogni. A 25 cm-nél rövidebb pisztrángsügér fogása egész éven át tilos. Ez a méret az orrcsúcstól a farokúszó középvonaláig mért hosszúságra vonatkozik.
6. §
Az 1. § (2) bekezdésében, a 2. §-ban, az 5. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (2) bekezdésében megállapított súlyhatárok közé eső, illetőleg méreten aluli kifogott halat (kagylót) - akár élő, akár élettelen állapotban van - azonnal vissza kell dobni - a vízbe.
7. §
Folyami rák nőstényét egész éven át, hímjét pedig október hó 16. napjától június hó 14. napjáig bezárólag tilos fogni. Nem terjed ki ez a tilalom a földművelésügyi miniszter engedélye alapján az erre kijelölt szerv által történő fogásra.
8. §
(1) Ipari célra felhasználható festőkagyló fajokhoz (Unió-fajok) tartozó kagylót természetes vizekből április hó 15. napjától június hó 11. napjáig bezárólag tilos fogni.
(2) A Tiszából és mellékfolyóiból - a Kőrösök kivételével - az 5 cm-nél rövidebb, míg a Kőrösökből és egyéb vizekből a 8 cm-nél rövidebb festőkagyló (Unió-kagyló) kifogása egész éven át tilos.
9. §
(1) A jelen rendeletben megállapított halászati és horgászati tilalmak nem terjednek ki az állami haltenyésztő állomások használatában lévő vizekre, valamint az állomások munkájához szükséges, bárhonnan kifogott halakra. Az állami kísérleti tógazdaságokat e rendelkezés alkalmazása szempontjából a haltenyésztő állomásokkal azonos módon kell elbírálni.
(2) Nem esik tilalom alá a mesterséges és félmesterséges haltenyésztéshez szükséges tejes és ikrás halaknak az illetékes halászati felügyelő engedélye alapján való kifogása. Az ilyen célra kifogott halakat az ivartermékek mesterséges elvétele után értékesíteni lehet, amennyiben az egész művelet megszervezetten, az illetékes halászati felügyelő engedélye alapján és ellenőrzése mellett történik.
10. §
A földművelésügyi miniszter 36/1953. számú utasítása hatályát veszti.
Hegedűs András s. k,
földművelésügyi miniszter