59/1954. (IX. 9.) MT rendelet
a madárvédelemről
A mező- és erdőgazdaság állati kártevőinek természetes úton való gyérítése, továbbá a hasznos, valamint a természetvédelmi és tudományos szempontból jelentős madaraink védelme és mesterséges megtelepítése érdekében a Minisztertanács az alábbiakat rendeli:
1. §
(1) A vadonélő madarakat, azok fészkét és költőhelyét védeni kell. Tilos ezért a vadonélő madarak lövése, fogása, fogságban tartása, fészkeik megrongálása, tojásaiknak, fiókáiknak elszedése és bármilyen módon való elpusztítása, a madarak adásvétele, kitömése.
(2) Természetvédelmi értékként fokozottan védeni kell a következő madarakat:
batla, császármadár, darázsölyv, feketególya, feketeharkály, gólyatöcs, gulipán, halászsas, holló, jégmadár, kanalasgém, kékcsőrü réce, kékvércse, kerecsensólyom, vándorsólyom, kígyászölyv, kis békaszósas, vöröskánya, kis kócsag, kövi rigó, nagy békászósas, nagy kócsag, nyári lúd, parlagi sas, rétisas, reznektúzok, székicsér, székilile, szirtisas, tavicankó, törpecsér, törpesas, uhu, üstökösgém.
2. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a szárnyasvadak - így különösen a fogoly, fürj, fácán, haris, gerle, vadgalamb (kék és örvös), erdei szalonka, sárszalonka, szárcsa, a kékcsőrű réce kivételével a vadrécék, a nyári lúd kivételével a vadludak - vadászatára, tenyésztésére és kitömésére.
(2) A védett madarak gyűjtésére, tartására és kitömésére kizárólag tudományos intézményeknek az Országos Természetvédelmi Tanács adhat engedélyt.
3. §
Nem terjed ki a védelem a kártékony, vagy időszakonként kártékony vadonélő madarakra, melyek az alábbi korlátozások mellett pusztíthatók:
a) A szürke vagy dolmányos varjú, a szarka a háziveréb, a szajkó, a karvaly, a héja, a barna kánya, a barna rétihéja és a kékes rétihéja mindenkor irtható. A szürke vagy dolmányos varjú és a szarka fészke csak a területen vadászatra jogosult személyek (vadásztársaság tagja, vadőrök stb.) által vagy felügyelete mellett pusztítható. A mérgezéssel való pusztításhoz a megyei tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának engedélye szükséges.
b) A vetési varjú augusztus 15 és március 15 között mezőgazdasági művelés alatt álló területeken lőhető; fészektelepeinek gyérítését a megyei tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági, osztálya engedélyezheti.
c) A seregély augusztus 15 és november 15 közölt a szőlőkben lőfegyverrel gyéríthető.
d) A szürkegém és a téli búvármadarak halastavaknál és mesterséges haltenyésztő telepeken lőhetők.
4. §
A madarak háborítatlan költése és megtelepedésük elősegítése érdekében a madarak fészkelőhelyein április 1 és augusztus 1 között szüneteltetni kell a bokrok irtását és ritkítását, a fák nyesését, a nádégetést és a nádvágást, továbbá tartózkodni kell a fészkelőhelyek mindennemű háborításától.
5. §
A madárvédelmet tömegmozgalommá kell fejleszteni. Ennek elősegítésére évenként "Madarak és fák napjá"-t kell rendezni. Az elméleti és gyakorlati madárismeretet, valamint a madárvédelemre vonatkozó ismereteket az általános és középfokú iskolákban, továbbá a felsőfokú szakoktatást intézményeknél rendszeresen oktatni kell azoknak a tantárgyaknak (biológia, természetrajz, állattenyésztéstan stb.) a keretében, amelyeknek anyagához ezek az ismeretek szervesen kapcsolódnak. A madárvédelmet a sajtó, rádió és film útján népszerűsíteni kell. A mezőgazdasági termelés szempontjából hasznos madarak elterjedését olcsó madárvédelmi eszközök (fészekodu, etető stb.) előállításával és forgalombahozatalával is elő kell segíteni.
6. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 500 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki természetvédelmi értékként fokozottan védett vagy hasznos madarat
a) pusztít, fészkét elpusztítja, megrongálja, tojásait vagy fiókáit elszedi;
b) hatósági engedély nélkül forgalomba hoz.
(2) A madárfogásra vagy pusztításra használt eszközöket és a befogott, elejtett vagy kitömött madarat el kell kobozni.
7. §
E rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
8. §
A 24.655/1901. FM számú rendelet (R. T. 239. oldal) az 1. § I. pontja kivételével, a 80.644/1906. FM (R. T. 2147.). a 26.120 1906. VKM (VKHK 205.), a 23.470/1912. FM (R. T 198.) és a 81.300/1925. FM számú rendelet (R. T. 409.) hatályát veszti.
Gerő Ernő s. k.,
a Minisztertanács első elnökhelyettese