9/1954. (VIII. 25.) FM rendelet

az 1954/55. évi vadászati idény és tilalmi idők megállapításáról

Vadászati idény

1. §

A vadászati idény az az időszak, amikor vadászni szabad.

2. §

(1) Egész évben szabad vadászni:

rókára, borzra, vadmacskára, görényre, menyétre, hermelinre, hörcsögre, ürgére, üregi nyúlra, sündisznóra, kóbor kutyára és macskára;

vidrára, pézsmapocokra;

verébre, dolmányos varjúra, szarkára, szajkóra, (galambász), héjára, barna réti héjára, kékes réti héjára, karvajra, barna kányára, sarki búvárra, északi búvárra;

halastavaknál és halászattal hasznosított vizeknél szárcsára, szürkegémre;

a nagyvadas területeken vaddisznóra.

(2) Csak az alább meghatározott időszakokban szabad vadászni a következő vadakra:

a) nyúlra november hó 1. napjától január hó 15. napjáig;

b) fácánkakasra október hó 15. napjától december hó 31. napjáig;

c) harisra, gerlére, vadgalambra (kék és örvös) augusztus hó 1. napjától december hó 31. napjáig.

d) erdei szalonkára szeptember hó 1. napjától április hó 30. napjáig;

e) récére - a kékcsőrű récét kivéve -, továbbá szárcsára, sárszalonkára július hó 15. napjától március hó 31. napjáig, a rizstelepeken pedig a rizstermelés egész ideje alatt;

f) vetési lúdra, kis és nagy lilikre szeptember hó 1. napjától április hó 15. napjáig;

g) vetési varjúra augusztus hó 15. napjától március hó 15. napjáig;

h) seregélyre szőlőkben és gyümölcsösökben augusztus hó 15. napjától november hó 15. napjáig.

(3) Fogolyra szeptember hó 15. napjától november hó 1 napjáig a megyei tanács V. B. mezőgazdasági osztálya engedélyével szabad vadászni Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves és Pest megyében azoknak a brigádoknak a területén, ahol a jó vadgazdálkodás eredményeképpen az állomány létszáma a vadászatot - a fejlesztés követelményeit is figyelembevéve - lehetővé teszi.

(4) Szarvasbikára szeptember hó 1. napjától december hó 31. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy minden vadászterületen a ki lövési tervben megállapított számú és minőségű (golyóra érett vagy selejt) szarvasbika lőhető, a tervben meghatározott időszakban.

(5) Szarvastehénre szeptember hó 1. napjától január hó 31. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy minden vadászterületen a kilövési tervben megállapított számú és minőségű szarvastehén lőhető, a tervben meghatározott időszakban.

(6) Őzbakra május hó 1. napjától szeptember hó 30. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy minden vadászterületen a kilövési tervben megállapított számú és minőségű (golyóra érett vagy selejt) őzbak lőhető, a tervben meghatározott időszakban.

(7) Őzsutára szeptember hó 1. napjától december hó 31. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy minden vadászterületen a kilövési tervben megállapított számú és minőségű őzsuta lőhető, a tervben meghatározott időszakban.

(8) Jelen szakasz (4)-(7) bekezdéseinek rendelkezései szempontjából a sebzett vadat elejtettnek kell tekinteni.

(9) Szarvasbika és szarvastehén, valamint őzbak és őzsuta elejtését az elejtéstől számított 3 napon belül az erdőterületet kezelő állami erdőgazdaságnak be kell jelenteni. A selejtként lőtt szarvasbika és őzbak agancsát az elejtéstől számítolt két héten belül ugyanezen szerveknek be kell mutatni.

(10) Az apróvadas területeken vaddisznóra június hó 1. napjától október hó 31. napjáig szabad vadászni a megyei tanács V. B. mezőgazdasági osztálya engedélyével. Az állami vadgazdaságokkal határos apróvadas vadászterületekre vaddisznó lövési engedély nem adható.

Általános vadászati tilalom

3. §

(1) Tilos vadászni a 2. §-ban fel nem sorolt, továbbá az időszakilag vagy területileg tilalmazott vadakra.

(2) Azoknak a vadaknak a lelövésére vagy befogására, amelyekre az (1) bekezdés értelmében tilos vadászni, az illetékes megyei tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya, illetve az illetékes állami erdőgazdaság engedélyt adhat. A kérelmet tudományos vagy vadgazdálkodási, vadkárcsökkentési érdekkel megfelelően indokolni kell.

Részleges vadászati tilalom

4. §

(1) Tilos hajtókkal hasznos vadra vadászni - a vízimadarak és az erdei szalonka kivételével - február hó 1. napjától augusztus hó 31. napjáig,

(2) Hajtókutyával (agárral, kopóval vagy más hajtóebbel) február hó 1. napjától július hó 31. napjáig mindenféle vadra tilos vadászni. Ebben az időben is szabad azonban kotorékebekkel kotorékmunkát végeztetni, továbbá pórázon vezetett vizslával, spániellel, vérebbel és friss disznónyomra eresztett disznóskutyával vadászni.

5. §

(1) A vadak fiait elfogni, elpusztítani, a madarakat fészkelésükben zavarni vagy tojásaikat, fiókáikat elszedni tilos.

(2) A madarak tojásainak, fiókáinak, továbbá a vadak fiainak szedésére, illetőleg befogására a földművelésügyi miniszter engedélyt adhat.

(3) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt vadak fiainak, fiókáinak és tojásainak elpusztítására a jelen szakasz (1) bekezdésében foglalt tilalom nem terjed ki.

(4) A 2. § (2) bekezdésében felsorolt vadak befogása csak a földművelésügyi miniszter engedélyével végezhető.

Vegyes rendelkezések

6. §

A vadászok, továbbá a vadászbrigádok és a vadásztársaságok vadászmesterei, valamint az állami kezelésben lévő vadászterületek vezetői a lelőtt vadakról lőjegyzéket kötelesek vezetni. A lőjegyzéket 1955. évi február hó 5. napjával le kell zárni és a szakfelügyeletet ellátó szerveknek kell megküldeni.

7. §

Az állami vadgazdaságokra és tenyészvadterületekre - e területek rendeltetése folytán - jelen rendelet rendelkezései nem vonatkoznak.

8. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 2000 Ft-ig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni azt, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza.

(2) A tilalmi időben lelőtt és az engedély nélkül élve befogott vadat el kell kobozni. Az elkobzott élővadat a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vadtenyésztelepeknek, vadgazdaságoknak vagy erdőgazdaságoknak kell átadni.

(3) A kihágási eljárás a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik.

Hegedűs András s. k.,

földművelésügyi miniszter