67/1955. (XII. 11.) MT rendelet
a trachoma elleni védekezésről
A trachoma leküzdésében a felszabadulás óla jelentős eredményeket értünk el. Ezek alapján célul tűzhetjük ki, hogy hazánkban a trachoma megbetegedést véglegesen felszámoljuk. Ennek érdekében a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. § (1) A trachomára gyanús személy orvosi vizsgálata, úgyszintén a trachomában megbetegedett személy járóbetegként való gyógykezelése és kórházi (klinikai) ápolása - vagyoni állapotára tekintet nélkül - ingyenes. A társadalombiztosítás szolgáltatásaira igényjogosult betegek kórházi ápolási költsége arra az időtartamra, amelyre az ápoltnak a társadalombiztosítás terhére kórházi ápolás jár, az illetékes társadalombiztosítási szervet terheli. Az ezen az időtartamon túl, továbbá a társadalombiztosítás szolgáltatásaira nem jogosult betegek után felmerült ápolási költségeket az állam viseli.
(2) A trachomából gyógyult, de a trachoma következtében fellépett nem fertőző utóbetegség miatt kórházba utalt - társadalombiztosítás terhére kórházi ápolásra nem jogosult - beteg után felmerült ápolási költség csak az ápoltat terheli. Ha az ápolt az ápolási költséget megfizetni nem tudja, a teljes ápolási költséget az állam viseli.
(3) A társadalombiztosítás szolgáltatásaira nem jogosult trachomás vagy arra gyanús személyeknek kórházi (klinikai) ápolásával kapcsolatban felmerült utazási költségek az államot terhelik.
2. § (1) Az állami egészségügyi szolgálat orvosánál késedelem nélkül orvosi vizsgálatra kell jelentkeznie annak, aki tudja vagy az általa észlelt tünetek alapján feltételezheti, hogy trachoma betegségben szenved. Ha a vizsgálat trachoma betegségei állapít meg, a beteg köteles magát gyógykezeltetni és az orvosi utasításokat megtartani.
(2) A Néphadsereg és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó fegyveres testületek (a továbbiakban: fegyveres testületek) tagjai trachoma megbetegedésük esetében a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium egészségügyi osztályának illetékes orvosánál jelentkeznek vizsgálatra, illetőleg gyógykezelésre.
3. § (1) Ha a 2. § alapján vizsgálatra, illetőleg gyógykezeltetésre kötelezett személy e kötelezettségének nem tesz eleget, a betegség terjedésének megakadályozása érdekében a beteg orvosi vizsgálatának, illetőleg gyógykezeltetésének (további gyógykezeltetésének) elrendelése iránt kell intézkedni. Gyógykezelés céljából a beteg kórházba utalása is elrendelhető.
(2) Ha az érdekelt személy az (1) bekezdés alapján tett intézkedésnek sem tesz eleget, megvizsgálása, illetőleg kényszerkezelése (kórházi, klinikai ápolásbavétele) végett elő kell állíttatni. A beteg előállítása iránt a Belügyminisztérium területileg illetékes osztályát (alosztályát) kell megkeresni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedés megtétele a területileg illetékes járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtóbizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának) hatáskörébe tartozik.
(4) A fegyveres testületeknél a trachomás betegek kötelező orvosi vizsgálatáról és gyógykezelés séről a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálata gondoskodik.
4. § (1) Trachomás fertőzés tovaterjedésének megelőzése érdekében előzetes és időszakos szemvizsgálatnak kell alávetni:
1. a csecsemőotthonba, bölcsődébe, óvodába, napköziotthonba, gyermekotthonba, egészségügyi gyermekotthonba és gyógypedagógiai intézetbe felvett gyermekeket,
2. az általános és középiskolába, technikumba, mindennemű szakiskolába, főiskolára és egyetemre, valamint bentlakásos intézetbe (tanulóotthonba, internátusba, kollégiumba stb.) felvett tanulókat,
3. a Munka Törvénykönyvének 89. és 90. §-ai alapján kiadott jogszabályok értelmében előzetes és időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett dolgozókat,
4. a fűrész- és lemezipari vállalatok dolgozóit,
5. az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit,
6. az ipari és mezőgazdasági munkásotthonba, munkásszállásra felvett személyeket és az ott foglalkoztatott alkalmazottakat,
7. a sorköteles személyeket,
8. a fegyveres testületek tagjait,
9. a letartóztatott és a szabadságvesztés büntetésre itélt személyeket.
(2) Az egészségügyi miniszter az előzetes és időszakos szemvizsgálatot az (1) bekezdésben nem említett személyekre is kiterjesztheti.
5. § (1) Bármelyik orvos, aki hivatása gyakorlása közben trachomára gyanús megbetegedésről szerez tudomást, köteles ezt a körülményt az egészségügyi miniszter által meghatározott szervnek bejelenteni. A fegyveres testületek tagjaival kapcsolatban a bejelentést a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter által meghatározott szervhez kell megtenni.
(2) Ha a sorozáson derül ki, hogy a vizsgált személy trachoma betegségben szenved, az eljáró orvosnak a beteg lakóhelye szerint illetékes járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtóbizottságának egészségügyi osztályát (csoportját) értesítenie kell. Nem kell értesítést küldeni, ha a vizsgált személy igazolja, hogy trachoma megbetegedésből kifolyólag gyógykezelés alatt áll
(3) Trachomás betegnek fegyveres testület szolgálatából történt elbocsátását az illetékes parancsnokság közli a beteg lakóhelye szerint illetékes járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtóbizottságának egészségügyi osztályával (csoportjával).
6. § (1) A trachomában szenvedő betegeket az egészségügyi miniszter által meghatározott egészségügyi szervek nyilvántartják.
(2) Ha a nyilvántartásba vett trachomás beteg a lakóhelyéről bármely okból 1 hétnél hosszabb időre eltávozni kíván, ezt a szándékát az egészségügyi miniszter által meghatározott egészségügyi szervnek előzetesen be kell jelentenie.
7. § (1) Azokon a munkahelyeken és munkásszállásokon (munkásotthonokban), ahol trachoma megbetegedést állapítanak meg, az illetékes egészségügyi szervek a szociális normákban megállapított egészségügyi feltételeken túlmenő - a fertőzés továbbterjedésének megakadályozását biztosító - egészségügyi óvórendszabályokat is előírhatnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelemszerűen irányadó a gyermekek, illetőleg a tanulók elhelyezésére, nevelésére és oktatására szolgáló intézetekre (intézményekre, otthonokra stb.) is.
8. § (1) Az egészségügyi miniszter egyes városok vagy járások egész lakosságára vagy a lakosság egy részére kiterjedő szemvizsgálatot (szűrővizsgálatot) rendelhet el. Az elrendelt szemvizsgálattal (szűrővizsgálattal) kapcsolatban a lakosságot érintő kötelezettségeket megfelelően közhírré kell tenni.
(2) A fegyveres testületek tagjainak szűrővizsgálata iránt a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter intézkedik.
9. § Az általános, közép-, szak- és egyéb hasonló jellegű iskolák, valamint a technikumok nevelő és oktató személyzetének a trachomára és a trachoma elleni védekezésre vonatkozó alapismereteket el kell sajátítania és azokat alkalmaznia kell.
10. § (1) Szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal büntethető,
a) aki a jogszabályon alapuló kötelező orvosi vizsgálatra, kötelező gyógykezeltetésre, illetőleg a trachoma betegség továbbterjedését megelőző óvó-rendszabályokra vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza;
b) az az orvos, aki hivatása gyakorlása közben trachomára gyanús megbetegedésről szerez tudomást és azt az arra illetékes szervnek nem jelenti.
11. § (1) A jelen rendeld kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1886. évi V. törvény hatályát veszti.
(2) A jelen rendelet 9. §-ának végrehajtásáról az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az illetékes miniszter, többi rendelkezéseinek végrehajtásáról pedig az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az egészségügyi miniszter gondoskodik.
Hegedüs András s. k.,
a Minisztertanács elnöke