1957. évi III. törvény

A Magyar Népköztársaság 1957. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1957. évi költségvetésének

bevételeit 52.673,242.000 (Ötvenkettőmilliárd-hatszázhetvenhárommillió-kettőszáznegyvenkettőezer) forintban,

kiadásait 51.872,684.000 (Ötvenegymilliárd-nyolcszázhetvenkettőmillió-hatszáznyolcvannégyezer) forintban,

bevételi többletét 800,558,000 (Nyolszázmillió-ötszázötvennyolcezer) forintban határozza meg.

2. § A költségvetésben meghatározott, valamint az ezt esetleg meghaladó bevételi többletet, továbbá a költségvetési tartalék címén számításba vett összeget a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az év közben felmerülő szükségletek fedezetére és a pénztári készletek gyarapítására használhatja fel.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó forgalmi adó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések 36.183 millió forint,

a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések 2.002 millió forint,

a lakosságtól származó adóbevételek 5.050 millió forint,

a külföldi kölcsönökből és segélyekből befolyó 4.319 millió forint,

a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek saját bevételei, a hosszúlejáratú hitelek, visszafizetéséből, továbbá

az egyéb forrásokból várható bevételek, együttesen 5.119 millió forint.

4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 33.754 millió forintot

az ipari termelés pénzellátására, a népgazdaság előző évvel szemben csökkent erőforrásai mellett megvalósítható legfontosabb ipari beruházások folytatására,

a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozására, a gépi felszerelés és az állatállomány fejlesztésére, a takarmányalap növelésére, a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését szolgáló intézkedésekre,

a közlekedés, ezen belül a leromlott úthálózat karbantartására és felújítására, a vasúti és a közúti közlekedés kisebb arányú fejlesztésre, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,

a bel- és külkereskedelmi áruforgalom zavartalan lebonyolításának biztosítására, a hálózatban bekövetkezett károk pótlására és a hálózat bővítésére,

új lakások építésére, a városi és községi közműhálózat fejlesztésére, szolgáltatásaik megjavítására és fokozására,

végül vállalati hitelfedezeti alap létesítésére, bel- és külföldi államadósságok rendezésére, egyes gazdasági intézkedések fedezetére és költségvetési tartalékra

kell fordítani.

5. § (1) Szociális, egészségügyi, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, intézmények és intézetek fenntartására, hálózatuk bővítésére a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 12.557 millió forintot kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:

a) egészségügyi és szociális feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozói intézetek, szülőotthonok, bölcsődék, szociális otthonok, éjjeli szanatóriumok, üdülők fenntartására, felszerelésük és ellátásuk javítására, hálózatuk bővítésére, üzemi egészségvédelemre, anya- és csecsemővédelemre, közegészségügyi és járványügyi célokra, valamint egyéb egészségügyi és szociális feladatok ellátására 3.243 millió forintot,

b) társadalombiztosítási kiadásokra, elsősorban a biztosítottaknak, valamint családtagjaiknak a bérek emelése miatt megnövekedett betegségi és egyéb készpénzsegélyére, gyógyszer-, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásokra 5.247 millió forintot,

c) a kulturális intézetek és intézmények kiadásaira, az óvodák, napköziotthonok, általános iskolák, ipari tanulóintézetek fenntartására és fejlesztésére, a középiskolák, technikumok, egyetemek és főiskolák működési költségeire, felszerelésük kiegészítésére, az oktatás színvonalának emelésére, tanfolyamok tartására, tudományos, népművelési, művészeti, továbbá sport- és testnevelési intézmények fenntartására, valamint egyéb kulturális célokra 4.067 millió forintot

kell fordítani.

6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból

honvédelmi célokra 1.912 millió forintot,

rend- és jogbiztonsági kiadásokra 1.988 millió forintot,

igazgatási jellegű kiadásokra 1.662 millió forintot

kell fordítani.

7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1957. évi költségvetési előirányzatát a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:

7.414.708.000 (Hétmilliárd-négyszáztizennégymillió-hétszáznyolcezer) forint bevétellel,

7.414.708.000 (Hétmilliárd-négyszáztizennégymillió-hétszáznyolcezer) forint kiadással

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrását 1.171 millió forint összegben a tanácsok saját bevételei, 6.244 millió forint összegben pedig együttesen kezelt, illetőleg forgalmi adók (adórészesedés), továbbá állami hozzájárulás képezik.

(3) A saját bevételekből nem fedezhető kiadásokat a községi, a járási jogú városi, a megyei jogú városi kerületi és a megyei jogú városi tanácsoknál 60%-ban együttesen kezelt adókból, 40%-ban állami hozzájárulásból,

a járási tanácsoknál 40%-ban együttesen kezelt adókból, 60%-ban állami hozzájárulásból,

a megyei tanácsoknál 10%-ban együttesen kezelt adókból, 90%-ban forgalmi adókból,

a fővárosi és a fővárosi kerületi tanácsoknál 100%-ban együttesen kezelt adókból és forgalmi adókból kell fedezni.

(4) Ha egyes tanácsoknál a (3) bekezdésben foglaltak szerint átengedett adórészesedés előirányzata nem éri el az adórészesedésből fedezendő összeget, a különbözetre állami hozzájárulást kell folyósítani.

8. § (1) A törvény 1. §-ában a kiadásokra meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.

(2) A költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni. A takarékosság érvényesítéséért a költségvetés végrehajtásában érdekelt valamennyi szerv dolgozója egyaránt felelős.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetésben meghatározott egyes kiadások fedezetére szükséges összegeket az előirányzott bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.

(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem lehet.

9. § A jelen törvény rendelkezéseit 1957. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára