Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

1957. évi III. törvény

A Magyar Népköztársaság 1957. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1957. évi költségvetésének

bevételeit 52.673,242.000 (Ötvenkettőmilliárd-hatszázhetvenhárommillió-kettőszáznegyvenkettőezer) forintban,

kiadásait 51.872,684.000 (Ötvenegymilliárd-nyolcszázhetvenkettőmillió-hatszáznyolcvannégyezer) forintban,

bevételi többletét 800,558,000 (Nyolszázmillió-ötszázötvennyolcezer) forintban határozza meg.

2. § A költségvetésben meghatározott, valamint az ezt esetleg meghaladó bevételi többletet, továbbá a költségvetési tartalék címén számításba vett összeget a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az év közben felmerülő szükségletek fedezetére és a pénztári készletek gyarapítására használhatja fel.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó forgalmi adó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések 36.183 millió forint,

a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések 2.002 millió forint,

a lakosságtól származó adóbevételek 5.050 millió forint,

a külföldi kölcsönökből és segélyekből befolyó 4.319 millió forint,

a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek saját bevételei, a hosszúlejáratú hitelek, visszafizetéséből, továbbá

az egyéb forrásokból várható bevételek, együttesen 5.119 millió forint.

4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 33.754 millió forintot

az ipari termelés pénzellátására, a népgazdaság előző évvel szemben csökkent erőforrásai mellett megvalósítható legfontosabb ipari beruházások folytatására,

a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozására, a gépi felszerelés és az állatállomány fejlesztésére, a takarmányalap növelésére, a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését szolgáló intézkedésekre,

a közlekedés, ezen belül a leromlott úthálózat karbantartására és felújítására, a vasúti és a közúti közlekedés kisebb arányú fejlesztésre, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,

a bel- és külkereskedelmi áruforgalom zavartalan lebonyolításának biztosítására, a hálózatban bekövetkezett károk pótlására és a hálózat bővítésére,

új lakások építésére, a városi és községi közműhálózat fejlesztésére, szolgáltatásaik megjavítására és fokozására,

végül vállalati hitelfedezeti alap létesítésére, bel- és külföldi államadósságok rendezésére, egyes gazdasági intézkedések fedezetére és költségvetési tartalékra

kell fordítani.

5. § (1) Szociális, egészségügyi, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, intézmények és intézetek fenntartására, hálózatuk bővítésére a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 12.557 millió forintot kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:

a) egészségügyi és szociális feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozói intézetek, szülőotthonok, bölcsődék, szociális otthonok, éjjeli szanatóriumok, üdülők fenntartására, felszerelésük és ellátásuk javítására, hálózatuk bővítésére, üzemi egészségvédelemre, anya- és csecsemővédelemre, közegészségügyi és járványügyi célokra, valamint egyéb egészségügyi és szociális feladatok ellátására 3.243 millió forintot,

b) társadalombiztosítási kiadásokra, elsősorban a biztosítottaknak, valamint családtagjaiknak a bérek emelése miatt megnövekedett betegségi és egyéb készpénzsegélyére, gyógyszer-, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásokra 5.247 millió forintot,

c) a kulturális intézetek és intézmények kiadásaira, az óvodák, napköziotthonok, általános iskolák, ipari tanulóintézetek fenntartására és fejlesztésére, a középiskolák, technikumok, egyetemek és főiskolák működési költségeire, felszerelésük kiegészítésére, az oktatás színvonalának emelésére, tanfolyamok tartására, tudományos, népművelési, művészeti, továbbá sport- és testnevelési intézmények fenntartására, valamint egyéb kulturális célokra 4.067 millió forintot

kell fordítani.

6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból

honvédelmi célokra 1.912 millió forintot,

rend- és jogbiztonsági kiadásokra 1.988 millió forintot,

igazgatási jellegű kiadásokra 1.662 millió forintot

kell fordítani.

7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1957. évi költségvetési előirányzatát a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:

7.414.708.000 (Hétmilliárd-négyszáztizennégymillió-hétszáznyolcezer) forint bevétellel,

7.414.708.000 (Hétmilliárd-négyszáztizennégymillió-hétszáznyolcezer) forint kiadással

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrását 1.171 millió forint összegben a tanácsok saját bevételei, 6.244 millió forint összegben pedig együttesen kezelt, illetőleg forgalmi adók (adórészesedés), továbbá állami hozzájárulás képezik.

(3) A saját bevételekből nem fedezhető kiadásokat a községi, a járási jogú városi, a megyei jogú városi kerületi és a megyei jogú városi tanácsoknál 60%-ban együttesen kezelt adókból, 40%-ban állami hozzájárulásból,

a járási tanácsoknál 40%-ban együttesen kezelt adókból, 60%-ban állami hozzájárulásból,

a megyei tanácsoknál 10%-ban együttesen kezelt adókból, 90%-ban forgalmi adókból,

a fővárosi és a fővárosi kerületi tanácsoknál 100%-ban együttesen kezelt adókból és forgalmi adókból kell fedezni.

(4) Ha egyes tanácsoknál a (3) bekezdésben foglaltak szerint átengedett adórészesedés előirányzata nem éri el az adórészesedésből fedezendő összeget, a különbözetre állami hozzájárulást kell folyósítani.

8. § (1) A törvény 1. §-ában a kiadásokra meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.

(2) A költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni. A takarékosság érvényesítéséért a költségvetés végrehajtásában érdekelt valamennyi szerv dolgozója egyaránt felelős.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetésben meghatározott egyes kiadások fedezetére szükséges összegeket az előirányzott bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.

(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem lehet.

9. § A jelen törvény rendelkezéseit 1957. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára