Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1957. évi 54. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. május 27-én aláírt egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okmányok kicserélése Moszkvában az 1957. évi augusztus hó 16. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. május 27-én aláírt egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar szövege a következő:

"EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területen ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya,

attól az elhatározástól vezettetve, hogy minden erejüket latbavetik Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megvédése és megszilárdítása érdekében,

tekintettel arra, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben - amikor fennáll az agresszív Észak-atlanti Szövetség, folyamatban van Nyugat-Németország újrafelfegyverzése, ahol mind tevékenyebbekké válnak a revansra vágyó erők s az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-atlanti Szövetség más tagállamai nagylétszámú csapatokat és katonai támaszpontokat tartanak fenn a szocialista államok közelében - a szocialista államok biztonságát veszély fenyegeti,

figyelembe véve, hogy ilyen körülmények között a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodása az esetleges agresszió elleni közös védekezés biztosítására célszerű és megfelel a nemzetközi egyezményeknek, valamint

rendezni óhajtván a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos kérdéseket,

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya 1957. március 28-i Nyilatkozatának megfelelően elhatározták, hogy a jelen Egyezményt megkötik és ebből a célból meghatalmazottaikként kijelölték:

a Magyar Népköztársaság Kormánya

Horváth Imrét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét és

Révész Gézát, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya

A. A. Gromikot,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminiszterét és

G. K. Zsukovot

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének honvédelmi miniszterét,

akik kellő alakban és teljesen rendben talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

A szovjet csapatok ideiglenes tartózkodása a Magyar Népköztársaság területén semmiképpen sem érinti a magyar állam szuverenitását; a szovjet csapatok nem avatkoznak be a Magyar Népköztársaság belügyeibe.

2. cikk

1. A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok létszámát és azok állomáshelyeit a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya külön egyezmények alapján határozza meg.

2. A szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén állomáshelyeiken kívül történő csapatmozdulataihoz minden esetben a Magyar Népköztársaság Kormányának, vagy a Kormány által meghatalmazott magyar hatóságoknak beleegyezése szükséges.

3. A szovjet csapatok a Magyar Népköztársaság területén az állomáshelyeiken kívüli gyakorlataikat vagy az arra meghatalmazott magyar hatóságokkal egyeztetett tervek szerint, vagy a Magyar Népköztársaság Kormánya, illetve az általa meghatalmazott magyar hatóságok esetenként adott engedélye alapján végzik.

3. cikk

A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok, az állományukba tartozó személyek, valamint ezek családtagjai, kötelesek tiszteletben tartani és megtartani a magyar jogszabályok rendelkezéseit.

4. cikk

1. A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok katonái a számukra előírt egyenruhát és a szovjet hadseregben rendszeresített fegyverzetet viselik.

2. A szovjet katonai alakulatok gépjárműveit jól látható rendszámtáblával kell ellátni, amelyet a szovjet csapatok parancsnoksága határoz meg és amelynek mintáját az illetékes magyar szervekkel közli.

3. Az illetékes magyar szervek az illetékes szovjet hatóságok által a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok kötelékébe tartozó személyek részére kiadott gépjárművezetői jogosítványokat vizsga letétele és illeték fizetése nélkül érvényesnek ismerik cl.

5. cikk

A szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való tartózkodásával kapcsolatos joghatósági kérdések tekintetében az alábbi szabályok az irányadók:

1. A szovjet csapatok állományába tartozó személyek, vagy azok családtagjai által a Magyar Népköztársaság területén elkövetett bűntettekre és szabálysértésekre - általános szabályként - a magyar jogszabályok alkalmazandók, ilyen ügyekben a magyar bíróságok, a magyar ügyészség valamint a bűntettek és szabálysértések üldözésére illetékes más magyar szervek járnak el.

A szovjet katonai személyek által elkövetett bűntettek tekintetében a nyomozást a magyar katonai ügyészség végzi és ezeket az ügyeket a magyar katonai bíróság tárgyalja.

2. A jelen cikk első pontjában foglaltak nem alkalmazhatók:

a) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személyek, vagy azok családtagjai kizárólag a Szovjetunió ellen, vagy a szovjet csapatok állományába tartozó személyek, illetve azok családtagjai ellen követnek el bűntettet vagy szabálysértést;

b) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személyek szolgálati kötelességük teljesítése közben követnek el bűntettet vagy szabálysértést.

Az a) és b) alatt meghatározott ügyekben a szovjet jogszabályok alkalmazandók, ilyen ügyekben a szovjet bíróságok, a szovjet ügyészség valamint a bűntettek és szabálysértések üldözésére illetékes más szovjet szervek járnak el.

3. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen cikkben megjelölt egyes ügyekben kölcsönösen kérhetik egymástól a joghatóság átruházását; az ilyen kérelmeket jóindulatúan fogják elbírálni.

6. cikk

A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok, vagy azok állományába tartozó személyek elleni bűntettek esetében az elkövetőket a Magyar Népköztársaság bíróságai előtt ugyanúgy kell felelősségre vonni, mint a magyar néphadsereg alakulatai, illetve a magyar néphadsereg tagjai elleni bűntettek elkövetőit.

7. cikk

1. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen Egyezmény 5. és 6. cikkében megjelölt bűntettek és szabálysértések üldözése terén mindennemű kölcsönös segítséget megadnak egymásnak - ideértve a jogsegélyt is.

2. A jelen cikk 1. pontjában említett segítségnyújtás elveit és rendjét, valamint a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való tartózkodásával kapcsolatban felmerülő polgári jogi ügyek terén nyújtandó jogsegélyt a Szerződő Felek külön Egyezményben szabályozzák,

8. cikk

A szovjet csapatok állományába tartozó azt a személyt, aki a magyar jogrendet megsérti, az illetékes magyar szervek kívánságára a szovjet szervek a Magyar Népköztársaság területéről visszahívják.

9. cikk

1. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya megtéríti a Magyar Népköztársaság Kormányának azokat az anyagi károkat, amelyeket a szovjet katonai egységek vagy azok állományába tartozó egyes személyek cselekménye vagy mulasztása a magyar államnak okoz, valamint azokat a károkat, amelyeket a szovjet katonai egységek, vagy azok állományába tartozó személyek szolgálati kötelességük teljesítése közben magyar szerveknek és állampolgároknak vagy a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó idegen állampolgároknak okoznak. A kártérítés mértékét mindkét esetben a bejelentett igények alapján a jelen Egyezmény 17. cikke értelmében létrehozott Vegyesbizottság a magyar jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg.

A szovjet katonai egységek kötelezettségeivel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdéseket ugyancsak a Vegyesbizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfelelően.

2. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya ugyancsak megtéríti a Magyar Népköztársaság Kormányának azokat a károkat, amelyeket a szovjet csapatok állományába tartozó személyek szolgálati kötelezettségük teljesítésén kívül cselekményük vagy mulasztásuk által a magyar szerveknek és állampolgároknak, vagy a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó idegen állampolgároknak okoznak, valamint a szovjet csapatok állományába tartozó személyek családtagjainak cselekményeiből vagy mulasztásából eredő károkat, éspedig mindkét esetben olyan mértékben, ahogy azt az illetékes magyar bíróság a kárt okozó személy ellen támasztott igény alapján hozott határozatában megszabja.

10. cikk

1. A Magyar Népköztársaság Kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányának azokat a károkat, amelyeket magyar állami szervek cselekményükkel, vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet katonai egységek vagyonában, vagy az állományukhoz tartozó személyeknek okoznak. A kártérítés mértékét a bejelentett igények alapján a jelen Egyezmény 17. cikke alapján létrehozott Vegyesbizottság a magyar jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg.

A magyar állami szerveknek a szovjet egységekkel szemben fennálló kötelezettségeiből felmerülő esetleges vitás kérdéseket ugyancsak a Vegyesbizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfelelően.

2. A Magyar Népköztársaság Kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányának azokat a károkat is, amelyeket a magyar állampolgárok cselekményükkel vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság területén állomásozó szovjet katonai egységeknek, azok állományába tartozó személyeknek és családtagjaiknak okoznak éspedig olyan mértékben, ahogy azt az illetékes magyar bíróság a kárt okozó személy ellen támasztott igény alapján hozott határozatában megszabja.

11. cikk

1. A 9. és 10. cikkben említett károkat a Szovjet, illetve a Magyar Fél a Vegyesbizottság határozathozatalának napjától, illetve a bíróság határozata jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül téríti meg. A károsultaknak járó kárösszeget a jelen Egyezmény 9. cikkében tárgyalt esetekben az illetékes magyar szervek, a 10. cikkben megjelölt esetekben pedig az illetékes szovjet szervek fizetik ki.

2. A 9. és 10. cikkben említett olyan kártérítési igényeket, amelyek a Magyarországgal kötött békeszerződés hatálybalépése óta keletkeztek, de a jelen Egyezmény hatályba lépése előtt kielégítésre nem kerültek, a Vegyesbizottság tárgyalja meg.

12. cikk

A szovjet csapatok állomáshelyén épületek, repülőterek, utak, hidak, állandó rádióösszeköttetési felszerelések építéséhez, valamint az utóbbiak hullámhosszának és teljesítményének meghatározásához az illetékes magyar szervek engedélye szükséges. Ugyanilyen engedély szükséges a szovjet csapatok állomáshelyén kívül, a szovjet csapatok állományába tartozó személyek személyes szükségletére szolgáló állandó jellegű építmények létesítéséhez is.

13. cikk

A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok által használt laktanyák és szolgálati helyiségek, raktárak, repülőterek, gyakorlóterek, szállítási és hírközlési eszközök, elektromos energia, közüzemi és kereskedelmi szolgáltatások igénybevételének rendjét és feltételeit a Szerződő Felek illetékes szervei által kötött külön egyezmények szabályozzák; az e kérdésekben jelenleg hatályban levő egyezményeket a Felek szükség esetén felülvizsgálják és helyesbítik.

14. cikk

A szovjet csapatok a 13. cikkben említett objektumokat és eszközöket, amennyiben igénybevételükre szükség nincs, a magyar szerveknek juttatják vissza.

A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok által a magyar hatóságoknak átadandó objektumokkal kapcsolatos kérdéseket, ideértve azokat is, amelyek a szovjet csapatok által épített objektumokkal függenek össze, külön egyezmények fogják szabályozni.

15. cikk

A szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával kapcsolatban folyamatosan felmerülő kérdések megfelelő rendezése céljából a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával foglalkozó meghatalmazottakat nevez ki.

16. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából

"a szovjet csapatok állományába tartozó személy" megjelölésen

a) a szovjet hadsereg katonáját,

b) a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatoknál alkalmazott szovjet állampolgárságú polgári személyt;

"állomáshely" megjelölésen a szovjet csapatok rendelkezésére bocsátott azt a területet kell érteni, amely magában foglalja a csapatok elhelyezési körletét, a csapatok által használt gyakorlótereket, lőtereket, és más objektumokat.

17. cikk

A jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával, valamint az abban tervbevett kiegészítő egyezményekkel kapcsolatos kérdések megoldására Magyar-Szovjet Vegyesbizottság alakul, amelybe mindkét Szerződő Fél három-három képviselőt jelöl ki.

A Vegyesbizottság az általa elfogadott szabályzat alapján működik.

A Vegyesbizottság székhelye: Budapest.

Ha a Vegyesbizottság valamely kérdésben nem tudna dönteni, a vitát diplomáciai úton kell a lehető legrövidebb időn belül megoldani.

18. cikk

A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. Az Egyezmény a megerősítő okmányok kicserélésének napján lép hatályba; az okmányok kicserélési Moszkvában történik.

19. cikk.

A jelen Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg a Magyar Népköztársaság területén szovjet csapatok tartózkodnak. Az Egyezmény a Szerződő Felek közös egyetértésével módosítható.

A jelen Egyezmény Budapesten 1957. május 27-én készült két példányban, magyar és orosz nyelven. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

Fentiek hiteléül fentnevezett Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták

a Magyar Népköztársaság Kormánya részéről:

Horváth Imre s. k.,

Révész Géza s. k.,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya részéről:

A. A. Gromiko s. k.,

G. K. Zsukov s. k.,"

3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban közzétett szerződés hatálybalépésétől kezdődő érvénnyel lép hatályba. Végrehajtásáról a honvédelmi miniszter - a külügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára