1958. évi 1. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten, 1957. évi augusztus hó 24. napján aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okmányok kicserélése Moszkvában 1957. december 16-án megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten, 1957. évi augusztus hó 24. napján aláírt konzuli egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

KONZULI EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége

attól az óhajtól áthatva, hogy szabályozzák a két állam között fennálló konzuli kapcsolatokat,

elhatározták, hogy Konzuli Egyezményt kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:

dr. Sik Endrét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettesét,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége:

J. I. Gromov-ot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

Konzulátusok létesítése, konzulok kinevezése és befogadása, a konzulátusok személyzete

1. cikk

(1) Mindkét Szerződő Félnek jogában áll a jelen Egyezménynek megfelelően a másik Szerződő Fél területén konzulátusokat létesíteni.

(2) A konzulok székhelyét és konzuli kerületét a Felek esetenként közösen állapítják meg.

2. cikk

(1) A konzult küldő állam diplomáciai képviselete a fogadó állam külügyminisztériumának bemutatja a konzul kinevezési okmányát, amelyben fel kell tüntetni a konzul személyi adatait, a konzuli kerületet és a konzul székhelyét.

(2) A konzul akkor kezdheti meg működését, amikor a fogadó állam kormánya őt ebben a minőségében elismerte. Ezt az elismerést a kinevezési okmány bemutatása után adott működési engedély (exequatur) tartalmazza.

(3) A konzul elismerése után a fogadó állam hatóságai minden szükséges intézkedést megtesznek avégből, hogy a konzul hivatali tevékenységét folytathassa és mindazokat a mentességeket és előjogokat élvezhesse, amelyeket a jelen Egyezmény és a fogadó állam jogszabályai a számára biztosítanak.

3. cikk

(1) A konzul működése visszahívás, a működési engedély megvonása és a konzul halála következtében ér véget.

(2) A konzul visszahívása, a működési engedély megvonása, a konzul halála és távolléte, valamint betegsége esetén a küldő állam a konzulátus ideiglenes vezetésével megbízhatja saját diplomáciai képviseletének valamelyik tagját vagy a kérdéses konzulátuson vagy más konzulátuson működő valamely személyt, akinek nevét a fogadó állam külügyminisztériumával előzetesen közölni kell.

(3) A konzulátus ideiglenes vezetésével megbízott személyt megilletik a jelen Egyezményben a konzul számára biztosított előjogok és mentességek.

4. cikk

(1) A jelen Egyezményben a "konzulátus" megjelölésen főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus és konzuli ügynökség, a "konzul" megjelölésen pedig főkonzul, konzul, alkonzul és konzuli ügynök értendő.

(2) A "konzulátus személyzete" megjelölésen a konzul, a konzuli tisztviselők és a konzulátus munkatársai értendők.

(3) A "konzuli tisztviselők" megjelölésén a konzulátus titkárai, előadói és gyakornokai értendők.

(4) A "konzulátus munkatársai" megjelölésen az irodavezetők, fordítók, gyors- és gépírónők, könyvelők, gondnokok, gépkocsivezetők stb. értendők.

A konzulok, konzuli tisztviselők és a konzulátusok munkatársai előjogai és mentességei

5. cikk

A Szerződő Felek konzuljai, konzuli tisztviselői és a konzulátusok munkatársai, amennyiben a küldő állam polgárai, hivatali működésük tekintetében nincsenek a fogadó állam joghatóságának alávetve.

6. cikk

A konzul a konzulátus épületén elhelyezheti a küldő állam címerét és a konzuli hivatalt megjelölő feliratot; a konzul a küldő állam lobogóját kitűzheti az említett épületre és az általa használt járműveken is elhelyezheti.

7. cikk

A konzul, a konzuli tisztviselők és a konzulátusok munkatársai, ezek házastársai és kiskorú gyermekei, amennyiben a küldő állam polgárai, mentesek a fogadó állam polgárait terhelő egyenes adók és személyes szolgálat alól.

8. cikk

A küldő állam tulajdonában álló azok az ingatlanok, amelyek a konzulátus elhelyezésére, illetőleg a konzulátus személyzetének lakásául szolgálnak, mentesek minden egyenes adó alól,

9. cikk

A konzult, a konzuli tisztviselőket és a konzulátusok munkatársait, amennyiben a küldő állam polgárai - viszonosság alapján - ugyanaz a vámmentesség illeti meg, mint amelyet a diplomáciai képviseletek munkatársai élveznek.

10. cikk

A 9. cikk rendelkezéseit a konzullal együttélő házastársra és kiskorú gyermekeire és alkalmazni kell.

11. cikk

(1) A konzulnak, a konzuli tisztviselőknek és a konzulátusok munkatársainak idézésre a fogadó állam bíróságai előtt tanúként meg kell jelenniök.

(2) Abban az esetben, ha a konzul, a konzuli tisztviselők vagy a konzulátusok munkatársai - amennyiben a küldő állam polgárai - a bíróság előtti megjelenésben szolgálati körülmények miatt vagy egyéb okból akadályozva vannak, a lakásukon vagy hivatalos helyiségükben kötelesek tanúvallomást tenni vagy írásban nyilatkozni, ha ez a fogadó állam jogszabályainak megfelel.

(3) A konzul, a konzuli tisztviselők és a konzulátusok munkatársai a hivatali működésüket érintő körülményekre nézve megtagadhatják a tanúvallomást.

12. cikk

(1) A konzul hivatalos levelezése sérthetetlen és nem ellenőrizhető. Ugyanez vonatkozik a távközlési úton továbbított közleményekre is.

(2) A konzulátusok hivatalos helyiségei sérthetetlenek. Ezekben a helyiségekben és a konzul lakásán a fogadó állam hatóságai semmiféle kényszerintézkedést nem foganatosíthatnak.

(3) A konzuli irattár sérthetetlen. A konzuli irattárban magán jellegű iratok nem tarthatók.

(4) A konzulnak a küldő állam hatóságaival való érintkezése során joga van rejtjel használatára és igénybeveheti a diplomáciai futárszolgálatot. Az általános távközlési eszközök igénybevételénél a konzulra ugyanaz a díjszabás irányadó, mint a diplomáciai képviselőre.

A konzulok hivatali jogköre

13. cikk

(1) A konzul védelemben részesíti a küldő államnak, valamint a küldő állam polgárainak (természetes és jogi személyek) jogait és érdekeit.

(2) A konzul hivatali jogköre gyakorlása során a konzuli kerületben lévő helyi hatóságokhoz fordulhat, ezeknél a küldő állam és polgárai jogainak és érdekeinek megsértése miatt felszólalhat.

14. cikk

A konzulnak jogában áll a fogadó állam bíróságai és más hatóságai előtt a múlhatatlanul szükséges intézkedések megtétele végett a küldő állam polgárainak képviseletében eljárni, amennyiben a kérdéses személy távollét következtében vagy más okból nincs abban a helyzetben, hogy kellő időben megvédje jogait és érdekeit; ez a képviselet mindaddig fennáll, amíg a képviselt meghatalmazottat nem nevez ki, illetve önmaga át nem veszi jogai és érdekei védelmét.

15. cikk

(1) A konzul jogosult a küldő állam polgárait nyilvántartásba venni, részükre útlevelet vagy más személyi igazolványt kiállítani vagy meghosszabbítani, valamint a küldő állam polgárainak nyilvántartásával és személyi okmányaik kiállításával kapcsolatos egyéb teendőket ellátni.

(2) A küldő államba való be- és kiutazáshoz szükséges engedélyt (vízumot) a küldő állam polgárai, valamint a külföldi állampolgárok és hontalan személyek részére a konzul adja meg.

(3) A konzul - amennyiben erre a küldő állam joga felhatalmazza - jogosult a küldő állam polgárainak születését és halálát anyakönyvezni. A születésekre és elhalálozásokra vonatkozóan bejegyzett adatokat a fogadó állam illetékes hatóságaival közölni kell.

16. cikk

(1) A konzulnak joga van a küldő állam jogának megfelelően közreműködni a házasság megkötésénél, illetve a házasságkötést az anyakönyvbe bejegyezni, ha mindkét házasuló a küldő állam polgára.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak a házasság felbontásának anyakönyvi bejegyzésére is.

(3) A házasságkötésről és a konzul előtt kötött házasság felbontásának bejegyzéséről a fogadó állam illetékes hatóságát értesíteni kell.

17. cikk

A konzul jogosult a konzulátuson, lakásán vagy a küldő állam polgárainak lakásán, valamint ennek az államnak lobogóját vagy felségjelvényét viselő hajón vagy repülőgépen az alábbi cselekmények végzésére:

1. átveszi, írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárainak kérelmeit;

2. írásba foglalja, hitelesíti és megőrzi a küldő állam polgárainak végrendeleteit;

3. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárai között létrejött jogügyleteket és azok egyoldalú jogügyleteit, amennyiben e jogügyleteket a fogadó állam jogszabályai nem tiltják. A konzul nem foglalhat írásba és nem hitelesíthet olyan jogügyletet, amely a fogadó államban fekvő ingatlanra vonatkozó dologi jogok alapítására vagy átruházására irányul;

4. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárai és a fogadó állam polgárai között létrejött jogügyleteket, ha ezek kizárólag a küldő állam területén fennálló érdekekre vonatkoznak, vagy ennek az államnak a területén teljesítendők, feltéve, hogy az ilyen jogügyletet a fogadó állam jogszabályai nem tiltják;

5. hitelesíti a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól vagy hivatalos személyeitől származó iratokat, valamint ezeknek az iratoknak másolatát, kivonatát és fordítását;

6. hitelesíti a küldő állam polgárainak aláírását bármely iraton, ha ennek tartalma nem ütközik a fogadó állam tiltó jogszabályaiba;

7. megőrzésre átvesz a küldő állam polgáraitól, vagy ezek számára vagyontárgyakat és iratokat, amennyiben ezt a fogadó állam jogszabályai nem tiltják;

8. a hivatali jogkörébe tartozó egyéb olyan cselekményeket végez, amelyeket a fogadó állam jogszabályai nem tiltanak.

18. cikk

(1) Azok a 17. cikkben említett iratok, másolatok, fordítások, vagy az ezekből készült kivonatok, amelyeket a konzul foglal írásba vagy hitelesít, a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőségűek és bizonyító erejűek, mint a fogadó állam illetékes hatóságai és hivatalos személyei állal írásba foglalt, lefordított vagy hitelesített iratok, másolatok, fordítások és kivonatok.

(2) A fentemlített iratokat, másolatokat, fordításokat vagy kivonatokat azonban felül kell hitelesíteni, ha ezt a fogadó állam jogszabályai megkívánják.

19. cikk

A konzuloknak a hagyatéki ügyekkel kapcsolatos teendőit a Szerződő Felek külön szerződésben szabályozzák.

20. cikk

(1) A konzul a küldő állam polgárai számára gyámot, illetve gondnokot rendelhet, amennyiben erre a küldő állam joga felhatalmazza. A konzul ilyen esetben jogosult a gyámság és a gondnokság gyakorlásának felügyeletére.

(2) Abban az esetben, ha a konzul tudomására jut, hogy a küldő állam polgárának vagyona felügyelet nélkül maradt, a konzul - amennyiben ezt a küldő állam joga megengedi - vagyonkezelőt nevezhet ki.

21. cikk

(1) A konzul személyesen vagy meghatalmazottja útján minden segítséget és támogatást megadhat a küldő állam lobogóját viselő hajóknak, ha azok a konzuli kerületben lévő kikötőbe futnak be. Különösen érintkezésbe léphet a hajó legénységével és utasaival, felülvizsgálhatja a hajóokmányokat, jegyzőkönyvet vehet fel a rakományról, az utazás céljáról és a különös eseményekről.

(2) Ha a fogadó állam hatóságai a küldő állam kereskedelmi hajóin valamely kényszerintézkedést szándékoznak foganatosítani, erről az illetékes konzult előzőleg értesíteni kell avégből, hogy a konzul ezeknél az intézkedéseknél jelen lehessen. Ez nem vonatkozik a hajó, a legénység és az utasok vám-, útlevél- és egészségügyi vizsgálatára.

22. cikk

Ha az egyik Szerződő Fél lobogóját viselő hajó hajótörést szenved, zátonyra fut vagy a másik Szerződő Fél partjára veti ki a víz, vagy más hajókár éri, az illetékes hatóságok erről haladéktalanul értesítik a konzult és egyidejűleg tájékoztatják arról, hogy az emberek, a hajó és a rakomány megmentésére milyen intézkedéseket tettek. Ezek a hatóságok a konzult a szükséges támogatásban részesítik a hajókárral kapcsolatban tett intézkedései végrehajtásánál.

23. cikk

A jelen Egyezmény 21. és 22. cikkében foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók a repülőgépekre is.

Zárórendelkezések

24. cikk

A jelen Egyezménynek a konzulok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a diplomáciai képviseleteknek azokra a tagjaira, akik megbízást kaptak szolgálati helyükön a konzuli teendők ellátására, A konzuli teendők ellátása nem érinti e személyek diplomáciai kiváltságait és mentességét.

25. cikk

A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba. A megerősítő okiratok kicserélése Moszkvában történik.

A jelen Egyezmény öt évig marad hatályban. Ha az Egyezményt az egyik Szerződő Fél e határidő lejárta előtt hat hónappal fel nem mondja, az Egyezmény az említett felmondási határidővel mindenkor további öt-öt évig marad hatályban.

Készült Budapesten, 1957. évi augusztus hó 24. napján, két példányban, mindkét példány magyar és orosz nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának nevében:

Dr. Sik Endre s. k.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége nevében:

J. I. Gromov s. k.

3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a külügyminiszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára