20/1958. (VII. 31.) FM rendelet

az 1958/59. évi vadászati idény és tilalmi idők megállapításáról

A vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Vadászati idény

1. § A vadászati idény az az időszak, amikor vadászni szabad.

2. § (1) Egész évben szabad vadászni

- rókára, borzra, vadmacskára, nyestre, nyuszira, görényre, menyétre, hermelinre, hörcsögre, ürgére, üreginyúlra, sündisznóra, kóbor kutyára és macskára;

- vidrára, pézsmapocokra;

- vaddisznóra;

- verébre, dolmányos varjúra, szarkára, szajkóra, galambász héjára, barna réti héjára, kékes réti héjára, gatyás ölyvre, karvalyra, barna kányára, sarki búvárra, északi búvárra, szürke gémre.

(2) A jelen bekezdésben felsorolt vadakra csak a következő időszakokban szabad vadászni;

- nyúlra november hó 2. napjától január hó 18. napjáig; nyúlban szegény vadászterületekre azonban a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) a nyúlvadászat kezdő időpontját november hó 16. napjáig elhalaszthatja;

- fácánkakasra október hó 19. napjától január hó 1. napjáig, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyék területén január hó 18. napjáig;

- harisra, gerlére, vadgalambra (kék és örvös galambra) augusztus hó 1. napjától december hó 31. napjáig;

- erdei szalonkára szeptember hó 1. napjától április hó 30. napjáig;

- récére, kékcsőrű réce kivételével, továbbá szárcsára és sárszalonkára augusztus hó 1. napjától január hó 1. napjáig, rizstelepeken a rizstermelés egész ideje alatt;

- vetési lúdra, kis- és nagy lilikre szeptember hó 1. napjától április hó 15. napjáig;

- vetési varjúra augusztus hó 15. napjától március hó 15. napjáig;

- seregélyre szőlőkben és gyümölcsösökben augusztus hó 15. napjától november hó 15. napjáig.

(3) Golyóra érett szarvasbikára szeptember hó 1. napjától október hó 31. napjáig, selejtezésre való szarvasbikára, szeptember hó 1. napjától december hó 31. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű (golyóra érett vagy selejtezésre való) szarvasbika lőhető.

(4) Szarvastehénre szeptember hó 1. napjától január hó 31. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű szarvastehén lőhető,

(5) Őzbakra május hó 1. napjától október hó 15. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű (golyóra érett vagy selejtezésre való) őzbak lőhető.

(6) Őzsutára október hó 1. napjától január hó 1. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű őzsuta lőhető.

(7) Az előző (3)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések szempontjából a sebzett vadat elejtettnek kell tekinteni.

(8) A szarvasbika és a szarvastehén, valamint az őzbak és az őzsuta elejtését az elejtéstől számított három napon belül be kell jelenteni, a lőtt szarvasbika és őzbak agancsát az elejtéstől számított 14 nap alatt ezenkívül be is kell mutatni az erdőterületet kezelő állami erdőgazdaságnak (a továbbiakban: erdőgazdaság).

Általános vadászati tilalom

3. § (1) Tilos vadászni a 2. §-ban fel nem sorolt vadakra, elsősorban fogolyra, továbbá az időszakilag vagy területileg tilalmazott vadakra.

(2) Egyes olyan vadak lelövésére vagy befogására, amelyekre az (1) bekezdés értelmében tilos vadászni, a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az erdőgazdaság - tudományos célból, vagy a vadgazdálkodás, illetőleg a vadkárok csökkentése érdekében - engedélyt adhat.

Részleges vadászati tilalom

4. § (1) Hasznos vadra - a vízimadarak és az erdei szalonka kivételével - február hó 1. napjától augusztus hó 31. napjáig - tilos hajtókkal vadászni.

(2) Hajtókutyával (agárral, kopóval vagy más hajtóebbel) február hó 1. napjától július hó 31. napjáig minden vadra tilos vadászni. Ebben az időszakban is szabad azonban kotorékebekkel kotorékmunkát végeztetni, továbbá pórázon vezetett vizslával, spániellel, vérebbel és friss disznó-nyomra eresztett disznóskutyával vadászni.

5. § (1) A vadak fiait elfogni, elpusztítani, a madarakat fészkelésükben zavarni, tojásaikat vagy fiókáikat elszedni tilos.

(2) Madarak tojásainak és fiókáinak, továbbá vadak fiainak szedésére, illetőleg befogására a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az erdőgazdaság adhat engedélyt.

(3) Nem terjed ki az (1) bekezdésben foglal tilalom a 2. § (1) bekezdésében felsorolt vada fiainak, fiókáinak és tojásainak elpusztítására.

(4) A 2. § (2) bekezdésében felsorolt vadak be fogására a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az erdőgazdaság adhat engedélyt.

Vegyes rendelkezések

6. § A vadászok, továbbá a vadászbrigádok és a vadásztársaságok vadászmesterei, valamint az állami kezelésben lévő vadászterületek vezetői a lelőtt vadakról lőjegyzéket kötelesek vezetni. A lőjegyzéket az 1959. évi február hó 5. napjával le kell zárni és a szakfelügyeletet ellátó szervnek meg kell küldeni.

7. § A jelen rendelet hatálya nem terjed ki az állami vadgazdaságokra és tenyészvadterületekre.

8. § A jelen rendelet rendelkezéseinek megszegése vagy kijátsszása esetén az 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet 43., 47. és 48. §-ainak a bűntettekre, illetőleg 44-46. §-ainak a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § A jelen rendelet az 1958. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 9/1954. (VIII. 25.) FM számú és a 17/1955. (IX. 23.) FM számú rendeletek még hatályos rendelkezései, valamint a 12/1957. (VII. 20.) FM számú rendelet hatályukat vesztik.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter