1959. évi 27. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről Szófiában 1958. június 27-én aláírt egyezmény kihirdetéséről
(A megerősítő okmányok kicserélése Budapesten 1959, június 3-án megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről Szófiában 1958. június 27-én aláírt egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége
tekintettel arra, hogy a Szerződő Felek területén olyan személyek is laknak, akiket mindkét fél a saját jogszabályai alapján állampolgárának tart,
attól az óhajtól vezetve, hogy az érdekelt személyek kettős állampolgársága - önkéntes elhatározásuk alapján - megszűnjék és, hogy a kettős állampolgárság keletkezését megakadályozzák,
elhatározták, hogy megkötik a jelen Egyezményt és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:
Némety Bélát, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Bolgár Népköztársaságban,
a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége:
Milko Tarabanov-ot, a Bolgár Népköztársaság
külügyminiszterének helyettesét,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
A Szerződő Felek területén lakó azok a személyek, akiket mindkét Szerződő Fél állampolgárainak tekint, a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően választhatnak atekintetben, hogy melyik Szerződő Fél állampolgárságát kívánják fenntartani.
2. cikk
(1) A jelen Egyezmény 1. cikkében meghatározott azoknak a személyeknek, akik nem annak a Szerződő Félnek állampolgárságát választják, amelynek területén laknak, írásbeli nyilatkozatot kell benyújtaniuk a másik Szerződő Fél nagykövetségéhez.
(2) Azok a kettős állampolgárságú személyek, akik harmadik állam területén laknak, a nyilatkozatot azon Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseleteihez nyújtják be, amelynek állampolgárságát választják.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilatkozatok benyújtásának határideje a jelen Egyezmény hatálybalépése napjától számított egy év.
3. cikk
(1) A 2. cikkben említett nyilatkozat megtételére nagykorú személy jogosult.
(2) A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából nagykorúnak azt a személyt kell tekinteni, aki 18. életévét betöltötte vagy aki ennek az életkornak betöltése előtt házasságot kötött.
4. cikk
(1) A kiskorú gyermekek a szülők állampolgárságát követik, ha mindkét szülőnek a jelen Egyezmény rendelkezései következtében azonos állampolgársága lesz.
(2) Ha az egyik szülő az egyik, a másik szülő a másik Szerződő Fél állampolgára, vagy pedig a jelen Egyezmény alapján lesznek a szülők az egyik, illetőleg a másik Szerződő Fél állampolgárává, kiskorú gyermekeik állampolgárságának tekintetében megegyezhetnek. Ha a gyermek nem annak a Szerződő Félnek lesz az állampolgára, amelynek területén lakik, a megegyezésről nyilatkozatot kell benyújtani a 2. cikkben foglalt rendelkezésnek megfelelően.
(3) Megegyezés hiányában a kiskorú gyermekek annak a Szerződő Félnek az állampolgárai maradnak, amelynek területén laknak.
(4) Különélő szülők gyermekei - megegyezés hiányában - a szülői felügyeletet gyakorló szülő állampolgárságát követik.
(5) Azok a kiskorú gyermekek, akiknek szülei nem élnek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak, annak a Szerződő Félnek állampolgárai maradnak, amelynek területén a jelen Egyezmény hatálybalépésének első évfordulóján laknak.
(6) Azok a kettős állampolgárságú kiskorú gyermekek, akik harmadik állam területén laknak, a szülők megegyezésének hiányában annak a Szerződő Félnek állampolgárai lesznek, amelynek területén külföldre távozásuk előtt laktak.
5. cikk
(1) A jelen Egyezmény 1. cikkének hatálya alá tartozó azok a személyek, akiknek nyilatkozata alapján állampolgárságuk fennállását megállapították, kizárólag ama Szerződő Fél állampolgárainak tekintendők, amelynek állampolgárságát választották.
(2) Ha a nyilatkozat tekintetében határozó Szerződő Fél azt állapította meg, hogy a nyilatkozattevő által választott állampolgárság nem áll fenn, őt úgy kell tekinteni, mintha a nyilatkozatot nem tette volna meg: állampolgársága tekintetében a 6. cikk rendelkezése az irányadó.
(3) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy a nyilatkozatok alapján kinek állapították meg az állampolgárságát.
6. cikk
Azt a személyt, aki állampolgárságáról az Egyezmény 2. cikkében meghatározott időtartam alatt nem nyújtott be nyilatkozatot, kizárólag ama Szerződő Fél állampolgárának kell tekinteni, amelynek területén lakik.
7. cikk
Az a személy, akinek állampolgársága fennállását benyújtott nyilatkozata alapján megállapították, továbbra is annak a Szerződő Félnek a területén maradhat, ahol lakhelye van; reánézve a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályok az irányadók.
8. cikk
(1) A jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított egy év eltelte után született olyan gyermek állampolgársága tekintetében, akinek egyik szülője az egyik Szerződő Fél, másik szülője a másik Szerződő Fél állampolgára, a szülők megegyezhetnek. A megegyezést tartalmazó - közjegyző vagy az egyik Szerződő Fél külképviseleti hatósága által hitelesített - írásbeli nyilatkozatot legkésőbb a gyermek születését követő 3 hónapon belül be kell mutatni az illetékes anyakönyvvezetőnek.
(2) Megegyezés hiányában a gyermek azon Szerződő Fél állampolgára lesz, amelynek területén lakik. Különélő szülők gyermeke - megegyezés hiányában - a szülői felügyeletet gyakorló szülő állampolgárságát követi.
(3) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálybalépésétől kezdődően minden naptári év utolsó havában kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy a jelen cikk (1) és (2) bekezdései, valamint a 9. cikk alapján a másik Szerződő Fél állam polgárának mely gyermekét tekintik saját állampolgáruknak.
9. cikk
(1) Azok a gyermekek, akiknek állampolgársága felől a 4. cikk, illetően a 8. cikk rendelkezik, nagykorúságuk elérésekor nyilatkozhatnak atekintetben, hogy a másik Szerződő Fél állampolgárságát választják.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatot a nagykorúság elérésétől számított egy éven belül a másik Szerződő Fél diplomáciai (konzuli) képviseleténél kell benyújtani.
(3) Az a gyermek, aki nagykorúsága elérése után a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem nyilatkozik, a jelen Egyezmény alapján fennálló állampolgárságát tartja meg.
10. cikk
A jelen Egyezmény alapján előterjesztett nyilatkozatok és az azokkal kapcsolatosan hozott határozatok illetékmentesek.
11. cikk
A jelen Egyezmény végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban felmerülő vitás kérdések rendezése diplomáciai úton történik.
12. cikk
(1) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a legrövidebb időn belül Budapesten kell kicserélni.
(2) Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított 30. napon lép hatályba és hatálybalépésétől számított 5 éven át marad érvényben.
(3) Ha az említett időtartam lejárta előtt egy évvel a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy a jelen Egyezményt felmondja, az hatályban marad attól a naptól számított egy év elteltéig, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.
(4) A Szerződő Felek az Egyezmény szövegét a megerősítő okiratok kicserélése után az érdekelt személyek tájékoztatása céljából a napi sajtóban közzéteszik.
13. cikk
A jelen Egyezmény két eredeti példányban, magyar és bolgár nyelven készült. Mindkét nyelvű példány egyaránt hiteles.
Kelt Szófiában, az 1958. évi június hó 27. napján.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghatalmazásából;
Némety Béla s. k.
A Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnökségének meghatalmazásából:
Milkó Tarabanov s. k.
3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett egyezmény hatálybalépésétől kezdődő érvénnyel lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára