28/1959. (V. 9.) Korm. rendelet

a viziközlekedés rendjét sértő cselekmények szabálysértéssé nyilvánításáról

1. §

Amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el, és háromezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a hajótulajdonos, illetőleg a hajózási engedéllyel rendelkező vállalat hajózási üzeméért felelős személy, aki a közlekedés- és postaügyi miniszter 3/1956. (VIII. 18.) KPM rendeletével kiadott - és jelen rendelet mellékleteként is közzétett Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Hajózási Szabályzat)

1.

6. cikkének 1. §-ában foglaltak ellenére kisebb létszámú személyzettel indítja útba a hajót, mint amilyen létszámú személyzetet a hatóság megállapított;

2.

6. cikkének 2. §-ában foglaltak ellenére a hajót olyan személyzettel indítja útnak, amely a szükséges képesítő okmányokkal nem rendelkezik;

3.

7. cikkében foglaltak ellenére útba indít olyan hajót, amely a hajóút követelményeinek nem felel meg;

4.

10. cikkében foglaltak ellenére a hajón nem tünteti fel az azonosító jeleket;

5.

11. cikkében foglaltak ellenére merülési mércével el nem látott hajót üzemben tart;

6.

12. cikkének 1., illetőleg 2. §-ában foglaltak ellenére a szükséges és érvényes hajóokmányokkal el nem látott hajót tart üzemben;

7.

13. cikkében foglaltak ellenére olyan hajót tart üzemben, amelyen a terhelési jel világosan nincs feltüntetve;

8.

16. cikkében foglaltak ellenére a hatóság által megállapított tűzoltó-, mentő-, jelző-, mentőszivattyú- és egyéb hajózási felszerelés nélkül indítja útba a hajót.

2. § Amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a hajóparancsnok (hajóvezető, kishajóvezető, tutajvezető stb.), aki a Hajózási Szabályzat

1.

6. cikkének 1. §-ában foglaltak ellenére kisebb létszámú személyzettel hajózik, mint amilyen létszámú személyzetet a hatóság a hajóra megállapított;

2.

6. cikkének 2. §-ában foglaltak ellenére a hajón képesítő okmány nélkül vagy meg nem felelő okmánnyal lát el olyan szolgálatot, amely képesítéshez van kötve;

3.

7. cikkében foglaltak ellenére a hajóút követelményeinek meg nem felelő hajóval közlekedik;

4.

8. cikkében foglaltak ellenére műszakilag meg nem felelő állapotban levő hajóval közlekedik;

5.

9. cikkének 1. §-ában foglalt jelentéstételi kötelezettségét elmulasztja;

6.

10. cikkében foglaltak ellenére olyan hajót vezet, amely azonosító jelekkel nincs ellátva, illetőleg amelynek a főárbocán napkeltétől napnyugtáig nincs elhelyezve annak az országnak a lobogója, amelyhez a hajó tartozik;

7.

11. cikkében foglaltak ellenére merülési mércével el nem látott hajóval közlekedik;

8.

12. cikkének 1., illetőleg 2. §-ában foglaltak ellenére olyan hajóval közlekedik, amely a szükséges és érvényes hajóokmányokkal ellátva nincs;

9.

13. cikkében foglaltak ellenére olyan hajót vezet, amelyen a terhelési jel világosan nincs feltüntetve;

10.

14. cikkében foglaltak ellenére a hivatalos okmányokban feltüntetett hordképességet, árubefogadóképességet és a szállítható utasok számát túllépi;

11.

15. cikkében foglaltak ellenére hangjelzőeszközök nélkül vagy nem megfelelő állapotban levő hangjelzőeszközökkel ellátott hajót vezet, vagy nem az előírt módon adja a hangjeleket;

12.

16. cikkében foglaltak ellenére olyan hajót vezet, amely a hatóság által megállapított tűzoltó-, mentő-, jelző-, mentőszivattyú- és egyéb hajózási felszereléssel ellátva nincs;

13.

17. cikkében foglaltak ellenére hajója biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket elmulasztja megtenni, vagy hajójával műveletezés közben akadályozza a hajózást;

14.

18. cikkében foglaltak ellenére az általa vezetett géphajó sebességét nem csökkenti, illetőleg 6zükség esetén gépeit nem állítja le;

15.

19. cikkének 1. §-ában és 69. cikkében foglaltak ellenére horgonyt vet, illetőleg horgonyt vagy láncot vonszol olyan helyen, amely horgonyzási tilalmi táblával van megjelölve;

16.

20. cikkének 1. §-ában foglaltak ellenére a vontatóhajó teljesítőképességét meghaladó vontatmánnyal közlekedik;

17.

20. cikkének 3. §-ában foglaltak ellenére a Vontatott hajókat kikötésnél vagy horgonyzásnál elhagyja anélkül, hogy azok a hajóutat szabaddá tették volna és nem győződött meg azok biztonságos elhelyezéséről;

18.

22. cikkének 3. §-ában, 25., 27-30., 34., 36., 52., 53., 55., 57. cikkében, 64. cikkének 2. §-ában, 88. cikkének 2., illetőleg 9. §-ában foglaltak ellenére a megfelelő hangjelzést nem adja le;

19.

23. cikkében foglaltak ellenére rossz látási viszonyok között hajójának sebességét nem csökkenti olyan mértékben, hogy bármilyen akadály feltűnése esetén meg tudjon állni, vagy helyzetét a hajóúthoz viszonyítva meg tudja ítélni, vagy ilyen viszonyok között hajójával ereszkedik;

20.

56. cikkében foglaltak ellenére álló hajókon más hajók közeledésekor síppal vagy szirénával hangjelzést ad;

21. 28-32., 34-40., 82., 107-109. cikkeiben, 110. cikkének 1., illetőleg 2. §-ában foglaltak ellenére a hajók szembetalálkozására és előzésére vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg;

22.

33. cikkében foglaltak ellenére más hajó útját keresztezi és azt mozgásában akadályozza;

23.

19. cikkének 3. §-ában, 43-51., 54., 57-64., 66/a. cikkében, 67. cikkének 2. és 4. §-ában, 71., 73., 84. cikkében, 86. cikkének 2., illetőleg 3, §-ában, 88. cikkének 5-8. §-ában, 89. cikkének 4-6. §-ában, valamint a 104. cikkben foglaltak ellenére az előírt fény- és látjeleket nem alkalmazza;

24.

68. cikkének 1. §-ában foglaltak ellenére a tutajt megfelelő névtáblával nem látja el;

25.

75. cikkében foglaltak ellenére veszélyes anyagokat szállító hajókkal hidak alatt megáll, vagy parthoz közel levő vasút, vagy lakóházak szomszédságában kiköt, illetőleg lehorgonyoz;

26.

76. cikkének 2-4. §-ában foglaltak ellenére a segítségnyújtást megtagadja;

27.

85. cikkének 1. §-ában foglaltak ellenére szűk helyeken, erős kanyarokban, vagy veszélyes anyagot szállító hajók közelében kiköt, vagy lehorgonyoz;

28.

91. cikkében foglaltak ellenére az álló hajón és úszó munkagépen az őrszolgálatot és az ügyeletet nem biztosítja;

29.

92. , 93., 95., 96., 98. és 100. cikkének a vontatásra vonatkozó szabályait nem tartja meg;

30.

86. cikke 1. §-ának 87., 94., 97., 99., 101. és 102. cikkének az ereszkedésre és a tutajozásra vonatkozó szabályait nem tartja meg;

31.

67. cikkének 1. §-ában foglaltak ellenére a kikötéskor a szabad hajózást akadályozza, vagy a hajóút jelzéseiben, a kikötői, vízépítési és egyéb létesítményekben kárt okoz;

32.

82. cikkében foglaltak ellenére csónakjával a menetben levő hajó útját 300 méternél kisebb távolságban keresztezi, vagy 30 méternél kisebb távolságra megközelíti;

33.

88. cikkének 3., illetőleg 4. §-ában foglaltak ellenére a révkötelet nem ereszti le, vagy éjjel, továbbá rossz látási viszonyok között a révkötelet állandóan kifeszítve tartja,

3. § Amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és ötszáz forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a Hajózási Szabályzat

1.

9. cikkének 4. §-ában foglalt tilalom ellenére a hajóútban gátakat, valamint halászat céljára szolgáló hálókat elhelyez;

2.

67. cikkének 3. §-ában és 105. cikkében foglalt tilalom ellenére a hajóról hamut, salakot, vagy más anyagot a vízbe dob;

3.

110. cikkének 3. §-ában foglaltak ellenére halászó eszközökkel a hajóknak a kikötőbe való biztos be- és kimenetelét akadályozza.

4. § A szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

5. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 3/1956. (VIII. 18.) KPM rendelettel kiadott Hajózási Szabályzat 111. cikke, valamint a 220.129/1928. BM rendelet 8. §-a hatályát veszti.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese

Melléklet a 28/1959. (V. 9.) Korm. rendelethez.

HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT

a Duna magyarországi szakaszán, valamint az egyéb hajózható magyar belvizeken közlekedő hajókra

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

I. cím

Hajózási Szabályok alkalmazási területe

1. cikk

Jelen Hajózási Szabályzat (rövidítve: HSZ.) a Dunán, valamint az egyéb hajózható magyar belvizeken közlekedő hajók közlekedési rendjét szabályozza,

II. cím

Különleges rendelkezések.

2. cikk

A Dunán hajózó kapitányok és hajóvezetők a dunamenti államok és a különleges folyami Igazgatóságok által alkotott hajózási szabályokhoz alkalmazkodni kötelesek,

3. cikk

A hajók azokon a szakaszokon, ahol a Duna partjai két különböző államhoz tartoznak, az államok közös megállapodással alkotott szabályai szerint közlekednek.

4. cikk

Ha időjárási okok gátolják a hajókat a hajózás folytatásában, a hajók jogosultak arra, hogy a dunamenti államok által hozott szabályok megtartása mellett a telelő helyeken menedéket kapjanak és ott teleljenek.

5. cikk

1. § A mellékágából és csatornákból a Duna főmedrébe kijövő valamennyi hajó köteles utat engedni a főmederben haladó hajóknak.

2. § A hajók kijövetelét a mellékágakból és a csatornákból jelzőállomások vagy őrhelyek rendszere biztosítja.*

3. § A főmeder felé közeledő hajók számára a következő jelzőrendszer van megállapítva (a jelzéseket a cikk 2. §-ában említett jelzőállomások vagy őrhelyek rendszere biztosítja):

nappal : egy 0,80 m átmérőjű fekete gömb a jelzőárboc tetejéig felvonva, jelentése: behajózás a főágba tilos;

éjjel: a jelzőárboc tetejéig felvont egy vörös fény és alatta egy méter távolságra egy zöld fény, jelentése: behajózás a főágba tilos.

A fényeknek legalább 2 kilométer távolságról kell láthatóknak lenniük.

Ha a főmederbe a behajózás szabad jelzéseket nem adnak le.

6. cikk

1. § A hajó személyzete a hajó lobogója szerinti állam illetékes hatóságai által megállapított létszámban úgy állítandó össze, hogy elégséges legyen a hajó biztonságának megőrzésére mind menet, mind állás közben.

2. § A hajók kapitányainak és kormányosainak a hajóvezetésre jogosító megfelelő oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, a gépészeknek a gép kezelésére jogosító, a hajóvezetőknek pedig szolgálatuk ellátására jogosító bizonyítványokkal kell rendelkezniük.

3. § Az oklevelek és bizonyítványok megszerzésének módját, a tisztikar ismereteivel szemben támasztott követelményeket és ismereteik ellenőrzésének módját a lobogó szerinti állam illetékes szervei állapítják meg.

7. cikk

A hajó útbaindítása előtt az illetékes szervnek, vagy az utolsó indulási kikötő kapitányának ügyelnie kell arra, hogy azon a hajóúton, amelyen a hajónak keresztül kell haladnia, megvan-e a hajó merülésének megfelelő vízmélység és a hajó hossza és szélessége megfelel-e az illető folyószakasz kanyarulatainak.

8. cikk

Induláskor minden hajónak műszakilag jó állapotban kell lennie akként, hogy biztonságos hajózása biztosítva legyen.

A hajók jó állapotáért az induláskor a kapitány, a hajóvezető és a hajó egész személyzete felel.

Az induló hajók műszaki állapotának ellenőrzése a kiinduló kikötő kapitányának kötelessége.

9. cikk

1. § A hajóút jelzőberendezéseinek a Duna egész hajózható szakaszán a hajóút széleit, irányát és mélységét, valamint azokat az akadályokat és építményeket kell jelölniük, amelyek a hajóútban vagy annak közvetlen közelében vannak.

A parti és úszó jelzőberendezéseknek elvben a Duna valamennyi szakaszán állandóan (nappal és éjjel) működniük kell a jég eltűnésétől annak újbóli megjelenéséig terjedő időszakban.

A parti és az úszó jelzőberendezések számának és elhelyezésének a biztonságos és akadály nélküli hajózás követelményeinek meg kell felelniük.

A dunamenti államok illetékes hatóságai kötelesek a hajóvezetőket tájékoztatni a jelzésekben előforduló minden változásról és e célból "Hajósoknak szóló hirdetmény"-eket kiadni.

A kapitány vagy a hajóvezető tartozik a legrövidebb időn belül a jelzőberendezések elmozdulására vagy a jelzőberendezésekben előforduló változásokra vonatkozó észrevételeit, úgyszintén a hajózást érdeklő egyéb megfigyeléseit, főleg a hajók megfeneklését vagy havariáját az illetékes hatóságok tudomására hozni.

2. § A Duna Ulm-Szulina közötti hajózható szakaszát a folyami hajózás, a megfelelő szakaszokon pedig a tengeri hajózás céljaira megfelelő állapotban kell tartani.

A folyam olyan helyeit, ahol a természeti akadályok következtében a látási viszonyok nem kielégítők, jelzőállomások jelzik.

3. § A Duna valamennyi hajózható szakaszán a kitűzőjeleket a korszerű kitűzési technikának megfelelően az egységes kitűzési rendszer szerint kell elkészíteni, a Dunaegyezmény 8. §-ának (f) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

Az egységes kitűzési jeleknek a Duna-bizottság által történő megállapításáig, a kitűzést annak a rendszernek megfelelően lehet végezni, amelyet a dunamenti államok a saját szakaszaikon jelenleg alkalmaznak, figyelembe véve a cikk 1. és 2. §-aiban foglalt alapelveket.

4. § A hajóútban gátakat, valamint a halászat céljaira szolgáló hálókat elhelyezni tilos,

III. cím

A hajók megjelölése és felszerelése

10. cikk

Minden hajón fel kell tüntetni a hajó számát vagy nevét és annak a szervnek a megnevezését, amelyhez a hajó tartozik, úgyszintén annak az anyakikötőnek nevét, ahol bejegyezték.

A hajó farán napkeltétől napnyugtáig annak az országnak a lobogóját kell viselni, amelyhez tartozik.

11. cikk

Minden hajót, amelynek merülése meghaladja a 0,60 métert, merülési mércével kell ellátni.

12. cikk

1. § Minden tíz tonnát meghaladó vízkiszorítású hajón a következő okmányoknak kell lenniük:

1. A nemzeti lobogó viselésének engedélyezéséről szóló bizonyítvány (hajólevél).

2. Tulajdonjogi (lajstromozási) bizonyítvány (a hajó tulajdonát igazoló bizonyítvány).

3. Köbözési bizonyítvány.

4. Egészségügyi levél a személyszállító hajók részére, az 1000 tonna befogadó képességet meg-haladó áruszállító hajók részére, valamint a 150 lóerőt meghaladó vontatóhajók részére,

5. Üzemképességi bizonyítvány.

6. Személyzeti lajstrom (a hajószemélyzet kimutatása, a tisztikar hajók vezetésére jogosító okleveleinek és okmányainak, a gépészeknél pedig gépkezelői jogosítványaiknak mellékelésével).

7. Hajónapló.

8. Gőzkazánnal ellátott hajóknál kazánkönyv.

9. Rádióleadóval felszerelt hajókon a rádióállomás tartására jogosító bizonyítvány és rádiótávíró napló.

10. Gépüzemű hajókon gépnapló, motorhajókon, melyeken légtartályok vannak, légtartélyt ellenőrző könyv.

11. Utasszállítási igazolvány, ha a hajó utasokat szállít.

12. Leltárnapló.

13. Egészségügyi napló.

2. § A kishajókhoz tartozó hajóknak (lásd a 80. cikk 5. §-át) a következő okmányokkal kell rendelkezniük:

1. Hajólevél, amely igazolja a nemzeti lobogó viselésére való jogot.

2. Üzemképességi bizonyítvány.

3. Utasszállítási engedély, amennyiben a hajó utasokat szállít.

4. Személyzeti kimutatás.

Megjegyzés: A csónakok és sportbárkák részére elegendő az üzemképességi bizonyítvány.

13. cikk.

A hajókon világosan fel kell tüntetni a terhelési vonalat, azaz azt a legfelső vonalat, ameddig a hajót terhelni szabad.

A hajó mindkét oldalán, a hajó közepénél 0,15 m átmérőjű, az átmérőn 0,25 m hosszú, 2 cm széles, vízszintes vonallal átmetszett kört kell jól látható módon feltüntetni; a vonal alsó élének egybe kell esnie a terhelési vonallal.

14. cikk.

A hivatalos okmányokban feltüntetett hordképességet, az árubefogadóképességet és szállítható utasok számát túllépni nem szabad.

Jelen rendelkezés megtartásáért a hajó kapitánya vagy vezetője és az indulási kikötő illetékes hatóságai felelősek.

15. cikk.

Valamennyi géphajón gőzsípnak vagy szirénának, valamint megfelelő erejű harangnak kell lenni, és azokat úgy kell felszerelni, hogy a hangterjedést semmi se akadályozza.

A gép nélküli hajókon megfelelő hangerejű harangnak vagy egyéb tárgynak kell lenni, amelynek segítségével megfelelő erősségű hangjelek adhatók.

A jelzésként leadandó hangokat úgy kell adni, hogy a hangjeleket vételnél tisztán meg lehessen különböztetni.

Rövid hangjel alatt 1-2 mp-ig tartó hangjel értendő, a hosszú hangjel tartama 4-6 mp.

Az egymás után adott hangok között 1-2 mp szünetnek kell lenni.

16. cikk

Minden hajót - a megállapított normáknak megfelelően - kellő mennyiségű tűzoltó-, mentő-, jelző-, mentőszivattyú- és egyéb hajózási felszereléssel kell ellátni.

II. FEJEZET

A hajók közlekedése

I. cím

Általános rendelkezések

17. cikk

A kapitány vagy a hajóvezető menet közben és állás közben köteles ügyelni hajója biztonságára és állandóan készenlétben kell tartania a horgonyokat, a kikötőköteleket, a jelző- és más eszközöket; továbbá minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy hajója ne akadályozza a hajózást.

A kapitány vagy a hajóvezető ügyelni köteles továbbá arra, hogy hajója műveletezés közben semmilyen akadályt ne okozzon,

A megfeneklés veszélyének elkerülése végett a kapitány vagy a hajóvezető a rakodásnál köteles ellenőrizni és úgy szabályozni a hajó merülését, hogy az a hajó útvonalába eső vízmélységeknek megfeleljen.

18. cikk

A géphajók kikötők vagy más álló hajók vagy kikötött hajók, úszóművek, úszó munkagépek, tutajok mellett, vagy vontatott hajók, tutajok, súlyosan terhelt dereglyék közelében, zátonyon álló hajók mellett, hajóemelési helyeknél, vízszabályozási és építési munkáknál kötelesek kellő időben megfelelően csökkenteni sebességüket és szükség esetén le kell állítaniuk a gépeiket, feltéve, hogy nem veszélyeztetik ezzel saját hajójuk vagy az általuk vontatott hajók biztonságát.

19. cikk

1. § A hajóknak nem szabad horgonyukat vagy láncukat a folyam fenekén vonszolni, úgyszintén nem szabad horgonyt vetni a folyam olyan helyein, ahol kábelek vagy csövek vannak lefektetve.

2. § A folyamnak azon pontjait, ahol az egyik pontról a másikra kábelek vagy csövek vezetnek át, a következő parti jelekkel kell megjelölni:

nappal: fehérre festett négyszögletes tábla, amelynek minden oldala 1,5 m: a táblára felfestett, fordított (szárral lefelé) admirális típusú horgonnyal;

éjjel: ugyanez a tábla erős fehér fénnyel megvilágítva. A táblát a parton a legmagasabb vízszinttől számítva legalább 4-6 m magasan kell elhelyezni.

3. § Valamennyi kompátkelő helyet meg kell jelölni, az átkelés helyétől 250 m távolságra mind lefelé, mind felfelé.

A következő figyelmeztető jeleket kell elhelyezni:

nappal: fehér színű 1-1,5 m átmérőjű kerek tábla; a táblára festett fekete színű felkiáltójellel;

éjjel: ugyanez a tábla erős fehér fénnyel világítandó meg, ha a kompátkelés éjjel is folyik.

A táblát a parton a legmagasabb vízszinttől számítva legalább 4-6 m magasságban kell elhelyezni.

20. cikk

A hajók vontatása a következő általános rendelkezéseknek megfelelően történhet:

1. § A vontatást végző hajók teljesítőképességének elegendőnek kell lennie minden szükséges hajóművelet biztos végrehajtásához.

2. § A hajóvonatban elsőnek haladó vontatóhajó parancsnoka irányítja az egész vontatást, az azzal kapcsolatos összes hajóműveletekkel együtt, és gondoskodik a vontatott hajók biztonságáról.

3. § A vontatóhajónak tilos a vontatott hajókat elhagyni a kikötésnél vagy horgonyzásnál mindaddig, amíg azok a hajóutat szabaddá nem tették és a vontatóhajó kapitánya meg nem győződik azok biztonságos elhelyezéséről,

21. cikk

Hajóknak egymás mellett haladni tilos, kivéve az előzés esetét.

22. cikk

1. § Az állandó hidak alatti áthaladásoknál a hajók csak a külön jelekkel megjelölt nyílásokon mehetnek át, megtartva annak az államnak illetékes hatóságai által kiadott szabályait, amelynek területén a hidak vannak.

2. § A hajók és a tutajok áthaladására szolgáló hídnyílásokat a következő jelekkel kell ellátni:

nappal: négyszögletes táblával, amely átlóval két különböző színű részre van osztva (a felső háromszöge vörös, az alsó fehér); a táblát a híd-nyílásban a hajóút tengelyében kell elhelyezni;

éjjel: két vörös fényű lámpával, amelyek csupán az áthaladás oldaláról láthatók és ugyancsak a hajóút tengelyének megfelelően vannak elhelyezve.

Ezenkívül éjjel azokat a hídpilléreket, amelyek között a hajóút vezet, a folyás irányának megfelelően, a jobboldali pillért zöld, a baloldali pillért pedig vörös fénnyel kell megjelölni.

3. § A hajóhidaknál történő áthaladás előtt a hajóknak időben egy hosszú síp- vagy szirénahanggal kell közeledésüket jelezniük és menetsebességük csökkentésével oly módon szabályozni menetüket, hogy ne haladjanak be a híd nyílásába mindaddig, amíg az nem teljesen szabad.

23. cikk

Éjjel, homályos időben, ködben, ködös időben, hóesésben vagy záporesőben, a hajó menetsebességét olyképp kell mérsékelni, hogy mozdulatainak mindig ura legyen és hogy meg tudjon állni bármilyen akadály feltűnése esetén, avagy ha nem tudja helyzetét a hajóúthoz viszonyítva megítélni.

Az ereszkedő hajózás ilyen viszonyok között tilos.

24. cikk

Tilos a hajók kifutása az alábbi esetekben:

a) hajólevél hiányában;

b) üzemképességi bizonyítvány hiányában;

c) ha a hajó személyzetének létszáma nem elegendő a biztonságos hajózáshoz, nevezetesen: azokon a hajókon, ahol nem szükséges az állandó bentlakás, legalább egy műszakhoz elegendő személyzet, az összes többi hajónál legalább két műszakhoz elegendő személyzet kell;

d) ha a hajótest sérült, különösen, ha víz szivárog a hajótestbe a válaszfalakon, a vízgátakon vagy a fedélzeten, és ha a szivárgás útján behatoló vízmennyiség eltávolítása a hajó saját szivattyúberendezéseivel nem biztosítható;

e) ha a fedélzeten levő szállítmány súlya veszélyezteti a hajó állékonyságát;

f) ha a rakomány súlya folytán a hajó merülése meghaladja a megengedett legnagyobb merülést;

g) ha a rakomány oly módon van elhelyezve, hogy a kormányos kilátását gátolja;

h) ha a hajóra több utast vettek fel, mint amennyit a kiadott utasszállítási igazolvány engedélyez;

i) ha a hajó kormányberendezésének működése hibás;

j) ha a hajón nincs elegendő mentő-, tűzoltó-, vízeltávolító-, jelző- és horgonyzási felszerelés, vagy ha a bakok hibásak.

E rendelkezések megtartásának ellenőrzése az indulási kikötő kapitányának és a hajótulajdonosnak kötelessége.

II. cím

Hajózás a folyam nehezen hajózható pontjain

25. cikk.

A folyam szűkületeibe vagy éles kanyarjaiba való bemenetel előtt a hajók odaérkezését hosszú, 4-6 mp-ig tartó ismételt hangjelekkel kell jelezni.

A szűkületekben, a hajóút erős kanyarjaiban és általában mindazokon a helyeken, ahol a látási viszonyok nem kielégítőek, az áthaladáskor a hajóval az előtte haladó hajót nem szabad szorosan megközelíteni anélkül, hogy minden elővigyázatossági intézkedést ne foganatosítanának.

26. cikk.

A mentési munkálatokra szolgáló vagy balesetet szenvedett hajónak a segítségére menő hajók, úgyszintén az utasszállító hajók a nehéz helyekhez való közeledéskor feltűnő helyen fekete színű, henger alakú tárgyat kötelesek felvonni. Ebben az esetben elsőnek haladhatnak át.

Az összes többi hajók érkezésük sorrendjében haladhatnak át a nehezen hajózható helyeken.

III. cím

A szembetalálkozás és a hajók előzése

27. cikk

1. § Ha a hajók egymás látókörében vannak, a menetben levő hajó az irányváltoztatás műveletét a következő jelekkel köteles jelezni:

egy rövid hangjel - jobbra tartok, két rövid hangjel - balra tartok, három rövid hangjel - fordulni szándékozom, négy rövid hangjel - gépem hátrafelé működik.

Az a hajó, mely a fenti jelzések közül egyet leadott, köteles a jelzett műveletet végrehajtani.

2. § A figyelem felhívására a menetben levő hajó egy hosszú hangjelet ad.

28. cikk

Ha menetben levő, egymás felé tartó két hajó oly módon közeledik egymáshoz, hogy felmerül az összeütközés veszélye, minden intézkedést meg kell tenni a kitérésre s mindkettőnek jobbra kell tartani. Mindkettőről egy rövid hangjelet kell adni hajósíppal vagy szirénával és csökkenteni kell a menetsebességet.

29. cikk

A hajók találkozásakor az irányválasztás joga a lefelé haladó hajót illeti.

Ha a hajóút éles kanyara vagy egyéb ok miatt a lefelé közlekedő hajó nem tudja megállapítani, hogy melyik oldalról előnyösebb a vele szembe jövő hajót kikerülni, kellő időben (legalább 1,5 kilométer távolságból) két hosszú, egymást követő hangjelet köteles adni anélkül, hogy kitűzést alkalmazna; ezáltal a választás jogát a felfelé haladó hajónak engedte át.

Ha két hajó egy időben közeledik a folyam egy nehezen hajózható pontjához, az elsőként való áthaladás joga a lefelé haladó hajót illeti.

30 cikk

Ha valamelyik hajó nincs abban a helyzetben, hogy megtartsa a szabályzat 28. cikkében megállapított szabályokat anélkül, hogy magát vagy pedig az általa vontatott hajókat komoly veszélynek kitenné, a hozzá közeledő hajót két egymás után következő rövid hangjellel idejében figyelmeztetni köteles, hogy balra tér ki és eközben le kell adni a szabályzat 43. cikkében előírt látjeleket

Annak a hajónak, melyet két rövid hangjellel figyelmeztettek arra, hogy a vele szemben levő hajó eltér az általános kitérési szabályoktól, ezt a jelzést ismételnie kell, s ugyanakkor meg kell tennie a megfelelő mozdulatokat.

Ha ez a művelet a maga vagy a vontatott hajó veszélyeztetése nélkül nem volna végrehajtható, a síppal vagy szirénával leadott több mint öt egymást követő rövid hanggal jeleznie kell, hogy lehetetlen balra tartania. Ebben az esetben a hajók kapitányai kötelesek a veszély elkerülése végett mindazokat a rendszabályokat alkalmazni és hajóműveleteket végrehajtani, amelyeket a pillanatnyi körülmények megkívánnak.

31. cikk

A nehezen hajózható folyamszakaszokon, ahol a helyi viszonyok elővigyázatosságot követelnek, a folyón felfelé haladó hajók menetsebességét úgy kell szabályozni, hogy a folyón lefelé haladó hajókkal való találkozás és kitérés a folyónak erre a célra alkalmas helyén történjék.

A kitérés pillanatában, ha az szükséges, a felfelé haladó hajónak a hajóút azon oldala felé kell tartania, amerre nem akadályozza vagy nem veszélyezteti a lefelé haladó hajót.

32. cikk

Az éles kanyarokban és olyan helyeken, ahol a hajóút nem elég széles két hajó egymás mellett való elhaladására, az előzés és a találkozás tilos.

33. cikk

A hajóval sem induláskor, sem menet közben más hajó vagy tutaj útját keresztezni nem szabad, nehogy annak mozgását akadályozza.

34. cikk

Ha egyik hajó előzni kíván egy másik hajót és ez nem tehető anélkül, hogy az elöl haladó ne térjen el útvonalától, akkor kellő időben szabad utat kell kérnie 5 egymást követő hosszú síp- vagy szirénajellel, ugyanakkor csökkentenie kell menetsebességét.

Az elölmenő hajóval, amint lehetséges, a menetirányból balra kell térni, és e mozdulatának végrehajtását két rövid hangjellel kell jelezni, egyidejűleg csökkentve a menetsebességet. Az utol-érő hajó egy rövid hangjelet adva, csak ezután növelheti menetsebességét és magától balra hagyva előzheti meg a megelőzendő hajót.

Ha az előzendő hajóval nem lehet balra kitérni anélkül, hogy ez magát vagy az általa vontatott hajókat ne veszélyeztetné, akkor jobbra kell kitérni s jelezni ezt egy rövid hangjellel az őt követő hajónak; ebben az esetben az előzésben levő hajó két rövid hangjelet adva, balra tér ki és a megelőzendő hajót magától jobbra hagyja.

35. cikk

Az egy irányban haladó két hajó, amelyek közül az egyik gyorsabban halad, mint a másik, úgyszintén az ellenkező irányban haladó hajók, amelyeknél a találkozás pillanata közeledik, kötelesek megőrizni a parthoz viszonyított helyzetüket, ha úgy találják, hogy a hajóúton azon az oldalon, amelyen az adott pillanatban vannak, egymás mellett az összeütközés veszélye nélkül kellő távolságban elhaladhatnak.

36. cikk

Ha kis sebességgel egyedül haladó hajót vagy vontatmánnyal haladó hajót közvetlenül a szűk átmenet bejárata előtt egyedül haladó hajóval érnek utol, akkor az előbbi hajók kötelesek az utóbbit - ennek szirénával vagy síppal adott 5 hosszú hanggal történt jelzésére - előre engedni, míg az a szűk hajóútba behaladva, őket megelőzi.

Ez esetben mindkét hajónak meg kell tartania a 34. cikkben foglalt rendelkezéseket. A lefelé haladó hajóknak tilos szűk szakaszok bejáratánál előzni.

37. cikk

Az összes kishajók (lásd 80. cikk 5. §-át) tartoznak utat engedni az összes többi hajónak.

38. cikk

A vontatóhajók, mindenféle úszóegységek és a tutajok kötelesek az egyedül haladó géphajókhoz alkalmazkodni, és ezek csakúgy, mint az utóbbi is, tartoznak a jelen fejezetben foglalt rendelkezéseket megtartani,

Más hajóval való szembetalálkozás esetében a vontatóhajókkal a vontatást oly módon kell végrehajtani, hogy a velük szembe jövő hajóknak meg legyen a lehetőségük arra, hogy minden nehézség nélkül kitérhessenek.

Abban az esetben, amikor egy lefelé magányosan haladó hajó egy ellenkező irányból közeledő és vontatmány élén haladó hajóval találkozik és az összeütközés veszélye áll fenn, az egyedül haladó hajóval utat kell engednie a vontatóhajónak, amennyiben ezzel a művelettel nem veszélyezteti 6aját magát.

39. cikk

A kompokkal és más úszóegységekkel, amelyek egyik pontról a másikra kelnek át a folyón, utat kell engedni a folyón haladó hajóknak.

IV. cím

A vitorláshajók közlekedése

40. cikk

1. § Ha két vitorláshajó oly módon közelíti meg egymást, hogy az összeütközés veszélye áll fenn, az egyiknek az alábbi szabályok szerint kell a másiknak utat engednie:

1. A kedvező széllel vitorlázó hajó köteles annak a hajónak kitérni, amely szorosan a széllel halad.

2. A szorosan balról jövő széllel vitorlázó hajó köteles a szorosan jobbról jövő széllel vitorlázó hajónak kitérni.

3. Ha mindkét hajó kedvező, de a hajóra ellenkező oldalirányból jövő széllel jár, az a hajó, amely a szelet bal oldalról kapja, köteles a jobbról jövő széllel hajózónak kitérni.

4. Ha mindkét hajó kedvező, de ugyanazon oldalról jövő széllel halad, a szél felett járó hajó köteles a szél alatt haladónak kitérni.

A szél előtt járó hajó köteles a másik hajónak kitérni.

2. § Ha a gőzhajó és vitorláshajó oly módon találkozik, hogy az összeütközés veszélye fennforog, a gőzhajóval kell az útirányból kitérni.

III. FEJEZET

Fények és jelek

41. cikk

A "látható" szó e szabályzatban azt jelenti, hogy a fény sötét éjjel és tiszta időben észlelhető.

42. cikk

A fényekre vonatkozó szabályokat napnyugtától napkeltéig kell alkalmazni. Ebben az időben a hajón csak a jelen Szabályzatban előírt fények lehetnek.

Tilos bárminő olyan más fény használata, amelyet a rendszeresített fények egyikének lehetne tévesen vélni,

43. cikk

A 30. cikkben említett látjelzéseket a hajó jobb oldalán a következőképp kell alkalmazni:

nappal: a hajó jobb oldalán sötétkék zászló lengetése,

éjjel: lámpa segítségével leadandó, egymást követő fehér villanások.

Mindegyik villanásnak kb. egy mp tartamúnak kell lennie, követve ugyanolyan időtartamú elsö-tétítéssel. A villanásoknak legalább 1,5 km távolságból kell láthatóknak lenniük, és csak annak a hajónak az irányából szabad látszaniuk, amelyikkel a találkozás várható.

Ezeket az egyszer már leadott nappali, illetve éjjeli jelzéseket szünet nélkül ismételni kell mindaddig, amíg a hajók egymás mellett el nem haladtak.

44. cikk

Géphajóknak menet közben viselniük kell:

a) az előárbocon vagy az előárboc előtt, vagy ha előárboc nincs, a hajó elején legalább 6 m magasságban a megengedett legnagyobb merülésnek megfelelő vízvonal fölött, egy erős fényű 225-os látószögű, éspedig a hajó elejétől számítva annak mindkét oldalán 11230'-es íven látható fehér lámpát; e lámpa fényének legalább 4 km távolságról kell látszania;

b) a hajó jobb oldalán egy zöld fényű lámpát, amely a hajó elejétől számítva a láthatár 11230'-es ívén legyen látható; a lámpa fényének legalább 2 km távolságról kell látszania;

c) a hajó bal oldalán egy vörös fényű lámpát, amely a hajó elejétől számítva a láthatár 112 30'-es ívén legyen látható; a lámpa fényének legalább 2 km távolságról kell látszania;

d) a hajó farán egy kék fényű lámpát, mely a láthatárnak 135-os ívén látható, azaz a hajó gerincének irányától hátra a hajó mindegyik oldalán 67 30'-es ívben; e lámpa fényének legalább 500 m távolságról kell látszania.

Ezeket a lámpákat úgy kell elhelyezni, hogy az ív minden pontjáról látható, állandó fényt adjanak.

A zöld és vörös fényű oldallámpákat a hajó felé eső oldalán legalább 0,9 m-re előrenyúló ernyővel kell ellátni, úgyhogy ezeket a fényeket az ellenkező oldalról ne lehessen látni.

A kék fényű farlámpát a hajó felé eső oldalon ernyővel kell ellátni, úgyhogy a hajó orra felől ne lehessen azt látni.

A vörös és zöld oldallámpák és a fehér fényű lámpák közötti függőleges távolságnak legalább 3 m-nek kell lennie.

45. cikk

Állandó hidak, kompkötelek, villamos vezeték vagy bármilyen, a folyót keresztező egyéb akadály alatti áthaladásnál a hajók kötelesek a 44. cikk a) alatt említett fehér fényt ideiglenesen leengedni, de amint a hajó az említett akadályokon túlhaladt, ezt a fényt azonnal fel kell emelni eredeti helyére.

A helyi szolgálatot ellátó géphajókori, amelyek gyakran hajóznak el az előbbi pontban említett akadályok alatt, a fehér lámpa kisebb magasságban is elhelyezhető, mint ahogy ezt a 44. cikk a) pontja előírja, azzal a feltétellel, hogy ez a fény mindig a vörös és zöld oldalfények felett legyen.

46. cikk

1. § Menetben levő vitorláshajókon ugyanazokat a fényeket kell használni, amelyeket a 44. cikk b), c) és d) pontja a menetben levő géphajók részére elrendel. A 44. cikkben említett fehér fényű lámpát a vitorláshajó menet közben soha nem viselheti.

2. § A kis vitorláshajón menet közben csak a 44. cikkben (b) és c) pontjaiban) megjelölt fényeket kell használni. Ezt a két fényt egy lámpában lehet egyesíteni, amely egyenlő zöld és vörös fényt ad, mindkét fényt 112 30'-es körívben kell látni, legalább 1 km távolságból és a megfelelő oldalról.

47. cikk

A kishajókhoz sorolt géphajókon menet közben a következő lámpákat kell használni:

a) a hajó elején vagy kéményén, vagy az előtt, jól látható helyen, legalább 2 m magasságban a víz színe felett, erős fényű fehér lámpát, ahogy ezt a 44. cikk a) pontja elrendeli; a lámpa fényének legalább 2 km távolságról kell látszania;

b) zöld és vörös fényű oldallámpákat, amint ezt a 46. cikk 2. §-a előírja.

Az oldallámpák és a fehér fényű lámpa (amelynek magasabban kell lennie) közötti függőleges távolság egy méternél kevesebb nem lehet.

48. cikk

Azon a hajón, amely egy vagy több melléje vagy mögéje kötött hajóegységet vontat, a 44. cikk szerint előírt lámpákon kívül még egy második - ugyanazon cikk a) pontjában előírthoz hasonló - erős fényű fehér lámpát kell használni, amelyet ez utóbbi lámpa alatt egy-két méterre kell elhelyezni.

Ha a vontatott egységek között egy vagy több olyan hajó van, amely a Szabályzat VI. fejezetében említett veszélyes anyaggal van megrakva, a vontatóhajón a többi előírt lámpán kívül még egy vörös lámpát is kell használni, amely csak előlről és 1,5 km távolságból látható.

Ezt a lámpát a zöld fényű oldallámpától a hajó hossztengelyére merőleges irányban mérve 1,5 m és a hajó magasságában mérve ugyancsak 1,5 m távolságban kell elhelyezni.

Az oldallámpákat úgy kell elhelyezni, hogy azokat a vontatóhajó mellé kötött hajók el ne takarják.

A vontatóhajón ezenkívül vontatás közben használható a kéménye mögött vagy a hátsó árbocon egy kis fehér fényű lámpa, amelyhez az általa vontatott hajók igazodhatnak; de ennek a lámpának a fényét homályos üveggel kell csökkenteni, és ennek a fénynek nem szabad a hajó eleje felől lát-hatónak lennie.

49. cikk

A vontatást végző hajók kötelesek nappal az árboc csúcsán négyszög alakú kék lobogót viselni.

50. cikk

Ha a hajóvonatban a vontatóhajó ugyanazon oldalához egy vagy több hajó van mellékötve, akkor a vontatón és a hajóvonatban legszélső helyet elfoglaló hajón a 44. cikk d) pontjában jelzett kék fényt kell használni.

Ha vontatott hajóegységek a vontatóhajó mindkét oldalához vannak kötve, akkor azokon az egységeken kell a kék fényt használni, amelyek az összeállításban a szélső helyet foglalják el.

Ha a hajókat kötélen egy vagy több oszlopban vontatják - még ha ugyanakkor a vontatóhajó mellé is vannak hajók kötve -, csakis mindegyik oszlop legvégén levő hajóján kell a kék fényű lámpát használni.

Ha a hajóvonat végén levő sor több egymás mellé kötött hajóból áll, akkor a kék fényt csak azokon a hajókon kell használni, amelyek a sor szélén haladnak.

51. cikk

Menetben levő evezőshajókon és csónakokon, amikor másik hajó közeledik, fehér fényű lámpát kell mutatni. E lámpa fényének legalább 1 km-es távolságról kell látszania.

52. cikk

Ködös időben, ködben, záporesőben, hóviharban menetben levő hajók kötelesek időnként, legfeljebb 2 perces szünetekkel, síppal vagy szirénával egy hosszú hangjelet adni akkor, ha egyedül haladnak, vagy egy hosszú és két rövid hangjelet, hogyha más hajót vontatnak.

Hajóvonatnál csak a vontatmány élén haladó vontatóhajónak kell e cikk rendelkezéseit megtartania.

Menetben levő hajón semmilyen körülmények között sem szabad a harangot használni.

53. cikk

Vitorlás vagy evezős kishajókon nem kell az 52. cikkben ismertetett jeleket leadni; abban az esetben azonban, ha ezeket nem adják le, más megfelelő erősségű hangjeleket kell leadni, legalább egyperces időközökben.

54. cikk

Horgonyon álló vagy a folyón kikötött hajón éjjel a hajó elején, 6 métert meg nem haladó magasságban legalább 1 km távolságról a láthatár minden pontjáról jól látható fehér fényű lámpát kell használni.

Ha egymás mellett több hajó áll kikötve a part mellett, vagy horgonyon a folyón, akkor csak a hajóúthoz legközelebb álló hajón kell a cikkben meghatározott fényt használni.

55. cikk

A kikötőn kívül álló hajókon, amennyiben a hajóutat nem szabadították fel teljesen, ködös időben, köd, hóvihar, záporeső idején mind nappal, mind éjjel a hajóharangot vagy más megfelelő eszközt 1 perces időközökben, mindannyiszor kb. 5 mp-es tartammal kell megszólaltatni.

56. cikk

Tilos a folyón álló hajókon más hajók közeledésekor sípot vagy szirénát használni és a jelen Szabályzatban megállapított indok nélkül jeleket adni.

57. cikk

Segélykérés céljából a figyelem felhívására nappal kinyújtott karral jelzőzászlót, szövetdarabot vagy hasonló tárgyat, éjjel pedig ugyanilyen módon, bármilyen fényt kell körben forgatni; a figyelmet más lát- vagy hangjellel is fel lehet hívni.

Ha egy hajó kormányképtelenné válik, akkor más hajók közeledésekor síppal vagy szirénával adott szaggatott hangjellel, vagy más alkalmas eszközzel ezt a körülményt jelezni kell.

Azzal a hajóval, amelyet nem lehet kormányozni, mindent el kell követni, hogy a lehető leggyorsabban felszabadítsa a hajóutat és ha szükséges, ebből a célból segélyjelek útján segítséget kérhet a mellette elhaladó hajóktól.

Az összes arra haladó vagy a közelben tartózkodó hajók kötelesek a segélytkérő hajónak segítséget nyújtani, amennyiben ez a segélytnyújtó hajó és utasai biztonságát nem veszélyezteti.

58. cikk.

Fennakadt hajón, jól látható helyre fel kell vonni

nappal: egymás felett két színes lobogót vagy két gömb alakú tárgyat,

éjjel: egymás felett két vörös fényt, 1,8-2,0 m távolságban.

A gömböknek vagy gömb alakú tárgyaknak, amelyeket e célra használnak, legalább 0,60 m át-mérőjűeknek kell lenniük. A fényjeleknek, a láthatár minden pontjáról legalább 1 km távolságból kell láthatóknak lenniük.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az elsüly-lyedt hajókra, amelyek testének egy része látható. Ha a kapitány vagy a hajóvezető úgy véli, hogy hajója mellett a közlekedés akadály nélkül fenntartható, arról az oldalról, amelyről az út szabad:

nappal egy fehér zászlót vagy egy világos színű szövetdarabot,

éjjel pedig az 54. cikkben előírt fényt kell felvonni.

59. cikk

Fennakadt kishajóknak a közeledő más hajókat jelekkel értesíteniük kell jelenlegi helyzetükről, szaggatott síphang vagy egyéb, a kishajón levő megfelelő hangjelzés útján. Amennyiben más ha-jók közlekedése a fennakadt hajó mellett lehetséges, úgy ez utóbbi köteles arról az oldalról, amerről az út szabad, nappal egy fehér lobogót vagy világos színű szövetdarabot és éjjel egy, az 54. cikkben megjelölt fehér fényt felvonni.

60. cikk

1. § Ha a hajó olyan helyzetben akadt fenn vagy süllyedt el, amely nehezíti vagy akadályozza a szabad hajózást, vagy ahol a terepviszonyok vagy bármely más ok miatt a lefelé menő hajók nem láthatnák meg idejében jelzését, az elsüllyedt vagy fennakadt hajó kapitánya vagy vezetője a lehető legelső alkalommal tartozik az esemény helye fölött kellő távolságban a parton vagy folyón ideiglenesen figyelmeztető őrt kiállítani.

2. § Ha a hajó a hajóútban süllyedt el és teljesen elmerült, a kapitány vagy a hajóvezető tartozik ideiglenesen megjelölni a hajó helyét, az elsüllyedt hajó fölött horgonyon tetszés szerinti alakú úszó tárgyat helyezve el, amelyre éjjel aszerint, hogy az elsüllyedt hajó a jobb- vagy a balparthoz van közelebb, zöld, illetve vörös fényű lámpát kell elhelyezni.

3. § A fent említett figyelmeztető őrt vagy úszót akkor lehet eltávolítani helyéről, ha a hajóutat már kitűzték, vagy ha az illetékes hatóságoknak lehetővé válik más, a biztonságos hajózás e szakaszon való fenntartására szolgáló intézkedések megtétele.

4. § Azon állam illetékes szervei, ahol az elsüllyedés vagy fennakadás történt, kötelesek minden intézkedést megtenni a fennakadás helyének leggyorsabb megjelölésére.

61. cikk

A tutajokat vontató hajón ugyanazokat a fényeket kell használni, mint amelyeket ennek a Szabályzatnak 48. cikke a vontatást végző hajók részére megállapít.

Éjjel a vontatott tutajon, ha mögötte hajó közeledik, felvillanó fényjelzést kell leadni.

62. cikk

A kikötött vagy horgonyon álló tutajon napnyugtától napkeltéig a hajóút felé eső oldalon, mindegyik végén megfelelő magasságban, de a víz felszínétől legfeljebb 6 méter magasan fehér fényt kell elhelyezni oly módon, hogy az minden irányból legalább 1 km távolságból látható legyen.

63. cikk

A zátonyra futott tutajon el kell helyezni

nappal virradattól: 1-1,5-2 m függőleges távolságban egymástól két gömböt vagy gömb alakú tárgyat;

éjjel: két vörös fényű lámpát, amelyek egymástól 1,5-2 méter függőleges távolságra legyenek.

A lámpáknak minden irányból legalább 1 km távolságról láthatóknak kell lenniük.

64. cikk

1. § Az úszó munkagépek, működésük idején, az árbocra vagy más látható helyre az alábbi jeleket kötelesek felvonni:

nappal: 0,6 m átmérőjű fekete gömböt,

éjjel: zöld vagy vörös fényű lámpát aszerint, hogy a hajóút melyik oldalán szabad az út. A fénynek legalább 2 km távolságból kell látszania.

2. § Az úszó munkagéphez való közeledéskor a hajó síppal vagy szirénával egy hosszú figyelmeztető hangjelzést ad.

Ha a hajóútban álló úszó munkagép mellett az áthaladás szabad, akkor - miután a közeledő hajó figyelmeztető jelzését észlelték - az úszó munkagépről egy hosszú hangjelet kell adni és a szabad áthaladás oldala felől lengetni kell

nappal egy fekete zászlót,

éjjel pedig zöld vagy vörös kiegészítő lámpát aszerint, hogy a hajóút melyik oldalán van a szabad áthaladás.

Ezenkívül az úszó munkagép horgonyait a Duna adott szakaszára elfogadott hajóút jelzési szabályok szerint meg kell jelölni.

3. § Ha az áthaladás nem lehetséges, az úszó munkagép árbocán vagy más látható helyen az alábbi jeleket kell felvonni:

nappal: három 0,6 m átmérőjű fekete gömböt, egymástól 2 méter függőleges távolságra;

éjjel: három vörös fényű lámpát ugyanolyan elhelyezésben úgy, hogy azok minden irányból legalább 2 km távolságból legyenek láthatók.

65. cikk

1. § Amikor a hajóról horgonyt kívánnak vetni, ezt a műveletet három, egymás után következő hosszú síp- vagy szirénajellel kell tudatni.

2. § Ha a hajó horgonyát fel kívánják szedni, azt két hosszú és egy rövid hangjellel kell tudatni.

66. cikk

Az a hajó, amely egy vagy több hajót vontat, a vontatmány vezénylése céljából az irány megváltoztatására a következő síp- vagy sziréna-hangjelet használja:

egy hosszú és egy rövid hang - a kormányt jobbra kell fordítani,

egy hosszú, két rövid és egy hosszú hangjelzés - a kormányt balra kell fordítani,

egy hosszú és három rövid hangjelzés - a kormányt egyenesen kell tartani,

KIEGÉSZÍTÉS A "FÉNYEK ÉS JELEK" CIMŰ III. FEJEZETHEZ

66/a cikk

Tolóhajózás

A menetben levő tolt hajóvonaton a következő jeleket kell alkalmazni:

1. § Nappal (napkeltétől napnyugtáig).

Az első hajó orrán felállított árbocon a vízvonaltól számított legalább 6 méter magasságban négyszögletes kék lobogót kell felvonni.

2. § Éjszaka (napnyugtától napkeltéig).

a) A tolt hajóvonat elején a vörös és a zöld oldallámpák között egyenlő távolságra felállított árbocon a megengedett legnagyobb merülésnek megfelelő vízvonal felett legalább 6 méter magasságban 225-os látószögű, állandó erős fényű fehér lámpát kell elhelyezni oly módon, hogy a hajó elejétől számítva hátrafelé 22,5-ig és a hajóvonat mindkét oldalán 112,5-on világítson; a lámpa fényének legalább 4 km távolságról kell látszania.

b) A jelen § a) pontjában előírtakhoz hasonlóan egy további, második erős fehér fényű lámpát kell elhelyezni az előbbi fehér lámpa fölé 1-2 méterre.

c) Az árbocra az erős fehér fényű lámpák fölé 1-2 méterre egy állandó fényű zöld 225-os látószögű lámpát kell elhelyezni oly módon, hogy a hajó elejétől számítva hátrafelé 22,5-ig és a hajó-vonat mindkét oldalán 112,5-on világítson; a lámpa fényének legalább 3 km távolságra kell látszania. Ez a lámpa a menetben levő tolt hajóvonat megkülönböztető fényjele.

d) A hajóvonat legszélesebb részén, jobboldalt állandó fényű zöld lámpát kell elhelyezni oly módon, hogy a hajó elejétől számítva, jobboldalt hátrafelé 22,5-ig, a hajóvonat oldalán 112,5-on világítson; a lámpa fényének legalább 2 km távolságról kell látszania.

e) A hajóvonat legszélesebb részén, baloldalt állandó fényű vörös lámpát kell elhelyezni oly módon, hogy a hajó elejétől számítva baloldalt, hátrafelé 22,5-ig, a hajóvonat oldalán 112,5-on világítson; a lámpa fényének legalább 2 km távolságról kell látszania.

f) A zöld és vörös fényű oldallámpákat a hajó oldala felől legalább 0,9 m hosszú ellenzővel kell ellátni, hogy a hajó orra felől a másik oldalról a lámpa ne legyen látható. A zöld és a vörös oldallámpák és az erős fehér lámpa között legalább 3 méter függőleges távolságnak kell lennie.

g) A hajóvonat szélein elhelyezett valamennyi hajótest farán 135-os látószögű, állandó fényű kék lámpákat kell elhelyezni oly módon, hogy a hajótő vonalától számítva mindkét oldalon hátrafelé világítsanak és legalább 500 m-ről legyenek láthatók.

h) Ha a tolóhajó fara a leghátsó szélső hajótest faránál hátrább van, a tolóhajó farára is a jelen § g) pontjában meghatározott kék lámpát kell elhelyezni.

i) A hajó farán elhelyezett kék lámpát a hajó felől ellenzővel kell ellátni, hogy a hajó orra felől a fényt ne lehessen látni,

3. § Ha a tolóhajót az uszályok eltakarják, a tolóhajó nevét vagy számát, valamint a szervezet nevét, amelyhez a hajó tartozik, a parancsnoki híd oldalaira felszerelt megfelelő nagyságú táblákon fel kell tüntetni.

4. § A jelen Szabályzat 43. cikkében meghatározott látjeleket a menetben levő tolt hajóvonatnak jobb oldalán levő, a zöld oldal lámpával ellátott hajóján kell leadni.

5. § Egy vagy több, a vontatóhajó mellé vett uszály esetében a vontatás nem tekinthető tolóhajózásnak és az erős fehér, valamint a zöld és a vörös oldallámpákat a jelen Szabályzat 44. és 48. cikkeinek megfelelően a vontatóhajón kell elhelyezni.

6. § Azokat a fény- és látjeleket, amelyeket a menetben levő vagy lehorgonyzott tolt hajóvonatoknál alkalmaznak, de a fenti kiegészítő szabályokban nem szerepelnek, jelen Szabályzat előírásainak megfelelően kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

Elővigyázatossági rendszabályok a menetben levő, lehorgonyzott vagy kikötött hajók számára

67. cikk

1. § A hajókat bármilyen helyen és bármelyik part közelében úgy kell lehorgonyozni (kikötni), hogy a horgonyzás (kikötés) ne zavarja a folyón a szabad hajózást és ne okozzanak kárt a hajóút jelzéseiben, a kikötői, vízépítési és egyéb létesítményekben. E célból a hajók kapitányai, vezetői, úgyszintén mindazok a személyek, akik a jelzett hajókkal szolgálatukból kifolyólag kapcsolatban állanak, kötelesek az adott körülmények között minden tőlük telhető elővigyázatossági rendszabályt foganatosítani.

2. § A 3 méternél sekélyebb vízben lehorgonyzott hajók kötelesek piros zászlóval ellátott úszóval megjelölni azt a helyet, ahova horgonyukat elhelyezték.

3. § Kikötőkben és a folyónak olyan helyein, ahol a mélység 3 méternél kisebb, tilos a hajókról kidobni salakot, hamut és más hasonló terméket.

4. § Ha a hajó felszereléséhez vagy rakományához tartozó bármely tárgy a folyó hajózható részén vízbe esik és a hajózás szempontjából veszélyt jelent, a hajó kapitánya vagy hajóvezetője köteles haladéktalanul intézkedni az elsüllyedt tárgy kiemelése iránt; amennyiben ezt nem tudja megtenni, az elsüllyedés helyét köteles megjelölni

nappal: bármilyen alakú és színű úszójellel, éjjel: megfelelő színű fényjellel, amely jelzi, hogy a szabad hajóút a keletkezett akadály és a jobbpart vagy pedig az akadály és a balpart között van.

Ebben az esetben a hajó kapitánya vagy hajóvezetője köteles erről a lehető legrövidebb időn belül, a rendelkezésére álló összes eszközök felhasználásával, a legközelebbi illetékes hatóságokat értesíteni,

V. FEJEZET

Tutajok

68. cikk

A hajóval vontatott és ereszkedő tutajok hajózására vonatkozó valamennyi szabályt, azok összeállítási rendjét, méreteit, kötelekkel, horgonyokkal és más tárgyakkal való felszerelését az illetékes hatóságoknak kell megállapítaniuk, figyelemmel a jelen Szabályzatra, tekintetbe véve az alábbiakat:

1. § A tutajokon, megfelelő méretű táblán, fel kell tüntetni a tulajdonos vagy feladó nevét és lakcímét; a táblát olyan magasan kell elhelyezni, hogy mindkét oldalról olvasható legyen.

2. § A tutajokat jól egymáshoz kapcsolódó részekből kell összeállítani és nem szabad, hogy a folyón az össze- vagy szétkapcsolásuk a hajózásnak zavart vagy akadályt okozzon.

3. § A tutajok összeerősítésének meg kell felelnie a vontatás követelményeinek.

69. cikk

Tutajozás vagy veszteglés közben a vezetőnek ügyelnie kell arra, hogy a hajózást ne akadályozza és hogy a folyón hajózó vagy veszteglő hajóknak kárt ne okozzon. Tilos a tutajoknak maguk után horgonyt vagy láncot vonszolni azokon a helyeken, ahol kábelek vagy csövek vannak lefektetve.

Azokon a szakaszokon, ahol tutajoznak, minden intézkedést meg kell tenni a hajózás biztonsága érdekében.

VI. FEJEZET

Veszélyes anyagok szállítása

70. cikk

Azokon a hajókon, amelyeken veszélyes anyagokat szállítanak, nevezetesen: robbanóanyagokat, mérgező anyagokat, ásványolaj és lobbanékony termékeket, különleges elővigyázati intézkedéseket kell foganatosítani.

71. cikk

1. § Olyan hajókon, amelyeken a 70. cikk által veszélyesnek minősített anyagokat szállítanak, a folyón való állomásozás közben a hajó elején nappal háromszögű piros zászlót kell elhelyezni.

Géphajón, amely veszélyes anyagokat szállít, éjjel, a menetben levő géphajók számára a jelen Szabályzat 44. cikkében előírt fehér lámpán kívül a 48. cikkben előírt vörös lámpát is el kell helyezni.

Ha a 70. cikkben említett anyagot szállító hajóval más hajókat vontatnak, a 48. cikkben a veszélyes anyagokkal megrakott hajókat vontató hajókra előírt lámpákat kell elhelyezni.

2. § Az ásványolajtermékeket szállító hajóknak egész testét körös-körül 0,15 m széles világoskék csíkkal kell ellátni a teljes merülés vízvonala felett, míg azokat a hajókat, amelyek 28 C-nál alacsonyabb lobbanási hőmérsékletű könnyűbenzint szállítanak, ezenfelül szürkére (fehér ezüst) kell befesteni.

72. cikk

A veszélyes anyagokat szállító hajókat a hajóvonatnak általában a végére és egyéb hajóktól, amilyen messze csak lehet, kell elhelyezni, ameny-nyire ez a hajózás biztonságával és a hajóvonat összeállítási rendjével összeegyeztethető.

73. cikk

Minden, veszélyes anyagokat szállító lehorgonyzott vagy kikötött hajón éjjel vörös fényű lámpát kell elhelyezni az 54. cikkben meghatározott fehér fényű lámpa felett 1,5-2 m távolságra; ennek a lámpának, valamint a horgonylámpának a láthatár minden pontjáról legalább 1 km távolságból kell látszania.

74. cikk

Nem gáztalanított hajókon, amelyek veszélyes anyagok szállítása után a bennük szállított anyagokból eredő gázok felgyülemlése miatt még veszélyesek, szintén meg kell tartani a jelen Szabályzat 70., 71., 72. és 73. cikkeiben felsorolt rendelkezéseket.

75. cikk

Tilos a veszélyes anyagokat szállító hajókkal hidak alatt megállni, a folyón állomásozó hajók, valamint a parthoz közel levő vasút vagy lakóházak szomszédságában kikötni vagy horgonyozni.

A folyón a veszélyes anyagok átrakási műveleteit csak az illetékes hatóságok által megállapított feltételek és szabályok megtartásával és azok ellenőrzése mellett szabad végrehajtani.

VII. FEJEZET

Hajókárok

76. cikk

1. § Ha a hajót az elsüllyedés veszélye fenyegeti, akkor ennek a hajónak kapitánya vagy vezetője, vagy az, aki azt vontatja, köteles minden intézkedést megtenni, hogy felszabadítsa a hajóutat és a sérült hajót valamelyik part felé irányítsa.

2. § Hajók összeütközése esetén, ha az összeütközött hajók valamelyikét az elsüllyedés fenyegeti, a másik hajó kapitánya vagy vezetője köteles felhasználni minden rendelkezésére álló eszközt, hogy a sérült hajónak segítséget nyújtson és hogy elsősorban a hajóutat szabaddá tegye.

3. § A segélyjeleket leadó hajó közelében tartózkodó összes hajók kötelesek az előbb említettnek haladéktalanul megadni mindennemű segítséget, amennyiben ez nem jelent veszélyt a segélytnyújtó hajóra vagy utasaira,

4. § Ha a folyón történt baleset következtében emberek élete forog veszélyben, a közelben tartózkodó valamennyi hajó köteles azonnal részt venni az életmentésben.

77. cikk

A hajózással kapcsolatos minden balesetről a kapitány vagy hajóvezető köteles minden rendelkezésére álló eszköz felhasználásával a legközelebbi illetékes folyamrendészeti hatóságokat értesíteni.

Az illetékes hatóságok a kárt szenvedett hajó részére a legközelebbi menedékhelyen befogadást és ott-tartózkodást kötelesek biztosítani.

Abban az esetben, ha a vontatott hajók közül valamelyik zátonyra fut, a vontatóhajó kapitánya köteles minden intézkedést megtenni a hajó le-szabadítására.

Ha a hajót nem tudják a zátonyról leszabadítani, a vontatóhajó kapitánya a körülményeknek megfelelően jár el, egyidejűleg megteszi a jelen Szabályzat 58. cikkének megfelelő intézkedéseket.

78. cikk

Ha a hajó zátonyra fut vagy elsüllyed, a kapitány, a hajótulajdonos vagy bármely érdekelt más személy, akinek rendelkezési joga van a hajó felett, azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket a hajó kiemelésére, vagy zátonyról való lehúzására, valamint azon tárgyaknak az eltávolítására, amelyek akadályozzák a hajózást.

Ha a fent említett személyek nem tudják vagy nem akarják végrehajtani az említett munkákat, vagy ha ezek a személyek nem találhatók, akkor az illetékes hatóságok a tulajdonos terhére, saját eszközeikkel a lehető legrövidebb időn belül megtisztítják a folyam medrét.

VIII. FEJEZET

Kalauzi szolgálat

79. cikk

1. § A Dunán a kalauzi szolgálatot

a szulinai csatorna torkolatától Brailáig bezárólag az Al-Duna külön folyami Igazgatósága,

a vaskapui vonalszakaszon a Vaskapu külön folyami Igazgatósága,

az összes többi szakaszokon, ha szükséges, a dunai államok hajózási társaságai önállóan szervezik meg.

2. § A fent említett külön folyami Igazgatóság szakaszain a hajók kalauzolásának biztosítására az Igazgatóságok kalauzi testületet szerveznek, meghatározzák ezek toborzásának módját, az Igazgatóságokban résztvevő országok közötti külön megállapodással.

3. § Az alant említett hajók kalauzolásának biztosítására a dunai államok hajózási társaságainak lehetnek kalauzcsoportjai, amelyek toborzásának módját a hajózási társaságok maguk állapítják meg.

Ez esetben annak érdekében, hogy a külön folyami Igazgatóságok szakaszain a hajózási társaságok kalauza a hajók kalauzolását elláthassa, a megfelelő szakasz folyami Igazgatósága által kiadot bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

4. § A kalauzcsoportokat minden esetben csak a dunai államok polgáraiból, az Igazgatóságoknál levő kalauzcsoportokat csak a megfelelő Igazgatóságokban résztvevő dunai államok polgáraiból szabad összeállítani.

5. § Az Al-Duna és Vaskapu külön folyami Igazgatóságainak szakaszain a hajóknak tilos kalauz nélkül hajózni.

6. § Ezen Igazgatóságok kalauzi szolgálatának teljes személyzete köteles a megfelelő Igazgatóság szervei előtt vizsgát tenni. A hajózási társaság kalauzi szolgálatának személyzete annak az államnak illetékes szervei előtt tesz vizsgát, ahol a hajózási társaság, vagy annak ügynöksége van.

A vizsgák letétele után a kalauzok külön bizonyítványokat kapnak, amelyek feljogosítják őket a kalauzi szolgálat gyakorlására.

IX. FEJEZET

Fogalommeghatározások

80. cikk

1. § Hajók.

"Hajó" kifejezésen a tíz (10) tonnánál nagyobb vízkiszorítású**, géppel vagy vitorlával hajtott, valamint a gép nélküli tengeri, tavi és folyami hajók értendők.

2. § Géphajók

"Géphajók" kifejezésen mindazon hajók értendők, amelyeknek hajtóeszköze gép.

3. § Vitorláshajók.

A "vitorláshajó" kifejezés valamennyi hajóra vonatkozik, amelynek hajtóeszközként vitorlája van. Az olyan hajó, amely vitorlával hajózik anélkül, hogy gépét használná, vitorláshajónak minősül, és minden géphajó, ha gépét használja, függetlenül attól, hogy visel vitorlát vagy sem, géphajónak minősül.

4. § Hajó "menetben"

A hajó "menetben" van, ha nincs lehorgonyozva, nincs valamelyik parthoz kikötve vagy nincs fennakadva.

5. § Kishajók.

A tíz (10) tonna vagy annál kisebb vízkiszorítású hajók, melyeknek hajtóeszköze gép, vitorla vagy evező, kishajóknak minősülnek.

6. § Úszóművek.

Mindenféle fürdőház, dokk, úszóhangár és úszóhíd, kikötő-állóhajó stb. úszóműnek minősül.

7. § Úszó munkagépek.

Mindenféle kotrógépek, elevátorok, úszódaruk, cölöpverők, szivattyúk stb. úszó munkagépeknek minősülnek.

8. § Tutajok.

Tutajok a szilárdan vagy lazán összekötött szálfavonatok.

9. § Hajóvonatok (karavánok).

Hajóvonatnak vagy karavánnak nevezzük az egy vagy több vontatóhajóból és az általuk akár mellé kötve, akár utána akasztva egy vagy több oszlopban, illetőleg sorban vontatott úszóegységekből álló csoportot.

10. § Kapitány.

Kapitány, aki a hajón parancsnokol (1. §).

Hajóvezető, aki gép nélküli hajón (petróleumtartályhajó, áruszállító uszályhajó stb.) parancsnokol.

Tutajvezető, a tutaj vezetésével megbízott személy.

11. § A hajók merülése.

A hajó merülése változó mértékű, és a hajó terhelési fokától függ.

A gyakorlatban a következő merülések különböztethetők meg:

építési, azaz a legnagyobb megengedhető me-rülés, melyet a hajó építésénél határoznak meg;

a regiszter szerinti merülés - ez szintén a legnagyobb megengedett merülés, amelyet azonban a hajóosztályozó intézet állapít meg a hajó elhasználódási fokának számításba vételével, s amely különbözik az építési merüléstől;

üzemi merülés (másképpen terhelési merülés) - a hajó tényleges terhelése következtében előálló merülés.

Vontatás közben, a hajó merülésén a hajóvonatban levő hajók közül a legmélyebb merülése értendő.

12. § Indulási kikötő.

Indulási kikötőn azt a kikötőt kell érteni, ahol a berakodás vagy az utasok hajóra szállása történt.

II. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK

X. FEJEZET

A magyarországi belvizekre vonatkozó általános kiegészítő rendelkezések

81. cikk

Azok a kishajók, amelyeknek vízkiszorítása a megengedett legnagyobb merüléskor nem haladja meg a 2 tonnát, csónakoknak vagy bárkáknak minősülnek.

82. cikk

A csónak vezetője köteles állandóan ügyelni arra, hogy csónakja menetben levő hajó útjába ne kerüljön. Csónaknak menetben levő hajó útját 300 m-nél kisebb távolságban keresztezni vagy menetben levő hajót 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni - a hajóhoz tartozó, valamint a szolgálati csónakok kivételével - tilos.

83. cikk

1. § A jelen Szabályzat 1. cikke 1. §-ának 4. pontjában említett egészségügyi levéllel csak a külföldi viszonylatban közlekedő hajókat kell ellátni.

2. § A magyar lobogó alatt hajózó belvízi hajóknak jelen Szabályzat 12. cikkében felsorolt okmányokon kívül Hajókönyvvel is kell rendelkezniük, amely gőzhajóknál a Kazánkönyvvel, motorhajóknál a Légtartályt ellenőrző könyvvel egyesíthető.

84. cikk

Azokat a hajókat, amelyeknek elejét és hátulját szimmetrikus alakjuk folytán megkülönböztetni nem lehet, a menetirány megjelölése végett nappal a haladás irányába eső hajó végén, a hajó hossztengelyére merőlegesen egy legalább 0,60 m átmérőjű, vízszintesen fehérre és vörösre sávozott tárcsával kell ellátni.

85. cikk

1. § Tilos horgonyozni vagy kikötni szűk helyeken, erős kanyarokban és olyan hajók mellett vagy közelében, amelyek veszélyes anyagot szállítanak és a jelen Szabályzat 71. és 73. cikkeiben meghatározott jeleket viselik.

2. § Tilos továbbá a hajóknak kötélen járó vagy szabadon közlekedő és a jelen Szabályzat 19. cikk 3. §-ában meghatározott jelekkel ellátott átkelések vonalában állomásozniuk.

86. cikk

1. § Kettőnél több egymás mellé kötött hajóból álló csoportnak ereszkedni tilos. Tilos az ereszkedő hajókkal a víz folyására keresztirányban elhelyezkedni.

2. § Ereszkedő hajón nappal legalább 6 m magasságban a víz színe felett, legalább egy 0,60 m átmérőjű, fekete színű, gömb alakú tárgyat és ez alatt 1 m-nyire, bármilyen színű négyszögletes lobogót kell felvonni.

3. § Éjjel az ereszkedő hajón legalább 6 m magasságban egy fehér fényű lámpát kell felvonni, amelynek minden oldaláról legalább 1 km távolságban láthatónak kell lennie. Ezenkívül, ha más hajó közeledik, egy fehér fényű lámpát kell lóbálni a hajó elején vagy végén aszerint, hogy az ereszkedő hajó melyik része van közelebb a közeledő hajóhoz.

87. cikk

1. § A tutajszemélyzet legkisebb létszámának 300 m3 famennyiségnél nem nagyobb tutajoknál legalább 3 főből kell állnia. A 300 m3 famennyiségnél nagyobb tutajokon minden megkezdett 100 m3 után további 1-1 személyt kell alkalmazni.

2. § Ha több tutaj ereszkedik egymás közelében, azok egymás közötti távolságának legalább 300 m-nek kell lennie.

3. § A keskeny híd nyílásokba, valamint a szűk helyekre való bemenetel előtt a tutajosok kötelesek a tutajt a szükséges mértékben szétbontani és az ilyen helyeken két, esetleg több részletben átereszteni. Hasonlóképpen kötelesek a tutajt a révkapitányság felszólítására szétbontani a folyó olyan szakaszain is, ahol a partvédőművek építése ezt szükségessé teszi.

88. cikk

1. § Köteles-kompot a Dunán - a mellékágak kivételével - üzemben tartani tilos.

2. § Nem a Dunán létesített réveknél, ahol az átjárás megkönnyítésére kötél van a vízen keresztülfeszítve, a közeledő géperejű hajókról ismételt hosszú hangjellel, egyéb hajókról és tutajokról pedig hangos kiáltással kell a révészeket a kötél leeresztésére, illetőleg ha a komp éppen úton van, a kellő kitérésre figyelmeztetni.

3. § A figyelmeztető jelzésre a révészeknek a kötelet azonnal le kell ereszteniük és ha a komp éppen úton van, azonnal ahhoz a parthoz kell siet-niük, amelynél a komp a hajó vagy tutaj útjából mielőbb kitérhet.

4. § Éjjel - napnyugta és napkelte közötti időben -, továbbá ködös időben, hózivatarban, rossz látási viszonyok mellett tilos a révkötelet állandóan kifeszítve tartani.

5. § Éjjel, ha a komp közlekedik és a révkötelet ideiglenesen kifeszítették, a komp vezetője köteles ennek jelzésére minden oldalról legalább 1 km távolságból látható fehér fényű lámpát a komp felső oldalán állandóan lóbáltatni mindaddig, amíg a révkötelet ismét teljesen leeresztették. Ezt a lámpajelzést mindenkor adni kell, tekintet nélkül arra, hogy a komp vezetője a közeledő géperejű vagy egyéb hajóknak vagy tutajoknak figyelmeztető jelzését hallotta-e, vagy sem.

6. § Nappal, ha a kompkötél ki van feszítve és hajó közeledik, a kompkötél kifeszített állapotát bármilyen színű 1 m X 0,70 m méretű lobogó lengetésével kell jelezni,

7. § Éjjel, ha a komp nem közlekedik, a révkötél le van eresztve, a kompon egy minden irányból 1 km távolságból látható fehér fényű lámpát kell elhelyezni.

8. § Nappal, ha a kompkötél leeresztett állapotban van, tehát a hajóút szabad, a lobogónak vagy a kompon, vagy a parton megfelelően látható helyen, nyugalmi állapotban kell lennie.

9. § Ha a távolbalátást hózivatar vagy kedvezőtlen légköri viszonyok akadályozzák, annak jelzése céljából, hogy a komp közlekedik, illetőleg a révkötél ki van feszítve, a komp vezetője mind éjjel, mind nappal köteles kürttel, vagy trombitával (szócsővel) ismételt erős figyelmeztető hangjeleket adni.

89. cikk

1. § Hajóhidat a Dunán csak rendkívüli esetben, átmeneti jelleggel, a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével szabad létesíteni.

2. § A Dunán vagy egyéb belvizeken létesített hajóhíd fenntartója köteles a hajóhíd kinyitását biztosítani minden esetben, amikor az a vízi közlekedés érdekében szükségessé válik.

3. § Az ereszkedő hajók és tutajok átbocsátása céljából a hajóhidat naponta csak kétszer kell kinyitni, előre meghatározott időben legfeljebb 1-1 órai időtartamra, feltéve, hogy ereszkedő hajó vagy tutaj átbocsátást kér. E hídnyílások napszakát és időtartamát az érdekelt megyei tanácsok meghallgatása után a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg.

4. § Azoknak a géphajóknak, amelyek a hajóhíd nyílásán kívánnak áthaladni, a hídnyitást nappal az árboc csúcsára felvont fehér lobogóval, éjjel a fehér jelzőlámpa (lámpák) fölé felvont zöld fényű lámpával kell kérniük. Amennyiben az áthaladni szándékozó géphajóknak elég a kapu egyik szárnyának kinyitása is, a fehér lobogót félárbocra, éjjel pedig a zöld fényű lámpát a fehér fényű jelzőlámpa (lámpák) alá kell felvonnia.

5. § A hídnyílásba behajózni csak a kapuk teljes kinyitása után szabad. Ennek jelzésére nappal a hídnyílás két oldalán nemzeti színű lobogót, éjjel az állandó hidakra előírt zöld és vörös fényű lámpákat kell elhelyezni.

6. § Ha a hídnyílás zárva van, azt éjjel a hídnyílás középvonalában vagy a kapu szélénél egymás felett 1,50-2 m távolságban elhelyezett három vörös fényű jelzőlámpával kell jelezni.

7. § Ha a hajóhíd feletti fordítóhelyről a híd nem látható, a híd felett levő legközelebbi fordítóhelyen a hajóhíd fenntartójának költségére jelzőállomást kell létesíteni.

90. cikk

1. § Az újonnan létesülő hidak szerkezeti alsó élének a Dunán a Budapest feletti szakaszon 7 m-re. a Budapest alatti szakaszon 8 m-re, a Tiszán a Szolnok feletti szakaszon 5,60 m-re, a Szolnok alatti szakaszon 6,40 m-re kell lennie attól a legnagyobb jégmentes vízállástól, amelynek egyhuzamban előfordult legnagyobb tartóssága a Dunán nem haladta meg a 4 napot, a Tiszán Tokaj felett a 8 napot, Tokaj alatt az 5 napot.

2. § A hajózható folyón létesített" erősáramú átfeszítések legmélyebb belógási pontjának az eddig észlelt legmagasabb jégmentes vízszint felett legalább 15 m-re, a gyengeáramú átfeszítések legmélyebb belógási pontjának legalább 12 m-re kell lennie.

3. § Az átfeszítések megjelölésére, attól lefelé és felfelé számítva 250 m távolságban a parton vörös színnel keretezett fehér színű, 1,50X2 m átmérőjű táblát kell elhelyezni, legalább 4-6 m magasságban, rajta élénk vörös színű villámjellel.

4. § A táblát éjjel fehér fénnyel meg kell világítani.

91. cikk

1. § Minden kikötött vagy horgonyon álló, 10 tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajón és úszó munkagépen a személyzet egyharmad részének a hajón kell tartózkodnia. A hajón tartózkodó egyharmad személyzetnek felerészben fedélzeti személyzetnek, felerészben gépszemélyzetnek kell lennie.

2. § A géphajókon tiszti vagy altiszti ügyeletet és fedélzeti őrszolgálatot kell tartani.

3. § Tartósan üzemen kívül helyezett egy csoportban álló géphajókon, továbbá uszály haj ókon, úszó munkagépeken az őrszolgálatot összevontan is meg lehet szervezni.

XI. FEJEZET

A magyarországi dunaszakaszra és az egyéb hajózható magyar belvizekre vonatkozó helyi vonatkozású rendelkezések

A DUNÁN

A Duna Rajka-Gönyü közötti szakasza

92. cikk

A Rajka és Gönyü közötti szakaszon lefelé menetben a vontatóhajók mellé kötve csak egy hajót, utána akasztva pedig csak egy sort vontathatnak. A sor szélessége bratislavai +400 cm-es vízállás felett nem haladhatja meg a 40 m-t, bratislavai +400 cm-es vízállás alatt a 31 m-t, feltéve, hogy rendkívüli körülmények miatt "Hajósoknak szóló hirdetmény"-ekben szigorúbb korlátozást nem adnak ki.

93. cikk

A Rajka-Gönyü közötti szakaszon felfelé menetben a vontatóhajók egy oszlopban egymás után csatolva legfeljebb 5 egységet vontathatnak, feltéve, hogy a bratislavai vízmércén a vízállás meghaladja a +400 cm-t; ha a vízállás a bratislavai vízmércén nem éri el a +400 cm-t, egy oszlopban csak 4 egység vontatható, feltéve, hogy rendkívüli körülmények miatt "Hajósoknak szóló hirdet-mény"-ekben szigorúbb korlátozást nem adnak ki.

94. cikk

1. § A Rajka-Gönyü közötti szakaszon a tutajok ereszkedése tilos.

2. § A vontatott tutajok mérete legfeljebb 65X13 m lehet.

A Duna Gönyű-Bok közötti szakasza

95. cikk

A Gönyü-Bok közötti szakaszon lefelé menetben a vontatóhajók oldalaikhoz legfeljebb 2-2 hajót köthetnek, a vontatóhajó után akasztva pedig csak két sort vontathatnak. A soronként egymás mellé kötött hajók száma legfeljebb öt lehet.

96. cikk

A Gönyü-Bok közötti szakaszon felfelé menetben a vontatóhajó után akasztott sorok száma oszloponként legfeljebb öt lehet.

97. cikk

1. § A Gönyü és Vág-torkolat közötti szakaszon a tutajok ereszkedése tilos.

2. § A Gönyü és Vág-torkolat közötti szakaszon vontatott tutajok és a Vág torkolata alatt vontatott vagy ereszkedő tutajok mérete legfeljebb 65X15 m lehet.

98. cikk

1. § Budapesten a Margitsziget felső csúcsa és a déli Összekötő Vasúti híd között a hajóvonatok legfeljebb 7 egységből állhatnak, beleértve a vontatóhajót is.

2. § A felfelé menő hajóvonatokban a vontatmányt csak a géphajó után akasztva, legfeljebb 3 sorban szabad vinni, és egy sorban legfeljebb két hajó lehet.

3. § Felfelé menetben a vontatókötél hossza legfeljebb 35-40 m lehet és a géphajóknak - a volt Erzsébet-híd környékét (1646 fkm) kivéve - átlagban legalább 6 km sebességgel kell haladniuk.

4. § Lefelé menetben a Kossuth-híd nyílásába behajózó hajóvonatokat úgy kell összeállítani, hogy legfeljebb 3 hajó legyen egy sorban egymás mellé kötve a géphajó után akasztva és 2 hajó a géphajó mellé kötve jobbról és balról, vagy kötélen 4 hajó legyen egy sorban, egymás mellett elhelyezve és a géphajó mellé csak egy hajó legyen kötve.

99. cikk

Budapesten a Margitsziget felső csúcsa és a déli összekötő Vasúti híd között nem géperejű hajóknak ereszkedniük tilos. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajókra, az egy útra épült hajókra, a csónakokra, valamint azokra a hajókra, amelyek az árurakodás lebonyolítása céljából a partok mentén helyüket változtatják.

A TISZÁN

100. cikk

1. § A Szolnok feletti szakaszon lefelé menetben a vontatóhajó mellé kötve csak egy hajót, utána akasztva legfeljebb egy sort vontathat. A sor szélessége nem haladhatja meg a 26 métert.

2. § A Szolnok feletti szakaszon felfelé menetben a vontatóhajó után akasztott sorok (és egy sorban az egységek száma) legfeljebb három lehet.

3. § A Szolnok alatti szakaszon lefelé menetben a vontatóhajó mellé kötve csak egy hajót vontathat. Az egységek a hajó után a szolnoki +200 cm-es, illetőleg a csongrádi + 150 cm-es vízállás alatt egy sorban, a szolnoki + 200 cm-es, illetőleg a csongrádi + 150 cm-es vízállás felett két sorban lehetnek elhelyezve, soronként legfeljebb 36 m szélességben.

4. § A Szolnok alatti szakaszon felfelé menetben a vontatóhajó után akasztott sorok száma legfeljebb négy és egy sorban az egységek száma legfeljebb négy lehet.

101. cikk

Tilos az ereszkedő hajózás és a tutajozás:

a Tokaj feletti szakaszon, ha a vízállás meghaladja a tokaji vízmércén az 5,50 m-t,

a Tokaj-Szolnok közötti szakaszon, ha a vízállás meghaladja a tiszafüredi vízmércén az 5 m-t,

a Szolnok-Szeged közötti szakaszon, ha a vízállás meghaladja a csongrádi vízmércén a 6 m-t.

102. cikk

A Tiszán közlekedő tutajok mérete legfeljebb 72X22 m lehet. Ezek a méretek a több táblából összeállított tutaj testekre is vonatkoznak, az evezőlapátok beszámítása nélkül.

A BALATONON

103. cikk

1. § A Balatonon közlekedő vitorláshajók közül azok minősülnek kishajóknak, amelyeknek teljes vitorla felülete nem haladja meg a 25 m2-t és tőkesúllyal nincsenek ellátva.

2. § A vitorlás kishajók a Balatonon csak a jelen Szabályzat 51. cikkében előírt fényjelzéseket kötelesek használni.

104. cikk

A Balatonon a halászhajókat a következőképpen kell megjelölni:

A háló kétszárnyán levő halas és hálós hajót a hálóval alkotott félkör két szélső pontjának megjelöléseképpen, a halászás idejére nappal egy-egy fehér lobogóval, éjjel egy-egy fehér színű lámpával kell ellátni. A háló közepét (hálótorkot, a zsák nyílását) nappal egy fehér-fekete sávozású 60 cm átmérőjű és 1 m hosszú bójával, éjjel egy vörös fényű lámpával kell megjelölni. A lámpát hajó közeledésekor lóbálni kell. (A háló öble vagy zsákja a Balatonon a halászhajóktól számítva mindenkor a tó tengelye - mélyebb vize - felé esik).

105. cikk

A Balatonon a hajókról, hamut, salakot vagy más anyagot csak menet közben a tó közepe táján, olyan helyen szabad a vízbe dobni, ahol a vízmélység legalább 2,5 m. A hajókról ballasztot csak külön erre a célra kijelölt helyen szabad kidobni.

106. cikk

1. § A balatoni zárt kikötők torkolatait a hajózási idényben zöld és vörös fényű lámpákkal kell megjelölni oly módon, hogy a tó felől nézve a jobboldali móló végére a zöld, a baloldali móló végére a vörös fényű lámpát kell elhelyezni. A vörös fényű lámpa felett fehér fényű villanólámpa helyezendő el.

2. § Az egymólós kikötőknél a móló végét zöld fényű villanólámpával kell megjelölni.

3. § A kikötőlámpák oszlopai vízszintesen fehér és fekete színűre csíkozandók. Az egyes csíkok szélessége 1,5 m kell hogy legyen.

107. cikk

A Balatonon géphajók találkozása esetén a Szabályzat III. címében a hajók szembetalálkozására Vonatkozó szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha a két géphajó homlokegyenest vagy majdnem homlokegyenest ellenkező irányból közeledik egymáshoz. Nem kell tehát ezeket a szabályokat alkalmazni nappal oly esetben, amidőn az egyik géphajó irányát a másik géphajó keresztezi; éjjel pedig, amidőn elölről a fehér fényű lámpa (lámpák) mellett vagy csak a vörös, vagy csak a zöld lámpa látszik. A Szabályzat 43. cikkét egyik esetben sem kell alkalmazni.

108. cikk

1. § Ha a Balatonon két géphajó útiránya egymást úgy keresztezi, hogy az út folytatása esetében összeütközés veszélye forog fenn, az a géphajó köteles kitérni, amelyről a másik géphajót jobb felől látni.

2. § Az a hajó, amelynek útjából a jelen Szabályzat értelmében a másik hajónak kell kitérnie, irányát és menetsebességét megtartani köteles. Ha azonban a rossz látási viszonyok folytán két hajó olyan közel jutott egymáshoz, hogy az összeütközés egyedül a kitérésre kötelezett hajó mozdulata által el nem kerülhető, a másik hajóval is olyan mozdulatot kell tenni, amely az összeütközés elkerülésének biztosítására a legjobbnak látszik.

3. § Minden hajónak, amelynek a jelen Szabályzat szerint más hajó útjából ki kell térnie, kerülnie kell, hogy más hajó irányát annak orra előtt keresztezze.

4. § Minden hajó, amelynek a jelen Szabályzat szerint más hajó útjából ki kell térnie, a másik hajóhoz közeledésekor, ha az szükséges, köteles menetsebességet mérsékelni, a gépét megállítani vagy hátrálni.

109. cikk

1. § A Balatonon minden hajó, amely más hajót utolér, tekintet nélkül a jelen Szabályzat ellentétes rendelkezéseire, az utolért hajónak útjából kitérni köteles.

2. § Más hajót utolérő hajónak az olyan hajót kell tekinteni, amely a másik hajóhoz annak keresztmetszetétől 22,5 foknál hátrább eső irányból közeledik, vagyis éjjel a másik hajónak egyik oldallámpáját sem láthatja. Ha nappal az utolérő hajóról nem lehet biztosan felismerni, hogy a hajó a másik hajóhoz viszonyítva az említett helyzet előtt vagy mögött van-e, a hajót utolérő hajónak kell tekinteni.

3. § A két hajó egymáshoz való helyzetében beálló későbbi változás az utolérő hajót a másik hajó útját keresztező hajóvá nem változtatja, s az alól a kötelessége alól, hogy az utolért hajó útjából kitérjen, mindaddig nem menti fel, amíg az utóbbit teljesen el nem hagyta és az utolért hajó útját szabadon nem folytathatja.

110. cikk

1. § A Balatonon a halászhajók a személyhajók által rendszeresen használt útvonalakon a közlekedést nem gátolhatják.

2. § A vitorlás- és géphajók kötelesek a hálóval halászó halászhajók útjából kitérni.

3. § A halászó eszközökkel a hajóknak a kikötőbe való biztos be- és kimenetelét akadályozni tilos. Máshol viszont a hajók vezetőinek kell ügyelniük arra, hogy hajójukkal a halászó eszközökben kárt ne okozzanak.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

111. cikk

Hatályon kívül helyezve

112. cikk

Ha a hajózás természetéből folyó rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, a jelen Szabályzattól eltérő, átmeneti jellegű rendelkezéseket a közlekedés- és postaügyi miniszter a révkapitányságokon "Hajósoknak szóló hirdetmények"-ben teszi közzé.

113. cikk

Minden tíz tonnán felüli vízkiszorítással bíró hajót, úszóművet vagy úszó munkagépet köteles tulajdonosa jelen Szabályzat egy példányával ellátni.

* Megjegyzés: A jelzőállomások csak akkor kerülnek felállításra, ha a helyi viszonyok és a forgalom azt indokolják.

** Megjegyzés: A vízkiszorítást a következő képlet alapján kell hozzávetőlegesen kiszámítani:

Hosszúság, szélesség és a hajótest legnagyobb merülési vonaláig számított középmerülés szorzatának 3/4 része. A hosszúságot a fedélzeten az orrtőke élétől a fartőke külső éléig mérjük, a szélességet az egyik oldal külső szélétől, a másik oldal külső széléig mérjük a hajó középső, legszélesebb részén, azaz a középrészén, a dörzsfa vastagságának számításba vétele nélkül.

1. Megjegyzés: Jelen Szabályzatban lefektetett és általában a hajóra vonatkozó valamennyi szabály - a különleges szabályok kivételével - kishajókra is érvényes.

2. Megjegyzés: Jelen Szabályzat alkalmazásánál az úszóművek és úszó munkagépek a folyón való hajózásuk alatt, vízkiszorításuk alapján hajóknak vagy kishajóknak számítanak.