1960. évi 14. törvényerejű rendelet

egyes bűncselekmények kisebb jelentőségű eseteinek szabálysértéssé nyilvánításáról

Hazánkban a közrend és a közbiztonság jelentős mértékben megszilárdult. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy azokat, akik garázdaságot, közveszélyes munkakerülést vagy üzletszerű kéjelgést követnek el, ha cselekményük kisebb jelentőségű, bíróság helyett szabálysértési hatóság vonja felelősségre.

Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

1. § (1) Szabálysértés a garázdaság [BHÖ. 189/A. pontjának (1) bekezdése], a közveszélyes munkakerülés (BHÖ. 257-260. pont) és az üzletszerű kéjelgés (BHÖ. 348/A. pont), ha az eset összes körülményeire (különösen az elkövetés módjára és az elkövető személyi körülményeire) tekintettel a cselekmény kisebb jelentőségű.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetője egy naptól harminc napig terjedő elzárással sújtható, vagy egy naptól harminc napig terjedő közmunka teljesítésére kötelezhető, avagy vele szemben ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

2. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés esetén a szabálysértési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi 3-12. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. § E törvényerejű rendelet alapján eljárást csak a tizenhatodik életévüket már betöltött személyekkel szemben lehet lefolytatni.

4. § (1) Az eljárás elsőfokon a járási (városi, fővárosi kerületi) rendőrkapitányság, másodfokon pedig a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányság hatáskörébe tartozik.

(2) Az eljárásra az elkövető lakó- vagy tartózkodási helye, illetőleg az elkövetés helye szerinti rendőrkapitányság is illetékes.

(3) Budapest területén elsőfokon kizárólag a belügyminiszter által kijelölt kerületi kapitányság jár el.

5. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés elkövetőjét a rendőrségi szervek őrizetbe vehetik. Őrizetbevétel esetén az elkövetőt három napon belül a szabálysértési hatóság (4. §) elé kell állítani.

6. § Ha a bizonyítékok megszerzése vagy a bizonyítás kiegészítése három napnál hosszabb időt vesz igénybe, a szabálysértési hatóság az elkövetőt - az illetékes ügyész jóváhagyásával - írásban foglalt határozattal további nyolc napig őrizetben tarthatja.

7. § (1) Elzárás kiszabása, illetőleg közmunka teljesítésére kötelezés esetén az előzetes fogvatartás idejét be kell számítani.

(2) Amennyiben a szabálysértési hatóság pénzbírságot szab ki, az előzetes fogvatartással a megfelelő összeg erejéig a pénzbírságot is lerovottnak nyilvánítja. Ebben az esetben egy napi őrizetre tíz forinttól kétszáz forintig terjedő összeget kell számítani.

8. § (1) A fellebbezést a határozat kihirdetésekor kell bejelenteni.

(2) Elzárás kiszabása esetén a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

(3) A fellebbezést a másodfokon eljáró szerv három napon belül köteles elbírálni.

9. § Az elkövető az elzárás alatt köteles a részére kijelölt munkát elvégezni.

10. § (1) A közmunka teljesítésére kötelezett tartozik a szabálysértési hatóság által megjelölt időpontban és munkahelyen jelentkezni, valamint a részére megszabott munkát elvégezni.

(2) A közmunka teljesítésére kötelezést elzárásra kell átváltoztani, ha az elkövető kötelezettségének igazolatlanul nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít.

(3) Az elzárásra való átváltoztatásnál egy napi közmunka helyett egy napi elzárást kell számítani.

11. § Az elkövető az eljárással kapcsolatban felmerült költségeket köteles megtéríteni.

12. § (1) A szabálysértési hatóság a kiszabott elzárás, közmunka vagy pénzbírság végrehajtását hat hónapi próbaidőre feltételesen felfüggesztheti, ha ettől az elkövető jövőbeni magatartására kedvező hatás várható.

(2) Ha az elkövető a próbaidő alatt bűntettet vagy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szabálysértést követ el, a felfüggesztett elzárás, közmunka, illetőleg pénzbírság végrehajtását el kell rendelni.

13. § (1) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésében meghatározott valamely cselekmény miatt büntető eljárás indult és a cselekmény az eset összes körülményeire tekintettel kisebb jelentőségű, az ügyész az ügyet elbírálás végett az illetékes szabálysértési hatósághoz teszi át.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően határozhat a bíróság is, ha az ott megszabott feltételt az előkészítő ülésen állapítja meg. Ugyanígy határoz az eljáró tanács elnöke, ha az ügyben előkészítő ülést tartani nem kell. A bíróság (a tanácselnök) végzése ellen csak ez ügyész élhet perorvoslattal.

(3) Amennyiben a bíróság az (1) bekezdésben megszabott feltételt tárgyaláson állapítja meg, a szabálysértést - az e törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával - maga bírálja el. Ilyen esetben az eljárásra a büntető eljárás szabályai az irányadók; e törvényerejű rendelet 3. §-át, 7. §-át, valamint 9-12. §-át a bírósági eljárás során is megfelelően alkalmazni kell.

14. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése előtt elkövetett cselekményekre is alkalmazni kell.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára