1963. évi 36. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Állami Díja, a Kossuth-díj, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címek adományozásáról

1. § (1) A Magyar Népköztársaság Állami Díja adományozható azok részére, akik

- nagy horderejű tudományos, tudományos jellegű, illetőleg műszaki, kutatási vagy fejlesztési eredményekkel, az elért eredmények továbbfejlesztésével,

- a népgazdaság számára nagy jelentőségű gazdasági eredményekkel járó újítások kidolgozásával,

- a szocialista gazdaság fejlődése szempontjából úttörő jelentőségű tevékenységgel,

- a termelés műszaki színvonalát, a termelt cikkek minőségét nagymértékben emelő és a népgazdaság igényeinek fokozott mértékben való kielégítését eredményező új termelési módszerek alkalmazásával,

- a termelés szervezésével, irányításával elért meghatározott kiemelkedő termelési eredményekkel,

- a termelőmunkában kiemelkedő egyéni teljesítménnyel,

- a gyógyítás terén elért tudományos eredménnyel vagy ilyen eredmények sikeres alkalmazásával és továbbfejlesztésével, az egészségügy továbbfejlesztésének szervezésével és irányításával,

- a nevelés-oktatás terén elért elméleti eredményekkel vagy ilyen eredmények sikeres gyakorlati alkalmazásával és továbbfejlesztésével

a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során nagy jelentőségű eredményeket értek el.

2. § Kossuth-díj adományozható azok részére, akik kulturális és művészeti alkotásukkal, illetőleg teljesítményükkel olyan kimagasló eredményt értek el, amellyel a szocialista kultúrát és művészetet gazdagították és ezáltal népünk, országunk, társadalmi rendszerünk nemzetközi tekintélyét és megbecsülését növelték.

3. §[1] (1) A Magyar Népköztársaság Állami Díjának és a Kossuth-díjnak fokozatai: nagydíj és díj.

(2) A Magyar Népköztársaság Állami Díjával és a Kossuth-díjjal együttjáró összeget, továbbá megosztott díj esetén a megosztásra vonatkozó szabályokat a Minisztertanács állapítja meg.

4. § A Magyar Népköztársaság Állami Díjában, illetőleg a Kossuth-díjban részesített személy jogosult az Állami Díjas, illetőleg Kossuth-díjas cím használatára.

(2) A Magyar Népköztársaság Állami Díját és a Kossuth-díjat megosztva is lehet adományozni, ha a kimagasló eredményt többen együttes munkával érték el.

5. § (1) A szocialista kultúra fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett művészek részére kitüntető cím adományozható.

(2) A kitüntető címnek két fokozata van:

I. fokozat: "Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze",

II. fokozat: "Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze".

6. §[2]

7. § (1)[3] A Magyar Népköztársaság Állami Díját és a Kossuth-díjat a Minisztertanács az általa létrehozott bizottság javaslatára, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címeket pedig a művelődésügyi miniszter javaslatára adományozza.

(2)[4] A Magyar Népköztársaság Állami Díja és a Kossuth-díj három évenként, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető cím pedig évente, április hó 4. napja alkalmából kerül adományozásra.

(3) A Minisztertanács az előző bekezdésekben foglalt rendelkezésektől indokolt esetben eltérhet.

8. § (1) A kitüntető címet a Minisztertanács megvonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált.

(2) A büntető és egyéb jogszabályoknak a rendjelekre vonatkozó rendelkezéseit e törvényerejű rendelet alapján adományozott kitüntető címekre is alkalmazni kell.

9. §[5] A Magyar Népköztársaság Állami Díjával, a Kossuth-díjjal, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címmel járó jelvény és oklevél leírását, a jelvény viselésének és a cím használatának szabályait, továbbá az ezekkel járó juttatásokat a Minisztertanács állapítja meg.

10. § Az 1964. január 1. napja előtt adományozott Kiváló Művész és Érdemes Művész kitüntető cím használatára jogosult művésznek művészi tevékenységével összefüggő jövedelme továbbra sem lehet kevesebb átlagosan havi 3600, illetőleg 2400 forintnál.

11. § Ez a törvényerejű rendelet az 1964. január hó 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az 1955. évi 2. törvényerejű rendelettel módosított 1948. évi XVIII. törvény, továbbá az 1952. évi 14. törvényerejű rendelettel módosított 1950. évi 27. törvényerejű rendelet.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára