17/1964. (XII. 30.) FM rendelet

a szervezett mezőgazdasági szaktanácsadásról

A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztéséhez a tudomány eredményei és az élenjáró termelési tapasztalatok elterjedésének meggyorsítását elősegítő szervezett mezőgazdasági szaktanácsadásra is szükség van. Ennek érdekében - a pénzügyminiszterrel, az élelmezésügyi miniszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

A szaktanácsadás fogalma és módozatai

1. §

(1) A szervezett mezőgazdasági szaktanácsadás (a továbbiakban: szaktanácsadás) az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az alapszabályszerűen működő termelőszövetkezeti csoportok, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és hegyközségek (a továbbiakban együtt: termelőüzem) segítését célzó szakismeretterjesztési tevékenység. A szaktanácsadó a korszerű nagyüzemi termelési, tenyésztési, üzem- és munkaszervezési módszerek széleskörű gyors elterjesztését, az üzemek gazdaságosságának megjavítását azáltal segíti elő, hogy az egyes üzemek adottságainak tanulmányozása alapján javaslatot tesz az általa legeredményesebben alkalmazhatónak ítélt eljárásokra. Nem tartozik a szaktanácsadás fogalmi körébe a vállalatok, valamint a mező- és erdőgazdasági, továbbá vízügyi szakigazgatási és egyéb szervek gazdasági, szerződtetési, kereskedelmi és irányítási feladatainak ellátásával kapcsolatos irányító és felvilágosító tevékenység.

(2) A szaktanácsadásnak a termelőüzemek érdekei érvényesítésével az országos és helyi tervelőirányzatok sikeres megvalósítását kell elősegítenie.

(3) A szaktanácsadás: üzemi (általános) szaktanácsadás vagy ágazati (speciális) szaktanácsadás.

Üzemi (általános) szaktanácsadás

2. §

(1) Az üzemi szaktanácsadás célja a termelőüzemek nagyobb jövedelmét biztosító helyes üzemi arányok és termelési irányok kialakításának, a megfelelő munkaszervezet, s a főbb munkafolyamatok célszerűbb megszervezésének elősegítése.

(2) Az üzemi szaktanácsadást - a termelőüzemek előzetes üzemelemzése alapján, a termelőüzemek természeti és közgazdasági adottságainak anyagi, műszaki és szakmai megalapozottságának figyelembevételével - az ezzel megbízott mezőgazdasági kutató és kísérleti intézetek, valamint felsőoktatási intézmények erre kijelölt részlegei végzik, a tanácsi és más mezőgazdasági szakigazgatási szervekkel együttműködve. Az üzemi szaktanácsadással megbízott intézmények egyben szaktanácsadó központok is. Szakigazgatási tevékenységet nem fejthetnek ki, szaktanácsadói feladatkörük ellátásával kapcsolatban a szakigazgatási szerveknek nincsenek alárendelve, éves munkájuk eredményéről azonban a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságát (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) tájékoztatják.

(3) Üzemi szaktanácsadást - a szaktanácsadói hálózat további bővítéséig - az alább meghatározott működési területen a következő intézmények végeznek:

1. Agrártudományi Egyetem, Gödöllő: Pest-Nógrád megye.

2. Agrártudományi Főiskola, Debrecen: Hajdú-Bihar megye.

3. Agrártudományi Főiskola, Keszthely: Veszprém-Zala megye.

4. Agrártudományi Főiskola, Mosonmagyaróvár: Győr-Sopron megye.

5. Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged: Csongrád-Békés megye.

6. Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét: Bács-Kiskun megye.

Az üzemi szaktanácsadói hálózat további bővítéséről esetenként utasításban intézkedem.

Ágazati (speciális) szaktanácsadás

3. §

(1) Az ágazati szaktanácsadás célja a terméshozamok növelése érdekében az egyes termelési ágakban az alapvető és az új termelés- és tenyésztéstechnikai eljárások, valamint a korszerű technika helyes felhasználási módjainak az elterjesztése illetőleg a termelőüzemekben azok alkalmazásának elősegítése.

(2) Az ágazati szaktanácsadás hatékonyságát az új termelési és tenyésztési eljárásokat szemléltető eszközök (kiadványok, szakfilmek, tapasztalatcserék, kiállítások stb.) felhasználásával is elő kell segíteni.

(3) Az ágazati szaktanácsadást a földművelésügyi miniszter által az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben kijelölt ágazati kutató intézetek és felsőoktatási intézmények, mezőgazdasági szakvállalatok (a továbbiakban: szakintézmények), valamint - eddigi feladataik további ellátása mellett - a külön rendelkezésekkel kijelölt bemutató gazdaságok megbízott szakemberei végzik. A szakembereket - az érdekelt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel egyetértésben - a Földművelésügyi Minisztérium bízza meg és szaktanácsadó igazolvánnyal látja el.

(4) Az ágazati szaktanácsadással megbízott szakembereknek a szaktanácsadó központokkal állandó kapcsolatot kell tartaniok, munkájukat az üzemi szaktanácsadással össze kell hangolni.

A szaktanácsadás irányítása

4. §

A szaktanácsadást országosan egybehangolt program és módszer szerint kell végezni. A szaktanácsadás országos irányelveit - az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek véleményére is figyelemmel - a földművelésügyi miniszter határozza meg.

5. §

A szaktanácsadást a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) és a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályainak tervelőirányzataival kell összehangolni. A szükséges összehangolást a szaktanácsadó központok mellett szervezendő Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács), a szaktanácsadási munka koordinálását pedig a szaktanácsadó központ látja el. A szaktanácsadásnak a helyi mezőgazdasági tervekkel való összehangolása érdekében az országos irányelvek helyi alkalmazására a Tanácsnak javaslatot a mezőgazdasági szakigazgatási szervek tesznek. Az ehhez szükséges adatokat is a mezőgazdasági szakigazgatási szervek szolgáltatják. Az egyeztetés során a szaktanácsadással megbízott intézmény javaslatot tehet a tervek célszerűbb kialakítására, az anyagi eszközök felhasználására. A Tanács feladatait, szervezetét és működési irányelveit a melléklet tartalmazza.

A szaktanácsadás igénybevétele

6. §

(1) A szaktanácsadást a szaktanácsadó központok és a szakintézmények tanácsadóik útján - a termelőüzemek felkérése alapján - díjazás ellenében végzik.

(2) A megfelelő színvonalú szaktanácsadás érdekében a szaktanácsadásra kijelölt központok és szakintézmények kötelesek szaktanácsadásra mezőgazdasági szakismeretekben kiválóan jártas, az adott témakörben az átlagosnál képzettebb, nagyüzemi gyakorlattal rendelkező szakembereket kijelölni.

(3) A szaktanácsadó központok és a szakintézmények vezetői kötelesek biztosítani, hogy az egyes termelőüzemekben azonos szakkérdésben lehetőleg mindig ugyanaz a szakember végezze a szaktanácsadást.

(4) A szaktanácsadók kiválasztásáért és általában a szaktanácsadás tervszerű végrehajtásáért a szaktanácsadó központok és a szaktanácsadásra kijelölt szakintézmények vezetői felelősek.

7. §

(1) Az üzemi szaktanácsadó köteles a termelőüzem termelési szerkezetének, vezetésének, munkaszervezésének részletes elemzése alapján évenként részletes értékelő összefoglalót készíteni és azt javaslatokkal ellátva a termelőüzem vezetőjének, termelőszövetkezetek esetében a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának, állami gazdaságok esetében a területi igazgatóságnak is átadni. Személyesen is rendelkezésre kell állnia a javaslatok megvitatása, s a szükséges intézkedések kidolgozása végett.

(2) Az ágazati szaktanácsadást ellátó szakintézmény szaktanácsadója figyelemmel kíséri az érintett üzemágban a termelés folyamatát és a termelési folyamat közben, illetőleg az új termelési idény megkezdésekor teszi meg javaslatait az illető termelési ág fejlesztésére. Az ágazati szaktanácsadók tanácsaikat írásban kötelesek a termelőüzem illetékes vezetőinek átadni, s másolatát megőrizni.

(3) Mind az üzemi, mind az ágazati szaktanácsadók munkájukról, tapasztalataikról szakintézményük, valamint az illetékes szaktanácsadó központ részére évente összefoglaló jelentést kötelesek készíteni.

(4) A szaktanácsadó központok kötelesek a szaktanácsadási tevékenységről évente a Tanácsnak írásban beszámolni és a Tanács által megtárgyalt beszámolót a Földművelésügyi Minisztériumhoz legkésőbb a következő év március hó végéig felterjeszteni.

Megállapodás a szaktanácsadásra

8. §

(1) A szaktanácsadás igénybevételére a termelőüzemnek a szaktanácsadó központtal, illetőleg a szakintézménnyel írásbeli megállapodást kell létesítenie. A megállapodásban meg kell határozni a szaktanácsadás körét, időtartamát, a felek jogait és kötelezettségeit, valamint az esetleges díjazás mértékét.

(2) A megállapodást egy termelési évre vagy meghatározott tervidőszakra, illetőleg meghatározott tevékenységre kell létesíteni.

(3) A megállapodást tudomásulvétel végett be kell mutatni a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának, illetőleg - állami gazdaságok esetében - az állami gazdaságok termelési igazgatóságának, szakintézmény által kötött megállapodást pedig - ahol már működik - a szaktanácsadó központnak is. A megállapodások nyilvántartásáról a szaktanácsadó szerv gondoskodjék

(4) A szaktanácsadó központ és a szakintézmény csak az esetben köthet megállapodást, ha - szakemberei létszámát tekintve - az igényelt szaktanácsadási kötelezettségének maradéktalanul eleget tud tenni.

9. §

A szaktanácsadás díjazására, a díjazás felhasználására, a szaktanácsadók premizálására vonatkozó irányelveket külön határozom meg.

10. §

A szaktanácsadó központok a termelőüzemek felkérése alapján, díjazás ellenében távlati fejlesztési terveket is kidolgozhatnak. A tervek kidolgozásáért járó díj összegében az érdekeltek közvetlenül állapodhatnak meg.

Vitás kérdések eldöntése

11. §

A szaktanácsadással kapcsolatban felmerült bármilyen szakmai vagy a szaktanácsadás ellátásával kapcsolatban felmerülő egyéb vitás kérdésekben - ideértve a díjazás jogosságát és mértékét is - a vonatkozó általános hatásköri rendelkezések az irányadók.

Vegyes és záró rendelkezések

12. §

A szaktanácsadásból folyó feladatok ellátásával kapcsolatban a létszámról, valamint a munkabérről, közlekedési eszközökről és egyéb költségekről a szaktanácsadó központok, illetőleg a szakintézmények költségvetésében (pénzügyi tervében) kell gondoskodni.

13. §

A szaktanácsadásban részt vevő szakemberek továbbképzéséről a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet munkaterve keretében kell gondoskodni. A szaktanácsadó szervezet továbbképzésének rendszerét külön utasítás határozza meg.

14. §

E rendelet rendelkezései nem érintik a mezőgazdasági kutató és kísérleti intézetek, valamint felsőoktatási intézmények által állami és társadalmi szervek külső megbízásai alapján vállalt munkákra vonatkozó rendelkezések hatályát.

15. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Hont János s. k.,

a földművelésügyi miniszter első helyettese

Melléklet a 17/1964. (XII. 30.) FM számú rendelethez

A Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Tanács feladatai, szervezete és működése

1. A Tanács feladatai:

- az üzemi általános és az ágazati szaktanácsadás éves feladatainak az országos irányelvek, javaslatok és a termelőüzemek igényei alapján történő megtárgyalása és meghatározása, a megyei és a járási tervelőirányzatokkal, illetőleg az üzemek termelési feladataival való összehangolása, a szaktanácsadás továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása;

- a szaktanácsadási tevékenység összehangolása és a szaktanácsadási munka értékelése.

2. A Tanács szervezete:

A Tanács elnöke a szaktanácsadási központ vezetője, elnökhelyettesei az illetékes megyei végrehajtó bizottságoknak a mezőgazdasági ügyek felügyeletével megbízott elnökhelyettesei, titkára az üzemi általános szaktanácsadást végző részlegének vezetője, tagjai pedig a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, az állami gazdaságok termelési igazgatóságának vezetője vagy főmérnöke, a megyei állattenyésztési felügyelőség vezetője, a megye területén működő ágazati kutatóintézetek és szakvállalatok vezetői, továbbá az állami gazdaságok termelési igazgatóságának vezetője által az állami gazdaságok dolgozói közül kijelölt két mezőgazdasági szakember, valamint a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője által kijelölt két járási, illetőleg járási jogú városi mezőgazdasági osztályvezető és három termelőszövetkezeti elnök vagy szakember.

A Tanács tagjait a szaktanácsadó központ vezetője kéri fel és a megyei végrehajtó bizottság elnöke látja el megbízó levéllel. A megbízás két évre szól, de újabb két évre meghosszabbítható. A megbízás indokolt esetben bármikor visszavonható.

3. A Tanács működése.

A Tanács általában évente kétszer ülésezik. Az elnök elhatározásából vagy az elnökhelyettesek, illetőleg a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének kezdeményezésére azonban bármikor összehívható. A Tanácsot az elnök hívja össze. Az elnök a Tanács munkájába - szükség esetén - szakértőként, ideiglenesen, megfelelő felkészültségű más szakembereket is bevonhat.

Ügyrendjét a Tanács maga határozza meg.

A Tanács elnöke, elnökhelyettesei, titkára, tagjai és a meghívott szakértők e minőségükben végzett munkájukért külön díjazásban nem részesülhetnek.