26/1967. (XII. 15.) PM rendelet

a költségvetési szervek gazdasági és pénzügyi revíziójáról

A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló 40/1967. (X. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 30. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a költségvetési szervek gazdasági - és pénzügyi revíziójáról (a továbbiakban költségvetési revízió) a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. § (1) Ennek a rendeletnek a hatálya - a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével - kiterjed a központi és a tanácsi költségvetési szervekre; az önköltségérdekeltségű kulturális vállalatokra, a vízgazdálkodási és a vízmű társulatokra, valamint az országos hatáskörű egyesületi szervekre.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából költségvetési szerv a jóváhagyott költségvetéssel rendelkező gazdálkodó, egység (hivatal, intézet, intézmény, költségvetési folyószámlás szerv), amely költségvetési előirányzata felhasználásáról maga rendelkezik; költségvetése szerinti feladatainak végrehajtása céljából a saját nevében jogosult kötelezettségek vállalására, kifizetések teljesítésére, bevételek beszedésére.

(3) Nem terjed ki a rendelet a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó költségvetési szervekre, az Igazságügyminisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási szervekre, valamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó, külföldön működő költségvetési szervekre.

A költségvetési revízió célja és módja

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt szerveknél (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) a költségvetésben meghatározott feladatok végrehajtásának átfogó gazdasági és pénzügyi értékelése céljából végzett költségvetési revízió kiterjedhet:

a) a feladat ellátása és az annak útján kielégítendő társadalmi szükséglet közötti összhangra;

b) a feladat ellátásának színvonalára;

c) a feladat ellátására fordított pénz és egyéb anyagi eszközök felhasználásának gazdaságosságára és hatékonyságára;

d) a feladat ellátásából származó bevételek beszedése érdekében tett intézkedések eredményességére.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak eredményes végrehajtása érdekében a költségvetési revízióban a gazdasági és pénzügyi képzettségű dolgozóval együtt lehetőleg vegyen részt a vizsgált szakmai kérdésekben képzett dolgozó is (komplex költségvetési revízió).

(3) A szabályok megtartására irányuló költségvetési revízió elsősorban arra terjedhet ki, megvalósultak-e a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi, számviteli és egyéb jogszabályoknak a következő feladatokra érvényes rendelkezései:

a) költségvetés összeállítása, évközi módosítása;

b) adófizetés, kiadásokra kötelezettségvállalás, utalványozás;

c) pénztári nyilvántartás, pénzkezelés (beleért-értve a költségvetésen kívül - letétként, OTP számlán - történt pénzkezelést is);

d) munkabérgazdálkodás, munkabérmegállapítás és fizetés;

e) vagyonkezelés, selejtezés, leltározás;

f) költségvetési beszámoló, évvégi pénzmaradvány megállapítása;

g) számvitel, gazdasági ügyvitel;

h) belső ellenőrzés.

(4) A költségvetési revízió keretében végrehajtandó általánosan kötelező feladatot a pénzügyminiszter állapíthat meg.

3. § (1) A költségvetési revíziót évenként terv szerint kell a helyszínen végezni.

(2) A költségvetési szerveknél a költségvetési revízión felül - szükség szerint - cél-, téma- és utóvizsgálat is végezhető.

(3) A célvizsgálat részfeladat végrehajtásának vagy valamely, a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabály alkalmazásának ellenőrzése.

(4) A témavizsgálat több költségvetési szervnél azonos jellegű feladat vagy valamely, a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabály azonos alkalmazásának ellenőrzése.

(5) Az utóvizsgálat a költségvetési revízió alapján történt intézkedés végrehajtásának és eredményének helyszíni felülvizsgálata. Ha önálló utóvizsgálat nem volt, a következő költségvetési revízió alkalmával kell a történt intézkedés végrehajtását és eredményét felülvizsgálni.

A költségvetési revízió terve és nyilvántartása

4. § (1) A költségvetési revízió éves tervét (a továbbiakban: revízió terve) a minisztériumoknál és a költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerveknél a költségvetési revíziót végrehajtó szervezet (főosztály, osztály stb.), a tanácsoknál -a községi tanács kivételével - a végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya (a továbbiakban együtt: ellenőrzést végző szerv) vezetője a tárgyévet megelőző év végéig készíti el.

(2) A revízió tervében fel kell tüntetni azokat a költségvetési szerveket is, amelyeket a tárgyévben a miniszter, a költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerv vezetője, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke (a továbbiakban: felügyeleti szerv vezetője) személyes hatáskörében a költségvetési revízió alól kivételesen mentesít, fel kell tüntetni továbbá a mentesített szervek legutolsó költségvetési revíziójának évét.

5. § (1) Az ellenőrzést végző szervnek az ellenőrzése alá tartozó költségvetési szervekről nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy az ellenőrzést végző szerv az egyes költségvetési szerveknél a költségvetési revíziót mikor, mely időszakra vonatkozóan hajtotta végre, és a költségvetési revízió alapján mikor, milyen szám alatt történt intézkedés.

A költségvetési revízió előkészítése

6. § (1) Az ellenőrzést végző szerv vezetőjének gondoskodnia kell a költségvetési revízió előkészítéséről. Az előkészítéshez be kell szerezni és értékelni kell mindazokat a rendszeres, valamint eseti információkat, amelyekből eldönthető, hogy az ellenőrzött költségvetési szervnél (a továbbiakban: ellenőrzött szerv) - a szerv jelentősége, feladata, előző költségvetési revíziója, egyéb ellenőrzések tapasztalata stb. alapján - a költségvetési revízió alkalmával a 2. §-ban felsoroltakból vagy azokon túlmenően mit és milyen mértékben kell ellenőrizni.

(2) A költségvetési revízió konkrét célját és az elvégzendő feladatokat az ellenőrzést végző szerv vezetője - az (1) bekezdés szerinti előkészítés alapján - ellenőrzési programban határozza meg.

(3) Az ellenőrzési program formai kellékeit a melléklet I. része tartalmazza.

7. § Az ellenőrzést végző szerv vezetője a helyszíni ellenőrzést végző személyt (a továbbiakban: revizor) megbízólevéllel látja el. A megbízólevélben hivatkozni kell az ellenőrzés alapjául szolgáló jogszabályra.

8. § A revizornak a költségvetési revízióra fel kell készülnie. Tanulmányoznia kell az előző költségvetési revízió anyagát, valamint mindazokat az adatokat és rendelkezéseket, amelyeknek ismerete az ellenőrzési programban megszabott ellenőrzési feladatok maradéktalan elvégzéséhez szükséges.

9. § A revizor a költségvetési revíziót - a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor - köteles az ellenőrzött szerv vezetőjének bejelenteni.

A költségvetési revízió végrehajtása

10. § (1) A revizor a költségvetési revíziót az ellenőrzött szervnél elsősorban ügyiratok, tervek; a számviteli és egyéb nyilvántartások, azok bizonylatai, az azokból, vagy egyéb módon készített beszámolók; továbbá közvetlen tapasztalatok alapján végzi.

(2) A költségvetési revíziót a revizornak az (1) bekezdés szerintiek alapján olyan körben és mélységben kell végeznie, hogy az ellenőrzési programban meghatározottak tekintetében érdemben, egyértelműen és megalapozottan tudjon állást foglalni. Bűntett gyanúja esetén, vagy más indokolt esetben meghatározott időszak okmányait a revizornak hiánytalanul és hézagmentesen ellenőriznie kell (tételes ellenőrzés).

(3) Ha a költségvetési revízió alkalmával egyes bizonylatok vagy adatok megbízhatósága kétségesnek látszik, vagy azoknak egyéb - más szervektől beszerezhető - adatokkal való kiegészítését tartja szükségesnek a revizor, a bizonylatok vagy adatok helyességét a bizonylat előállításában vagy adat megállapításában (közlésében) közreműködő szervnél (bank, vállalat stb.) megvizsgálhatja, illetőleg kiegészítheti (találkozó ellenőrzés). Ilyen esetben az érintett szerv köteles a revizornak a szükséges felvilágosítást megadni.

(4) Az ellenőrzött szerv valamennyi dolgozója köteles a revizort az R. 18. és 19. §-ában meghatározott kötelességei teljesítésében és jogai érvényesítésében támogatni.

Írásbafoglalás

11. § (1) A revizor az ellenőrzött szervre vonatkozó megállapításairól ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.

(2) Az ellenőrzési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a költségvetési revízió fontosabb adatait;

b) lehetőleg az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési feladatok szerinti tagolásban: az értékelést; valamint a megállapításokat, amelyek a felügyeleti, illetve ellenőrzött szerv részéről intézkedést igényeinek; esetleg javaslatot;

c) a revizor aláírását;

d) a záradékokat.

(3) Bűntett, szabálysértés, fegyelmi vétség, károkozás (a továbbiakban: súlyos szabálytalanság) megállapítása esetén az ellenőrzési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a súlyos szabálytalanság tényállását, okait, kihatását és a felelős személy nevét. Az ilyen megállapítást okmányokkal kell bizonyítani. Ez az eljárás irányadó akkor is, ha a szabálytalanság nem súlyos ugyan, de ismételten előfordult és ez a korábbi költségvetési revíziói készült hibajegyzékkel [melléklet III. rész j) pont] egybevetve bizonyítható (a továbbiakban: ismételt szabálytalanság.)

(4) A revizor a felügyeleti vagy egyéb szerv működésére vonatkozó észrevételét külön jelentésben ismerteti, amit az ellenőrzést végző szerv ellenőrzési jegyzőkönyvi példányához csatol.

(5) Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolt bizonyító okmányokat, külön jelentéseket stb. az ellenőrzési jegyzőkönyv kiegészítő részét képező mellékletek jegyzékében fel kell sorolni.

(6) . Az ellenőrzési jegyzőkönyv alaki kellékeit a melléklet II. része, a megállapítások bizonyítására felhasználható okmányok felsorolását a III. része tartalmazza.

Intézkedések a költségvetési revízió alapján

12. § (1) A revizor által aláírt és megfelelő záradékokkal ellátott ellenőrzési jegyzőkönyv két példányát át kell adni az ellenőrzött szerv vezetőjének a felelősként megnevezettekkel ismertetés és a hatáskörébe tartozó intézkedések megtétele végett. Személyes átadás esetén az átadás idejét és tényét a revizornál maradó ellenőrzési jegyzőkönyvön kell elismertetni, postai kézbesítéshez tértivevényt kell alkalmazni.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője a megkapott ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján a megállapításokat a záradékoknak megfelelően ismerteti a felelősként megnevezettekkel és megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket.

(3) A felelősként megnevezett személy a rá vonatkozó megállapítás megismerésétől számított három napon belül köteles az ellenőrzést végző szerv vezetőjének írásbeli magyarázatot adni. Az írásbeli magyarázat másodpéldányát ugyanakkor át kell adnia az ellenőrzött szerv vezetőiének is. Az írásbeli magyarázatban nyilatkozni köteles arról, hogy:

a) elismeri-e a terhére rótt súlyos (ismételt) szabálytalanságot és azzal kapcsolatos felelősségét;

b) mi volt a súlyos (ismételt) szabálytalanság oka;

c) hogyan kívánja a súlyos (ismételt) szabálytalanság következményeit enyhíteni.

(4) A terhére rótt súlyos (ismételt) szabálytalanságnak, illetve felelősségének tagadása esetén az írásbeli magyarázathoz csatolni kell azokat az okmányokat, amelyekre a felelősként megnevezett személy tagadását alapítja.

(5) Az ellenőrzött szerv vezetője a megállapításoknak a záradékok szerinti ismertetése és a záradékok aláíratása után - legkésőbb az ellenőrzési jegyzőkönyv átvételétől számított 10 napon belül - az ellenőrzési jegyzőkönyv egyik példányát felterjeszti az ellenőrzést végző szerv vezetőjéhez. Ha valamelyik megállapítással nem ért egyet és ezért arra vonatkozóan nem kíván intézkedni, egyidejűleg írásban közli ellenvéleményét.

13. § (1) Az észrevételeknek, az írásbeli magyarázatoknak, a záradékolt ellenőrzési jegyzőkönyvnek és az ellenőrzött szerv vezetője esetleges ellenvéleményének az ellenőrzést végző szervhez történt beérkezése után az ellenőrzést végző szerv vezetője - a revizor véleményét is figyelembe véve - javaslatot tesz az ellenőrzött szerv felett felügyeletet gyakorló vezetőnek az iránt, hogy milyen intézkedés szükséges.

(2) Intézkedés akkor szükséges, ha az intézkedés a felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik (pl. központi szabályozás, a felügyeleti szerv által kinevezett vezető jutalmazása, felelősségre vonása), valamint akkor, ha az ellenőrzést végző szerv vezetője úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzött szerv vezetőjének ellenvéleménye nem alapos, és annak ellenére szükség van intézkedésre.

14. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője a saját hatáskörében tett, valamint a felügyeletet gyakorló vezető intézkedésének végrehajtásáról az ellenőrzési jegyzőkönyv kézhezvételétől, illetve az intézkedés megérkezésétől számított 30 napon belül értesíti az ellenőrzést végző szerv vezetőjét. Ha az intézkedések végrehajtása hosszabb időt vesz igénybe, az ellenőrzést végző szerv vezetője a határidőt meghosszabbíthatja. A határidők betartását figyelemmel kell kísérni.

(2) Az intézkedések végrehajtásáról érkezett értesítés és a szükséghez képest elvégzett utóvizsgálat alapján az ellenőrzést végző szerv vezetője állapítja meg, hogy a költségvetési revízió elérte-e a várt eredményt. Nem kielégítő eredmény esetén a 13. §-nak megfelelően kell intézkedni.

(3) A költségvetési revízió lezárásáról az ellenőrzést végző szerv vezetője dönt. Csak ilyen döntés alapján szabad a költségvetési revíziót befejezettnek tekinteni és iratait véglegesen irattárba helyezni.

15. § A költségvetési revízió alapján történő intézkedésekre e rendelettől eltérő eljárást az ellenőrzést végző szerv vezetője a Pénzügyminisztérium Revizori Főosztálya vezetőiének előzetes hozzájárulásával vezethet be. Az eljárásnak ilyen esetben is biztosítania kell az R. 18-21. §-aiban meghatározott jogok és kötelességek érvényesülését.

Összefoglaló tájékoztató és beszámoló a költségvetési revízióról

16. § (1) Az ellenőrzést végző szerv vezetője évenként tájékoztatja a Pénzügyminisztérium Revizori Főosztályának vezetőjét a költségvetési revízió számszerű teljesítéséről és eredményéről. A tájékoztatást a költségvetési fejezet, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács (a továbbiakban: megyei szintű tanács) szintjén kell elkészíteni.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztendő beszámolóban ismertetni kell a költségvetési revízió számszerű teljesítésére vonatkozó adatokat, a költségvetési revízió fontosabb megállapításait, az ezek alapján történt intézkedéseket és eredményüket.

(3) Az alsóbb fokú tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztendő beszámolót - annak előterjesztése előtt - a felettes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya értékeli és saját ellenőrzési tapasztalataival kiegészítheti. A felettes tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának képviselője a beszámolót tárgyaló végrehajtó bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vesz.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató és a (2) bekezdés szerinti beszámoló számszerű adatainak körére, valamint összeállításuk irányelveire a Pénzügyminisztérium Revizori Főosztályának vezetője esetenként intézkedik.

(5) A költségvetési revízióról készített tájékoztatót a tárgyévet követő év február utolsó napjáig kell a Pénzügyminisztérium Revizori Főosztályának vezetője számára megküldeni.

(6) A tanács végrehajtó bizottsága a beszámolót lehetőleg olyan időpontban tárgyalja meg, hogy a költségvetési revízióról hozott határozatai a tárgyévben hasznosíthatók legyenek.

(7) A megyei szintű tanács végrehajtó bizottságának a beszámolót tárgyaló ülésére a Pénzügyminisztérium Revizori Főosztályának vezetőjét kell meghívni.

Vegyes rendelkezések

17. § A felügyeleti szerv vezetőjének a feladata - a jogszabályi keretek között - olyan szervezeti és személyi feltételek (a revizor szakképzettsége, munkaviszonyának különleges szabályai, stb.) kialakítása, amelyek a költségvetési revízió eredményes elvégzéséhez szükségesek.

18. § Az ellenőrzött költségvetési szerv a nála végzett különféle ellenőrzésekről (költségvetési revízió, népi ellenőrzés, hatósági ellenőrzés stb.) folyamatosan nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ellenőrzést végző szerv megnevezését, továbbá azt, hogy az ellenőrzés alapján milyen irat készült és az hol található.

Hatálybalépés

19. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti az állami szervek és szövetkezetek gazdálkodásának, évi rendszeres ellenőrzéséről és a bankellenőrzésről szóló - a 114/1959. (PK 6.) PM és a 144/1961. (PK 19.) PM utasítással módosított, illetőleg kiegészített - 158/1955. (PK 60.) PM utasítás, a belső ellenőrzés irányelveiről szóló 106/1963. (PK 2.) PM utasítás, valamint a miniszteri rendeleteknek és utasításoknak az évi rendszeres ellenőrzésre utaló rendelkezései.

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Melléklet a 26/1967. (XII. 15.) PM rendelethez

I. RÉSZ

Ellenőrzési program

A költségvetési revízió elvégzésére vonatkozó ellenőrzési program a következőket tartalmazza:

a) az ellenőrzést végző és az ellenőrzött szerv megnevezése, az ellenőrzés konkrét céljának (gazdasági-pénzügyi értékelés, szabályok megtartása) meghatározása;

b) az ellenőrzési feladatok felsorolása;

c) az ellenőrzés elvégzésére vonatkozó utasítás, azon belül:

ca) a helyszíni ellenőrzést végzők neve,

cb) az ellenőrzendő időszak és az ellenőrzés módja (tételes, próbaszerű),

cc) az ellenőrzés kezdő időpontja és tervezett időtartama,

cd) kelet és az ellenőrzést végző szerv vezetőjének aláírása.

Az ellenőrzési programba az ellenőrzött szerv sajátosságainak megfelelően a felsoroltakon felül, más is felvehető.

II. RÉSZ

Ellenőrzési jegyzőkönyv

Az ellenőrzési jegyzőkönyvet legalább 3 példányban kell készíteni és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) a bevezető részt, amely feltünteti a készítés helyét, idejét, az ellenőrzött szerv megnevezését és székhelyét, a helyszínen ellenőrzött szerv szervezeti egységeinek felsorolását, a helyszíni ellenőrzés kezdő és végső napját, az ellenőrzést végző-szerv megnevezését, a revizor nevét és az ellenőrzött időszakot;

c) a revizor aláírását;

d) a realizálási záradékot, illetve - szükség szerint - a felelősségi záradékot.

A realizálási záradéknak azt kell tartalmaznia, hogy az ellenőrzött szerv vezetője e rendelet 12. §-a (2) és (5) bekezdésében, valamint 14. §-a (1) bekezdésében előírt intézkedéseket megteszi.

A felelősségi záradéknak azt kell tartalmaznia, hogy a felelősként megnevezettek a rájuk vonatkozó megállapítást megismerték és arra 3 napon belül kötelesek írásbeli magyarázatot adni az ellen-, őrzést végző szerv vezetőjének.

Helyes, ha a realizálási, illetve felelősségi záradékok, utalást tartalmaznak az általában 3 napon belül adható írásbeli észrevételnek - az R. 20. §-a (1) bekezdésében biztosított - lehetőségére, illetve az írásbeli magyarázatnak - e rendelet 12. §-a (3) és (4) bekezdésében meghatározott - tartalmi kellékeire.

III. RÉSZ

A megállapítások bizonyítására felhasználható okmányok

A revizor megállapításainak bizonyítására általában a következő okmányokat használhatja fel és mellékelheti az ellenőrzést végző szerv ellenőrzési jegyzőkönyvi példányához:

a) eredeti okmány; ezt akkor kell az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolni, ha a revizor megállapítása alapján a felelős személy ellen büntető feljelentést kell tenni vagy vele szemben kártérítési igényt kell támasztani, továbbá ha a revizor hamis vagy fiktív okmányokat fedezett fel. A felsorolt eseteken kívül a revizor az eredeti okmányt csak akkor csatolja az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz, ha attól kell tartania, hogy az okmány megsemmisülhet, elveszhet, vagy az érdekelt személy azt eltüntetheti; ha az eredeti okmányt a revizor lefoglalja, annak átvételéről az eredeti okmányról készített másolattal együtt átvételi elismervényt kell adnia;

b) másolat; ezen az eredeti okmány teljes szövegű hitelesített másolatát kell érteni;

c) kivonat; ezen az eredeti iratnak csupán a költségvetési revíziót érintő részéről készült hitelesített másolatot kell érteni;

d) tanúsítvány (összesített kimutatás); ez több okmány lényeges adatainak összesített kimutatása;

e) tényleírás; a revizor és az ellenőrzött szerv illetékes dolgozója vagy más személy által közösen elkészített okmány olyan tényállás vagy esemény igazolására, amelyről eredeti bizonylat rendelkezésre nem áll, de amelynek valóságáról a revizor és az ellenőrzött szerv illetékes dolgozója együttesen személyesen meggyőződtek és azt a tényleíráson aláírásukkal igazolják;

f) nyilatkozat; az ellenőrzött szerv dolgozójának olyan írásbeli kijelentése, amelyben - egyéb bizonylatok hiányában - a tényállást igazolja vagy közli;

g) fénykép, valamely feltárt hiányosság bizonyítására;

h) szakértői, vélemény; a költségvetési revízióba bevont szakértő által készített okmány olyan megállapítás bizonyítására, amelyhez a revizor szakismereteit meghaladó különleges felkészültség szükséges és ezért az ellenőrzési végző szerv vezetője szakértő bevonását rendelte el;

i) a megállapítások alapját képező, de az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz nem csatolt okmányokról és a megőrzési helyükről készített összefoglaló kimutatás; ha ezeket az adatokat az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza, a kimutatás az ellenőrzött szerv gazdasági vezetőjének - az ellenőrzési jegyzőkönyvre vezetett vagy egyéb formában adott - olyan írásbeli igazolásával helyettesíthető, amelyben a nem csatolt okmányokra hivatkozás helyességét tanúsítja;

j) hibajegyzék; a revizor egyedi, kis hibák, írásbafoglalására készítheti; a hibajegyzékben felsoroltakra az ellenőrzési jegyzőkönyvben utalni lehet, de azokat megismételni nem szabad; a hibajegyzéket az ellenőrzési jegyzőkönyvnek véglegesen az ellenőrzött szerv vezetőjénél maradó példányához is mellékelni kell.

A b), c), d), g) és i) pontokban felsorolt okmányokat az ellenőrzött szervnek vezető vagy ügyintéző munkakörben működő dolgozójával kell hitelesíttetni.

Tilos az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz mellékelni rendeleteket, utasításokat, körleveleket és olyan adatokat tartalmazó okmányokat, amelyek a felső szervekhez (minisztérium, KSH stb.) küldött jelentésben megtalálhatók. Ezeket az i) pont szerinti kimutatásban lehet feltüntetni.