49/1967. (XI. 22.) Korm. rendelet

a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítéséről

1. § (1) A fegyveres erők (néphadsereg, határőrség, karhatalom és a polgári védelem katonai szervei), a fegyveres testületek (rendőrség, munkásőrség, büntetésvégrehajtási testület) és a rendészeti szervek (vám- és pénzügyőrség, állami tűzoltóság) - a továbbiakban együtt: testületek - kötelesek megtéríteni a testület tagjának - halála esetén hozzátartozóinak - azt a kárát, amely életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével (a továbbiakban: sérelem) kapcsolatban keletkezett, ha a sérelem szolgálati kötelmekkel összefüggésben áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni az önkéntes rendőr és az önkéntes tűzoltó feladatának ellátásával összefüggésben keletkezett sérelme esetén is.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából szolgálati kötelmekkel összefüggésben állónak minősül az a sérelem, amely a testület tagját:

a) az egység (intézet, szerv) kiképzési terve, illetőleg a napirend szerinti kötelező foglalkozások végrehajtása,

b) őr- vagy ügyeleti szolgálat ellátása,

c) munkára vezénylés esetén munka-, továbbá az egység belrendjével kapcsolatos tevékenység,

d) a parancsok (utasítások) vagy intézkedések végrehajtása,

c) a parancsnokok, továbbá a társadalmi (párt-, KISZ stb.) szervezetek által szervezett társadalmi, kulturális és sporttevékenység teljesítése, illetőleg az azon való részvétel,

f) - a fegyveres erők hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő tagja tekintetében - beosztásával kapcsolatos gyakorlati ismeretek, készségek elsajátítása érdekében önszorgalomból végzett kiképzési tevékenysége,

g) az eskü és a szabályzatok alapján elvárható tevékenysége közben vagy következtében érte.

3. § (1) Nem lehet az 1. § rendelkezéseit alkalmazni a lakóhelytől (tartózkodási helytől) a szolgálati helyig történő oda- és visszautazás során bekövetkezett sérelmekre, kivéve ha az utazás a testület saját szállítóeszközén vagy általa igénybevett szállítóeszközön történt.

(2) A belügyminiszter az önkéntes rendőr és az önkéntes tűzoltó, a munkásőrség országos parancsnoka pedig a nem hivatásos állományú munkásőr tekintetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

(3) Nem felel a testület, ha bizonyítja, hogy a kárt a szolgálati kötelmek körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a testületi tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a testületi tag vétkes magatartása idézett elő.

4. § Abban a kérdésben, hogy a sérelem a szolgálati kötelmekkel összefüggésben áll-e, a testület illetékes szervének határozata irányadó.

5. § (1) A kártérítési ügyben a testületi tag - halála esetén hozzátartozói - bejelentésére az illetékes miniszter (a munkásőrség országos parancsnoka) által kijelölt parancsnok határoz. Ha a testületi tag (hozzátartozó) a határozatot sérelmesnek tartja, igényét külön jogszabályban meghatározott esetekben bírósági úton érvényesítheti, egyéb esetekben pedig szolgálati úton jogorvoslattal élhet.

(2) Ha az igény bírósági úton érvényesíthető, a keresetet az illetékes minisztérium (a munkásőrség országos parancsnoksága) ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál kell benyújtani. A szolgálati úton érvényesíthető igények tekintetében a kijelölt parancsnok határozata ellen benyújtott jogorvoslatot az illetékes miniszter (a munkásőrség országos parancsnoka) bírálja el.

6. § A kár körének meghatározását és kiszámításának módját - ideértve a felelősség határainak megállapítását is -, valamint a kártérítési igény bíróság előtti érvényesítésének eseteit, továbbá a rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyéb kérdéseket az illetékes miniszter (a munkásőrség országos parancsnoka) és az igazságügyminiszter együttesen szabályozza.

7. § Az e rendelet alapján támasztható kártérítési követelések három év alatt évülnek el.

8. § (1) Ez a rendelet 1963. január hó 1. napján lép hatályba.

(2) E rendeletet az 1965. január hó 1. napja után bekövetkezett sérelmekre is alkalmazni kell azok kivételével, amelyeket a bíróság jogerős határozattal elbírált.

(3) A rendelet hatálybalépésekor a bíróság előtt folyamatban levő ügyekben a bíróság a korábbi jogszabályok alapján határoz.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke