Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet

a lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről

1. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed minden lakásra és társbérleti lakásrészre (a továbbiakban együtt: lakás).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a külállamok tulajdonában álló épületekben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra,

b) a diplomáciai testület tagjainak elhelyezést céljából a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda, illetőleg a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezése céljából az Egészségügyi Minisztérium részére kiutalt állami lakásokra, továbbá

c) az átmeneti lakásokra és a szükséglakásokra:

2. Fejezet

A tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezések

A lakásépítési hozzájárulás és a lakáshasználatbavételi díj és beszámítása

2. §

(1) A bérlő e rendelet hatálybalépését követően

a) új tanácsi bérlakás kiutalása esetében egyszeri lakásépítési hozzájárulást,

b) megüresedett tanácsi bérlakás kiutalása esetében pedig egyszeri lakáshasználatbavételi díjat

(a továbbiakban együtt: lakáshasználatbavételi díj) köteles a tanács részére fizetni.

(2) Lakáshasználatbavételi díjat kell fizetni abban az esetben is, ha a tanácsi bérlakásra fennálló lakásbérleti jogviszonyt a bérlő halála esetén, illetőleg lemondása alapján olyan személy folytatja, aki a bérlővel a lakásban nem, vagy egy évnél rövidebb ideig lakott együtt.

(3) Nem kell lakáshasználabavételi díjat fizetni, ha

a) az új tanácsi bérlakást műszaki megosztás, toldaléképítés útján vagy más módon a bérlő létesítette;

b) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére lakáscsere-szerződés alapján utalja ki;

c) a lakásügyi hatóság a bérlő tanácsi bérlakását - kérelmére - olyan személy részére utalja ki, aki a bérlő tulajdonában álló lakásban lakott és a lakást a tulajdonos felmondása alapján cserelakásként utalják ki;

d) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdonos részére cserelakásként utalja ki;

e) a lakásügyi hatóság a bérlő részére a tanácsi bérlakást határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig utalja ki.

(4) Nem kell a tanács részére lakáshasználatbavételi díjat fizetni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság atanácsi bérlakást olyan személy részére utalja ki, akit. bérlőül - a tanács végrehajtó bizottságával Kötött megállapodás alapján, a létesítési költség vagy meghatározott hányadának a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) történt átutalása ellenében biztosított bérlőkiválasztási jogával élve - közületi szerv választott ki. Ilyen esetben a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. §

(1) Tanácsi bérlakás kiutalása során a lakáshasználatbavételi díj összegébe be kell számítani a bérlő előző lakására megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeget, ha a bérlő

a) az előző tanácsi bérlakását beköltözhető állapotban a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátotta;

b) előző lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya az építésügyi hatóságnak az épület lebontását vagy átalakítását elrendelő, illetőleg -állami lakás esetében engedélyező határozata alapján, továbbá kisajátítás, közületi elhelyezés vagy társbérlet felszámolása céljára szolgáló igénybevétel folytán szűnt meg;

c) előző lakása megsemmisült.

(2) Ha a lakásügyi hatóság olyan megüresedett tanácsi bérlakást utal ki, amelyet a korábbi bérlő emeletráépítés, tetőtérbeépítés, műszaki megosztás útján vagy más módon létesített és az azon még fennálló kölcsöntartozást a kijelölt új bérlő átvállalta, a lakáshasználatbevételi díjat az átvállalt kölcsöntartozásnak a lakbérbe be nem számítható összegével csökkenteni kell.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a lakáshasználatbavételi díj összegét mindkét lakásnál a 4. § rendelkezései szerint kell számításba venni.

A lakáshasználatbavételi díj mértéke

4. §

(1) A lakáshasználatbavételi díj mértékét a lakás nagysága (szobaszáma), minősége (komfortfokozata) és területi elhelyezkedése (településcsoportja) alapján kell megállapítani.

(2) A lakáshasználatbavételi díj mértéke - jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - módosítható (csökkenthető, vagy növelhető).

Szociálpolitikai kedvezmények

5. §

(1) A bérlőt a tanácsi bérlakásra megállapított lakáshasználatbavételi díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg.

(2) A kedvezmény mértéke

a) egy gyermek után 20%, a további gyermekek után - gyermekenként - 25%,

b) más családtag után - személyenként -20%.

(3) A kedvezmény mértéke a lakáshasználatbavételi díj 80%-át nem haladhatja meg.

(4) Nem illeti meg a kedvezmény a bérlőt a két lakás lakáshasználatbavételi díjának különbözete után, ha a bérlő előző lakásának szobaszáma a lakásigénye mértékének alsó határát eléri és alakásügyi hatóság a bérlő kérelmére nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú tanácsi bérlakást utal ki.

(5) Ha a lakásügyi hatóság az állampolgár tulajdonában álló lakás bérlője kiköltöztetésének elősegítése érdekében tanácsi bérlakást biztosít és ez a bérbeadó által a lakásügyi hatóság rendelkezésére, bocsátott tanácsi bérlakásnál nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú, a két lakás lakáshasználatbavételi díjának különbözete után kedvezmény nem adható.

(6) Fiatal házaspár részére - kérelmére - a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni; ennek időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után hat év. A kedvezmény megelőlegezésére a házaspár akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét.

Egyéb kedvezmények és részletfizetés

6. §

(1) Megüresedett félkomfortos és komfort nélküli tanácsi bérlakás kiutalása, illetőleg ilyen lakásra fennálló lakásbérleti jogviszony folytatása esetében lakáshasználatbavételi díj megfizetését a lakásügyi hatóság - a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács által meghatározott esetekben és mértékben - elengedheti.

(2) Az (1) bekezdésben említett lakások esetében a lakáshasználatbavételi díj elengedésének szociálpolitikai tényezői: a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (keresőképtelenek) száma, a család jövedelmi és vagyoni helyzete.

7. §

A lakásügyi hatóság a bérlő kérelmére - a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács által megállapított feltételek szerint - a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére részletfizetési kedvezményt, halasztást adhat.

A lakáshasználatbavételi díj megállapítása

8. §

A lakásügyi hatóság a lakást kiutaló, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatását elismerő határozatban állapítja meg és közli:

a) a lakásra a 4. § alapján megállapított lakáshasználatbavételi díj összegét,

b) a bérlőt megillető szociálpolitikai kedvezmény jogcímét és összegét,

c) a lakáshasználatbavételi díj részbeni vagy teljes elengedését és annak indokát, a halasztást, valamint a bérlő kérelmére engedélyezett részletfizetést és annak feltételeit, továbbá

d) a bérlő által fizetendő, illetőleg a bérlőt megillető lakáshasználatbavételi díj összegét.

A lakáshasználatbavételi díj megfizetése

9. §

(1) A bérlő a lakáshasználatbavételi díjat a 8. § szerint megállapított és közölt feltételeknek megfelelően a lakásbérleti szerződés megkötése előtt köteles a bérbeadó útján a tanács részére megfizetni.

(2) Ha a bérlőt másik lakás kiutalása esetén lakáshasználatbavételi díjtérítés illeti meg, azt a bérbeadó köteles a lakást kiutaló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül - általában a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg - a bérlő részére egy összegben kifizetni.

(3) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyról a lakásügyi hatóság javára lemondott, a bérlő részére járó térítést a lemondás elfogadásától számított nyolc napon belül egy összegben kell megfizetni.

10. §

(1) Ha a bérlő maghal és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja, a lakáshasználatbavételi díjból még hátralékos összeget a lakásügyi hatóság törli.

(2) A lakáshasználatbavételi díjból még hátralékos összeget - a korábbi bérlőt megillető feltételek szerint - az köteles megfizetni, aki a lakásbérleti jogviszonyt a bérlő halála után, illetőleg lemondása alapján lakáshasználatbavételi díj-fizetési kötelezettség nélkül folytatja.

11. §

A tanácsi bérlakást kiutaló, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három, illetőleg hat éven belül meg nem született gyermek (gyermekek) után a megelőlegezett kedvezmény összegét a házaspár köteles a jogszabály rendelkezései szerint megfizetni. E kötelezettség a házastársakat egyetemlegesen terheli.

A lakáshasználatbavételi díj felhasználása

12. §

A lakáshasználatbavételi díj a városi (fővárosi, megyei városi) tanács fejlesztési alapját, illetőleg a községi tanács költségvetését illeti meg. Az új tanácsi bérlakások utáni bevételek felhasználását külön jogszabály határozza meg. A megüresedett tanácsi bérlakások utáni bevételeket a lakásforgalommal kapcsolatos kiadásokra lehet felhasználni.

3. Fejezet

A vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezések

13. §

A tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket - a 14-16. §-ban meghatározott eltérésekkel - a vállalat bérlakásokra is alkalmazni kell.

14. §

(1) A lakáshasználatbavételi díj vállalati bérlakás biztosítása esetében a lakással rendelkező szervet illeti meg.

(2) A lakással rendelkező szerv a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakáshasználatbavételi díjat - a lakás komfortfokozatára tekintet nélkül - részben vagy egészben elengedheti, illetőleg a lakáshasználatbavételi díj teljes összegéig terjedő részletfizetést adhat. Az elengedés, továbbá a részletfizetés feltételeit a lakással rendelkező szerv határozza meg.

(3) Vállalati bérlakás biztosítása esetében csak akkor van beszámításnak helye, ha a bérlő.

a) előző lakása a lakással rendelkező szerv vállalati bérlakása vagy szolgálati lakása és azt beköltözhető állapotban a lakással rendelkező szerv rendelkezésére bocsátotta;

b) előző lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya a 3. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott okból szűnt meg;

c) előző lakása a lakással rendelkező szerv szolgálati lakása és a lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonya oly módon szűnt meg, hogy a lakás-Bal rendelkező szervet megfelelő cserelakás biztosításának kötelezettsége terheli;

d) előző tanácsi bérlakására a lakással rendelkező szervet bérlőkiválasztási jog illeti meg.

(4) A (3) bekezdés a) és c) pontjának a szolgálati lakásra vonatkozó rendelkezése csak akkor alkalmazható, ha a szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jogviszony 1971. július hó 1. napja előtt keletkezett.

15. §

(1) A lakáshasználatbavételi díj összegét, megfizetésének, illetőleg a részbeni vagy teljes elengedésének feltételeit, továbbá a kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeit - a lakásbérleti szerződés megkötése előtt - a lakással rendelkező szerv és a bérlő írásbeli megállapodásába kell foglalni.

(2) A megállapodásból származó viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

16. §

(1) A lakáshasználatbavételi díj a lakással rendelkező szerv lakásépítési alapját illeti meg

(2) A bérlőt megillető különbözet, illetőleg térítés a lakással rendelkező szerv lakásépítési alapját terheli.

(3) A lakással rendelkező szerv és a bérlő megállapodása alapján a lakáshasználatbavételi díjból - a bérlő részére adott szociálpolitikai kedvezményen felül - elengedett összeget a szerv részesedési alapja, illetőleg jutalmazási kerete terhére kell elszámolni és azt a szerv lakásépítési alapjába kell átutalni.

4. Fejezet

A szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezések

17. §

(1) Szolgálati lakás biztosítása esetében lakáshasználatbavételi díjat általában nem kell fizetni, Fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ettől eltérően is rendelkezhet.

(2) Ha a szolgálati lakáshoz juttatott bérlő előző lakása tanácsi bérlakás és arra a szolgálati lakással rendelkező szervet bérlőkiválasztási jog illeti meg, a bérlő a szervtől a tanácsi bérlakás lakáshasználatbavételi díjának megfelelő mértékű pénzbeli térítést igényelhet.

(3) A (2) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a szolgálati lakáshoz juttatott bérlő előző lakása a szolgálati lakással rendelkező szerv vállalati bérlakása.

(4) A (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a szolgálati lakást a bérlő részére fegyveres testület biztosítja.

18. §

(1) Ha a szolgálati lakásra e rendelet hatálybalépése előtt létesített lakásbérleti jogviszony megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt jóhiszemű személy elhelyezéséről a szolgálati lakással rendelkező szerv köteles gondoskodni, s e kötelezettségét tanácsi bérlakás biztosításával teljesíti, köteles a kiköltöztetett személy részéra az általa fizetett lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeget megtéríteni.

(2) A (1) bekezdés rendelkezése fegyveres testületi szolgálati lakásra az e rendelet hatálybalépése után létesített lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén is alkalmazható. A jogosítottak körét és feltételeit az illetékes miniszter - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.

5. Fejezet

A nem állami lakásokra vonatkozó rendelkezések

19. §

(1) Nem állami (az állampolgárok, illetőleg a nem állami szervek tulajdonában álló) lakás bérbeadása esetében a bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződésben lakáshasználatbavételi díj fizetésében is megállapodhat.

(2) A lakáshasználatbavételi díj a hasonló tanácsi bérlakásra a 4. § szerint megállapítható lakáshasználatbavételi díj mértékét nem haladhatja meg.

(3) A lakáshasználatbavételi díj megfizetésének módjában és feltételeiben a felek szabadon állapodhatnak meg.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló lakásokra is alkalmazni kell.

6. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

20. §

(1) A lakáshasználatbavételi díjjal kapcsolatban a lakás fogalmára és az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A lakáshasználatbavételi díj megállapításának, kezelésének és felhasználásának ellenőrzésére a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. §

(1) E rendelet 1971. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter, hogy a rendelet végrehajtásáról gondoskodjék és ennek során a lakáshasználatbavételi díj mértékét megállapítsa.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Tartalomjegyzék