1976. évi 33. törvényerejű rendelet

a tartós földhasználatról

1. § Állami és szövetkezeti tulajdonban álló földet - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - magánszemélynek, illetőleg jogi személynek nem lehet tulajdonába adni.

2. § (1) Földet termelés és más gazdasági tevékenység (a továbbiakban: termelés) vagy építés céljára magánszemélyeknek, illetőleg jogi személyeknek tartós használatba lehet adni.

(2) Az állami földet a tanácsi szervek adják használatba. Ha a szövetkezet a tulajdonában álló földet adja használatba, a használatba adás tanácsi szerv engedélyéhez köthető.

(3)[1] A földet - ha nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik - építés céljára az épület fennállásáig, de legalább ötven évre, termelés céljára pedig legalább harminc évre kell használatba adni; a használati jog csak e jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg.

(4) A földhasználat megszerzéséhez az erre irányuló szerződés és a földhasználati jognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

3. § (1) A föld - ha jogszabály kivételt nem tesz - ellenérték fejében adható használatba.

(2)[2] A föld közös használatba is adható, a közös használatra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) A földhasználó köteles a földet rendeltetésének megfelelően használni, és a használat során a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni.

(2) A használatba adott földön a földhasználó által létesített épület, egyéb építmény, berendezés, felszerelés, növényzet, valamint a termelésének eredménye a földhasználó tulajdonában van.

(3) A földhasználót terhelik a használati joggal járó kötelezettségek. Viseli a terheket, ideértve az adókat is.

5. § (1) A földhasználati jogot átruházni és az e jog alapján használt földet haszonbérbe adni csak a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehet.

(2)[3] A földön létesített épület tulajdonjogának átruházása egyben a földhasználati jog átruházását is jelenti az épület új tulajdonosára. Az épület új tulajdonosa e földhasználati jogot változatlan feltételekkel folytatja.

(3) A földhasználó a termelés céljára használatba adott, továbbá az építés céljára használatba adott, de be nem épített föld használati jogáról a földtulajdonos javára lemondhat. A lemondás elfogadása kötelező.

(4) A földhasználó halála esetén a földhasználati jog - a Polgári Törvénykönyvnek az öröklésre vonatkozó szabályai szerint - arra száll át, aki egyébként a föld tulajdonjogát örökölné.

6. § (1) A földhasználati jog megszűnik:

a) a szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy feltétel bekövetkezésével,

b)[4] a földhasználati jog átruházásával, kivéve; ha arra a földön létesített épület tulajdonjogának átruházásával kerül sor;

c) a földhasználati jogról való lemondással.

(2) Az építés céljára használatba adott föld használati joga megszűnik akkor is, ha a földhasználó a beépítésre vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, vagy külön jogszabály alapján az épület lebontását rendelték el.

(3) A termelés céljára használatba adott föld használati joga az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor szűnik meg, ha a földhasználó a használati jogot felróhatóan, huzamosan nem gyakorolja, vagy a használattal járó kötelezettségeket egyébként súlyosan megsérti, és figyelmeztetése eredménytelen marad.

(4) A földhasználati jog megszűnik, ha egyébként az ingatlan kisajátításának van helye, és ezért a földhasználati jogot visszavonják. Ilyen esetben a kisajátításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

7. § (1)[5] A földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó részére a megszűnés időpontjában a hasonló földért helyben fizetendő használatbavételi díjnak megfelelő pénzbeli kártalanítás jár. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a földhasználati jogot a kisajátítási eljárás keretében szüntették meg.

(2)[6] Ha a földet ingyenesen adták használatba. a volt földhasználó részére a használati jogért kártalanítás nem jár. A volt földhasználót, ha a földhasználati jog a beépítési, illetőleg termelési kötelezettség nem teljesítése miatt szűnt meg, a használati jogért jogszabályban meghatározott pénzbeli kártalanítás illeti meg.

(3) A földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó a tulajdonában levő javakat elviheti. Az el nem vitt javak - az értéküknek megfelelő térítés ellenében - a földtulajdonos, illetve a földhasználat új jogosultja tulajdonába mennek át. A földhasználó részére meg kell téríteni a föld értékét növelő munkák ellenértékét is.

8. § A földek használatba adásával kapcsolatos eljárásra és a pénzügyi feltételekre vonatkozó szabályokat

a) a termelés céljára használatba adott földek esetében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter,

b) az építés céljára használatba adott földek esetében az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter állapítja meg.

9. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyv 150-154. §-a hatályát veszti.

(2) A törvényerejű rendelet nem érinti a háztáji és az illetményföldekre és a haszonbérlétre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a korábbi jogszabály alapján történt juttatáson alapuló földhasználati jogot.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára