Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1976. évi 33. törvényerejű rendelet

a tartós földhasználatról

1. § Állami és szövetkezeti tulajdonban álló földet - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - magánszemélynek, illetőleg jogi személynek nem lehet tulajdonába adni.

2. § (1) Földet termelés és más gazdasági tevékenység (a továbbiakban: termelés) vagy építés céljára magánszemélyeknek, illetőleg jogi személyeknek tartós használatba lehet adni.

(2) Az állami földet a tanácsi szervek adják használatba. Ha a szövetkezet a tulajdonában álló földet adja használatba, a használatba adás tanácsi szerv engedélyéhez köthető.

(3)[1] A földet - ha nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik - építés céljára az épület fennállásáig, de legalább ötven évre, termelés céljára pedig legalább harminc évre kell használatba adni; a használati jog csak e jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg.

(4) A földhasználat megszerzéséhez az erre irányuló szerződés és a földhasználati jognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

3. § (1) A föld - ha jogszabály kivételt nem tesz - ellenérték fejében adható használatba.

(2)[2] A föld közös használatba is adható, a közös használatra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) A földhasználó köteles a földet rendeltetésének megfelelően használni, és a használat során a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni.

(2) A használatba adott földön a földhasználó által létesített épület, egyéb építmény, berendezés, felszerelés, növényzet, valamint a termelésének eredménye a földhasználó tulajdonában van.

(3) A földhasználót terhelik a használati joggal járó kötelezettségek. Viseli a terheket, ideértve az adókat is.

5. § (1) A földhasználati jogot átruházni és az e jog alapján használt földet haszonbérbe adni csak a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehet.

(2)[3] A földön létesített épület tulajdonjogának átruházása egyben a földhasználati jog átruházását is jelenti az épület új tulajdonosára. Az épület új tulajdonosa e földhasználati jogot változatlan feltételekkel folytatja.

(3) A földhasználó a termelés céljára használatba adott, továbbá az építés céljára használatba adott, de be nem épített föld használati jogáról a földtulajdonos javára lemondhat. A lemondás elfogadása kötelező.

(4) A földhasználó halála esetén a földhasználati jog - a Polgári Törvénykönyvnek az öröklésre vonatkozó szabályai szerint - arra száll át, aki egyébként a föld tulajdonjogát örökölné.

6. § (1) A földhasználati jog megszűnik:

a) a szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy feltétel bekövetkezésével,

b)[4] a földhasználati jog átruházásával, kivéve; ha arra a földön létesített épület tulajdonjogának átruházásával kerül sor;

c) a földhasználati jogról való lemondással.

(2) Az építés céljára használatba adott föld használati joga megszűnik akkor is, ha a földhasználó a beépítésre vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, vagy külön jogszabály alapján az épület lebontását rendelték el.

(3) A termelés céljára használatba adott föld használati joga az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor szűnik meg, ha a földhasználó a használati jogot felróhatóan, huzamosan nem gyakorolja, vagy a használattal járó kötelezettségeket egyébként súlyosan megsérti, és figyelmeztetése eredménytelen marad.

(4) A földhasználati jog megszűnik, ha egyébként az ingatlan kisajátításának van helye, és ezért a földhasználati jogot visszavonják. Ilyen esetben a kisajátításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

7. § (1)[5] A földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó részére a megszűnés időpontjában a hasonló földért helyben fizetendő használatbavételi díjnak megfelelő pénzbeli kártalanítás jár. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a földhasználati jogot a kisajátítási eljárás keretében szüntették meg.

(2)[6] Ha a földet ingyenesen adták használatba. a volt földhasználó részére a használati jogért kártalanítás nem jár. A volt földhasználót, ha a földhasználati jog a beépítési, illetőleg termelési kötelezettség nem teljesítése miatt szűnt meg, a használati jogért jogszabályban meghatározott pénzbeli kártalanítás illeti meg.

(3) A földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó a tulajdonában levő javakat elviheti. Az el nem vitt javak - az értéküknek megfelelő térítés ellenében - a földtulajdonos, illetve a földhasználat új jogosultja tulajdonába mennek át. A földhasználó részére meg kell téríteni a föld értékét növelő munkák ellenértékét is.

8. § A földek használatba adásával kapcsolatos eljárásra és a pénzügyi feltételekre vonatkozó szabályokat

a) a termelés céljára használatba adott földek esetében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter,

b) az építés céljára használatba adott földek esetében az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter állapítja meg.

9. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyv 150-154. §-a hatályát veszti.

(2) A törvényerejű rendelet nem érinti a háztáji és az illetményföldekre és a haszonbérlétre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a korábbi jogszabály alapján történt juttatáson alapuló földhasználati jogot.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1979. évi 33. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1980.01.01.

[2] Megállapította az 1983. évi 21. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1983.10.16.

[3] Megállapította az 1983. évi 21. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1983.10.16.

[4] Megállapította az 1983. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1983.10.16.

[5] Megállapította az 1983. évi 21. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1983.10.16.

[6] Megállapította az 1983. évi 21. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1983.10.16.