1977. évi I. törvény

a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról

Az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és a közéleti tisztaság biztosítását. A panaszok törvényes elintézése segíti a jogos egyéni érdekek érvényre juttatását. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok előterjesztése és elintézése része a szocialista demokratizmusnak.

Ezért az Országgyűlés a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézése, az állampolgárok törvényes érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A törvény célja, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak és panaszainak előterjesztését, vizsgálatát és érdemi elintézését egységesen szabályozza.

2. § A közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat e törvény szerint kötelesek elintézni:

a) az állami szervek, vállalatok, intézetek, intézmények,

b) a szövetkezetek és azok érdekképviseleti szervei (a továbbiakban: szövetkezetek),

c) az egyesületek,

d) a kisiparosok és magánkereskedők érdekképviseleti, illetőleg felügyeleti szervei,

e) egyéb, hatóságilag engedélyezett tevékenységet folytató személyek felügyeleti szervei.

3. § A társadalmi szervezetek - e törvény elveinek megfelelően - maguk állapítják meg a hozzájuk benyújtott közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok elintézésének szabályait.

II. FEJEZET

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS, JAVASLAT

A közérdekű bejelentés, javaslat benyújtása és megvizsgálása

4. § (1) A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Felhívhatja a figyelmet olyan magatartásra, vagy tényre is, amely jogszabályba ütközik, vagy ellentétes a szocialista erkölccsel, a szocialista gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sérti vagy veszélyezteti a társadalom érdekét.

(2) A közérdekű javaslat társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezés.

(3) A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

5. § (1) A közérdekű bejelentést és javaslatot szóban vagy írásban lehet megtenni az elintézésre ügykör szerint hivatott szervhez (2. §).

(2) Ez a szerv a nagyobb jelentőségű közérdekű bejelentés elintézéséről felettes szervét tájékoztatni köteles.

(3) Ha a közérdekű bejelentés személyre vonatkozik, a közvetlen felettes jár el.

(4) A közérdekű bejelentés és javaslat vizsgálatát és elintézését a felügyeletet ellátó szerv, illetőleg az ügyészség - a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint - mindenkor magához vonhatja a vizsgálatot végző szervtől.[1]

6. § Ha a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot nem az elintézésre hivatott szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt, illetve javaslattevőt egyidejűleg értesíteni kell.

7. § Az elintézésre hivatott szerv a közérdekű bejelentőt és javaslattevőt meghallgatja, ha azt a bejelentés tartalma szükségessé teszi.

8. § A közérdekű bejelentés, illetőleg javaslat érdemi elintézésében nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan elintézése nem várható.

Intézkedések

9. § (1) A közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot az elintézésre hivatott szerv köteles az ügy megvizsgálása és a tényállás megállapítása alapján elintézni.

(2) A korábbival azonos tartalmú ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

10. § (1) A közérdekű bejelentések és javaslatok vizsgálatában és elintézésében eljáró és közreműködő szervek kötelesek az ügy érdemi vizsgálása érdekében haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedést.

(2) A közérdekű bejelentéseket, illetőleg javaslatokat általában harminc napon belül el kell bírálni.

(3) Ha a vizsgálat előreláthatólag hosszabb ideig tart, erről a bejelentőt (javaslattevőt) harminc napon belül tájékoztatni kell, az elintézés várható időpontjának közlésével.

11. § (1) Az elintézésre hivatott szerv a vizsgálat befejezésekor a tett intézkedésről vagy annak mellőzéséről köteles a bejelentőt (javaslattevőt) írásban haladéktalanul értesíteni. Az állásfoglalás indokait is közölni kell.

(2) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a bejelentőt (javaslattevőt) szóban tájékoztatták és a tájékoztatást tudomásul vette.

12. § A közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

a) a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;

b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;

c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá

d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

13. § (1) Az elintézésre hivatott szervek kötelesek gondoskodni arról, hogy a hasznos közérdekű javaslatok megvalósuljanak. Ennek érdekében kötelesek hatáskörükben intézkedni, illetőleg az arra illetékes szerveknél intézkedést kezdeményezni.

(2) Ha a közérdekű javaslat hasznos, de a népgazdasági vagy a helyi fejlesztési lehetőségek, vagy más alapos okok miatt egyelőre nem valósítható meg, erről a javaslattevőt tájékoztatni kell.

A közérdekű bejelentést, javaslatot tevő és az érdekelt védelme

14. § (1) Ha a bejelentőt (javaslattevőt) munkaviszonya, szövetkezeti vagy más tagsági viszonya körében vagy egyébként hátrány éri amiatt, hogy a közérdekkel ellentétes tevékenységre (mulasztásraj hívta fel a figyelmet, a hátrányt okozó szerv köteles a törvényes állapotot azonnal helyreállítani. Gondoskodni kell arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő elégtételt kapjon, és az ügyből eredő anyagi kárát is megtérítsék. Szükség esetén erről a felettes (felügyeleti) szerv gondoskodik.

(2) A felettes (felügyeleti) szerv fegyelmi vétség vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetében megállapításait haladéktalanul közli az illetékes hatósággal; kezdeményezheti kártérítési eljárás megindítását is.

15. § (1) A közérdekű bejelentést (javaslatot) tevő kérheti, hogy az eljárás során ne fedjék fel személyét. Ennek a kérelemnek - ha a vizsgálat eredményessége mást nem kíván - eleget kell tenni.

(2) Ha a vizsgálat érdeke megkívánja, hogy a bejelentést tevő személyét felfedjék, erről őt minden esetben előzetesen tájékoztatni kell.

(3) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el - a felettes szerv vezetőjének előzetes hozzájárulásával, illetőleg a további eljárás kezdeményezésére jogosult személy kérelmére -, fel kell fedni kilétét.

(4) Az elintézésre hivatott szerv vezetője a (3) bekezdésben foglaltak esetében köteles a megfelelő (fegyelmi vagy büntető) eljárást kezdeményezni, vagy az eljárás megindításának lehetőségéről az érdekeltet tájékoztatni.

16. §[2]

III. FEJEZET

PANASZ

A panasz megvizsgálása

17. § (1) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott - így különösen bírósági, államigazgatási, munkaügyi (szövetkezeti) döntőbizottsági - eljárásra.

(2) A panasz benyújtására és elintézésére e törvény II. Fejezetében meghatározott rendelkezések - a következő eltérésekkel - irányadók.

18. § (1) Ha a panasz valamely szerv tevékenysége (mulasztása) ellen irányul, a panaszt az érintett szerv vezetője vizsgálja meg és intézi el.

(2) A szerv vezetőjének vagy más eljáró dolgozójának magatartása ellen irányuló panaszt a közvetlen felettes intézi el.

(3) Ha a panasztevő az intézkedést nem tartja kielégítőnek, kérelmére a panaszt - felülvizsgálat keretében - a felettes szerv intézi el. A felettes szerv intézkedése ellen további panasznak nincs helye.

(4) A kisiparos, illetőleg a magánkereskedő elleni panaszt az érdekképviseleti, illetőleg a felügyeleti szerv intézi el.

(5) Az egyéb, hatóságilag engedélyezett tevékenységet folytató személy elleni panaszt a felügyeleti szerv intézi el.

19. § (1) A panaszt a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a benyújtástól számított harminc napon belül el kell intézni.

(2) Az eljáró szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti határidőt - indokolt esetben - egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a panasztevőt értesíteni kell.

(3) A panasz elintézéséről a felettes szervet nem kell tájékoztatni.

Intézkedések

20. § Ha a panasz alapos

a) szerv tevékenysége vagy mulasztása által okozott - más eljárásban nem orvosolható -sérelem esetén az intézkedés hatálytalanításáról (megváltoztatásáról), illetőleg a mulasztás pótlásáról kell gondoskodni;

b) a szerv vezetőjének, más eljáró dolgozójának magatartása ellen irányuló panasz alapján -a munkaviszony, illetőleg a szövetkezeti vagy más tagsági viszony keretében rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával - intézkedni kell, hogy a kifogásolt magatartás ne forduljon többé elő, és hogy indokolt esetben az eljáró személyt felelősségre vonják.

21. § (1) A panasz vizsgálata mellőzhető a 9. § (2) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát.

(2) A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (rövidítve: Áe.) 13. §-ának (1) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 49. §-ának (1) bekezdésében, 64-66. §-ában és a 64. § előtti címben a "panasz", illetőleg az "államigazgatási panasz" kifejezés helyébe a "felülvizsgálati kérelem" kifejezés lép.

(2) Az Áe. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § Az államigazgatási szerv az államigazgatási eljárásban okozott sérelmeket a fellebbezési eljáráson kívül - a felügyelet során, illetőleg a felülvizsgálati kérelem alapján - a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles orvosolni."

(3) Az Áe. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A felülvizsgálati kérelmet az előterjesztéstől számított hatvan napon belül el kell intézni."

(4) Az Áe. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljáró államigazgatási szerv - a felügyelet során, a felülvizsgálati kérelem alapján

- a sérelem orvoslása érdekében a határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja."

(5) Az Áe. 67. és 68. §-a, 70. §-ának (1) bekezdése, továbbá 71. §-a hatályát veszti.

23. § (1) Jogszabályban a "panasz" elnevezés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az e törvény szerinti panaszra használható. A "panasz" kifejezés helyébe a (2) bekezdésben nem említett jogszabályokban a "felülvizsgálati kérelem", az 1972. évi V. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében pedig a "törvényességi kérelem" kifejezés lép.

(2) Ez a törvény nem érinti a büntető, a büntetésvégrehajtási, továbbá a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati viszonyaira vonatkozó jogszabályokban a "panasz" kifejezés használatát.

24. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott közérdekű bejelentésekre, javaslatokra és panaszokra kell alkalmazni.

(2) E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára