15/1978. (VIII. 15.) PM-MüM együttes rendelet

egyes lakossági szolgáltatást végző részlegek átalányelszámolásos rendszerben való működtetéséről

Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendeljük:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed az ipar és építőipar népgazdasági ágba, a vegyes tevékenységű kereskedelem alágazatba, a személyi szolgáltatás alágazatba, valamint az egyéb üzleti szolgáltatás szakágazatba sorolt állami vállalatra és szövetkezetre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet).

2. §

(1) A gazdálkodó szervezet a községekben és a városok ellátatlan területein, legfeljebb 2 főből álló részlegénél átalányelszámolásos rendszert vezethet be, illetve ilyen rendszerben működő részleget létesíthet, ha az a mellékletben felsorolt, a lakosság által közvetlenül megrendelt és kifizetett szolgáltatást végez.

(2) Az átalányelszámolásos rendszer bevezetéséhez szükséges a részleg működési területe szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve előzetes véleményének beszerzése.

(3) Az átalányelszámolásos rendszerben működő részleg kivételesen - a gazdálkodó szervezet által meghatározott keretek között - közületek részére is végezheti a mellékletben felsorolt szolgáltatást, ha

a) az ebből származó árbevétele éves átlagban nem haladja meg árbevételének 25%-át, és

b) a közület részére végzett munka a lakosság igényeinek kielégítését nem hátráltatja.

(4) A közület részére végzett tevékenységből származó árbevétel az általányelszámolásos rendszerbe nem vonható be; a közületi munkára (árbevétel, munkabér és egyéb költség elszámolása stb.) a gazdálkodó szervezetnél érvényesülő általános nyilvántartási és elszámolási rendszert kell alkalmazni.

3. §

(1) Átalányelszámolásos rendszerben csak a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban álló - a szakma gyakorlására előírt szakképzettséggel rendelkező - dolgozó (a továbbiakban: dolgozó) foglalkoztatható.

(2) Bedolgozót általányelszámolásos rendszerben foglalkoztatni nem szabad.

4. §

(1) A dolgozó munkaszerződésében az Mt. 22. §-ának (2) bekezdésében [munkamegállapodásnál az Iszt. 23. §-ának (2) bekezdésében] előírtakon felül az általányelszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell. A munkavégzés és elszámoltatás részletes feltételeit írásban külön megállapodásban (5. §) kell meghatározni.

(2) A dolgozót az árbevételből megillető munkabér, munkadíj (a továbbiakban: munkabér) - illetőleg a befizetendő átalány - külön megállapodásban történő megállapításánál az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozóknak a törvényes munkaidőre és a - kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) - megengedett mértékű túlmunka tartamára járó munkabért kell alapul venni. A munkabérnek a - 4/1977. (II. 14.) MüM rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott - legkisebb összegétől el lehet tekinteni a teljesítménykövetelménytől való elmaradás esetén.

(3) A külön megállapodásban rögzített munkabér magában foglalja a bérpótlékokat és a kiegészítő fizetést is.

(4) A dolgozó szabadsága, keresőképtelenséget okozó betegsége, illetőleg egyéb, igazolt huzamos (15 napot meghaladó) távolléte esetén a befizetendő átalány összegét időarányosan csökkenteni kell. Ha a munkaügyi jogszabályok szerint a távollét idejére térítés nem jár, a munkabér összegét is időarányosan csökkenteni kell.

(5) Az átalányelszámolásos rendszerben foglalkoztatott dolgozó munkaviszonyára (tagsági viszonyára) egyebekben az általános munkajogi (szövetkezeti) jogszabályok irányadók.

5. §

(1) A külön megállapodásnak tartalmaznia kell - az előző évek tényszámai, a hasonló tevékenységet folytató dolgozók egy főre jutó átlagos termelési értékének figyelembevételével -

a) a tevékenységi kör részletes meghatározását;

b) a lakosság részére végzett szolgáltatásból várható évi árbevételt (ideértve a cipőjavítás után járó fogyasztói árkiegészítést is);

c) az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek összegét a következő költségnemenkénti részletezéssel: anyagköltség, bérköltség, közteher, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek;

d) a várható évi árbevételből a részleg dolgozóját munkabér (valamint munkabérkiegészítés)* címén megillető összeget;[1]

e) a részleg által közvetlenül fizetendő költségek megnevezését és összegét;

f) a telephelynek és annak a körzetnek a meghatározását, amely területen a részleg munkát végezhet;

g) a garanciális javítás elszámolását;

h) az anyag- és alkatrészbeszerzés (ellátás és elszámolás) módját;

i) a részlegnek használatra átadott álló- és fogyóeszközöket;

j) a részleg által fizetendő költségek, illetve a részleg dolgozóját megillető munkabér levonása után a gazdálkodó szervezethez befizetendő átalány évi összegét.

(2) A befizetendő átalány a következő tételeket foglalja magában:

a) közteher: a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított illetményadó és társadalombiztosítási járulék összege;

b) értékcsökkenési leírás: a részlegben levő -a gazdálkodó szervezet tulajdonát képező - állóeszközök után egyműszakos leírási kulcs alapján számított összeg;

c) az anyagköltségből és az egyéb költségekből a gazdálkodó szervezet által fizetendő összegek (pl. közüzemi díjak, műhelybér, vállalati általános költségek fedezete);

d) a gazdálkodó szervezet nyereségéhez való hozzájárulás;

e) a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított nyugdíjjárulék összege.

(3) A részleg dolgozója legkésőbb a tárgyhónap utolsó napjáig köteles a gazdálkodó szervezethez befizetni a külön megállapodásban meghatározott évi átalány egytizenketted részét.

6. §

(1) A gazdálkodó szervezet havonta tartozik könyvvitelileg elszámolni a külön megállapodásban rögzített évi árbevétel, a költségnemenként meghatározott költségek, valamint a tevékenységgel kapcsolatos (esetléges) egyéb tételek egytizenketted részét. Év végén a külön megállapodásban rögzített és a tényleges árbevétel közötti különbözetet úgy kell elszámolni, hogy az a gazdálkodó szervezet nyereségét ne befolyásolja.

(2) A gazdálkodó szervezet a külön megállapodásban rögzített munkabér egytizenketted részének - valamint az esetleges közületi munkákkal kapcsolatban a 2. § (4) bekezdése alapján kifizetett munkabér - alapulvételével köteles az illetményadót és a társadalombiztosítási járulékot befizetni. Az illetményadó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapításánál figyelemmel kell lenni a 4. § (4) bekezdésében foglaltakra. Ugyanezt a munkabért kell figyelembe venni az egyéb elszámolások (pl. nyugdíjjárulék, táppénz) megállapításánál is.

7. §

(1) A lakossági szolgáltatás árbevétele után igényelhető fogyasztói árkiegészítést (pl. lábbeli javításnál) a gazdálkodó szervezet köteles a költségvetéssel elszámolni. A fogyasztói árkiegészítés alapja a - fogyasztói árkiegészítés alá tartozó tevékenységből elért - tényleges (igazolt) árbevétel.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet olyan anyagot, vagy alkatrészt ad át az általányelszámolásos részlegnek, amely után - az adott tevékenység esetén - forgalmi adót kell fizetni (pl. méretes ruházathoz szövet, stb.), akkor a forgalmi adót már az átadáskor köteles a vállalat elszámolni.

(3) Az átalányelszámolásos részleg külön megállapodásban rögzített, illetve a 6. § (1) bekezdése szerinti tényleges árbevételét - a különböző pénzügyi kedvezmények igénybevételénél - fogyasztási szolgáltatásból származó árbevételnek kell minősíteni.

8. §

(1) A részlegnek átadott eszközök gondos megőrzése és karbantartása a részlegben dolgozók feladata. A felhasználásként el nem számolt készletek és állóeszközök elkülönített nyilvántartásáról gondoskodni kell. Az állóeszközök felújításáról és szükség szerinti cseréjéről - a külön megállapodásban rögzített feltételekkel - a gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(2) A gazdálkodó szervezet meghatározhatja, hogy a lakosság részére végzett szolgáltatással kapcsolatban a részleg milyen nyilvántartásokat köteles vezetni. Pénztárkönyvet (egyszerűsített formában) azonban mindenhol vezetni kell, és az 500,- Ft feletti tételekről számlát, az 500 - Ft alatti tételekről pedig (a fodrászat kivételével) nyugtát (blokkot, jegyzéket) kell adni.

(3) Az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javítására, a lakáskarbantartásra, a faipari javításra, valamint az egyéb vas-, fém-és gépipari javításra vonatkozó számlák (nyugta, jegyzék) kiállításánál - melléklet 3., 5., 6. és 7. pontja - a szolgáltatások minőségvédelméről szóló jogszabályban** foglaltakat is figyelembe kell venni.[2]

9. §

(1) Az átalányelszámolásos részleg a gazdálkodó szervezetre (tevékenységre) vonatkozó hatósági árrendelkezéseket, illetve a gazdálkodó szervezet által ennek figyelembevételével megállapított árakat (díjakat) köteles betartani. Az alkalmazandó árakat (díjakat) jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) A gazdálkodó szervezet köteles az átalányelszámolásos részlegek működését folyamatosan ellenőrizni. Az átalány összegét legalább évenként felül kell vizsgálni és indokolt esetben megfelelően módosítani kell.

10. §

A részleg nyitvatartási idejét a gazdálkodó szervezet állapítja meg, a lakosság igényeinek megfelelően és a hatósági előírások figyelembevételével.

11. §

Az átalányelszámolásos rendszer alkalmazását a gazdálkodó szervezet köteles megszüntetni, ha a dolgozó ismételten

a) súlyosan megszegi az előírt árrendelkezéseket;

b) a mellékletben meghatározott szolgáltatáson kívül - a gazdálkodó szervezet engedélye nélkül - más tevékenységet is folytat, illetve a közületi javító-szolgáltatásból származó árbevétel aránya 25%-ot meghalad;

c) az átalányösszeget az előírt határidőben nem fizeti be, vagy a részleget terhelő egyéb kötelezettségeknek nem tesz eleget;

d) a munkát szakszerűtlenül végzi; az előírt nyitvatartási időt nem tartja be; tevékenysége súlyosan sérti a gazdálkodó szervezet érdekeit.

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az átalányelszámolásos rendszerben már jelenleg is működő részlegek dolgozóival kötött munkaszerződéseket és külön megállapodásokat a gazdálkodó szervezet köteles felülvizsgálni. A rendelet mellékletében nem szereplő tevékenységre vonatkozó külön megállapodást a gazdálkodó szervezet köteles 90 napon belül visszavonni, illetve a rendelettől eltérő külön megállapodást megfelelően módosítani. Az átalányelszámolásos rendszer fenntartásához a 2. § (2) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Trethon Ferenc s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet a 15/1978. (VIII. 15.) PM-MüM együttes rendelethez

A rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében említett lakossági szolgáltatások:

1. Textilruházati termékek és lábbelik készítése mértél után.

2. Textilruházati termékek és lábbelik javítása.

3. Elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javítása.

4. Fodrászat, kozmetika, pedikűr, manikűr.

5. Faipari javítás (pl. bútor, bognár, kádár, csónak).

6. Egyéb vas-, fém- és gépipari javítás (pl. kerékpár, varrógép, írógép, kályha, óra).

7. Lakáskarbantartás.