16/1976. (VI. 4.) MT rendelet

a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről

1. § (1)[1] A gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személy és magánszemély - ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is - (a továbbiakban együtt: vállalkozó) az 1. számú mellékletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatásokért e rendelet feltételei szerint jótállást köteles vállalni. A vállalkozó a szolgáltatás minőségéért való felelősségét nem zárhatja ki és nem korlátozhatja.

(2) Nem alkalmazhatók e rendelet szabályai az átalánydíjas szolgáltatásokra, továbbá, ha a szolgáltatást a termékre vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették.

2. § (1) Jótállást az e rendeletben meghatározott feltételeknél a megrendelőre kedvezőbb feltételekkel és az 1. számú mellékletben fel nem sorolt szolgáltatásokra is lehet vállalni.

(2) Ha a felek a kötelező jótállás kikötését elmulasztották, megállapításuk az ebben a rendeletben meghatározott jótállási feltételekkel egészül ki. A felek által kikötött - a megrendelőre hátrányosabb - jótállási feltétel érvénytelen, helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

(3)[2]

3. § (1) A javító-karbantartó szolgáltatás elvállalásakor meg kell határozni, hogy a vállalkozó milyen szolgáltatást teljesít, illetve mire vállalkozik. Meg kell határozni továbbá a munka elvégzésének határidejét, díját és a vállalkozás egyéb lényeges feltételeit. A megrendelővel a jótállási feltételeket közölni kell és azokat a felvevő helyen is ki kell függeszteni.

(2) Ha a szolgáltatás elvállalásakor nem állapítható meg pontosan, hogy milyen munkák elvégzésére van szükség, a vállalkozó várható legmagasabb díj összegét köteles a megrendelővel közölni. Az előre nem látott és a szolgáltatás elvállalásakor figyelembe nem vett hibákat a vállalkozó külön megrendelés nélkül is köteles kijavítani, ha a javítás díja nem haladja meg azt az összeget, amit a megállapodásban, a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatároztak.

(3) Ha a szolgáltatás díja előreláthatólag a 200 forintot meghaladja és műszeres hibamegállapításra van lehetőség, a megrendelő erre tekintettel árajánlatot kérhet. Ha az árajánlat megtétele után a szolgáltatást nem rendelik meg, az elvégzett műszeres vizsgálat díját a megrendelő viseli. Ha a megállapodás létrejön, a műszeres vizsgálattal érintett körben a munka végzése során felfedezett és az árajánlatban figyelembe vett hibát köteles a vállalkozó díjtalanul kijavítani.

(4)[3] Ha az elvégzendő munka előreláthatóan befolyásolja a dolog további használhatóságát, teljesítőképességét, vagy használatának módját, illetőleg ennek időtartamát, a megrendelőt erről előzetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség - amennyiben feltételei csupán ekkor állapíthatók meg - a munka elvégzése után is terheli a vállalkozót.

4. § Ha a munka végzése során a vállalkozó olyan előre nem látott hibát fedez fel, amelynek

a) kijavítására a felek nem állapodtak meg, illetve

b) kijavításával a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatározott összeg [3. § (2) bekezdés] emelkedne, köteles a hiba felfedezéséről és az ezzel kapcsolatos munka díjáról a megrendelőt haladéktalanul értesíteni. Ezt a munkát a vállalkozó csak külön megrendelésre végezheti el.

5. § Nem kell alkalmazni a 3-4. §-ban foglalt rendelkezéseket, ha a szolgáltatás elvállalása begyűjtő hálózat közvetítésével történik. A begyűjtő hálózat útján történő szolgáltatás elvállalásának feltételeiről a vállalkozási szabályzatban [12. § (1) bekezdés] kell rendelkezni.

6. § (1)[4] A vállalkozó a szolgáltatás elvégzése után köteles a megrendelőnek számlát adni, ha a szolgáltatás díja az 1000 forintot eléri vagy meghaladja; 1000 forint alatt is, ha a megrendelő jogi személy vagy ha a megrendelő számlát kér.

(2)[5] A számlában röviden, közérthetően fel kell tüntetni az elvégzett munkát, személygépkocsi, motorkerékpár és segédmotoros kerékpár javításánál a kilométeróra állását a vállalkozónak történő átadás időpontjában, a felhasznált alkatrészeket és anyagokat, a szolgáltatás díjának összegét és tanúsítani kell, hogy az elvégzett munka megfelelő, a felhasznált anyag és alkatrész rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ha a díjat jelentős mértékben a munkával töltött idő határozza meg, a számlán fel kell tüntetni ezt az időt is.

(3)[6] Ha a szolgáltatás díja az 1000 forintot nem éri el, a vállalkozó a megrendelőnek nyugtát (blokkot, kísérőjegyzéket) köteles adni, amelyen fel kell tüntetni az elvégzett munkát és a díj összegét. Jogszabály 1000 forinton alul is előírhat számlaadási kötelezettséget, ha a vállalkozó jogi személy.

7. § (1) A munka elvégzésekor tájékoztatni kell a megrendelőt arról, hogy minőségi kifogását hol és hogyan jelentheti be.

(2)[7]

8. § (1) A megrendelő jótálláson alapuló a vállalkozóval szemben a számla (nyugta, blokk, kísérőjegyzék), vagy ha a vállalkozó jótállási jegyet adott, ennek alapján, a rendelet előírásainak a megsértése esetén pedig közvetlenül e rendelet rendelkezései alapján érvényesítheti.

(2) A jótállásból eredő igényeket a 2. számú mellékletben megjelölt időtartamon belül (a továbbiakban: jótállási idő) lehet érvényesíteni.

(3) A jótállási idő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a megrendelő vagy megbízottja részére való átadásával - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés (beszabályozás) napján kezdődik. Ezt az időtartamot nem hosszabbítja meg a munka elvégzése során beépített új alkatrész, részegység hosszabb időtartamú saját jótállása.

9. § (1) A megrendelő a jótállás alapján - a jótállási időn belül - követelheti:

a) a hibásan vagy hiányosan végzett munka kijavítását (kiegészítését, ismételt elvégzését), vagy a díj arányos csökkentését,

b) az elvégzett munkával összefüggésben keletkezett hiba díjmentes kijavítását.

(2) Ha az elvégzett szolgáltatás teljesen alkalmatlan, vagy teljesen célszerűtlen, továbbá, ha a vállalkozó az (1) bekezdés szerint szükséges kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a megrendelő a díj kifizetését megtagadhatja, illetve a már kifizetett díjat visszakövetelheti. Nem megfelelő a kijavítás elvégzésére vállalt új határidő, ha az meghaladja a szolgáltatás teljesítésére eredetileg vállalt határidőt.

(3) A megrendelő - a vállalkozó költségére - más vállalkozóval is elvégeztetheti a hibás teljesítés folytán szükséges munkát, ha a vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, nem végzi el, vagy ismételten hibásan végzi el.

(4) Ha a vállalkozó a kijavítandó hibát tévesen állapította meg a szükségtelenül végzett munka ellenértékét nem követelheti, illetve az ezért kifizetett díjat köteles visszafizetni.

10. § Ha a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről - járművek kivételével - a vállalkozó köteles gondoskodni. Ha ezt a vállalkozó elmulasztja, költségére a megrendelő is végezheti.

11. § (1) A vállalkozó a megrendelő minőségi kifogását legkésőbb 15 nap alatt köteles megvizsgálni, és ha az alapos - a jótállásra, illetve a törvényben meghatározott szavatosságra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően -, teljesíteni.

(2)[8] Ha a szolgáltatás minőségével kapcsolatban - különösen a javítás módjával vagy más, a kifogás elbírálása szempontjából lényeges műszaki kérdésben - vita merül fel, a vállalkozó köteles három napon belül a 3. számú mellékletben megjelölt illetékes minőségvizsgáló szervezet szakvéleményét kérni.

(3)[9] A terméket a megrendelőtől - a helyszíni vizsgálat esetét kivéve - elismervény ellenében kell átvenni. A minőségvizsgáló szervezettel közölni kell a szolgáltatás időpontját, a megrendelői kifogást, a vállalkozó megállapításait és az egyéb lényeges adatokat (a megrendelő neve, címe, az elvégzett javítások stb.).

(4) A minőségvizsgáló szervezet köteles a vizsgálatot soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül elvégezni. Építőipari szolgáltatás esetében a vizsgálatot tíz napon belül meg kell kezdeni, de legalább hatvan napon belül be kell fejezni. A vizsgálat eredményéről a minőségvizsgáló szervezet haladéktalanul értesíti a vállalkozót és a megrendelőt. A minőségvizsgáló szervezet szakvéleménye a vállalkozóra kötelező.

(5) Ha a minőségvizsgáló szervezet a minőségi kifogást alaposnak találta, a vállalkozó díjfizetésre köteles; egyébként a minőségvizsgálat ingyenes.

12. § (1)[10] A vállalkozók vállalási szabályzatot kötelesek készíteni.

(2) A vállalási szabályzatban meg kell határozni a számlázás és minőségtanúsítás módját, továbbá jogi személyek esetében a minőségi kifogások intézésének rendjét is.

(3) A vállalási szabályzat kivonatát - és az arról szóló tájékoztatást, hogy a megrendelő el nem ismert minőségi kifogását vagy más igényét hogyan érvényesítheti - a felvevő helyen (begyűjtő hálózatánál) ki kell függeszteni.

13. § (1)[11][12] Jogi személyek esetében a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának, magánszemélyek esetében - ideértve azok jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is - a helyi tanács végrehajtó bizottságának a javító-karbantartó szolgáltató tevékenység szerinti feladatokat ellátó szakigazgatási szervei (megyei városi hivatal) ellenőrzik, illetőleg az általuk megbízott minőségvizsgáló intézetek rendszeresen vizsgálják a javító-karbantartó tevékenység körében e rendelet előírásainak végrehajtását, így különösen a szolgáltatás elvállalására, elvégzésére és átadására vonatkozó követelmények megtartását, továbbá a számlázást, a minőség tanúsítását és a minőségi kifogások intézését.

(2) A 3. számú melléklet sorolja fel azokat a minőségvizsgáló intézeteteket, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat ellátják.

(3) Az érdekelt miniszterek és országos érdekképviseleti szervek e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül adjanak ki a vállalási szabályzat elkészítésére és a minőségvizsgálat igénybevételére vonatkozó irányelvet.

14. § Ez a rendelet 1976. október 1. napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 16/1976. (VI. 4.) MT rendelet 1. §-ához[13]

1. Elektromos háztartási gépek (az ITJ 43-I. és 43-8. csoportjába tartozó termékek: mosógépek, centrifugák, hűtőgépek, porszívók stb.) javítása, karbantartása, üzembe helyezése.

2. Híradástechnikai és elektroakusztikai cikkek: rádió, színes és fekete-fehér televízió, magnetofon, videotechnikai berendezés, lemezjátszó, hangszóró, mikrofon, erősítő, diktafon, fülhallgató, hallókészülék, távbeszélő-készülék, személyi számítógép, CB rádióberendezés, URH rádiótelefon berendezés, antenna és kaputelefon stb. javítása, karbantartása, üzembe helyezése.

3. Lakóépületen, épületrészen, lakáson, hétvégi házon, garázson, üdülőn végzett, továbbá lakóépületben levő felvonó karbantartása végett szükséges építési-szerelési munkák közül a javító-karbantartó munka - ide nem értve a felújítási és fenntartási tevékenységet - abban az esetben, ha

a) mindkét fél jogi személy, 25 000 forintot meg nem haladó vállalkozási díj határig,

b) a megrendelő vagy vállalkozó magánszemély, a vállalkozási díj összegére tekintet nélkül.

4. Személygépkocsi, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és könnyű pótkocsi javítása, karbantartása és ápolása (könnyű pótkocsinak minősül a személygépkocsival vontatható lakókemping és áruszállító pótkocsi). Vízi járművek közül a belvízi kishajó és csónak javítása, karbantartása.

5. Bútorjavítás és kárpitosipari javítás.

6. Finommechanikai javítások: varrógép, kerékpár, zsebszámológép, írógép, óra, hangszer, optikai és fotócikkek stb. javítása, karbantartása.

7. Háztartási barkácsgépek: fúró, gyalu, csiszoló és fűrészgépek stb. javítása és karbantartása.

8. Mezőgazdasági kisgépek: rotációs kapák, szivattyúk, permetezőgépek stb. javítása és karbantartása.

9. Könnyűipari szolgáltatások: textiltisztítás, méretes lábbelikészítés és lábbelijavítás, fotó, fodrász, kozmetikai szolgáltatások, méretes ruházat és ruhajavítás stb.

10. Olajjal vagy gázzal működő tüzelőberendezés, gázhűtőszekrény javítása, üzembe helyezése.

11. Esernyő, gumiabroncs, játék, sportszer javítása.

2. számú melléklet a 16/1976. (VI. 4.) MT rendelet 8. §-ának (2) bekezdéséhez

a) Járműjavításon kívüli szolgáltatásoknál

b) Közúti járműjavítása esetén a jótállás időtartama:

3. számú melléklet a 16/1976. (VI. 4.) MT rendelet 13. §-ának (2) bekezdéséhez

A javító-karbantartó tevékenység szerint illetékes szakigazgatási szerv a következő minőségvizsgáló szervezeteket bízhatja meg rendszeres minőségellenőrzéssel:

Elektromos híradástechnikai és elektroakusztikai cikkekkel kapcsolatos javító szolgáltatások:

Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet

Építőipari javító szolgáltatásoknál:

Építésügyi Minőségellenőrző Intézet

A gépjárműjavítás és karbantartás tekintetében:

Közlekedési Főfelügyelet

fővárosi, megyei közlekedési felügyelet

TRANSINNOV Műszaki Fejlesztő Leányvállalat

A bútorjavítás és karbantartás területén:

Faipari Minőségellenőrző Intézet

Az egyéb ipari szolgáltatásoknál:

Szolgáltató, Fejlesztő és Tanácsadó Vállalat

A fenti felsorolásban nem szereplő javító-karbantartó szolgáltatásoknál:

Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet.