26/1981. (IX. 29.) PM-MüM együttes rendelet

a szövetkezetek egyes részlegeinek átalányelszámolásos rendszerben való üzemeltetéséről

Az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben az alábbiakat rendeljük:

1. §

(1) Az ipari szövetkezet, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban együtt: szövetkezet) a legfeljebb 15 főt foglalkoztató - ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző - részlegét átalányelszámolásos rendszerben is üzemeltetheti (a továbbiakban: átalányelszámolásos részleg).

(2) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezet önelszámoló egysége, amely - a rendelet szabályai szerint - a szövetkezet által meghatározott keretek között működik.

2. §

(1) Az átalányelszámolásos részlegben csak a szövetkezettel tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban álló az a dolgozó foglalkoztatható, aki az átalányelszámolásos rendszerben történő foglalkoztatásról külön megállapodást (4. §) köt.

(2) A szövetkezet fogyasztási szolgáltatás végzésére saját dolgozójával mellékfoglalkozásként is köthet megállapodást.

(3) A dolgozó munkamegállapodásában, illetve munkaszerződésében az átalányelszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell.

(4) A részlegben biztosítani kell szakképzett dolgozók szükséges létszámban történő foglalkoztatását.

3. §

(1) Az átalányelszámolásos részleg dolgozóinak munkadíját, illetve munkabérét (a továbbiakban együtt: munkabér) az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozóknak járó munkabér figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A munkabér magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást (alapbér, bérköltség terhére folyósított prémium, jutalom és jutalék, bérpótlék, kiegészítő fizetés, egyéb bér.)

4. §

(1) A külön megállapodásnak tartalmaznia kell - az előző évek tényszámai, illetve a hasonló tevékenységet folytató dolgozók egy főre jutó termelési értékének figyelembevételével -:

a) a tevékenységi kör részletes meghatározását;

b) a telephelynek és annak a körzetnek a megnevezését, amely területen a részleg munkát végezhet, illetve vállalhat;

c) a várható évi árbevételt (tevékenységenként);

d) a várható évi árbevétellel kapcsolatban felmerülő költségek összegét a következő költségnemenkénti részletezéssel: anyagköltség, dolgozónként részletezett bérköltség (3. §), közteher, munkabér kiegészítés, egyéb költség;

e) a részleg által közvetlenül fizetendő költségek megnevezését;

f) a részleg által a szövetkezethez befizetendő átalány évi összegét;

g) a részlegben levő - használatra átadott -álló- és fogyóeszközöket;

h) az anyag- és alkatrészbeszerzés (ellátás, elszámolás) módját;

i) garanciális javítás végzése esetén annak elszámolási módját;

j) az állóeszközök fenntartására, felújítására, cseréjére és selejtezésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Ha a külön megállapodást a részlegben dolgozókkal együttesen kötik meg, azt minden dolgozónak alá kell írnia. Ebben az esetben a bevétel kezelésére, az abból visszatartható munkabér kifizetésére, a részleget közösen terhelő átalány befizetésére stb. megbízott jelölhető ki. A külön megállapodásnak tartalmaznia kell a részleg belső gazdálkodását érintő, a dolgozók egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályokat, továbbá - ha megbízottat jelöltek ki - a megbízott nevét.

(3) A részlegnek átadott eszközök gondos megőrzése és karbantartása a részlegben dolgozók feladata. Az állóeszközök felújításáról és szükség szerinti cseréjéről, valamint selejtezéséről - a külön megállapodás szerint - a szövetkezet gondoskodik.

5. §

(1) A befizetendő átalány a következő tételeket foglalja magában:

a) a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék;

b) a munkabér kiegészítés;

c) a szövetkezet költségeihez való hozzájárulás (az értékcsökkenési leírást is beleértve);

d) a szövetkezet nyereségéhez való hozzájárulás.

(2) A külön megállapodásban meghatározott évi átalány tárgyhónapra eső részét legkésőbb a tárgyhónap utolsó napjáig kell a szövetkezethez befizetni.

(3) A külön megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a részleg dolgozójának - több főt foglalkoztató részlegnél a szövetkezet által meghatározott számú dolgozónak - szabadsága, keresőképtelenséget okozó betegsége, illetőleg egyéb, igazolt huzamos (15 napot meghaladó) távolléte esetén a befizetendő átalányt időarányosan és megfelelően csökkenteni kell.

6. §

(1) A szövetkezet legalább negyedévenként számolja el a külön megállapodásban rögzített évi árbevétel, a költségnemenként meghatározott költségek, valamint a tevékenységgel kapcsolatos esetleges egyéb tételek tárgynegyedévre eső részét. Év végén a külön megállapodásban rögzített és a tényleges árbevétel közötti különbözetet az eredményt nem érintő módon kell elszámolni.

(2) A szövetkezet a társadalombiztosítási járulékot a munkabér tárgyhónapra eső részének alapulvételével köteles befizetni. Ugyanezt a munkabért kell alapul venni az egyéb elszámolások (pl. nyugdíjjárulék, táppénz) megállapításánál is.

7. §

Az átalányelszámolásos részleg dolgozója a várható éves árbevételt meghaladó bevételből származó többletjövedelem után - a külön jogszabály alapján - általános jövedelemadót fizet.

8. §

(1) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezetre és tevékenységre vonatkozó hatósági árrendelkezéseket, illetve a szövetkezet által ennek figyelembevételével megállapított árakat (díjakat) köteles megtartani. Az árakat (díjakat) jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) A részleg közvetlen értékesítése és szolgáltatási tevékenysége utáni fogyasztói forgalmi adó és fogyasztói árkiegészítési kötelezettségnek a szövetkezet köteles eleget tenni. Ennek felételeit, a szövetkezet és a részleg közötti elszámolás módját a külön megállapodásban rögzíteni kell.

(3) A szövetkezet a részleg működését folyamatosan ellenőrzi, ennek során az átalány összegét felülvizsgálja.

9. §

Az átalányelszámolásos részleg pénztárkönyvet vezet; a szövetkezet egyéb nyilvántartási kötelezettséget is előírhat. Az 500,- Ft feletti tételekről számlát, az 500,- Ft alatti tételekről pedig a (fodrászat kivételével) nyugtát (blokkot, jegyzéket) kell adni. A számla kiállításánál a tevékenységgel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket is figyelembe kell venni.*[1]

10. §

Az átalányelszámolásos rendszerben történő foglalkoztatásra kötött külön megállapodást a szövetkezet felmondja, ha a részleg

a) súlyosan megszegi a működésre és gazdálkodásra vonatkozó hatósági, illetőleg a szövetkezet által előírt rendelkezéseket;

b) az átalány összegét az előírt határidőben - ismételten - nem fizeti be, vagy a részleget terhelő egyéb kötelezettségének rendszeresen nem tesz eleget;

c) tevékenységét rendszeresen szakszerűtlenül végzi.

11. §

(1) Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 15/1978. (VIII. 15.) PM-MüM együttes rendelet hatályát veszti; rendelkezéseit azonban az 1982. január hó 1. napja előtt kötött külön megállapodásokra továbbra is alkalmazni kell.

(2) A 15/1978. (VIII. 15.) PM-MüM együttes rendelet alapján kötött külön megállapodást a gazdálkodó szervezet legkésőbb 1982. december 31-ig köteles felmondani.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Trethon Ferenc s. k.,

munkaügyi miniszter