1982. évi 27. törvényerejű rendelet

a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról

A Magyar Népköztársaság a nemzetközi szerződéses kapcsolatait alkotmányos rendjével és a nemzetközi jog általánosan elismert elveivel összhangban alakítja. A nemzetközi szerződéseket az államok közötti baráti kapcsolatok, az együttműködés kialakítása és fejlesztése, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és további erősítése fontos eszközének tekinti.

Az Elnöki Tanács abból a célból, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi szerződéseivel kapcsolatos eljárást egységesen szabályozza, a következő törvényerejű rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában

a) "nemzetközi szerződés" a más állammal vagy a nemzetközi jog egyéb alanyával kötött, a magyar állam számára nemzetközi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető olyan írásbeli megállapodás, amelyben szerződő félként a Magyar Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság Kormánya, illetőleg - az ebben a törvényerejű rendeletben meghatározott esetekben - minisztérium vagy országos hatáskörű szerv szerepel;

b) "nemzetközi szerződés előkészítése" a szerződés tárgya szerint érintett szerveknek az a tevékenysége, amely a nemzetközi szerződéssel kapcsolatos magyar álláspontnak, valamint a szerződés tervezetének kidolgozására irányul és amely a nemzetközi szerződés kezdeményezéséhez és létrehozásához szükséges felhatalmazás megszerzésére előírt eljárást is magában foglalja;

c) "nemzetközi szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője" az a miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője, akit a nemzetközi szerződés előkészítésére jogszabály, illetőleg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának vagy a Minisztertanácsnak a határozata felhatalmaz, vagy ennek hiányában az, akinek hatáskörébe a szerződés a tárgya szerint elsősorban tartozik;

d) "nemzetközi szerződés kezdeményezése" a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen: tervezet vagy szerződés téziseinek átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének az elfogadása;

e) "nemzetközi szerződés létrehozása" a szerződő feleknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratukat két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon megállapítják és a megkötendő szerződés szövegét elfogadják;

f) "nemzetközi szerződés megkötése" az a cselekmény, amely által a nemzetközi szerződés a magyar államra nézve kötelezővé válik;

g) "nemzetközi szerződés kihirdetése" a nemzetközi szerződésnek jogszabályba való foglalása;

h) "nemzetközi szerződés közzététele" a kihirdetést nem igénylő nemzetközi szerződésnek a Magyar Népköztársaság hivatalos lapjában való közreadása.

2. § E törvényerejű rendeletnek a nemzetközi szerződés előkészítésére, kezdeményezésére, létrehozására, megkötésére, illetőleg kihirdetésére vagy közzétételére vonatkozó rendelkezéseit a szerződés módosítása, hatályának meghosszabbítása, kiterjesztése, korlátozása vagy megszüntetése, felmondása, alkalmazásának felfüggesztése vagy visszalépés, illetőleg államutódlással kapcsolatos közlések elfogadása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

3. § A nemzetközi szerződések és a belső jogszabályok összhangját a megkötésre kerülő szerződés tartalmának a belső jogszabályokra tekintettel történő alakításával, illetőleg a szerződésben foglaltaknak meg nem felelő belső jogszabály módosításával vagy hatályon kívül helyezésével kell megteremteni.

4. § (1) Az államok közötti nemzetközi szerződésben szerződő félként a Magyar Népköztársaság szerepel.

(2) A kormányok közötti nemzetközi szerződésben szerződő félként a Magyar Népköztársaság Kormánya szerepel.

(3) Az államok közötti vagy kormányok közötti nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges további nemzetközi szerződésekben minisztérium vagy országos hatáskörű szerv is szerepelhet szerződő félként.

(4) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés körében vállalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges nemzetközi szerződésben minisztérium vagy országos hatáskörű szerv is szerepelhet szerződő félként.

(5) Ha a nemzetközi szerződést nem állammal, hanem a nemzetközi jog egyéb alanyával kötik meg, a szerződő fél meghatározására az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A nemzetközi szerződés előkészítése

5. § A nemzetközi szerződés előkészítése során a szerződés tárgyával közvetlenül összefüggő kérdések mellett annak valamennyi más lényeges (politikai, gazdasági, pénzügyi, jogi) vonatkozását is tisztázni kell. Az előkészítésben minden olyan minisztérium és országos hatáskörű szerv részvételét biztosítani kell, amelynek hatáskörét a szerződés érinti, vagy amelynek az előkészítésbe való bevonását jogszabály elrendeli.

A nemzetközi szerződés kezdeményezése és létrehozása; a megkötéssel összefüggő döntések

6. § (1) Nemzetközi szerződés csak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács előzetes felhatalmazásával kezdeményezhető és hozható létre.

(2) A másik (többi) szerződő fél szándékának előzetes megismeréséhez szükséges és az 1. § d) pontja szerint egyébként nemzetközi szerződés kezdeményezésének minősülő cselekmények külön felhatalmazás nélkül elvégezhetők, feltéve, hogy azok a magyar fél számára a szerződés létrehozására vagy megkötésére kötelezettséget nem keletkeztetnek.

7. § Ha a nemzetközi szerződésben szerződő félként

a) a Magyar Népköztársaság szerepel, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa,

b) a Magyar Népköztársaság Kormánya, illetőleg - a 4. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben - minisztérium vagy országos hatáskörű szerv szerepel, a Minisztertanács határozatban dönt a szerződés kezdeményezésével, létrehozásával és megkötésével összefüggő kérdésekről.

8. § (1) A nemzetközi szerződés létrehozásában eljáró személy (küldöttség) meghatalmazását és meghatalmazása terjedelmét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács határozatában foglaltaknak megfelelően a külügyminiszter okiratban tanúsítja. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács ettől eltérően is határozhat.

(2) Nem szükséges meghatalmazásának okirattal való tanúsítása

a) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének;

a Minisztertanács elnökének és

a külügyminiszternek

a nemzetközi szerződés kezdeményezésére, létrehozására és megkötésére irányuló cselekmények elvégzéséhez;

b) a Magyar Népköztársaság diplomáciai képviselete vezetőjének, valamint a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőjének a fogadó állammal, illetőleg a nemzetközi szervezet keretében megkötendő nemzetközi szerződés kezdeményezésére és létrehozására irányuló cselekmények elvégzéséhez.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a nemzetközi szerződés kezdeményezéséhez és létrehozásához szükséges előzetes felhatalmazás megszerzésének a 6. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét, illetőleg azt, hogy a szerződés megkötésére irányuló cselekmény elvégzése csak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának vagy a Minisztertanácsnak a 7. § szerint meghozott határozata alapján történhet.

A nemzetközi szerződés megkötése

9. § A nemzetközi szerződés megkötése e törvényerejű rendelet rendelkezéseitől, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács határozatától, a szerződés rendelkezéseitől, illetőleg a szerződő felek erre vonatkozó külön megállapodásától függően

a) az Országgyűlés vagy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítésével;

b) a Minisztertanács jóváhagyásával;

c) az Országgyűlés, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács által a csatlakozás vagy elfogadás tárgyában hozott döntéssel;

d) aláírással, a szerződéses kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzésével vagy a másik (többi) szerződő féllel létrejött akaratmegegyezést tanúsító okmányok kicserélésével történhet.

10. § (1) Megerősítést igényelnek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú, valamint azok a nemzetközi szerződések, amelyek megkötésével kapcsolatban törvény, vagy törvényerejű rendelet alkotása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, továbbá amelyeket az abban foglalt rendelkezések vagy a szerződő felek erre vonatkozó külön megállapodása alapján meg kell erősíteni.

(2) Az Országgyűlés határozattal erősíti meg a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket.

(3) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozattal erősíti meg a megerősítést igénylő egyéb nemzetközi szerződéseket.

(4) A Minisztertanács határozattal hagyja jóvá azokat a kormányok közötti, valamint a 4. § (3) és (4) bekezdése alapján létrejött nemzetközi szerződéseket, amelyek jóváhagyást igényelnek.

(5) Ha a nemzetközi szerződés megkötése csatlakozással vagy elfogadással történik, a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha a nemzetközi szerződés hatálybalépéséhez okirat kicserélése vagy letétbe helyezése szükséges, a szerződés megkötése tekintetében illetékes szerv intézkedik a megfelelő okirat kiállítása iránt.

A nemzetközi szerződések megkötését követő diplomáciai eljárás

11. § (1) A nemzetközi szerződés hatálybalépéséhez megkívánt feltételek teljesítéséről a külügyminiszter értesíti a másik szerződő felet vagy a többoldalú nemzetközi szerződés letéteményesét, illetőleg gondoskodik a megfelelő okiratok kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről.

(2) Ha többoldalú nemzetközi szerződés a Magyar Népköztársaság Kormányát jelöli ki letéteményesnek, az ezzel összefüggő feladatokat a külügyminiszter látja el.

(3) A Magyar Népköztársaság nemzetközi szerződéseinek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikke szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatos teendőket a külügyminiszter végzi.

(4) A külügyminiszter az (1)-(3) bekezdés alapján végzett cselekményeiről tájékoztatja a nemzetközi szerződés előkészítéséért, illetőleg a szerződés végrehajtásáért felelős szerv vezetőjét.

A nemzetközi szerződések megőrzése és nyilvántartása

12. § (1) A nemzetközi szerződések eredeti példányait megőrzés végett a külügyminiszternek kell átadni. A Minisztertanács indokolt esetben ettől eltérően is határozhat.

(2) A külügyminiszter a nemzetközi szerződésekről nyilvántartást vezet.

A nemzetközi szerződés kihirdetése vagy közzététele

13. § (1) Az Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni.

(2) Azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek a magánszemélyek és a jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, törvénnyel, törvényerejű rendelettel, minisztertanácsi vagy miniszteri rendelettel kell kihirdetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett nemzetközi szerződéseket közzé kell tenni. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács ettől eltérően is határozhat.

(4) Kihirdetésre vagy közzétételre a nemzetközi szerződés hatálybalépésével egyidejűleg vagy azt követően kerülhet sor. Ha a hatálybalépéshez a szerződésben előírt feltételek már teljesültek, de a szerződés nem ezzel egyidejűleg, hanem egy meghatározott későbbi időpontban lép hatályba, a szerződés ezen időpont előtt is kihirdethető, illetőleg közzé tehető.

14. § (1) A kihirdető jogszabály tartalmazza

a) a szerződés kihirdetésének a kijelentését;

b) a szerződés hiteles magyar nyelvű szövegét, illetőleg hivatalos magyar nyelvű fordítását;

c) a szerződéshez magyar részről fűzött fenntartásokat és nyilatkozatokat;

d) a szerződés hatálybalépéséhez megkívánt feltételek teljesítéséről szóló kölcsönös értesítések időpontját, illetőleg a megfelelő okiratok kicserélésének vagy letétbe helyezésének a helyét és időpontját;

e) a kihirdető jogszabály és a szerződés hatálybalépésének az időpontját, továbbá, ha a szerződés alkalmazása megkezdésének időpontja a szerződés hatálybalépésével nem azonos, úgy annak az időpontját is;

f) a jogszabály (a szerződés) végrehajtásáért felelős szerv megjelölését.

(2) A közzététel szövege az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltakat, valamint a szerződés hatálybalépésének, illetőleg alkalmazása megkezdésének időpontját, továbbá - többoldalú szerződés esetén - az abban részes államok listáját tartalmazza.

(3) A kihirdetésre kerülő, kizárólag idegen nyelven készült nemzetközi szerződést a hivatalos magyar nyelvű fordítással együtt az eredeti idegen nyelven vagy az eredeti idegen nyelvek egyikén is ki kell hirdetni, ha a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács másként nem határoz.

(4) A közzétételre kerülő, kizárólag idegen nyelven készült nemzetközi szerződés hivatalos magyar nyelvű fordításának közzététele is elegendő, ha a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács másként nem határoz.

A nemzetközi szerződés értelmezése

15. § A nemzetközi szerződésben részes felek között felmerülő viták során, ha az azokban való állásfoglalás a szerződés végrehajtásáért felelős szerv vagy szervek hatáskörét meghaladja, a magyar fél álláspontját a vita tárgya szerint érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői, valamint az igazságügyminiszter és a külügyminiszter véleményének figyelembevételével kell kialakítani.

Átmeneti rendelkezések

16. § Az ennek a törvényerejű rendeletnek a hatálybalépését megelőzően kötött szerződéseket kihirdető jogszabályok a korábbi szerződés hatályát kifejezetten megszüntető új nemzetközi szerződés közzétételével e törvényerejű rendelet erejénél fogva hatályukat vesztik.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára