28/1982. (VI. 26.) PM rendelet
az általános jövedelemadóról szóló 38/1980. (XI. 22.) PM számú rendelet módosításáról
A 28/1981. (IX. 29.) PM számú rendelettel módosított 38/1980. (XI. 22.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) az alábbiak szerint módosítom:
1. §
A Vhr. 14/A. §-a az alábbiakkal egészül ki: "Ha azonban a tagsági viszony keretében a ag más tevékenységet is végez, akkor kizárólag a mezőgazdasági termék értékesítéséből származó jövedelmét lehet az előbbiek szerint adóztatni."
2. §
A Vhr. 15. § (3) bekezdésének f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"f) az Állami Biztosító, az Országos Takarékpénztár, a takarékszövetkezet hálózata, a Posta, a kiskereskedelmi, vendéglátóipari, ruhatisztító, gyógyszertári, sütőipari, temetkezési vállalat (szövetkezet) részére - ideértve a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjét is - végzett termékértékesítésből, szolgáltatásból;"
3. §
A Vhr. 16. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(5) A rendelet alkalmazása szempontjából iparjogosítvány az iparigazolvány, a kisipari működési engedély, illetőleg a magánkereskedői igazolvány, a háziipari értesítés, a működési engedély, a szerződéses ipari-szolgáltató üzemeltetést megalapító szerződés."
4. §
A Vhr. az alábbi 16/A. §-sal egészül ki:
"16/A. § Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2. pontja alkalmazásában nem minősül 5000-nél kisebb lélekszámú községben, valamint más község, illetőleg város ellátatlan területén tevékenységet kezdőnek a gépjárművel személyszállítást vagy árufuvarozást végző kisiparos akkor sem, ha telephelye ilyen településen van."
5. §
A Vhr. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Adómentes a 3. § (5)-(8) bekezdése szerinti ingatlanelidegenítésből származó jövedelem, ha azt az elidegenítő a saját, a vele együttélő házastársa, vagy ha a külön jogszabály álapján ingatlanszerzési korlátozás alá nem eső gyermeke részére lakóház- vagy lakástulajdon visszterhes megszerzése céljából értékesíti és az ingatlanértékesítésből származó jövedelme (37. §) nem haladja meg a szerzett ingatlan (ingatlanrész) forgalmi értékét, építés esetén létesítési költségét. Az ezt meghaladó jövedelemrész adóköteles."
6. §
A Vhr. 27/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"27/A. § (1) Ha közkereseti társaság megszűnik és tagja az 1982. évi 7. számú tvr. alapján létesíthető polgári jogi társaságba lép, az e polgári jogi társaság tagjaként elért jövedelmét a közkereseti társaságtól származó jövedelmével összevonni nem lehet.
(2) Az R. 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az adóközösség az összevont jövedelem (adóalap) után járó adót a már levont általános jövedelemadó figyelembevételével állapítja meg. A nem mezőgazdasági tevékenységből (14/A. §) származó jövedelméről a kisiparosnak és magánkereskedőnek adóbevallásában nyilatkoznia kell."
7. §
(1) A Vhr. 33. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Termelési és kezelési költségek:
a) az anyag- és árubeszerzésre, a szállításra, a karbantartásra, az állóeszközök indokolt felújítására, a vásárolt fogyóeszközre fordított összegek,
b) az alkalmazott részére ténylegesen kifizetett, az adóköteles bevétellel és jövedelemmel arányban álló, az árszabályozó rendelkezéseknek megfelelő kalkuláció szerinti bér és a társadalombiztosítási járuléka,
c) az alkalmazottak munkabére után járó külön általános jövedelemadó, továbbá jogszabály alapján a munkáltatót kötelezően terhelő, az alkalmazottnak járó nem bérjellegű kifizetés (a fogyasztói árváltozással kapcsolatban kifizetni rendelt munkabérkiegészítés stb.),
d) a megrendelő által igazolt garanciális javítás során felmerült költségek, valamint - magán kereskedőknél és vendéglátóipart folytatóknál - igazolt árubeszerzéseikkel kapcsolatban az állami üzletekre vonatkozó belkereskedelmi miniszteri rendeletben meghatározott normalizált hiánynak az árbevételre vetített mértéke, az érdekképviseleti szerv által szervezett és igazolt, oktatási jellegű, a tevékenységhez kapcsolódó továbbképzés költsége,
e) az egyéb üzemi költségek: az üzlet bére, a fűtés és világítás költsége, a távbeszélő díja, a saját közlekedés és szállás költsége - ide nem értve a lakás és telephely közötti utazás költségét - a telephelytől távol foglalkoztatott dolgozók utazási, étkezési és szállásköltsége, a műszaki leírás, tervrajz költsége, a bérmunka díja, a hatóságilag előírt munkaruha, védőöltözet, védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költsége, az alvállalkozó részére adott ellenérték, az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban igénybe vett OTP-hitelre fizetett kamat továbbá a tevékenységgel összefüggő tagdíjak, a tevékenység után fizetendő társadalombiztosítási járulék, a kifizetett kötbér, a termeléssel összefüggő perköltség, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, az évi bruttó bevétel két ezrelékét meg nem haladó reprezentációs költség stb."
(2) A Vhr. 33. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (8) és (9) bekezdés (9) és (10) bekezdésre változik:
"(8 Kisiparos a kisipari tevékenységéből elért bevételével szemben bizonylat nélkül elszámolhat az igazolt költségein kívül találmány, energiatakarékossági, környezetvédelmi termékek előállítása és értékesítése esetén
a) kísérletezési, műszaki fejlesztési költség címén a bevétel 6%-át,
b) állóeszköz felújítási költség címén a bevétel 1%-át,
c) anyagmozgatási költség címén a bevétel 2%-át,
d) a saját találmányát megvalósító kisiparos eszmei-találmányi díj címén a bevétel 4%-át.
A tevékenység jellegét az érdekképviseleti szerv által a Pénzügyminisztérium egyetértésével működtetett társadalmi bizottság és a Kisüzemi Innovációs Iroda véleményezi. A vélemény alapján a költségek elszámolása esetenként legfeljebb három évre illeti meg a kisiparost, újabb véleményezés esetén pedig további 3 évre. A Pénzügyminisztérium a felsorolt költségek felszámításának lehetőségét - indokolt esetben - megszüntetheti vagy az érdekképviseleti szerv javaslatára a tevékenységek vagy a költségelszámolás körét bővítheti. A költségek érvényesítésére akkor kerülhet sor, ha a kisiparos összes adóköteles bevételének legalább 40%-a a felsorolt tevékenységekből származik.
8. §
A Vhr. az alábbi 33/A. §-sal egészül ki:
"33/A. § A kisiparos a kisipari, magánkereskedő a magánkereskedelmi tevékenységéből származó egyébként adóköteles jövedelméből az érdekképviseleti szerv által meghatározott számlára állóeszköz beszerzés érdekében, fejlesztési célra befizetést eszközölhet, amit költségként elszámolhat 3%-os kezelési díj megfizetése mellett. A kezelési díj az adózás során költségként nem számolható el. A fejlesztési befizetésnek az adott év adóköteles jövedelmével arányban állónak kell lennie. Arányban álló a fejlesztési befizetés az adóköteles jövedelemmel akkor, ha az általános jövedelemadó alá eső jövedelem a befizetés évében a fizetendő adókra és más közterhekre, adózó életvitelének megfelelő háztartási kivétre fedezetet nyújt. Ha a fejlesztési befizetést nem a céljának megfelelően használják fel, úgy ezen összeget a felhasználás évének jövedelmeként kell az adózónak bevallani."
9. §
A Vhr. 35. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Ha az adózó nem rendelkezik gépjárművel, alkalmazottjának üzemi célra használt gépjárműve után is elszámolhatja az előbbi költségeket."
10. §
A Vhr. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az élet- és vagyonbiztosítás díját - az adóköteles tevékenységgel kapcsolatos vagyonbiztosítási díj kivételével - adómentesen elszámolni nem lehet. Adómentesen elszámolható az életbiztosítás díja kisiparos esetében, ha tevékenységének jellegénél fogva egészsége vagy testi épsége közvetlenül nagy veszélynek van kitéve."
11. §
A Vhr. az alábbi 43/A. §-sal egészül ki:
"43/A. § Ha az R. 9. § (2) bekezdésében meghatározott társaság szakmunkástanulót jogszerűen foglalkoztat, a tanulónként évi 3000 forint - a szakmunkástanulók foglalkoztatásának időtartamával arányosan számított - adókedvezmény az adózó tagokat az adóköteles járandóságuk arányában illeti meg."
12. §
A Vhr. 47. § (2) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:
(Adóátalány útján nem adóztatható:)
"c) a kisiparos vagy a magánkereskedő a tevékenységből származó azon évi jövedelme után, amely évben bármely időtartamban társasági adóról szóló jogszabály hatálya alá eső társaság tagjaként, ennek segítő családtagjaként is folytatott kereső tevékenységet, kivéve a magánkereskedők közkereseti társaságának tagjait."
13. §
A Vhr. 48. § (1) bekezdésének első mondata az alábbiakra módosul:
"Az adóátalány útján adózó kisiparosok és magánkereskedők abban az esetben is kötelesek a következő év január 15-ig adóbevallást adni, ha az adóév folyamán elért adóköteles jövedelmük a 150 000 Ft-ot meghaladta, vagy a 15. § (3) és (5) bekezdésében, illetőleg a 47. § (2) bekezdése b) pontjában meghatározott feltételeknek nem feleltek meg, vagy a c) pontjában meghatározottak szerint tevékenykedtek."
14. §
(1) A Vhr. 49. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az adóhatóság (adóközösség) az átalányozás feltételeinek egyébként megfelelő, 5000-et meg nem haladó lélekszámú községben, kizárólag helyben működő, alkalmazott és társ nélkül dolgozó kisiparos, illetőleg magánkereskedő esetében tételes (rögzített) átalányt állapít meg, ha az ahhoz alapul szolgáló év adóköteles jövedelme 100 000 Ft-nál nem több."
(2) A Vhr. 49. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép és (5) bekezdéssel kiegészül, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés (6) bekezdésre változik:
"(4) Az adóhatóság időarányosan mérsékelheti a tételes átalány összegét abban az esetben, ha az adózó igazoltan három hónapnál hosszabb ideig kórházi ápolás alatt állt, külföldön tartózkodott, vagy katonai szolgálatot teljesített és ezen időszakra iparát szünetelteti.
(5) A tételes átalány az adózó kérelmére - január 15-ig benyújtott általános jövedelemadó bevallása alapján - megszüntethető. A tételes átalány bevallás adásával vagy az adóhatóság (adóközösség) felhívása alapján módosítható vagy megszüntethető olyan esetben is, amikor adózó tevékenységét nem főfoglalkozásban gyakorolta és a továbbiakban főfoglalkozásúként fogja folytatni, illetőleg főfoglalkozású ipargyakorlását a továbbiakban mellékfoglalkozásban gyakorolja."
15. §
A Vhr. az alábbi 51/A. §-sal egészül ki:
"51/A. § (1) Kisiparos által gépjárművel végzett személyszállítás, illetőleg árufuvarozás (taxi) esetében arra az időszakra, amíg a gépkocsi adattárolós díjjelző készülékkel nincs ellátva, nem az 52. §-ban foglaltak szerint, hanem állandó adótétellel kell az adót megfizetni. Személygépkocsival történő szállításnál az évi adótétel főfoglalkozású kisiparos esetében 7200 forint (havi 600 forint), mellékfoglalkozású (munkaviszony, nyugdíj mellett) kisiparos esetében 3600 forint (havi 300 forint), tehergépjárművel történő fuvarozásnál 18 000 forint (havi 1500 forint), illetőleg 9000 forint (havi 750 forint). Állandó adótétellel kell adózni azon naptári év utolsó napjáig is, amely évben a gépjárművet adattárolós díjjelző készülékkel ellátták.
(2) Az adótétel havi összegét a kisiparos köteles minden hónap 15. napjáig a telephelye (lakóhelye) szerint illetékes adóhatóságnál befizetni. Minden megkezdett naptári hónap egész hónapnak számít. A tételes adó a tevékenység évközi szüneteltetése, vagy megszűnése esetén időarányosan jár.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet adattárolás díjjelző készülékkel ellátott személygépkocsival végzik, a kisiparos az R. 12. §-ában meghatározott szabályok szerint köteles általános jövedelemadó fizetési kötelezettségének eleget tenni azzal az eltéréssel, hogy a személygépkocsi üzemeltetési (fenntartási, amortizációs stb.) költségeként kizárólag a közületi használatra igénybe vett személygépkocsikra vonatkozó rendelkezések szerinti térítési díjat számolhatja el, tehergépjárművel végzett tevékenység esetén a Tehergépjármű Díjszabás 29. §-ában meghatározott kilométer díjtételeknek megfelelő összeg számolható el kilométerenként költségként."
16. §
A Vhr. 53. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A külföldi társaság egyetemlegesen felel az általa adott alvállalkozói vagy egyéb megbízás alapján az alvállalkozó (megbízott) által teljesített adóköteles kifizetések után járó adó levonásáért és befizetéséért."
17. §
(1) A Vhr. 60. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"h) kisiparos és magánkereskedő által áruszállításra alkalmilag igénybe vett személy;"
(2) A Vhr. 60 §-a (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
"Ezt az adót nem kell megfizetnie a kisiparosnak és a magánkereskedőnek a legalább 67%-ban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén sem."
18. §
A Vhr. 69. §-ának (1) bekezdése első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"A közületi szervek (53. §) a munkaviszonyon kívüli tevékenységért az év folyamán teljesített, együttesen 500 forintot meghaladó összegű és az R. 13., valamint 14. §-a alapján adólevonás alá nem eső kifizetéseikről
a) magánszemély esetében a telephely (lakóhely) szerint illetékes adóhatóság részére;
b) gazdasági munkaközösség, belföldi polgári jogi társaság, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, továbbá fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő és társasági adó alá eső szakcsoport esetében a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának a felsorolt szervezetek telephelye (székhelye) szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatósága részére
a következő év január 15. napjáig kötelesek külön-külön kiállított adatlappal adatot szolgáltatni."
19. §
A Vhr. 2. számú mellékletének (9) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(9) a személyeknek vagy tárgyaknak bármilyen fuvareszközzel történő szállításáért (fuvarozásáért) a fuvaros részére - ide nem értve a gépjárművel személyszállítást és árufuvarozást iparjogosítvánnyal végző kisiparost - kifizetett, a rakodási díjat is magában foglaló díjakból: 25%;"
20. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 5. §-ban foglaltak kivételével az 1982. január 1. napjától keletkezett adóalapok utáni adózásnál kell alkalmazni.
(2) A Vhr. 54. § (2) bekezdésének a) pontjában a "társadalombiztosítási járulékot" szövegrész helyébe "társadalombiztosítási járulékot, illetőleg baleseti járulékot" szövegrész lép. a Vhr. 60. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott "egy évig" szövegrész helyébe "két évig" szövegrész lép.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter