49/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet
az egyes építési kölcsönökről
A lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT számú rendelet 13. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §
E rendelet alapján az Országos Takarékpénztár építési kölcsönt (a továbbiakban: kölcsönt) nyújthat:
lakóházak (lakások) felújítására (tatarozására), lakások műszaki megosztására vagy kisebb lakások összevonására, nem lakás, célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására, lakások bővítésére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közművesítésére, meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, valamint az energiahordozókkal való gazdálkodás keretében meghatározott fűtési módokra való átállásra.
2. §
(1) Az 1. §-ban felsorolt építési munkákra a lakóházak (lakások) tulajdonosai vagy bérlői részére nyújtható kedvezményes kölcsön
a) az építési költség 70%-áig terjedhet,
b) kamata évi 3%,
c) törlesztési ideje legfeljebb 15 év.
(2) A kedvezményes állami kölcsön felső határát az éves Hitelpolitikai Irányelvek határozzák meg.
3. §
(1) A 2. § szerint nyújtható kölcsön kiegészítésére, legfeljebb az építési költség 70%-áig bankkölcsön is nyújtható; a kölcsön törlesztési ideje legfeljebb 10 év. A kölcsönnyújtás egyéb feltételeit az éves Hitelpolitikai Irányelvek határozzák meg.
(2) Ha a lakásfenntartó szövetkezet vagy, társasháztulajdon-közösség a kötelezően előírtnál magasabb felújítási alapot képzett, a kölcsön összegét és a törlesztési időt a 2. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott keretek között kedvezőbben kell megállapítani, a többletalapképzésnek megfelelő összegű kölcsönrész után évi 1% kedvezményt kell nyújtani.
(3) Az építésügyi hatóság által elrendelt felújítás, valamint műemlékvédelem alatt álló lakóház felújítása esetén, továbbá ha a lakástulajdonos szociális helyzete, jövedelmi viszonyai ezt indokolják vagy ha életveszély elhárításáról, illetőleg fagomba-károk megszüntetéséről van szó, a kölcsön mértéke a felújítási költség 90%-áig, bauxitcement felhasználásával épült lakóház helyreállítása esetén kivételesen 100%-áig is terjedhet. A kölcsön összege és kamatfeltétele tekintetében a 2. és 3. §-ban foglalt előírásokat kell alkalmazni.
(4) Ha a lakásfenntartó szövetkezet vagy társasház-tulajdonközösség a jogszabályban előírt felújítási alapképzési kötelezettségének nem tett eleget, vagy ezt a használatbavételi engedély kiadását követő 90 nap után elmulasztja, a közös tulajdonban álló épületrészek és az épületben levő lakások felújításához az építési költség 70%-áig nyújtható kölcsön, amelynek kamata egységesen évi 6%.
4. §
(1) A felújítási kölcsönök visszafizetési időtartamát az Országos Takarékpénztár alacsony jövedelmű családok esetében kivételesen 20 évig terjedően is megállapíthatja.
(2) A lakásfenntartó szövetkezet részére a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek felújítására - a külön jogszabály szerint - nyújtható felújítási kölcsön feltételeire a 2. és a 3. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kölcsön összege nem haladhatja meg a lakóházban levő lakások száma alapján egyébként együttesen nyújtható felújítási kölcsön felső határát.
(3) Ha a munkáltató a lakóház (lakás) bővítésére (toldaléképítésére) a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló jogszabály szerint kölcsöntámogatást ad, az Országos Takarékpénztár által nyújtható kölcsönre a 2. és a 3. §-ban foglalt feltételeket kell alkalmazni.
(4) Közterületen közművezeték létesítésére, valamint a földgázenergia hasznosításával összefüggő közművesítésekre az Ipari Minisztérium által megjelölt területeken és meghatározott időtartamon belül
a) az állampolgárok tulajdonában álló lakások tulajdonosai és bérlői;
b) valamint az állami tulajdonban álló lakások bérlői esetében - ha fővezetéktől a lakóépületbe (a készülékig) való bevezetés költségét is vállalják - a tulajdonosok és a bérlők részére a 2. és 3. §-ban foglalt feltételekkel nyújtható kölcsön, azzal az eltéréssel, hogy indokolt esetben a kölcsön az építési költség 90%-áig is terjedhet.
5. §
(1) A városokban és a vonzáskörzetükben a vegyes építési övezetben levő üdülőépület tulajdonosa részére, az épület felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, közművesítésére a 2. és a 3. §-ban foglalt feltételekkel nyújtható kölcsön, ha a városi
a) tanácsi bérlakásának a bérleti jogviszonyáról a lakással nem rendelkező nagykorú egyeneságbeli rokona, illetőleg a lakásügyi hatóság javára lemond;
b) a személyi tulajdonú lakását elidegeníti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonos az üdülőjét kívánja a (3) bekezdésnek megfelelően állandó lakásra alkalmassá tenni és a városban vagy a vonzáskörzetében nincs tanácsi bérlakása vagy személyi tulajdonú lakása.
(3) A kölcsön csak olyan üdülőépülethez nyújtható, melyre nézve az építésügyi hatóság úgy nyilatkozik, hogy az építési munkák elvégzését követően az épület állandó lakás céljára történő használatát engedélyezi és a tulajdonos kötelezettséget vállal, hogy abba állandó jelleggel beköltözik.
(4) A kölcsön csak a tanácsi bérlakás lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára történő lemondásért kapott térítés, illetőleg a személyi tulajdonú lakás eladási árát meghaladó költségek fedezetére nyújtható.
6. §
(1) Állampolgárok tulajdonában álló lakásokra (lakóházra) nyújtott kölcsön jelzálogjoggal való biztosítására a lakásépítés pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT számú rendelet 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) Az (1) bekezdésben említett lakás bérlője részére akkor lehet kölcsönt engedélyezni, ha a tulajdonos a kölcsön biztosítását szolgáló jelzálogjognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséhez írásban hozzájárult.
7. §
A kedvezményes kamatozású kölcsöntartozásnak a vállalt határidő előtt történő visszafizetése (rendkívüli törlesztése) esetén az adósnak a fennálló tartozásából annyiszor 1% engedményt kell adni, ahány évvel korábban fizeti meg a tartozását.
8. §
Valamennyi kölcsön hátralékos része után a késedelmi kamat mértéke évi 6%.
9. §
Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni. Hatályba lépésével egyidejűleg az 5/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú rendelet, valamint az ezt módosító 49/1973. (XII. 30.) PM-ÉVM számú, a 72/1975. (XII. 28.) PM-ÉVM számú és a 46/1980. (XII. 10.) PM-ÉVM számú együttes rendelet hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter