16/1985. (XII. 28.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet

az erdők fenntartásának és bővítésének pénzügyi rendjéről

Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed

[az a)-c) alattiak a továbbiakban: erdőgazdálkodó szervezet] - e rendelet 2. § (1) bekezdésévállalat),

b) a mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet),

c) az erdőgazdálkodást folytató gazdasági társulás és az erdőbirtokossági társulat

[az a)-c) alattiak a továbbiakban: erdőgazdálkodó szervezet] - e rendelet 2. § (1) bekezdésében felsorolt forrásokból fedezett - erdőművelési munkáira.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó erdőgazdaságok erdőművelési munkáira.

(3) E rendelet alkalmazásában erdőművelési munkán a 4. §-ban felsorolt tevékenységeket kell érteni.

2. §

(1) Az erdőművelési munkák költségeit - ide értve azok üzemeltetésének növekvő (folyó áron számított) költségeit is - az erdőfenntartási alapból (a továbbiakban: Alap) az "Erdőtelepítés és fásítás, erdőszerkezet-átalakítás" megnevezésű célcsoportos állami beruházási forrásból és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) költségvetésében biztosított pénzösszegből lehet fedezni.

(2) Az Alap a MÉM felügyelete alá tartozó vállalatok, továbbá a termelőszövetkezetek, az erdőgazdálkodást folytató gazdasági társulások, valamint az erdőbirtokossági társulatok közös fenntartási forrása.

3. §

(1) Az Alapot a fakitermelési költségek terhére az erdőfenntartási járulék befizetésével kell képezni. A járulékot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) által vezetett központi számlára kell befizetni.

(2) Az erdőfenntartási járulék számítási alapját - a termelőszövetkezetek kivételével - a hosszú távú erdőállománygazdálkodási tervekben (a továbbiakban: erdőterv) kitermelésre előírt bruttó fatérfogat alapján és a természeti feltételek különbségeinek figyelembevételével - a MÉM - a Pénzügyminisztériummal (a továbbiakban: PM) és az Országos Tervhivatallal (a továbbiakban: OT) egyetértésben - évente állapítja meg. A tárgyévi befizetési kötelezettséget az erdőgazdálkodó szervezettel az erdőfelügyelőség határozatban közli.

(3) A termelőszövetkezeteknek az Alapba történő tárgyévi erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettségét az erdőfelügyelőség az éves fakitermelési tervben előírt bruttó fatérfogat alapján és a természeti feltételek különbségeinek figyelembevételével állapítja meg.

(4) Fásításokban és az olyan erdőkben történő fakitermelés esetén, amelyekre erdőterv nem készült, az éves fakitermelési tervben előírt bruttó fatérfogat alapján kell valamennyi erdőgazdálkodó szervezetre az erdőfelügyelőségnek az erdőfenntartási járulékot kivetni.

(5) Az erdőfelügyelőség erdővédelmi szempontból (elemi kár, tömegesen fellépő károsítás, hatósági intézkedés) egészségügyi fakitermelést rendelhet el és az így kitermelt mennyiség figyelembevételével az erdőfenntartási járulékot módosíthatja.

(6) Az Alappal szemben erdőfenntartási járulékként kell elszámolni az erdei vadkárelhárító kerítések (a továbbiakban: vadkárelhárító kerítés) létesítése értékének az erdőfelügyelőség által jóváhagyott összegét.

(7) Valamennyi erdőgazdálkodó szervezetnek az Alapba kell befizetni az erdők más célra történt igénybevétele miatt az erdőért kapott kártalanítás összegét, amelyet az erdőgazdálkodó szervezet kérelmére a MÉM az erdőgazdálkodás fejlesztésének céljára visszajuttathat.

(8) Az erdőfenntartási járulék késedelmes befizetése esetén az adók késedelmes befizetésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A késedelmi kamat összegét is az Alapba kell befizetni.

4. §

(1) Az Alapból fedezhető:

a) az erdőfelújítás, valamint az erdőművelési ágból kibocsátott területek pótlására végzett erdőfelújítást pótló telepítés (terepegyengetés, talajelőkészítés, magvetés vagy csemeteültetés, valamint a csemeték ápolása) az erdősítés műszaki befejezéséig,

b) a befejezett erdősítések ápolása,

c) az erdők tisztítása és a törzskiválasztó gyérítése,

d) a minőségi törzsnevelést szolgáló nyesés,

e) különleges rendeltetésű állományok erdőművelési és fenntartási munkái (magtermelő, vadtenyésztést és vadvédelmet, környezet-, természet-, talaj-, víz védelmet, közjóléti és egyéb célokat szolgáló állományok),

f) a nyiladékok, határjelek és tűzvédelmi pászták létesítése és fenntartása,

g) az erdőfenntartást szolgáló műszaki létesítmények fenntartása,

h) a hatóságilag elrendelt erdővédelmi munka, ha az nem a gazdálkodó szervezetnek felróható okból vált szükségessé,

i) a vadkárelhárító kerítés létesítése a 3. § (6) bekezdés szerinti befizetés mértékéig,

j) pályázat alapján az erdő fenntartását és bővítését szolgáló munkák fejlesztése körében, a MÉM által a PM-mel és az OT-val egyetértésben - esetenként meghatározott egyéb célok.

(2) Célcsoportos állami beruházási forrásból valósítható meg az erdők hozamának, az erdők védelmi rendeltetésének, valamint az erdők társadalmi szerepének növelése érdekében:

a) új erdők telepítése,

b) mező- és legelővédő erdősávok, továbbá az utak, vasutak, csatornák, vízfolyások mentén, a majorok körül a talajvédelem és az árvizek elleni védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások létesítése,

c) az erdők osztályozása során gazdaságtalannak minősített, de közérdekből fenntartandó erdők felújítása,

d) az erdőállományok szerkezet-átalakításának többletköltsége,

e) csemetekertek létesítése és korszerűsítése, valamint törzsültetvények létesítése a termőrefordulásig,

f) az erdőállományok telepítését, fenntartását és védelmét szolgáló műszaki létesítmények létesítése,

g) az erdőkben szociális, üdülési célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések létesítése.

(3) A MÉM költségvetése terhére lehet elszámolni az erdőfelügyelőség által nyilvántartásba vett:

a) korlátlan közhasználatú arborétumok, élőfa-és cserjegyűjtemények, botanikus kertek fenntartási munkáinak költségeit, illetve

b) üdülő- és parkerdők közjóléti műszaki létesítményei és berendezései fenntartásának költségeit.

5. §

(1) Az erdőművelési munkákat egységárak vagy egyedi árvetés alapján kell elszámolni.

(2) Az egységárak hatósági rögzített (fix) árak, amelyeket az 1. számú melléklet tartalmaz. Az egységárak alapján elszámolásra kerülő munkák körét és az elszámolás módját a 2. számú melléklet szabályozza.

(3) Az egyedi árvetéssel elszámolásra kerülő munkákat és teljesítményeket az árképzésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elszámolni. E munkák körét és elszámolási módját a 2. számú melléklet szabályozza.

(4) Az egyedi árvetés alapján elszámolható (nem egységáras) munkákat - bármely forrásból -csak az erdőfelügyelőség által évenként előzetesen jóváhagyott költségvetés alapján, az engedélyezett összegen belül lehet kifizetni.

6. §

(1) Az erdőművelési munkákról költségvetést keli készíteni. A költségvetést az erdőfelügyelőség igazolása és jóváhagyása után a számlavezető Bankhoz kell benyújtani. A Bank az erdőművelési munkákra a benyújtott költségvetésbe betervezett előleg-igény mértékéig, de legfeljebb az éves költségvetés 80%-a mértékéig előleget folyósíthat.

(2) A termelési érték a műszaki átvételek alapján számolható el. Az erdősítések műszaki átvételét állomány alatti, első kivitelű és befejezett erdősítések esetében az erdőfelügyelőség, a folyamatban levő több éves erdősítések esetében az erdőgazdálkodó szervezet végzi. A folyamatban levő erdősítés műszaki átvételét az erdőfelügyelőség, továbbá felsőfokú erdészeti képesítésű szakemberrel rendelkező más erdőgazdálkodó szervezet vagy más szerv is végezheti. Az erdőfelügyelőség a folyamatban levő több éves erdősítések műszaki átvételének eredményét évente oly módon ellenőrzi, hogy négy év alatt az erdősítések ellenőrzése teljes mértékben megtörténjen. Az elszámolt termelési értéknek megfelelő összeg kifizetéséhez az erdőfelügyelőség igazolása szükséges.

(3) Az erdőművelés és a vadkárelhárító kerítés építés ügyvitelére, nyilvántartására, műszaki értékelésére és finanszírozására vonatkozó részletes intézkedéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

7. §

A 4. § (1) bekezdésének a) pontjában és a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt erdősítési munkák termelési értéke kifizetésének feltételei a következők:

a) Az erdőtelepítést megelőzően termőhelyfeltárási szakvéleményt kell készíteni és a célállományt annak alapján kell kiválasztani. Termő-helyfeltárási szakvéleményt megfelelő felkészültséggel és felsőfokú erdészeti képesítésű szakértő vagy szakemberrel rendelkező erdőgazdálkodó szervezet, vagy intézmény adhat. A szakvélemény kötelező tartalmát a 3. számú melléklet tartalmazza. Erdőfelújításnál csak akkor kell részletes termőhelyfeltárást végezni, ha az erdőtervből hiányzik az erdősítés célállomány előírása.

b) A 4. számú mellékletben meghatározott esetekben az erdősítési munkákról kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a mellékletben leírtak szerint. A felsőfokú erdészeti képesítésű szakembert alkalmazó erdőgazdálkodó szervezet a tervdokumentációt maga is elkészítheti. Ha nincs ilyen szakembere, akkor ezzel felsőfokú erdészeti képesítésű szakértőt, vagy ilyen képesítésű szakemberrel rendelkező erdőgazdálkodó szervezetet, vagy intézményt bízhat meg.

c) Célcsoportos állami beruházási fedezet igényléséhez - mezőgazdasági földterület esetében - a mezőgazdasági termelésből való kivonást engedélyező szakhatósági hozzájárulás és kiviteli terv szükséges. A beruházási fedezetet juttatni és ennek alapján az erdősítést megkezdeni az erdőfelügyelőség által jóváhagyott kiviteli tervek alapján lehet.

d) Mesterséges erdősítést és célcsoportos állami beruházási forrásból megvalósításra kerülő erdősítést - a kivitelezési tervben előírtak szerint - csak törzsültetvényben, vagy engedélyezett csemetekertben termelt, származási igazolványban minősített szaporítóanyaggal szabad végezni.

8. §

(1) Erdőtervtől eltérő fafajú erdőfelújítást az erdősítési tervben jóváhagyott fafajtól eltérően az erdőfelügyelőség csak az erdősítés megkezdése előtt kivételesen engedélyezhet. Az erdőtervtől engedély nélkül eltérő fafajjal történő felújítás termelési értékét nem lehet elszámolni.

(2) Az erdőgazdálkodó szervezetnek az erdőfelügyelőség határozata alapján az Alapba be kell fizetnie termelési költségként

a) az erdősítési hátralékból és az engedély nélküli fakitermelésből eredő növedékveszteség,

b) engedély nélküli fakitermelésnél a ténylegesen kitermelt bruttó fatérfogat

értékét.

A növedékveszteség értéke köbméterenként 700 Ft. A kitermelt fatérfogat után befizetendő összeget az Országos Erdei Érték- és Árszabályzat alapján kell megállapítani.

(3) Erdősítési hátralék keletkezik, ha

a) 1986. január 1. után a fakitermelési tervben engedélyezett és megkezdett tarvágást a kötelezettség kezdetét követő második tenyészeti időszakban nem fejezték be és az első kivitelt a harmadik tenyészeti időszakban nem végezték el. (Az 1986. január 1-ét megelőző kötelezettség alá vont területek esetében az első kivitelt a kötelezettség alá vonás első évétől számított negyedik tenyészeti időszakban kell elvégezni),

b) az erdősítés első kivitele után az eredményesség gyorsan növő állományoknál két, lassan növő állományoknál három év alatt a 60%-ot nem éri el

c) a tarvágást követően kocsányos és kocsány-talan tölgyek esetén a tizedik, akácos, égeres, füzes és nyáras esetén a hatodik, minden más állománynál a nyolcadik évben az erdősítést nem nyilvánították műszakilag befejezetté,

d) fokozatos felújító-vágásnál a túlzott bontás és az elégtelen természetes újulat, valamint az alátelepítés elmulasztása miatt a terület fedettsége hiányos,

e) fokozatos felújítóvágás végvágását követően kocsánytalan tölgyes és bükkös erdősítést a nyolcadik, minden egyéb állományú erdősítést a hatodik évben nem nyilvánították befejezetté,

f) erdőtelepítés és erdőfelújítást pótló erdőtelepítés esetén, ha a talaj előkészítés befejezését követően a kocsányos és kocsánytalan tölgyes erdősítést a tizedik, minden egyéb állományú erdősítést a hatodik évben nem nyilvánították befejezetté.

(4) Azon erdőterületek után, ahol az erdőtervben a minőségi és alternatív fatermelési célú állományokban kötelezően előírt és ennek alapján az éves fakitermelési tervben szereplő tisztításokat és törzskiválasztó gyérítéseket elmulasztották, a tisztítás, gyérítés elmulasztását követő év(ek)-ben e munkák el nem végzéséig az erdőfelügyelő-ség az erdőgazdálkodó szervezetet évente hektáronként 4000 Ft-nak az Alapba való befizetésére kötelezi.

(5) Növedékfokozó gyérítésnél, ha a visszamaradó állomány törzsszáma és körlapösszege szakszerűtlen végrehajtás miatt több mint 10%-kal kevesebb, mint a Fatermesztés Műszaki Irányelvek IV. Erdőnevelés c. kiadvány erdőművelési modelljében szereplő értékszám, akkor a 10%-ot meghaladó különbözet mértékéig az erdőfelügyelőség az engedély nélküli fakitermelésre [(2) bekezdés] vonatkozó előírások szerint jár el.

(6) Fakitermelésnél, amennyiben a visszamaradó állomány törzseinek 10%-ánál vagy annál nagyobb mértékben törzssérülés keletkezik, a kitermeléssel érintett területre az erdőfelügyelőség az erdőgazdálkodó szervezetet hektáronként 1000 Ft-nak az Alapba való befizetésére kötelezi.

(7) Az erdőfelügyelőség az éves fakitermelési terv végrehajtásának engedélyezésekor fakitermelési (véghasználati) tilalmat rendelhet el ha

a) a felújítási feltételek nem biztosítottak,

b) a felújítási kötelezettség alá vont terület indokolatlanul nő,

c) az erdőtervben előírt fafaj és minőségi osztály arányoktól eltér a fakitermelési terv.

9. §

(1) Az erdőfelügyelőségek az erdősítés állapotát az erdősítés befejezését követő 5. évben felülvizsgálják. Az erdősítés állapotára tekintettel az erdőfelügyelőség az előzőektől eltérően is végezhet felülvizsgálatot.

(2) Ha az erdősítésben az erdőgazdálkodó szervezet hibájából olyan károsodás vagy minőségromlás következett be, amelyik szakszerű erdőneveléssel nem hozható helyre, az eredőfelügyelőség intézkedik a 2. számú melléklet alapján megállapított összegnek az Alapba - az erdőgazdálkodás terhére - történő visszafizetéséről és kötelezi az erdőgazdálkodó szervezetet a növedékveszteség-nek - termelési költségként - az Alapba történő befizetésére. Szükség esetén az erdőfelügyelőség elrendeli az erdősítés részleges vagy teljes megismétlését. Az újbóli erdősítést az Alapból kell fizetni.

(3) Ha az állományban részleges erdősítéssel vagy állományneveléssel helyrehozható károsodás van, az egész erdőrészietet befejezetlen állományba kell visszaminősíteni.

(4) Az erdőfelügyelőség intézkedése alapján az erdőgazdálkodó szervezet hibájából vagy a terület más célra történt igénybevétele miatt meg nem ismételhető befejezetlen erdőtelepítés és fásítás értékét a célcsoportos állami beruházás központi tartalékszámlára, a befejezett erdőtelepítés értékét pedig az Alapba kell befizetni.

10. §

(1) A zárvány területek erdősítésének költségeit az erdőgazdálkodó szervezet adózatlan eredménye terhére számolhatja el.

(2) A rendelet szempontjából zárványnak minősül a 10 ha-t meg nem haladó terület, amely alakja vagy kis mérete miatt nagyüzemi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, vagy legalább három oldalról erdőterület közé ékelődött.

(3) A zárvány erdő telepítése üzemviteli költségből végzett beruházásnak minősül és befejezése után a forrását öt év alatt, évi egyenlő részletekben kell különféle ráfordításként képezni.

11. §

A részletes szakmai és pénzügyi elszámolási előírásokat az 1-4 számú mellékletek, a rendelet végrehajtásával kapcsolatos szakmai követelményeket pedig részletesen a MÉM által kiadásra kerülő útmutató tartalmazza.

12. §

(1) Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az 5/1980. (II. 6.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet, valamint e rendeletet módosító, illetve kiegészítő 3/1981. (II. 23.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet, a 13/1982. (VI. 23.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet, a 4/ 1983. (II. 14.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet, továbbá a 22/1983. (XII. 10.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet mellékleteit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő, valamint az Árszabályozás és Termékforgalmazás című hivatalos lapban kell közzétenni.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter