8/1990. (IV. 27.) IM rendelet

a fogvatartottak vallásgyakorlásáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A büntetésvégrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) minden fogvatartott számára lehetővé kell tenni, hogy:

a) istentiszteleten és egyéb vallási rendezvényen (a továbbiakban együtt: istentisztelet) részt vehessen,

b) az egyház lelkészének, illetőleg más képviselőjének (a továbbiakban együtt: lelkész) gondozásában részesülhessen.

2. §

A fogvatartott jogosult magánál tartani a vallás gyakorlásához szükséges könyvet; a szükséges mértékű és a biztonságot nem veszélyeztető kegytárgyakat.

3. §

A fogvatartott számára lehetővé kell tenni az egyházi házasságkötést, a keresztelést és az egyházi temetést.

4. §

(1) Az 1-3. §-okban említett jogosultságok gyakorlása nem sértheti a bv. intézet rendjét és a biztonságot; az előzetesen letartóztatott esetében a bíróság, illetőleg az ügyész rendelkezéseit.

(2) A fogvatartott eltiltható az istentiszteleten való részvételtől, ha az a biztonságot vagy a bv. intézet rendjét veszélyezteti; erről az eltiltás előtt a lelkészt meg kell hallgatni.

5. §

Ha a fogvatartottnak kiskorú gyermeke van, lehetővé kell tenni, hogy gyermeke vallásos neveléséről döntsön, és azt írásban vagy szóban a gyermek törvényes képviselőjével (a másik szülővel vagy a gyámmal) közölhesse.

6. §

Ha a fogvatartott az egyház részére adományt kíván tenni, írásbeli nyilatkozata alapján a meghatározott összeget a letéti pénzéből át kell utalni. A levonás nem előzheti meg a fogvatartott keresményére vonatkozó letiltások teljesítésének sorrendjét.

7. §

A lelkész az egyházi elöljáró megbízólevelével léphet be a bv. intézetbe.

8. §

(1) Az istentiszteletről a fogvatartottakat megfelelő időben tájékoztatni kell. Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele nem korlátozható, kivéve a 4. § (2) bekezdése alapján eltiltottakat, valamint a magánelzárást töltő és a fegyelmező részlegbe utalt fogvatartottakat.

(2) Az istentiszteleten elkövetett fegyelemsértés elbírálása a bv. intézet parancsnokának a hatáskörébe tartozik.

9. §

(1) A fogvatartott vallási hovatartozását csak kérelmére és jogainak gyakorlása érdekében szabad nyilvántartásba venni.

(2)[1] A fogvatartott vallási adatairól tájékoztatást a fogvatartott adhat, bv. intézet ilyen irányú megkeresésnek nem tehet eleget. Ha a fogvatartott a bv. intézetben meghal, a vallási adatairól egyenesági rokona részére a bv. intézet parancsnoka adhat tájékoztatást.

10. §

A bv. intézetben a fogvatartott a lelkésszel szabadidejében korlátozás és ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A találkozást bármelyik fél kezdeményezheti.

11. §

Az istentiszteletek céljára megfelelő helyiségről a bv. intézet; a vallásgyakorlás tárgyi kellékeiről az egyház gondoskodik.

12. §

A bv. intézet köteles elősegíteni az egyház szociális, gondozói tevékenységét, a fogvatartottnak a szabadulásra való felkészítéséhez, nyújtott szolgálatait.

13. §

(1) A lelkész nem avatkozhat be a büntetésvégrehajtás tevékenységébe.

(2) A büntetésvégrehajtás nem kérhet felvilágosítást a lelkésztől a tevékenysége során tudomására jutott adatokról.

14. §

E rendelet alkalmazásában az egyházon a vallásfelekezetet és a vallási közösséget is érteni kell.

15. §

Ez a rendelet 1990. május 1-jén lép hatályba.

Dr. Kulcsár Kálmán s. k.,

igazságügyminiszter