1990. évi XC. törvény

a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól[1]

A köztársasági megbízotti tisztség ellátása

1. § Köztársasági megbízottá az a büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár nevezhető ki, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik.

2. § (1) A köztársasági megbízott

a) nem lehet országgyűlési képviselő vagy helyi önkormányzati képviselő;

b) másodállást, mellékfoglalkozást, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységnek minősül;

c) nem lehet tagja felügyelő bizottságnak és igazgató tanácsnak;

d) a munkaköri feladataihoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem vehet fel.

(2) A köztársasági megbízott pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben írt összeférhetetlenség esetén a köztársasági megbízott nem nevezhető ki, illetőleg a tisztségéből fel kell menteni.

3. § A köztársasági megbízott megbízatása megszűnik

a) a köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével;

b) felmentéssel;

c) lemondással;

d) a köztársasági megbízott halálával.

4. § A köztársasági megbízottra - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - a címzetes államtitkárokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A köztársasági megbízott hivatala

5. § (1) A köztársasági megbízott hivatala államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésből gazdálkodó szervezet. Működési költségeit az állami költségvetés a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében elkülönítetten biztosítja.

(2) A köztársasági megbízott a régión belül megyénként területi hivatalt hoz létre.

6. § (1) A köztársasági megbízott hivatalát - a köztársasági megbízott irányításával - a hivatalvezető vezeti. A hivatalvezető gondoskodik a hivatal (területi hivatalok) működésében és tevékenységében a jogszabályok és a szakmai követelmények érvényesítéséről.

(2) A köztársasági megbízottat akadályoztatása esetén a hivatalvezető helyettesíti.

7. § (1) A hivatalvezetőt a köztársasági megbízott határozatlan időre nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) A belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges a hivatalvezető kinevezésére, felmentéséhez, és vele szemben a fegyelmi eljárás megindításához.

(3) A hivatalvezetőre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hivatalvezetőt minisztériumi főosztályvezetői besorolásúnak kell tekinteni.

A köztársasági megbízott egyes feladatai

8. § (1) A köztársasági megbízott az állami törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat

a) szervezete, a szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai összhangban vannak-e a jogszabályok és más belső szabályzatok rendelkezéseivel;

b) működése, rendelete, határozata - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - összhangban van-e a jogszabályokkal és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.

(2) Nem terjed ki a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési jogköre azokra a helyi önkormányzati határozatokra,

a) amelyek alapján munkaügyi vitának, külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye;

b) amelyek ellenőrzése külön jogszabályban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik.

9. § A köztársasági megbízott a belügyminiszter felhatalmazása alapján közreműködik a belügyminiszternek az önkormányzatokkal, valamint a közigazgatás korszerűsítésével, a közigazgatási szakemberek képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatai ellátásában.

10. § A köztársasági megbízott előzetes véleményét kell kérni működési területén

a) a centrális alárendeltségű államigazgatási szerv illetékességi területének kijelöléséhez;

b) a centrális alárendeltségű államigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséhez.

11. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a köztársasági megbízottak képesítési feltételeiről szóló 84/1990. (XI. 13.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke