20/1995. (XII. 26.) IM rendelet

a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem el:

A szabadalmi bejelentés

1. § (1) A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentési kérelmet,

b) a szabadalmi leírást egy vagy több igényponttal,

c) egy vagy több rajzot, ha azok a találmány megértéséhez szükségesek,

d) a kivonatot,

e) képviselet esetén annak igazolását,

f) ha a bejelentő a feltaláló jogutódja, a jogutódlást igazoló okiratot,

g) uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot,

h) kiállítási nyilatkozat esetén az ezt megalapozó igazolást,

i) mikroorganizmus törzs felhasználásán alapuló találmány esetében elismervényt a törzs letétbe helyezéséről, ha a törzs nem hozzáférhető és a szabadalmi bejelentésben sem tárható fel,

j) az igazgatási szolgáltatási díjat, külön jogszabály szerint.

(2) A bejelentési kérelmet, a leírást az igénypontokkal, a rajzokat és a kivonatot külön lapon kezdve kell elkészíteni és külön-külön folyamatos számozással kell ellátni; az azokban foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk.

(3) A bejelentés egészében az azonos fogalmakra azonos megnevezést kell használni; a műszaki fogalmakra a magyar megnevezéseket, ilyenek hiányában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megnevezéseket, a mértékadatokra a külön jogszabályban meghatározott egységeket, ilyenek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlatban elfogadott egységeket kell alkalmazni.

A bejelentési kérelem

2. § (1) A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét és címét, több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát is, ha az nem egyenlő,

b) a találmány címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését),

c) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a találmány feltalálója vagy annak jogutódja,

d)[1] a feltaláló nevét és címét, több feltaláló esetén a szerzőség arányát is, ha az nem egyenlő; ha a feltaláló írásban kéri, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a szabadalmi iratokon, erre a bejelentési kérelemben utalni kell, és a feltaláló nevét külön lapon kell megadni;

e) képviselet esetén a képviselő nevét és irodai címét,

f) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés napját és ügyszámát,

g) a találmány kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot,

h) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát, bejelentési és elsőbbségi napját,

i) a szabadalom megadására irányuló kérelmet,

j) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását,

k) a bejelentő, illetve a bejelentők mindegyike vagy a képviselő aláírását.

(2) A bejelentési kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalban díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány kitöltésével is elkészíthető.

A szabadalmi leírás és igénypontok

3. § (1) A szabadalmi leírást az igénypontokkal a következők szerint elkészített három azonos példányban kell benyújtani:

a) a leírás és az igénypontok erős, fehér, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A/4 méretű) lapok egyik oldalán készüljenek; a lapokat úgy kell összefűzni, hogy szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek;

b) a lapok bal oldalán 2,5-4 cm-es, felső szélén 2-4 cm-es, a többi szélén pedig 2-3 cm-es szegély maradjon;

c) a leírást és az igénypontokat gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni, másfeles vagy kettes sortávolsággal; a vegyi és a matematikai képletek, valamint az idegen betűk szükség esetén kézzel is beírhatók;

d) a leírásban és az igénypontokban csak a szöveg hitelességét nem érintő kisebb törlés, javítás, betoldás fordulhat elő, azt a lap szegélyén kézjeggyel kell ellátni;

e) a leírás és az igénypontok nem tartalmazhatnak rajzokat, tartalmazhatnak viszont táblázatokat és - számokkal vagy betűkkel ellátott - vegyi vagy matematikai képleteket; az igénypontokba táblázatok csak feltétlenül szükséges esetben foglalhatók;

f) a rajzon feltüntetett hivatkozási jelet a leírásban az alkotóelem megnevezése előtt zárójel nélkül, az igénypontokban a megnevezés után zárójelben kell feltüntetni; az igénypont a leírásra vagy a rajzra csak hivatkozási jellel utalhat; a leírásban szerepeltetni kell a rajzon feltüntetett valamennyi hivatkozási jelet;

g) a leírást az igénypontokkal a bejelentőnek, illetve a bejelentők mindegyikének vagy a képviselőnek az utolsó lap végén alá kell írnia.

(2) A szabadalmi leírásnak tartalmaznia kell:

a) a találmány címét,

b) a találmány tárgyának és alkalmazási területének rövid megjelölését,

c) a technika állásának bemutatását a találmányhoz közel álló megoldások ismertetésével és - lehetőség szerint - a források megjelölésével, valamint azoknak a hiányosságoknak az ismertetését, amelyeknek javítását a találmány célozza,

d) a találmánnyal megoldandó feladat megjelölését,

e) a kitűzött feladat legáltalánosabb megoldását, összhangban a főigényponttal,

f) szükség esetén az előnyös megoldások ismertetését, összhangban az aligénypontokkal,

g) az ábrák felsorolását tárgyuk megjelölésével,

h) az oltalom terjedelmét alátámasztó egy vagy több példát,

i) a találmányhoz fűződő - a technika állásához viszonyított - előnyös hatások bemutatását.

(3) Az oltalmi igényt meghatározó szabadalmi igénypontokat a találmány műszaki jellemzőinek megadásával a következők szerint kell elkészíteni:

a) igénypont - a találmány jellegétől függően - termékre, berendezésre, eljárásra és alkalmazásra fogalmazható;

b) az igénypont egyetlen mondatból áll, az igénypontokat folyamatos arab számozással kell ellátni;

c) az igénypont - a d) pontban szabályozott eset kivételével - tárgyi körből és jellemző részből áll; a tárgyi kör tartalmazza a találmány tárgyának megnevezését és - a szükséghez képest - a találmánynak a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, a jellemző rész pedig azokat a jellemzőket, amelyek a találmányt ettől a megoldástól megkülönböztetik; a tárgyi kört és a jellemző részt az "amelyre jellemző" vagy "azzal jellemezve" szavak kötik össze;

d) az új vegyületekre és az új keverékekre, valamint a vegyületek és a keverékek alkalmazására vonatkozó igénypontokban a jellemzők tárgyi körre és jellemző részre tagolás nélkül, egybefüggően is felsorolhatók;

e) a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt egy vagy - ha a szabadalmi bejelentésbe a találmányok csoportját foglalták - több főigénypontba kell foglalni;

f) a főigénypont oltalmi körébe tartozó előnyös megoldásokat aligénypontokba lehet foglalni; az aligénypontnak közvetlenül vagy közvetve utalnia kell a főigénypontra;

g) az igénypontokban - hacsak ez feltétlenül nem szükséges - a találmány műszaki jellemzőit nem lehet helyettesíteni a leírásra, a rajzokra vagy egyéb forrásokra hivatkozással.

A rajzok

4. § A rajzokat - ideértve a folyamatábrákat és grafikonokat is - három azonos példányban kell benyújtani, és azokat a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával a következők szerint kell elkészíteni:

a) a rajzokat erős, fehér, A/4 méretű lapok egyik oldalán kell elhelyezni, a lapok szélein legalább 2 cm-es, bekeretezés nélküli szegélyt kell hagyni;

b) a rajzokat sötét, jól látható, tartós, egyenletes vastagságú vonalakkal, színezés, árnyékolás, hajtás vagy törés nélkül kell elkészíteni, a metszeteket vonalkázással kell felismerhetővé tenni;

c) a rajzok méretének és a grafikai kivitelezésnek biztosítani kell, hogy kétharmados kicsinyítés esetében az összes részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon;

d) ha az ábráknak két vagy több lapon egyetlen teljes ábrát kell képezniük, az ábrákat a lapokon úgy kell elrendezni, hogy a teljes ábra összeállítható legyen anélkül, hogy az ábrák egy részét az egyes lapok takarnák;

e) az egyes ábrákat egy vagy több lapon kell elrendezni, egymástól világosan elhatárolva, a különböző ábrákat arab számokkal folyamatosan - a rajzlapok számozásától függetlenül - kell számozni;

f) a rajzokon valamennyi hivatkozási jel (szám, betű) legyen egyszerű és világos; a számok és betűk magassága legalább 0,32 cm, a vegyi képleteket tartalmazó rajzokon a gyűrűk átmérője legalább 1,4 cm legyen; a számok és betűk mellett zárójelek, körök és idézőjelek nem alkalmazhatók; az ábrák feliratozásához latin, és ha ez szokásos, görög betűket kell használni;

g) az ábrák egyes részei hivatkozási jeleket csak akkor tartalmazhatnak, ha azok a leírásban szerepelnek; a rajzok ugyanazon részeit a leírásban és az igénypontban szereplő hivatkozási jellel egyezően kell megjelölni;

h) a rajzok nem tartalmazhatnak méretjelölést, szöveget, kivéve a megértéshez szükséges rövid, egyszerű szavakat (mint pl. "víz", "gőz", "A-B metszet", "nyitva", "zárva"), továbbá a blokkvázlatok és a folyamatábrák megértéséhez szükséges feliratokat;

i) mindegyik lap szegélyén legyen rajta az adott lap sorszáma törve a lapok összesített számával.

A kivonat

5. § (1) A kivonatot három azonos példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:

a) a találmány címét,

b) a leírásban, az igénypontokban és a rajzokon feltárt találmány rövid - mintegy 50-150 szavas - összefoglalását, amelyből világosan megérthető a találmány szerinti megoldás lényege és annak fő alkalmazási területe.

(2) A kivonat végén fel kell tüntetni a találmányra legjobban jellemző ábra számát, és a kivonatban annak hivatkozási jeleit kell használni, a megnevezések után zárójelben.

A növényfajtákra vonatkozó eltérő rendelkezések

6. § Növényfajtára vonatkozó szabadalmi bejelentés esetében a 2-4. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a találmány címének tartalmaznia kell a fajtanevet, a gyűjtőnevet (fajnevet), valamint zárójelben a faj latin nevét; állami minősítésben részesült növényfajta esetén az annak kapcsán nyilvántartott fajtanevet kell alkalmazni;

b) a leírásnak ismertetnie kell a növényfajtát az azonosításhoz szükséges mértékben, a bejelentett fajtához a legjobban hasonlító közismert növényfajtától megkülönböztető lényeges alaktani, illetve egyéb mérhető tulajdonságokat kifejező jellemzők bemutatásával;

c) a leírásban és az igénypontban a közismert fajtára a fajtanévvel is lehet utalni;

d) az igénypont tárgyi körének a növényfajta fajtanevét, gyűjtőnevét, valamint származását és ismert jellemzőit kell tartalmaznia, a jellemző résznek pedig azokat, amelyek a növényfajtát a hozzá legjobban hasonlító közismert növényfajtától megkülönböztetik;

e) a növényfajtát - a leírásban ismertetett lényeges megkülönböztető jellemzők lehetőség szerinti megjelenítésével - sokszorosításra alkalmas, három azonos példányban benyújtott fényképen kell bemutatni.

Az állatfajtákra vonatkozó eltérő rendelkezések

7. § Állatfajtákra vonatkozó szabadalmi bejelentés esetén a 2-4. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a találmány címének tartalmaznia kell a fajtanevet, a gyűjtőnevet (fajnevet), valamint zárójelben a faj latin nevét; fajtaelismerésben részesülő állatfajta esetén az annak kapcsán nyilvántartott fajtanevet kell alkalmazni;

b) a leírásnak ismertetnie kell az állatfajtát az azonosításhoz szükséges mértékben, a bejelentett fajtához a legjobban hasonlító közismert állatfajtától megkülönböztető jellemző értékmérő tulajdonságok bemutatásával, továbbá - az állattenyésztésről szóló törvény hatálya alá nem tartozó állatfaj esetén - a reprodukálhatóság szempontjából fontos ismeretek kifejtésével;

c) a leírásban és az igénypontban a közismert fajtára a fajtanévvel is lehet utalni;

d) az igénypont tárgyi körének az állatfajta fajtanevét, gyűjtőnevét, valamint szükség esetén származását és ismert jellemzőit kell tartalmaznia, a jellemző résznek pedig azokat, amelyek az állatfajtát a hozzá legjobban hasonlító közismert állatfajtától megkülönböztetik;

e) az állatfajtát - a leírásban ismertetett lényeges megkülönböztető jellemzők lehetőség szerinti megjelenítésével - sokszorosításra alkalmas, három azonos példányban benyújtott fényképen kell bemutatni.

Hatálybalépés

8. § (1) Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott szabadalmi bejelentésekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/1994. (IX. 13.) IM rendelet.

Dr. Vastagh Pál s. k.,

igazságügy-miniszter