1995. évi II. törvény

a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XLIV. ülésszakán, 1989. december 15-én elfogadott Második Fakultatív Jegyzőkönyve kihirdetéséről[1]

(A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál 1994. február 24-én megtörtént. A Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaságra nézve 1994. május 24. napján lépett hatályba.)

1. § Az Országgyűlés a Polgári ós Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a New York-ban, 1989. december 15-én elfogadott, Második Fakultatív Jegyzőkönyvét e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Jegyzőkönyv eredeti angol nyelvű szövege és annak hiteles magyar fordítása a következő:

"A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló Második Fakultatív Jegyzőkönyve

A jelen Jegyzőkönyv részes államai

meggyőződve arról, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság erősítéséhez és az emberi jogok fokozatos fejlődéséhez,

hivatkozással az 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 3. Cikkére és az 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 6. Cikkére,

megjegyezve, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 6. Cikke olyan rendelkezésekkel utal a halálbüntetés eltörlésére, amelyek erőteljesen sugallják az eltörlés kívánatos voltát,

meggyőződve arról, hogy a halálbüntetés eltörlésére tett minden intézkedés előrehaladás az élethez való jog kiteljesedésében,

kívánatosnak tartva ezáltal nemzetközi kötelezettség vállalását a halálbüntetés eltörlésére,

megállapodtak az alábbiakban:

1. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv részes államainak joghatósága alá tartozó személyeken nem szabad halálbüntetést végrehajtani.

2. Joghatósága körében minden részes állam megteszi a szükséges intézkedéseket a halálbüntetés eltörlésére.

2. Cikk

1. Ezen Jegyzőkönyvhöz nem lehet fenntartást tenni, kivéve a megerősítéskor vagy csatlakozáskor tett azon fenntartást, amely a halálbüntetés alkalmazását háború idején, a háború alatt elkövetett legsúlyosabb katonai természetű bűncselekményekben való bűnösség megállapítása miatt lehetővé teszi.

2. A részes állam, mely ilyen fenntartást tesz a megerősítéskor vagy csatlakozáskor, köteles írásban közölni az Egyesült Nemzetek Főtitkárával a háború idején alkalmazandó nemzeti törvényeinek megfelelő rendelkezéseit.

3. Az a részes állam, mely ilyen fenntartást tett, köteles értesíteni az Egyesült Nemzetek Főtitkárát valamennyi, a területén lévő háborús állapot kezdetéről vagy befejezéséről.

3. Cikk

E Jegyzőkönyv részes államai az Egyezségokmány 40. Cikke szerint az Emberi Jogok Bizottságának előterjesztendő jelentéseikben tájékoztatást adnak a Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítása céljából tett intézkedéseikről.

4. Cikk

Az Egyezségokmány azon részes államai tekintetében, amelyek a 41. Cikk alapján nyilatkozatot tettek, az Emberi Jogok Bizottságának olyan bejelentések átvételére és megvizsgálására való illetékessége, amelyben valamely részes állam azt állítja, hogy egy másik részes állam nem teljesíti kötelezettségeit, kiterjed ezen Jegyzőkönyv rendelkezéseire is, hacsak az érintett részes állam nem tett ellentétes nyilatkozatot a megerősítéskor vagy csatlakozáskor.

5. Cikk

Az 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Első Fakultatív Jegyzőkönyvének részes államai tekintetében az Emberi Jogok Bizottsága illetékessége, arra, hogy átvegyen és megvizsgáljon a részes állam joghatósága alatt álló személyektől származó bejelentéseket, kiterjed e Jegyzőkönyv rendelkezéseire is, hacsak az érintett részes állam a megerősítéskor vagy csatlakozáskor nem tett ellentétes nyilatkozatot.

6. Cikk

1. E Jegyzőkönyv rendelkezéseit az Egyezségokmány kiegészítő rendelkezéseiként kell alkalmazni.

2. Az e Jegyzőkönyv 2. Cikke szerinti fenntartás lehetőségének sérelme nélkül a Jegyzőkönyv 1. Cikkének 1. bekezdésében biztosított jogot az Egyezségokmány 4. Cikke alapján nem lehet korlátozni.

7. Cikk

1. E Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll minden állam részére, mely az Egyezségokmányt aláírta.

2. Ez a Jegyzőkönyv az Egyezségokmányt megerősítő vagy ahhoz csatlakozó minden állam részéről megerősítésre szorul. A megerősítő okiratot letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál.

3. E Jegyzőkönyv csatlakozásra nyitva áll minden olyan állam részére, amely megerősítette az Egyezségokmányt, vagy csatlakozott ahhoz.

4. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történő letétbe helyezésével történik.

5. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára értesít minden államot, amely a jelen Jegyzőkönyvet aláírta, vagy ahhoz csatlakozott, az egyes megerősítő vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről.

8. Cikk

1. Ez a Jegyzőkönyv a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történt letétbe helyezését követő három hónap múlva lép hatályba.

2. Annak az államnak a vonatkozásában, mely a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg a Jegyzőkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz, a Jegyzőkönyv a megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő három hónap múlva lép hatályba.

9. Cikk

A jelen Jegyzőkönyv rendelkezései a szövetségi államok minden részére bármiféle korlátozás vagy kivétel nélkül kiterjednek.

10. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Főtitkára minden olyan államot, amelyre az Egyezségokmány 48. Cikk 1. bekezdése hivatkozik, tájékoztatja az alábbiakról:

a) a Jegyzőkönyv 2. Cikke szerinti fenntartásokról, közlésekről és értesítésekről;

b) a Jegyzőkönyv 4. vagy 5. Cikke szerinti nyilatkozatokról;

c) a Jegyzőkönyv 7. Cikke szerinti aláírásokról, megerősítésekről, csatlakozásokról;

d) a Jegyzőkönyvnek a 8. Cikk alapján történő hatálybalépése időpontjáról.

11. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyvet, amelynek arab, angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek levéltárában kell elhelyezni.

2. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a jelen Jegyzőkönyv hiteles másolatát megküldi az Egyezségokmány 48. Cikkében említett valamennyi államnak.

Second Optional Protocol to the International Covenant on Civil and Political Rights, aiming at the abolition of the death penalty

The States Parries to the present Protocol,

Believing that abolition of the death penalty contributes to enhancement of human dignity and progressive development of human rights,

Recalling article 3 of the Universal Declaration of Human Rights, adopted on 10 December 1948, and article 6 of the International Covenant on Civil and Political Rights, adopted on 16 December 1966,

Noting that article 6 of the International Covenant on Civil and Political Rights refers to abolition of the death penalty in terms that strongly suggest that abolition is desirable,

Convinced that all measures of abolition of the death penalty should be considered as progress in the enjoyment of the right to life,

Desirous to undertake hereby an international commitment to abolish the death penalty,

Have agreed as follows:

Article 1

1. No one wirhin the jurisdiction of a State Party to the present Protocol shall be executed.

2. Each State Party shall take all necessary measures to abolish the death penalty within its jurisdiction.

Article 2

1. No reservation is admissible to the present Protocol, except for a reservation made at the time of ratification or accession that provides for the application of the death penalty in time of war pursuant to a conviction for a most serious crime of a military nature committed during wartime.

2. The State Party making such a reservation shall at the time of ratification or accession communicate to the Secretary-General of the United Nations the relevant provisions of its national legislation applicable during wartime.

3. The State Party having made such a reservation shall notify the Secretary-General of the United Nations of any beginning or ending of a state of war applicable to its territory.

Article 3

The States Parties to the present Protocol shall include in the reports they submit to the Human Rights Committee, in accordance with article 40 of the Covenant, information on the measures that they have adopted to give effect to the present Protocol.

Article 4

With respect to the States Parties to the Covenant that have made a declaration under article 41, the competence of the Human Rights Committee to receive and consider communications when a State Party claims that another State Party is not fulfilling its obligations shall extend to the provisions of the present Protocol, unless the State Party concerned has made a statement to the contrary at the moment of ratification or accession.

Article 5

With respect to the States Parties to the first Optional Protocol to the International Covenant on Civil and Political Rights adopted on 16 December 1966, the competence of the Human Rights Committee to receive and consider communications from individuals subject to its jurisdiction shall extend to the provisions of the present Protocol, unless the State Party concerned has made a staterment to the contrary at the moment of ratification or accession.

Article 6

1. The provisions of the present Protocol shall apply as additional provisions to the Covenant.

2. Without prejudice to the possibility of a reservation under article 2 of the present Protocol, the right guaranteed in article 1, paragraph 1, of the present Protocol shall not be subject to any derogation under article 4 of the Covenant.

Article 7

1. The present Protocol is open for signature by any State that has signed the Covenant.

2. The present Protocol is subject to ratification by any State that has ratified the Covenant or acceded to it. Instruments of ratification shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

3. The present Protocol shall be open to accession by any State that has ratified the Covenant or acceded to it.

4. Accession shall be effected by the deposit of an instrument of accession with the Secretary-General of the United Nations.

5. The Secretary-General of the United Nations shall inform all States that have signed the present Protocol or acceded to it of the deposit of each instrument of ratification or accession.

Article 8

1. The present Protocol shall enter into force three months after the date of the deposit with the Secretary-General of the United Nations of the tenth instrument of ratification or accession.

2. For each State ratifying the present Protocol or acceding to it after the deposit of the tenth instrument of ratification or accession, the present Protocol shall enter into force three months after the date of the deposit of its own instrument of ratification or accession.

Article 9

The provisions of the present Protocol shall extend to all parts of federal Slates without any limitarions or exceptions.

Article 10

The Secretary-General of the United Nations shall inform all States referred to in article 48, paragraph 1, of the Covenant of the following particulars:

(a) Reservations, communications and notifications under article 2 of the present Protocol;

(b) Statements made under articles 4 or 5 the present Protocol;

(c) Signatures, ratifications and accessions under article 7 of the present Protocol;

(d) The date of the entry into force of the present Protocol under article 8 thereof.

Article 11

1. The present Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited in the archives of the United Nations.

2. The Secretary-General of the United Nations shall transmit certified copies of the present Protocol to all States referred to in article 48 of the Covenant."

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A Jegyzőkönyv rendelkezéseiben foglaltakat 1994. május 24. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke