1998. évi LXXVIII. törvény

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról[1]

1. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló - többször módosított - 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak."

2. § A Vtv. 12. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

"(2) A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.

(3) A földtulajdonosok vadászati közössége - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg."

3. § A Vtv. 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a minisztérium - a vadászati, az erdészeti, valamint az állategészségügyi hatóság útján - évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról."

4. § A Vtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászati jog kényszerhasznosítása)

"27. § (1) Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a 28-30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek - beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is - a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti a vadászati hatóság védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében - az érintett tulajdonos költségére határozatában

a) megállapítja a vadászterület határát,

b) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosa, illetve - társult vadászati jog esetén - tulajdonosainak közössége a vadászati jog haszonbérbe adásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel a vadászati hatóság által megállapított határidőig kössön szerződést, amely határidő elmulasztása esetén a haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság képviselője az érintett tulajdonos, illetve - társult vadászati jog esetén - a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti meg,

c) megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét,

d) megállapítja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét,

e) gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről,

f) hatósági vadászatot rendel el,

g) korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének részét vagy egészét

[az a)-g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása].

(2) Ha az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejáratát megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását. A vadászati hatóság a vadászati jog kényszerhasznosításáról szóló határozatát tizenöt napon belül hozza meg.

(3) A vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbe adása esetén:

a) a haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamáig kell megkötni,

b) az a vadászati hatóság, amelynek képviselője az érintett tulajdonos, illetve tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként a haszonbérleti szerződést megkötötte, az általa kiválasztott haszonbérlő, illetve vadászatra jogosult ügyében nem gyakorolhat hatósági jogkört, mely utóbbira a - haszonbérleti szerződés érvényességének idejéig - a minisztérium által kijelölt vadászati hatóság az illetékes,

c) a haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a 10. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság határozatában rendelkezik az eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének megszűnéséről. A törvényes képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége felé elszámolni.

(5) A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a földtulajdonos rendelkezési jogát csak az intézkedés mértékével arányosan korlátozza.

(6) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására felszólító, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozat

a) közszemlére tétel útján is közölhető;

b) fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.

(7) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket - ideértve a vadgazdálkodás költségeit - meghaladó részére tarthat igényt."

5. § A Vtv. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre módosul:

"(3) A vadászati hatóság (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott - vadászjegy visszavonásáról rendelkező - határozata végrehajtásáról kamarai tag esetén az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik."

6. § A Vtv. 78. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - amennyiben a jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni."

7. § A Vtv. 21. §-ának (2) bekezdésében, a 22. §-ának (3) bekezdésében, a 24. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 33. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 74. §-ának (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe "minisztérium", a "természetvédelemért felelős miniszter" szövegrész helyébe "Környezetvédelmi Minisztérium", a "honvédelmi miniszter" szövegrész helyébe pedig "Honvédelmi Minisztérium" szövegrész lép, ebből következően a 22. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: "A minisztériumnak az engedélyt a 24. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni."

8. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke